Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-04-24 / 18. szám

1900 április 24. 3 Körlevelek és megkeresések. Veszprém- és Abauj Tornavármegyéknek gr. Károlyi Mihály megbélyegzése és a gr. Károlyi és Berinkey-konninyok vád alá helyezésére vo­natkozó indítványához a közgyűlés hozzájárult és tudomásul vétettek Baranya-, Somogy , Heves- és Veszprémvármegyék, valamint Székesfehérvár s*. kir. váróé, Kecskemét és Győr thj. városok át­iratai. Gyórvármagye közönségének átirata értel­mében Tolna vármegye is felir a belügyminiszter­hez a vármegyei alkalmazottak anyagi helyzeté­nek javítása céljából. Elhatározta a köagytllés, hogy Somogy vármegye közönségéhez hasonlóan köszönő iratot intéz gróf Apponyi Alberthoz, a békedclegáció elnökéhez. Kecskemét thj. város­nak, a ezabadkómives tisztviselők eltávolítására vonatkozó átiratát azzal vették tudomásul, hogy a vármegyének szabadkómives tisztviselője nincsen. Az alispánt előtörjesztósek során jóvá hagyták a vármegyei hivatalos lap el­állítására vonatkozó szerződést, felemelték Budai János laktanya felügyelő illetményeit, elengedték a gyámpénztári és egyéb vármegyei alapok pénz- kósaletei ntán a kamatok egy réstét, kiírták az árverési hirdetményt a tolnai laktanyához tartozó lovaglétér legeltetési jogának bérletére, 4000 ko róna anyagi támogatást szavaztak meg Magyar- ország Tertlleti Épségének Védelmi Ligája rá szére, jóváhagyták a Sió-csatorna hid megrongá lásával felmerült költségekre vonatkozó megálla­podást, tudomásul vették a hadifoglyok hazaszál­lítása Ügyében tett intézkedéseket és a hidegkút tamásii h. é. vasúthoz felügyelő bizottsági tagnak dr. FrUhwirth Jenőt ajánlották Elhatározták a vármegyének a Magyar Adria Egyesületbe 1000 koronával alapitó tagként való belépését és a bonyhádi vármegyei hordéjelző hivatal helyisége bérének felemelését. VégUl tudomásul vették az alispánnak a hollandi segélyző-bizottság és az an­gol misszió által a szekszárdi Ferenc közkórbáz részére adományozott felszerelési tárgyakra és ru- hanemüekre vonatkozó jelentését és elhatározták, hogy a missziókhoz a vármegye köszönő iratot intéz Az árvaszék előterjesztésére elnökhelyettessé Bajé János árvaszéki Ülnököt jelölték ki. Szévald Oszkár dombóvári főszolgabírónak, valamint dr. Orffy Gyula tiszti főügyésznek összeférhetőségi kérelmét kedvezően elintézték. Számadások. Jóváhagyta a közgyűlés u gyámpénztári tar­talék-alap 1918. évi, a vármegyei tisztviselői nyug­díj alap 1915. és 1916. évi, a vármegyei rendel kezési-alap 1917. és 1918. évi, valamint a tüdő- vészea szanatórium-alap 1917. és 1918 évi zár­számadását. V Képviselőtestületi határozatok. A törvényhatósági bizottság áttért ezután a beérkezett és a tárgysorozatra kitűzött 288 kép­viselőtestületi határozat tárgyalására. Ezen hatá rozatok legnagyobb része a községi tisztviselők és alkalmazottak fizetésének felemeléséről, drágasági segélyéről és természetbeni ellátásáról szól és ezek legnagyobb része a beterjesztett számadásokkal együtt jóváhagyatott és az ezek ellen beterjesztett felebbezések elutasittattak. — Szedres kisközség lakosságának nagyközséggé való átszervezési ké­relme elutasittatott, majd kihirdettetett dr. Reich Oszkár Elek, dr. Zsigmond Andor, dr. Stadler Károly orvoetudori és üzv. Rajkó Dávidné bába­oklevele. ________MOVE. To lnavármegye magyar közönségéhez! Már több, mint egy fél éve, hogy vármogyénk székhelyén, annak járási székhelyein, sőt egyes más községekben is megalakultak a Magyar Or­szágos Véderő Egyesület vidéki szervei s sajná­lattal látjuk, hogy — úgy hiszem a megértés, azaz érdeklődés híján — közel sem részesül egyesüle­tünk a vármegye közönsége részéről azon párt­fogásban, mint megcsonkított hazánk bármely más megyéjében, sőt ez ellenséges csapatok által meg­szállott területeken is. Engedtessék meg nekem, hogy férfias nyíltsággal, itt az újság hasábjain, megmondjam a város és vármegye közönsége túl­nyomó részének azon okokat, amelyek miatt szer­vezkedésünk iránt nemtörődömséggel viseltetnek. Toln&vármegye, úgy az öt éves háború, mint az azt követő forradalmak alatt a Mindenható jó­voltából minden borzalmaktól és ellenséges meg­szállás terhétől úgyszólván mentes volt. Sajnos, est kevés megye mondhatja magáról. S talán ép pen ezért, mert ezen oly sokat szenvedett várme­gyékben a faji összetartozás érzése jobban meg- , acélosodéit, figyelhetjük ott meg a nemzeti érzés­nek és hazaszeretetnek követésre méltó megnyil­vánulását. Sokat hallom, hogy itt-ott tájékozatlan TOLNAMEGYEI ÚJSÁG még a közönség s nem igen tudják mi is a Move ? Hit ezeknek felelek. Tudjuk, hogy le féltettebb kincsünk, nem­zeti önállóságunk biztos őre a nemzeti szellemtől áthatott magyar védő erő. Mindazok, akik ezen jelzett mondattal egyetértenek, tömörültek egy egyesületbe, amely céljául a nemzeti érzésnek min­den pártpolitika kizárása mellett való ápolását és fejlesztését tűzte ki. Aki magát magyarnak vallja b inég él benne a hazaszeretet szikrája, annak ott a helye a Move ban.' Félre már végre az önző, az egyéni érdekekkel, az összesség iránti nem­törődömséggel. Nem üzleti, nem nyereség után vágyó vállalkozásról van itt szó. A magyar nép jövőjéről, annak még eljövendő küzdelmeiről. A Move egy önálló, a Kárpátoktól övezett, boldog Magyarország visszaszerzésén fáradozik. S vannak talán olyanok, kik ezen célért küzdeni nem haj­landók ? Ha igen. úgy azoknak nincsen Istenük ! A Move erkölcsi támogatása legyen elsősor ban köteleasóge a megye minden polgárának s polgárnőjének. Azonban alkotni s dolgozni is aka runk s ehhez elmulaszthatatiau szükségünk van anyagi hozzájárulásra is. Nem ágyút, nem lőszert, nem fegyvert akarunk gyártani, mi nem akarjuk egy uj háború csiráját elvetni. Erős akaratunkkal, fáradhatatlan munkássággal magyarrá akarjuk tenni a magyart. Büszke, mindennel és minden­kivel daooló, őseinkhez méltó, lángoló magyarok akarunk lenni. Leventét akarunk magunkból s le­ventét gyermekeinkből. A levente a magyar ka­tona mintaképe. Önzetlen, áldozatkész, akaraterős, bátor és a magyarság megrontéinak félelme. Miután most röviden vázoltam a Move-t ve zető eszméket a annak céljait, ha az olvasók kö zött még mindig akadnának olyanok, kik nem látnak tisztán, azoknak szívesen szolgál felvilágo­sítással mindenütt a Move megalakult szerve. Néhány igaz magyar — hazáját önzetlenül szerető — ember kezdeményezésére alakult meg ezen egyesület, hogy a n.agyarság minden társa­dalmi rétegét magába foglalva erős akarattal lás­son hozzá szerencsétlen hazánk újjáépítéséhez. Ezen építő munkában vegye ki mindenki az öt meg­illető részt. Tétlenül nem lehetünk. Nagy azoknak a száma, akiket a világháború egy szenvedéssel, sinylődéssel telt jövő elé állított, vannak sokan viszont, akik a háború konjunktúráit kellően ki­használhatták b vagyonukat megtízszerezhették. Különösen ez utóbbiak közül nagyon sokan vona kodnak a honmentő akcióban részt venni s ahelyett, hogy példával járnának elő, csnk a saját önző cél jaikért küzdenek. Kevés vallhatja magát Move tagnak. Egy lakodalomnál vagy más apróbb- oseprőbb családi ünnepségeknél a tízezrek számba sem jönnek, ellenben a haza oltárára való adako­zásnál néhány liter bor árától is visszariadnak. Alapitó tagja lehet a Move nak azon becsületes magyar ember, ki az egyesület céljaira egyszer és mindenkorra 1000 koronát befizet. (40 liter bor.) Pártoló tagja lehet, aki cgyszersmindenkorra 10000 koronát áldoz az egyesület céljaira (4 hektóliter bor) Hallottam már olyan dicsekvést is a közel múltban, hogy egy lakodalmon 3 hektó bort fo­gyasztottak. Rendes tagja az egyesületnek az, aki évi 48, illetve 24 korona tagsági dijat fizet. Mint már bevezetésemben említettem, a Move főleg erkölcsi alapon áll, mégis minden igyekeze­tével azon van, hogy tagjainak gazdasági, anyagi előnyöket biztosítson. Ennek lehetőségére minden kilátás meg van, mert nemzetünk öntudatra ébre­dését, mely sajnos akkorában még csekély szám­ban — közvetlenül az első forradalommal egyide jüleg — csakis a Move ban nyilvánult meg, ellen­ségeink is figyelemmel, sőt respektálással kisérték s gazdasági összeköttetéseink éppen azon államok­kal, kiktől valamit várhatunk, rövid időn belül eredményt mutatnak fel. Tartoztam ezzel a magyarság érdekének, hogy munkára hívjam a tétleneket. A célom nem a vá­dolás v*lt, hanem, hogy felvilágosítsam azokat, akik mindentől elzárkózottan, csakis önmagukért tudnak lelkesedni. A Move tizedik parancsa: Move mozogj előre, mert a mozgás életet jelent. O. I*I**^J*,>** **** ** ****** • “ * ***M*^*-i*n• mr\ua* A banKJeay-felUlbélyeszés eredménye. A szekszárdi pénzintézeteknél, valamint az állampénztárnál lázasan lefolytatott pénzfelülbólyeg- zés f. hó 25-én, holnap véget ér. A felülbélyegzés az eredeti határnapon túl meghosszabbítva folyt és pedig f. hó 20 ig 10°/o, f. hó 25-ig 20«/. további levonás mellett. F. hó 14-ig befolyt a szekszárdi állampénztárhoz a pénzintézetek, községek és hitel szövekezetektél összesen 108 millió 251.395 ko­rona, amiből esik: i Tolnamegvei Takarék és Hitelbank rt.-ra _ _ a Szekszárdi Takarékpénztárra _ a Szekszárdi Népbankra _ _ _ a Tolnavidéki Takarékpénztárra _ a Tolnai Polgári Takarékpénztárra . a Tolnai Népbankra _ _ _ 42 mi llió 108.400 K, 29 millió 016.600 K, 11 millió 578.605 K, 4 millió 928.760 K, 4 millió 881.165 K, 8 millió 639.760 K. Értekezlet o földmiues iskola ügyében. Dr. Órffy Imre nemzetgyűlési képviselő kez­deményezésére tervbe vétetett Szekszárdon egy földmi vés, helyesebben gazdasági oktató’iskola fel­állítása. E tárgyban folyó hó 20-án délelőtt tiz órakor Szekszárdon a városháza tanácstermében értekezlet volt, amelyen a földmivelósügyi minisz terium részéről Eszterhay Jenő miniszteri taná­csos, Gálos Aladár földmives-iekolal igazgató, a tanulmány-alapítvány részéről Uhl Antal min. ta­nácsos és Szabó Jenő főfelügyelő, továbbá Forster Zoltán alispán, dr. Éri Márton főjegyző, Bajő Pál főszolgabiró, Vendl István k. polgármester, dr. Zsigmond Ferenc városi ügyész, Leicht La­jos és Schneider János pénzintézeti igazgatók, ifj. Leopold Lajos, Uj Ferenc birtokosok, Pig- niczky Ferenc és Paulies Géza gazdasági szak­tanítók, a szekszárdi Kisgazda Egyesület és a O. K. Hitelszövetkezet kiküldöttjei. Az értekezletet Forster Zoltán alispán nyi­totta meg, ismertetvén az értekezlet célját. Vendl István h. polgármester szólt fel elsősorban és fel­kérte Eszterhay Jenőt, hogy szíveskedjék a fel­állítandó iskola Ugyébeu véleményét elmondani. Eszterhay Jenő miniszteri tanácsos a föld- mives-iskola felállítására egyedül Ózsák-puaztát tartja alkalmasnak, jelzi azonban, hogy az iskola fölállítása jelentékeny anyagi áldozatot igényel, a melyet a sok anyagi teher miatt az állam maga nem tud megcsinálni, a vármegyének és a városnak is e terhekhez jelentékeny összeggel kellene hozzá­járulnia. Dr. Éri Márton az iskolának Szekszár­don való felállítása mellett érvel és a gyakorló- telep létesítését Palánk-pusztán és a városnak szomszédos földjein óhajtaná, Pigniczky szintén az iskolának a városban való felállítása mellett szól. IQ. Leopold Lajos, lapunk más helyén közölt szakszerű beszéddel, az iskolának Uzsák-pusztáu való létesítése mellett tör lándzsát. Hozzászólaltak még Boros Zoltán, dr. Éri Márton, Eszterhay Jenő miniszteri tanácsos, dr. örfjy Imre, Taksonyi János, Uhl Antal min. tanácsos, Vendl István, Papp Dénes az Országos Központi Hitelszövet­kezet kiküldöttje és Neiner József a Kisgazda Egyesület elnöke. Eszterhay Jenő miniszteri tanácsos kijelen­tette, hogy tekintettel arra, hogy a dolog sürgős, mert ózaák-puszta bérbeadása 3 hét múlva ak­tuális lesz és e kérdésben az illetékes tényezők­nek előzetesen dönteniük kell, megígérte, hogy 8—10 nap múlva a szakvéleményt elkészítik és azt a megyével és várossal közük. Miután dr. őrffy Imre és Vendl István a budapesti kiküldöt­teknek szives felvilágosításaikért köszönetét mon­dottak és az iskola ügyének jóindulata támogatá­sig kérték, Forster Zoltán elnök az értekezletet berekesztette. Értekezlet után a budapesti kiküldöttek és az értekezleten jelen voltak egy része Gábor- pusztára hajtattak, ahol az Uj Testvérek látták ebéden őket. Ebéd után a fővárosi vendégek dr. örffy Imre képviselővel visszautaztak Budapestre. _ Újdonságok. A vasúti állomáson, a sínek mentén szomorú vendégeink vannak: a minden szánalomra érdemes waggonlakók. Nézzé­tek meg őket szekszárdiak, akik Isten cso­dás jóvoltából nem éreztetek az oláh, a cseh és a szerb martalócok arculcsapásait, botüléseit és sötét börtöneiknek minden rémségét. Jusson eszetekbe, hogy ezeket a földönfutókat és számüzötteket azért ker­gették ki békés otthonukból, mert magya­rok. Mutassátok meg, hogy a magyar nem hagyja veszni a magyart, osszátok meg hajlékotokét e sokat szenvedeti waggon- lakókkal, mert az Isten is csak úgy segít meg minket, ha mi is segítjük egymást. — Tolnavármegye uj katonai parancsnoka. A honvédelmi miniszter Tolnavármegye katonai parancsnokává kinevezte rittersfeldi és madari Kreybig Rudolf vezérkari ezredest, aki Szegedről már meg is érkezett Szekszárdra. — Maradj Mindig Mindenütt Magyar! Ezt a gyönyörű jelmondatot irta zászlójára a „Külföldi Magyarok Világszövetsége“ melynek megbízottjai Halász Béla és Wagler István megyénkbe érkez­tek, hogy Tolna vármegye hazafias közönségét megnyerjék a Patronáz Országos akciójának. A szövetség védnöke Ec iy főméltóságu kormányzó ár, elnökei: Návay í. adár h. államtitkár, volt párisi attasé, Pékár Gyula, Gieswein Sándor és Berzeviczy Albert. Célja hogy külföldön patroná- zsok felállítása által a magyar érdekeket megóvja. Jótékonyságát a bádapesti Telep-utcai és Baross- utcai szükséglakásokban elhelyezett — menekült és megszállott területekről kitildözött magyarok­nak ruhával és élelmiszerrel való ellátásával gya­korolja. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom