Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-05-01 / 19. szám
2 talpraállítani megtépázott és agyonsanyargatott, de a benne rejlő öserőnél fogva hatalmas fejlődésre praedesztinált és annyi balsors és viszontagság után még ma is eléggé rugalmas gazdasági életünket. És legyen bár a legfelsőbb tanács Ítélete, amellyel szépséges hazánkat ideig-óráig darabokra tépi szét, bármilyen kegyetlen, — amivel nemcsak saját létünket, hanem magának Közép-Európának érdekeit is támadja meg a legsúlyosabban, — mégis, fogyva bár, de törve nem, pillanatra sem lankadó rendületlen bizalommal kell tekintenünk egy szebb jövendő elé.“ Ezután megállapítja, hogy az intézet a tanács- köztársaság ideje alatt úgyszólván stagnálásra volt Ítélve és csak az év utolsó hónapjaiban mutatkozott egyes üzletágakban nagyobb fellendülés. Az intézetet a tanácsköztársaság ideje alatt nagyobb károsodás nem érte; az u. n. termelőszövetkezeteknek és szocializált gazdaságoknak járó mezőgazda- sági hiteleket az intézet nem saját számlájára, hanem csupán a Pénzintézeti Központ Mezőgazda- sági Hitelosztálya által előlegezett hiteldotációnak terhére folyósította. A Szekszárd város polgáraira hadisarc címén kirótt és az intézetnél elhelyezett IV2 millió koronát meghaladó összeg kifizetését az intézet a vármegyei direktórium minden erőlködése dacára a diktatúra bukásáig teljesen elodázta, úgy, hogy az érdekelteket kár egyáltalán nem érte; elodázta továbbá a megyei direktórium bankjegykibocsáitási rendelkezésének végrehajtását. A szovjetpénzek devalvációja folytán 38.960 koronát kellett leirnia. A tartós pénzbőség folytán nagy visszafizetések történtek, aminek folytán a váltó- és jelzálogos kölcsönök állaga lényegesen apadt; a betétállomány 371/, millió koronát tett ki, 2V2 millióval emelkedett. A hadikölcsönök alacsony árfolyamára és az intézet nagy érdekeltségére való tekintettel az intézet az értékpapir-árfolyamkülön- bözeti tartalékalapot, a veszteség számlán elszámolva, 500.000 koronával gyarapitotta és az idei nyereségből további 100.000 koronával, úgy, hogy ezen értékpapirtartalékalap 1,500.000 koronára emelkedett. Az államkincstár által a múlt évben be nem váltott állampapírok szelvényeinek összege, amivel a múlt évi intézeti jövedelem apadt, 701.815 koronát tett ki, amely összeget a mérleg egybeállításánál teljesen figyelmen kivül hagyták, úgy, hogy 16 millió koronát kitevő értékpapiráilomány után összesen csupán 186.435 korona tényleges kamatbevételt számoltak el. A tiszta nyereség, jóllehet a rendkívüli drágaság következtében úgy a személyzeti, mint az üzleti kiadások 179.041 koronával emelkedtek, 490.802 koronát tesz ki, amiből az intézet részvónyenkint osztalékul 22 koronát (8 koronával kevesebbet, mint az előző érben), 10.000 részvény után 220.000 koronát fizet, az értékpapir- tartalékalapra 100.000 koronát, nyugdíjalapra 10.000 koronát, jótékony célra 10 000 koronát, alkalmazottak drágasági pótlékára 10.000 koronát fordít és a fennmaradó 48 265 koronát a jövő évre viszi át. Az intézet alapításai 9. a vele szorosabb érdekközösségben álló vállalatok igen kedvező eredményt értek el. Ezután megemlékezett a vezérigazgató az intézet főpénztárosának : Matzon Kálmánnak az intézet kötelékében most betöltött 30 éves tisztviselői működéséről s méltatva nevezettnek példás kötelességtndásu és becsületességü tisztviselői pályafutását, a közgyűlés lelkes hozzájárulása mellett annak elismerését és köszönetét tolmácsolta, amihez a részvényesek nevében id. Bern- rieder József meleg szavakkal csatlakozott és az ünnepelt tisztviselő meghatva köszönt meg. Utána gróf Széchenyi Domokos, a felügyelő- bizottság elnöke terjesztette elő a felügyelőbizott- ság jelentését, amelyet, valamint a nyeraségfelosz- tási tervezetet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. — Ezután vezérigazgató bejelentette, hogy Wolf Henrik igazgató betegeskedésére való tekintettel lemondott igazgatói állásáról, kinek helyébe a közgyűlés Schneider Gábor részvényest, a soproni kir. törvényszék elnökét, kúriai bírót, aki legközelebb nyugalomba vonul és szülővárosába: Szekszárdra költözik, ahonnét 22 év előtt, mint köztiszteletben álló kir. alügyéaz távozott, választotta meg. Az uj igazgató : Schneider Gábor, megválasztását a következő felszólalással köszönte meg : Méltóságos Elnök ur ! Mélyen tisztelt Közgyűlés!' Köszönöm a kitüntető bizalmat, mellyel megtisztelni kegyesek voltak. ígérem, hogy erőmhöz és tehetségemhez képest igyekezni fogok a reám váró teendőknek megfelelni. Harminchárom évi közszolgálati működésem a bíróság körében telt el, — a jog, a törvényesség, az igazság és méltányosság kultuszában, — ezzel kivánom szolgálni ennek az intézetnek általam jól ismert tradícióit is. Sohasem zárkóztam el az idő és viszonyok követelte haladástól, de felfogásom szerint minden haladás csak úgy lehet egészséges s csak akkor nem veszélyeztetett, ha a tradíciók talajából nő ki. ■ 0 Kérem as igen tisztelt igazgató társaimat, akikben nagy részben régi barátaimat tisztelhetem, hogy ajándékozzanak meg bizalmukkal s kegyeskedjenek feladataim teljésitéaáben támogatni. A feiügyelőbizottságba Schneider János lemondásával megüresedett helyre — kinek 8 éven át kifejtett buzgó és szakavatott működéséért gróf Széchenyi Domokos mondott köszönetét és^ aki összeférhetlenség miatt mondott le, miután íivóre került az igazgatóságba — Gödé Lajos részvényes választatott meg. ki a megválasztásért néhány köszönő szót mondott. Az igazgató tanács tagjaiul megválasztattak : báró Schell József nagybirtokos, Horváth Elemér ny. miniszteri tanácsos, a Magy. Ált. Hitelbank igazgatója, báré Fiáth Tibor és Wolf Henrik nagybirtokosok, minek megtörténtével elnök az ülést bezárta. Városi közgyűlés. Szekszárd város képviselőtestülete f. hó 27-én d. u. fél 3 órakor Vendl István h. polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott a bizottsági tagok csekély érdeklődése mellett. Elnök napirend előtt bejelenti, hogy. a képviselőtestület legutóbb tartott ülésén hozott határozata alapján Orffy Imre nemzetgyűlési képviselő átadta Horthy Miklós kormányzónak Szekszárd város közönsége emlékiratát, amelyet a kormányzó meleg hangon köszönt meg. Ezután ismertette elnöklő h. polgár- mester a kormánybiztos leiratát Virányi Károly főjegyzőnek a városi adóhivatal főnöki teendőinek ellátása alóli felmentéséről. A képviselőtestület Virányi Károly kiváló szolgálataiért jegyzőkönyvi köszönetét mondott és az adóhivatali főnöki teendők ellátásával Kardos István nyug. jegyzőt bizta meg. Oszoly Károly közig, tanácsnok állásáról való lemondásával a közgyűlés megbízta polgármestert, hogy a megüresedett állások betöltése iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg. Ismeretes a város közönsége előtt Fehér Lőrincnek a legutóbbi közgyűlésen a városi tisztviselőkről és a város ügykezeléséről mondott éles kritikája. A vizsgálatra kiküldött több bizottsági tag lemondott és ezek pótlásáról kellett gondoskodni. A közgyűlés Tóth Henrik, Majsai István Tőttős és dr. Haypál Sándor képviselőtestületi tagokat választotta a lemondottak helyébe. Ezután a közgyűlés tudomásul vette kormánybiztos leiratát Szűcs Ferenc pénztári ellenőr elleni fegyelmi eljárás megindításáról, aki dr. Fehér Lőrinc és társainak — hivatalos esküjének megszegésével — hivatalos titkokat árult cl és ezzel alkalmat adott dr. Fehér Lőrincnek, hogy az, a város tisztikara ollen kíméletlen támadást intézzen. — Végül a földhaszonbérlőknek bérfelemelés tárgyában benyújtott egyezségi ajánlatát ismertette a tanács, amelyet a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett Újdonságok. Dr. Őrffy Imre Horthy kormányzónál. Szekszárd város képviselőtestülete március hó 17-én tartott ülésen elhatározta, hogy Horthy Miklós kormányzót megválasztása alkalmából feliratilag üdvözli. A művészies kiállítású feliraton dr. Orffy Imre városunk képviselője április hó 25 én nyújtotta át a kormányzónak, aki kedvesen emlékezett vissza Szekszárdon töltött pár órára és nagy örömmel fogadta a város polgárságának az igazi ragaszkodásról tanúskodó üdvözlő feliratát. A kormányzó hosszasan tartó audienciáján élénken érdeklődött vármegyénk politikai életéről és figyelemmel hallgatta meg képviselőnknek az országos politikára vonatkozó nézeteit, amelyeket több részletében helyeselt is. — Uj bankigazgató. Lapunk más helyén megemlékeztünk a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vasárnapi rendes közgyűléséről, amelyen a részvényesek a Wolf Henrik lemondásával megüresedett igazgatói állásra dr. Schneider Gábor kúriai birót, a soproni kir. törvényszék elnökét választották meg. — Schneider Gábor 22 éve van távol szülővárosától Szekszárdtól, ahová hamarosan visszaköltözik, mert Nyugat-Magyarország hová- tartozandósága vitás lévén : nyugdíjaztatását kérte. — Lelkészválasztás. A varsádi ev. gyüleke zet ügybuzgó s közszeretetben álló lelkészét, Hanz- mann Károlyt, szülővárosának, Sopronnak ősrégi hires gyülekezete egyhangúlag meghívta egyik lelkészéül. Az elmúlt vasárnap búcsúzott nevezett eddigi gyülekezetétől, amelynek körében 11 évi áldásos és közhasznú tevékenységével az egész falu szeretetét és ragaszkodását vívta ki magának és köztiszteletnek örvend mindenütt. Varsád nagyon sajnálja újjászervezőjének s ügybuzgó lelkipásztorának távozását, kit jókivánataink kisérnek uj működési terére. Az elárvult gyülekezetnek pedig .méltó utódot kívánunk. ________TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 19 20 május 1. — Az 8lső irredenta előadás. Vasárnap délután 4 órára zsúfolásig megtelt a szekszárdi városház nagyterme, hogy a város egész polgársága tanúja legyen azon mozgalom megindulásának, a mely az elrabolt területek megváltását tűzte ki céljául. Városunk apraja-nagyja ott szorongott, hogy kiki részt kérjen magának a munka megalapozásából. Tóth Henrik műszaki főtanácsos röviden méltatta a mozgalom jelentőségét és részletes adatokkal tájékoztatta a közönséget, hogy mi mindent veszített gazdasági életünk az idegen ok- kupálással. Fekete Istvánnak tárogatón előadott és nagy tetszéssel jutalmazott pompás kuruc dalai I után Meyer Lajos hitoktató lépett a dobogóra és hatalmas szónoklatában mutatott rá a sivár jelenre és kötelességekre, amellyel a jövőt, a megváltást elő kell készítenünk. Költői szépségű beszéde gyújtott és magával ragadott. A lánglelkü pap úgy berzélt, mint a bibliai kor prófétái. Rámutatott a múlt hibáira és a sivár jelen bűneit ostorozva mutatta az irányt, amelyen haladnunk kell, hogy felgyújthassuk azt a tüzet, amelynek szikrái kell, hogy átcsapjanak minden területre, ahol magyarok laknak és magyarok szenvednek idegen járom, idegen elnyomatás alatt. A nagyhatású gyönyörű beszédet Kreskay Vilma pompás cimbalomjátéka követte. Végezetül Szabó János városi főmérnök hangoztatta a magyarság szervezkedésének és a magyar közélet átalakításának szükségességét. Nem szabad itt — úgymond — a jövőben különbségnek lenni a társadalmi osztályok között. Le keli omlani a válaszfalaknak, hogy ne legyen különbség az értelmiségi pályákon működők, a földmive- lők, valamint az iparos osztály között. Itt mindenki magyar és ebben az érzésben össze kell forrni mindenkinek ebben az országben, mert kü- lönben elvész a haza. Megköszönte a polgárság rendkívüli érdeklődését és kérte, hogy a tervbe vett irredenta előadásokat ugyanazzal a hazafias érdeklődéssel látogassák, mint amilyennel a legelsőt kísérték. — Hitközségi iskolaszék alakulása. Az ozorai róm. kath. hitközség e hó 18-án következőleg alakult meg : Egyházi elnök : Tóth Lajos vikárius. .Világi elDök : Hamar Lajos szöv. üzletvezető. Iskolaszék rendes tagjai: Nagy János nemzetgyűlési képviselő, Páhy Dezső, Baráth Imre, Kovác's István, Raiz Károly, Kovács Imre, Kránicz Vendel, Pápay Jenő, Gábor Vendel, Vég József, Kovács József, jegyzője : Kersbaumayer János tanító lettek. — Beszámoló. Bodor György a paksi kerület nemzetgyűlési képviselője Dunaföldvár község piacterén április 18-án mintegy 4 ezer hall; gató előtt a legnagyobb érdeklődés mellett tartotta beszámoló beszédét. Beszédében behatóan ismertette a hallgatósággal a közelmultben befejezett pénz-felülbólyegzéa szükségességét, ezzel kapcsolatban rámutatott az áruzsorára és az ország agyon sanyargatott népét kiszipolyozó lánckereskedőkre. Felhívta a lakosságot, hogy tartsák hazafias kötelességnek ezen lelkiismeretlen uzsorásoknak a hatóság előtti feljelentését, mely midenkor a legradikálisabb eljárást fogja velük szemben alkalmazni. Szűnni nem akaró éljenzés mellett fejtegette a Keresztény Országos Kisgazdapárt egységes voltát, kijelentette, hogy programmjához minden körülmények közt hű marad, abból engedni nem fog. Lelkes éljenzés mellett állást foglalt a királyság mellett, de csakis olyan mellett, mely Ízig vérig magyar, az ország integritását biztosítja s állandó lakhelyül, eskü mellett, az ország fővárosát : Budapestet választja. Rámutatott azon káros kihatásokra is, melyek Magyarországot a rá- kényszeritett Habsburg dinasztiától érték, kik a magyar nép bizalmát megnyerni — s mint a szomorú következmények beigazolták — a maguk részére biztosítani nem tudták. Hangoztatta még a kisgazda és kisiparos nép - szervezkedésének szükségességét, mely leginkább a vármegyei választásoknál kívánatos, mert a közigazgatásnak a nép kezében való meghagyását csakis igy látja biztosítottnak. Méltányolta a nemzetgyűlés által most letárgyalt fogyasztási törvényeket, melynek a kisemberekre nehezedő terhes voltát elismerte Ugyan, de kitartásra kérte a lakosságot, rámutatva szegény hazánk szomorú sorsára, mely a ránehezedő nagymérvű kiadásokat enálkül fedezni nem tudja. Tárgyilagos, közvetlen beszéde befejezésekor kérte népének további bizalmát, mit a hallgatóság a leglelkesebb éljenzés közt biztosított számára. — Az Erdélyi Magyar—Székely Szövetség ügyében vármegyénkben hetekkel ezelőtt megkezdett propaganda igen szép eredménnyel kecsegtet. Tolnavármegye hazafias, áldozatkész lakossága megértette az erdélyi magyarok, székelyek veszedelmét s Erdély elveszítésének katasztrofális jelentőségét és szeretettel siet a szenvedők támogatására. Legutóbb ifj. Leopold Lajos földbirtokos lépett be a szövetség alapitó tagjai sorába 5000 koronával. Decs, Őcaény, Tolna, Gindliesalád községek nép8 pártoló és alapitó tagságukon kivül tekintélyes mennyiségű élelmiszer-adományaikkal
