Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-05-01 / 19. szám
0 II. évfolyam. Szekszárd, 1920 május I. 19. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és I02. Előfizetési ár: egész évre 40 K. félévre 22 K, negyedévre 12 K. Vidéken : 45 K, 24 K. 14 K. - Egyes szám ára 1 K. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. EISfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet« közlemények a szárkesztóséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 25 korona A hirdetés az utolsó oldalon egy 80 milimeter széles basában 100 miliméter magasságig mill* méter soronként T koronába, 100 miliméter magasságon túl 70 fillérbe kerül. Az utolsó elOtti, illetve a szövegoldalon levő, valamint részvénytársasági hirdetésekért 20 százalék felárt számítunk. Reklimhirek a hírrovatban garm:nd soronként 4 korona, petit soronként 5 korona, Egységes párt. Magyarország szétdarabolását jelentő békeszerződés aláírásának gyászos napja gyorsan közeledik. Letiport nemzetünk elérkezik tehát ahhoz az időponthoz, hogy a békekötést követő nagy feladatok gyors megoldásához fogjpn. A nemzetgyűlés mai pártárnyalatában nem alkalmas erre. Az uj politikusok egész tömege azt hiszi, hogy a mar- sal-botját magánál hordja és éktelen tülekedés, személyi harc folyik, ha a centrumban egy államtitkárság töltendő be, ha pedig egy-egy kormánybiztosi állás üresedik meg, a jó rokonok, kortesek vagy jó barátok érdekében olyan erős ostrommal támadják a belügyminisztert, mintha ennek a kérdésnek megoldása legalább is az érdekelt megyének a megszállás alól való felmentését jelentené. Hogy az uj honatyák mily erősen vetik magukat a közgazdasági tevékenységre, azt látjuk a gomba módon alakuló, a keresztény nevet üzletileg kihasználó bankalapításoknál. Természetesen ezekkel a magánmunkálatokkal telitett újdonsült politikusoknak nincs elég idejük arra, hogy az ezer sebből vérző és nyomorúságban szenvedő nemzetnek feltámadásához vezető komoly és nagy munkákat eredményesen végezhessék. Ma két erős párt áll egymással szemben. Magyar virtussal ez a két párt verekszik a politika nem mindig kíméletes eszközeivel, a román megszállás alól megtépá- , zottan kikerült Duna—Tisza közén. A Kisgazda párt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja. Ez a két párt féltékenyen őrzi a pártfegyelem zsarnokságával minden egyes emberét, ne hogy eszébe jusson egyiknek vagy a másiknak pár jóbarátjával a versenypártba lépni. Ez a pártzsarnokság ki- . fejlesztette a párttagok zsarnokságát is. Mindenik párttag egy hatalom, követel, igényel és minden egyes, párttaktika nélkül dolgozik, vagy beszél. És ebben a párttusában, ebben a pártok hatalmi versenyében egyre mélyebben sülyed ez a szegény nemzet, amelynek pedig a feltámadásról beszélnek és imák szüntelen. Meg kell alakítani az egységes kormányzó pártot. Csak ezzel lehet a nemzetgyűlés hasznos munkásságát biztosítani, csak ezzel lehet a fórumról leszorítani a tehetségteleneket, a konjunktúrát ügyesen kihasználó strébereket és oda vinni azokat, akiket tehetségük, jellemük és bátorságuk a vezetésre predesztinál. A békekötést követő napok óriási feladatok elé állítják Magyarország vezetőit. Ész, szív és kar kell ahhoz, hogy ezt a nagy munkát eredmé- i nyesen elvégezni és elvégeztetni tudják! A Kisgazda és Földmives Párt pro- j grammja az. amely teljes egészében felöleli ! a Keresztény Nemzeti Párt programmját is. | Nincs tehát ok, hogy a mai koalíció helyébe, amelynek visszásságát folyton és min- ; dig érezzük, egy egységes pártalakulás ne lépjen. Ezekben a válságos pillanatokban nem politikai szőrszállhasogatásra, nem személyi aspirációk kielégítésére van szükség, ma minden becsületes magyar embertől, a hazának lemondó, önfeláldozó, izzó szeretettől áthatott szolgálatát várjuk és követeljük. Arról értesültünk, hogy a Keresztény Nemzeti Párt országos vezető emberei, akik nem tagjai a nemzétgyülésnek, megtették az első lépést, hogy Keresztény Nemzeti Párt tagjai az Egyesült Keresztény Nemzeti Pártból kilépvén, a Kisgazda és Földmives Pártba belépjenek és ezzel a Kisgazda és Földmives Pártot, a nemzetgyűlési képviselők átlépésével, kormányzó párttá tegyék. Mi, akik a Keresztény Nemzeti Párt szolgálatában bontottunk zászlót, örömmel látjuk ennek a pártnak lépését, mert abból bizton reméljük, hogy politikai életünk mai elposványosodásából, az egyesitett erők, második honalapitást jelentő nagy és szent munkája fakad. S. Éry László felolvasása a szibériai hadifoglyogkról. Istenbe vetett törhetetlen bizodalma, a szülői házból msgával vitt hite, becsülete és izzó magyarsága voltak Éry Lászlónak szók a talizmá- nyai, amelyek hazasegitették őt Szibéria, hómezőiről. Ezek adtak neki erőt arra, hogy a gyerekember végig bírja szenvedni az ötéves szibériai hadifogság minden testi és lelki kinzását és hogy megtudja szerezni azokat az anyagi eszközöket, a melyeknek a segítségével vissza tudott jutni övéi körébe. Nagyszámú és előkelő közönség körében olvasta fal a szekszárdi Mozgókép-színházban élményeit és a publikum figyelmét a vetített képekkel tarkított közel három órás felolvasás mindvégig a legteljesebben lekötötte. A mi emlékezetünkben úgy maradt meg Éry László, ahogyan öt évvel ezelőtt az orosz harctérre indult. A gondtalan, kedélyes gyerek helyett azonban a szenvedések kohójában acélakaratuvá izzott és edzett, tapasztalatokban szinte túlságosan meggazdagodott komoly férfi állott előttünk a felolvasó asztalnál, ahol beszámolt a fogsága emlékeiről, hogy beleharsogja mindnyájunk lelkiismeretébe legsürgősebb kötelességünket : a világ másik felén sinylődő hadifogoly véreink hazahozataláról való gondoskodást. Teljes irói készséggel szerkesztett szinpompás nyelvű felolvasása, mint riport is rengeteg, eddig ismeretlen adatot tárt elénk. Bár megrenditőek voltak az ő szomorú adatai, mégsem ezek fogták meg annyira a szivünket, mint az ő hivő leikéből való reflexiói. A hadifoglyoknak a családjuk, a hazájuk után való epekedését olyan megható módon, annyi művészettel tárta elénk, hogy a hal'gatóságát többször küny- nyekre fakasztotta. Mikor pedig a saját lelke szenvedéseiről, a saját szive sebeiről beszélt ez a gyöngéd, jó fin, ez a szerető testvér, aki megérhette a legnagyobb boldogságot és visszatérhetett övéi körébe : mindenki felzokogott. A hallgatóságot mélyen megrendítette mesz- sze földön sinylődő véreink mártiriuina, amelynek megváltásán legjobbjainkkal együtt dolgozik ez a közénk csodás módon visszatért lelkes fiatal ember, aki felolvasó körútra indal, hogy ő is segítsen összehozni azt a rengeteg összeget, amelyre szükségünk van, hogy a szerencsétleneket a leg- szörnyübb végtől mielőbb megszabadíthassuk. Úgy érezzük, hogy az az erkölcsi siker, amelyet felolvasásával elért, biztató jele annak a fényes szerepnek, amelynek betöltésére hazánk újjáépítésének nagy munkájában, értékes egyéni tulajdonságainál fogva betölteni hivatott. A tiszta bevételről a folyton érkező jegymegváltások miatt még jelentést Dem adhatnnk. Eddigi nagyobb felülfizetések : Ifj. Leopold Lajos 485, dr. Leopold Kornél 250, Leicht Lajos 200, Pataki Jákó 180, Fekete Istvánná, Fekete István, Fekete Ferenc, Molnár Mór, Bürgner Jakab 150— 150, Kardos Istvánná 130, Hidasy Mátyásné 110, Bondi Lipót, Pajor Gyula, Bajé Pál, dr. Éri Már- • ton 100—100, Huszár Andörin 85, dr. Káldi Gyula 70, Halász Géza 70, Nagy Béla 60, dr. Rubinstein Mátyás, Schneider János 50—50, dr. Pesthy Pál 40, dr. Fent Ferenc, Kreybig Rezső 35—35, Marosy Lipótné 30, Oszlányi József 25, Gödé Lajos 20, Németh Gyula 15 korona. Jegyeiket megváltották: Gróf Széchenyi Domonkos ÍÓOO, Wolf Henrik 500, Bezerédj István 300, Wéber Dénes 250, báró Fiáth Tibor, Wéber János, báró Schell József 200—200, id. Bernrieder József 100, Borgula fényképész 80, dr. órffy Imre, Wilczek Sándor 50—50, Reich Oszkár 25 koronával. Hálás köszönettel tartozunk a Molnár-féle műintézetnek, amely díjtalanul szállította a plakátokat és egyébb nyomtatványokat, Borgula fényképésznek, aki jegymegváltásán kívül 500 koronát kitevő számláját, ami a diapozitivek készítéséért megillette, egészben felajánlotta, továbbá Grün- feld Miksának, aki a Világ Mozgó helyiségét volt szives díjtalanul áfeDgedni és végül a városi villanytelepnek, amely szintén díjtalanul bocsátotta í rendelkezésünkre az áramot. Április 29 ón tartotta nagy érdeklődés mellett Éry László Dombóvárott az előadását, ahonnan hasonló célból Kaposvárra utazott át. Onnan újra npagyei körútra indul, hogy ezután as ország [ többi részén folytassa.-----ii ------1,— ------— —— -------A Tolnamesyel Takarék te Hitelbank közgyűlése. Folyó hó 25 én d. e. fél 11 órakor tartotta a Tolnamegyei Takarók és Hitelbank rendes évi közgyűlését. Apponyi Géza gróf v. b. t. t., az intézet elnöke, gyengélkedése miatt meg nem jelenhetvén, a nagy számban megjelent részvényesek kérelmére Schell József báró, az igazgatótanács tagja foglalta el az elnöki széket, ki is üdvözölvén a megjelenteket s megáll) pitván a határozatképességet — 53 részvényes volt jelen, kik együttesen 2986 részvényt képviseitek — a közgyűlést megnyitotta. A jegyzókönyv hitelesítésére dr. Éry Mártou vm. főjegyző és Kurz Vilmos kir. tanácsos, részvényesek kérettek fel. Ezután dr. Leopold Kornél vezérigazgató terjesztette elő az igazgatósági jelentést, amely bevezető részében általános vonásokban ismerteti az elmúlt év gazdasági és pénzügyi viszonyait, vázolja a kommunizmus jelszaVa alatt lezajlott romboló munkát, amely „nem a: egyenlő jogért és közös vagyonért, hanem minden jognak és minden vaggonnak egyetlen kiváltságos osztály kezeire való juttatásáért kü:döttu, és megemlékezett a népek önrendelkezési jogát ki- gunyoló béketárgyalaeokról, amelyek minden jog ** és igazság ellenére, az ezeréves Magyarország szótdarabolá6ával „a világbéke megszerzése helyett újabb tűzcsóvát dobnak el, amikor egy geográfiáikig és geologiailag tömör egységet képező, évszázadok■ óta szerves gazdasági egységben élő nemzetet szertelenül szétszaggatnak.u Foglalkozik az egész világon beállott valuta-válsággal és fejtegetéseit a következőképpen fejezi be : „A vulutáris válság, gazdasági és szociális életünknek eme legnagyobb baja, csak a termelő munka újjáéledésével és fokozásával lesz gyógyítható. Vissza ke.ll térnie a munkakadonek és a ! fegyelemnek, hogy végre meginduljon a rendszeres nemzeti termelés, ami nélkül a drágaság problémája és a valuta-válság meg nem oldható. Minden erőnek és energiának össze kell fogni, hogy a magyar földnek még ki nem aknázott kincseit I felszínre hozzuk. Minden szellemi és erkölcsi erő nek, ami még- megmaradt ebben az országban, tömörülnie kell, hogy erngedetlen, közös munkában egyesülve, visszanyerjük, amit 'clvesz- ; lettünk. Az egész világon mérhetetlen áruinség uralkodik. Munka, fegyelem és kitartás egyrészt, konszolidált közüli..poiok másrészt, fogják ismét
