Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-04-10 / 15. szám

II. évfolyam.

Szekszárd, 1920 április 10.

15. szám.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

• Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102.

Előfizetési ér: egész évre 40 K. félévre22 K, negyedévre t2 K. Vidéken: 45 K, 24 K. 14 K. — Egyes szám ára 1 K.

Szerkesztő: SCHNEIDER JÄNOS.

• Megjelenik minden szombaton.

Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 25 korona A hirdetés az utolsó oldalon egy 80 miliméter széles hasában 100 miliméter magasságig mlü- méter soronként 1 koronába, 100 miliméter magasságon tűi 70 fillérbe kéről. Az utolsó előtti, illetve a szüvegoldalon levő. valamint részvénytársasági hirdetésekért 20 százalék felárt számítunk. Reklámhirek a hírrovatban garmund soronként 4 korona, petit soronként 5 korona,

Uj alapításokról.*

A háborút követő forradalmak, a cseh, román és szerb megszállások, valamint a várható nagy területi elszakitáaok, gazdasági életünket óriási megpróbáltatásnak vetik alá. Keresni kell tehát a módozatodat, amelyekkel a nagy veszteségeket pótolni tudjuk és amelyekkel lehetséges leBZ eddigi egészséges közgazdasági szerveinket talpra állítani, hogy ezzel gazdasági életünkben a vérkeringést ismét megindíthassuk.

. Nem kell talán hangoztatnunk, hogy mi a keresztény szellemnek és erkölcsnek térhódítását minden téren nemcsak örömmel üdvözöljük, de mindent el is követünk ezért. Ezen helyzetünkben tehát ki merjük mondani, hogy a gazdasági élet terén a keresztény kurzus jelzésével visz- szaélnek.

A megkicsinyitett Magyarország gazdasági élete, ipari pangása, kereskedelmének áruhiánya, az ingatlanok adás vételének szünetelése, sokkal kevesebb pénzintézetet igényel, mint amennyi jelenleg van, úgy, hogy az államhatalomnak, lyi ezen a téren is polgárainak védelmet akar nyújtani, törvénybozásilag a pénzintézetek kötelező összeolvadását (fúzióját) kell kimondania.

Amikor szakemberek ezzel a kérdéssel fog lalkoznak, akkor azt látjuk, hogy úgy a szorosan vett bankszakmában, meg a transitó forgalmat lebonyolítani akaró ipari és mezőgazdasági részvénytársaságuk üzletágával foglalkozók körében a keresztény jelző, meg a keresztény kurzus értékes, neves, avagy ezidőszerint szerepet vivő ve zéremberei nevének felhasználásával, Budapestről minduntalan egy egy alapítás hire és vele egy-egy részvényt gyűjtő főtisztviselő is megjelenik a pénzes vidéken és ha mar jegyzésre nem is, de arra reá bírják azokat, akik hivatalos állásuknál vagy társadalmi szereplésüknél fogva a nép vezetői, hogy az uj. senki által még nem ismert jövőjű társaságot, amelynek alapitói között a .közgazda- sági életnek ismertebb keresztény elemeit is hiába keressük, akár hivatalos körlevélben, akár nép- gyűléseken ajánlják. Mi ízzel az áramlattal, — nyíltan kimondjuk, — egyet nem értünk.

Eltekintve attól, hogy a kereskedelem egész világra kiterjedő hálózatába uj életet máról—holnapra nemcsak a mi lerongyolódott, elvérzett nemzetünk nem tud vinni, hanem a győzők hatalmas államai sem, tehát egyedül a keresztény kurzus alapjaira helyezkedő, egyébként külső és belső összeköttetések, berendezkedések és felkészültségek nélkül álló vállalkozások működési képességei (prosperitása) igen kétségesek, mi, azon ineggyő zödésből kiindulva, hogy tönkretett gazdasági életünknek újabb alapításokra szüksége nincs, a keresztény jelszónak újabb vállalkozások megteremtésére irányuló latbavetését, a keresztény kurzus lejáratására igen alkalmas, sőt mondhatjuk legalkalmasabb módozatnak tartjuk.

A magyar nép nemcsak a bécsi, nagy krach miatt, de konzervatív gondolkozásánál togva is, idegenkedik a részvényektől, a papirostól. Ezen konzervativizmusából újabban engedett és ebből az engedékenységből a magyar állam hiteléletének kiépitését, a magyar valuta rohamos emelkedését várjuk és reméljük. Ha a békekötés után külföldön levő állampapírjainkat és zálogleveleinket vissza tudjuk vásárolni, ha az állam hitelezői saját polgárai lesznek rentéikkel, mint a háború előtt a francia polgárok, akkor ennek óriási jelentősége lesz.

Vigyázni kell tehát, hogy olyan papírokat adjunk polgáraink kezébe, amelyekben nem csalatkoznak, amelyek nem viszik ismét vissza az értékpapírok ifánti idegenkedésbe.

Sorainkra azt mondhatnák egyesek, hogy mi nem akarjuk a bankok légkörébe, az ipari és kereskedelmi vállalkozások üzleti életébe belevitetni a keresztény szellemet, a keresztény felfogást.

Ezek az egyesek, úgy lehet, a keresztény

* Lapunk egy közelálló barátjától véltük e sorokat, készséggel adunk neki helyet, mert gondolatmenetének igen sok j részét teljesen helyesnek és felfogásunkkal egyezőnek találjuk. — Szerkesztő 1

kurzusnak gürögtüzü illuminációit látják csak, de nem mélyednek a dolgokba.

Mi a legerősebben hivei vagyunk annak, hogy bankokban, nagy vállalkozásokban és kereskedésekben a keresztény felfogás érvényesüljön. Ne kiuzsorázó és kiuzsorázott, becsapó és becsapott álljanak pénz- és áruüzlcteinknél egymással szemben, hanem két olyan fél, amelyik az összeköttetésben és össz^íöttetésből megtalálja a maga hasznát. Ez azonban nem jelszóval, hanem csak etikai alapokra való helyezkedéssel érhető el.

A világháború és az ezt követő kommunizmus megmutatta, hogy a keresztény erkölcsi alap hiánya, a nem keresztény elemeknek minden vonalon előtérbe való nyomulása, hova juttatott bennünket. A legjogosultabb tehát, hogy nem csak a politikában, a sajtóban, a társadalmi élet vezetésében, de a mindenek forraló kazánját képező gaz- dasági életben is, a megtisztult keresztényi felfogás nyomuljon előtérbe.

Ennek az előnyomulásnak azonban nem szabad kísérletezésnek lennie, amely mások pénzének és a kurzus erkölcsi tőkéjének elvesztését vonhatja maga után. Következetes, kitartó, öntudatos munkával, nem uj gazdasági szervezetek létesítésével, hanem a meglevők okos meghódításával lehet a gazdasági téren is, nem a hangozta tott, de az átérző és igazi keresztény erkölcsi alapot érvényesíteni.

Be kell vinni a pénz és ipari vállalkozások gazdasági életének részesei közé a keresztény elemeket és ezekkel meg kell értetni, hogy jogaikkal élni nemcsak szabad, de kötelesség is.' Az ő megnyilatkozásuk, állásfoglalásuk eltávolíthatja az irányítástól mindazokat, akik, nem vallási hozzá- larlozőságuk, hanem faji tulajdonságuk miatt nem alkalmasok arra.

Értsük meg, ez nem azt jelenti azonban, hogy cl ke'l távolítani mindenkit, aki nem keresztény, Ez egy végzetes hiba és nem keresztényi felfogás volna. El kell távolítani azokat, akikkel szemben nem lehet n'ieg a bizalom, hogy keresztényi etika alapján tudjanak működni állásukban, ellenben meg kell becsülni azt, aki ősei vollásának megtartásával is a magyarsághoz való igaz ragaszkodással ki tud vetkőzni az inter- naciónális és hazátlan fajt jellemző, etikai magas latra emelkedni nem tudó sajátosságaiból és gazdasági téren tapaiztalataival, tudásával, külföldi összeköttetésűvel, nagy megpróbáltatáson keresztül ment nemzetünk gazdasági életének sokat érő, becsületes munkát tud nyújtani. »

Mikor ebhez a kényes témához nyúltunk, tudtuk azt, hogy a meggyőződésünk kimondásához bátorság is kell. Ennek tudatában le merjük szögezni, hogy abban, hogy a gazdasági élet irá nyitásában a zsidóság igen erősen vezet, abban a hiba a mienk, a keresztény elemé.

Mi nemcsak nem törekedtünk magunkat és gyermekeinket a kereskedelmi életre nevelui, de ezt a pályát le is néztük. Ha vagyonúnknál, állásunknál fogva bekerül tünk is egy egy bankba, az igazgatósági állás dekorativ tisztét csak elviseltük valahogy, de a vezetésbe belemélyedni sem időnk, sem kedvünk nem volt. így nemcsak a vidéken, de a fővárosban is, a gazdasági élpt irányitáaa azok kezébe került, akikben nemcsak a rátermettség, de az akarat és szorgalom is meg volt arra, hogy vezető pozícióba kerüljenek.

Ha azt akarjuk, hogy okszerű módon a gazdasági élet irányítása keresztény kezekbe kerül jön, úgy nem csak szaKitani kell eddigi álláspontunkkal, hanem nevelni kell uj keresztény generációt, akinek kezébe, részvényesi jogunknál fogva, lete- hessük a vezetést. Mert ennél a generációnál nem elégséges csak az, ho°;y „keresztény“, ennek a generációnak tudni kell, akarni kell, mert csak több munkával, teljes képességgel és tudással szoríthatjuk le a nem keresztény elemet a vezetéstől, mert a világpiac, amellyel való összeköttetésre el engedhetetlenül szüksége van nemzetgazdaságunk- i nak, csak akkor ismeri el ezt a vezetést, akkor i létesít vele üzleti barátságot, ha ez a vezetés, az ] összeköttetésre és az üzleti barátságra képességei- í nél, munkájánál és produkciójánál fogva alkalmas. I A nemzetközi piac nem ismer vallási szepa- I

rálást, csak üzletre alkalmas és alkalmatlan összeköltelést.

Ebből a szemszögletből nézve a dolgokat, nem tudjuk helyeselni a keresztény jelszó kihasználásával gomba módon való uj alakulásokat és nem nézhetjük, mint a keresztény kurzus és nemzetünk épitő munkájának szerény téglahordói, hogy ezekhez a legtöbbször egyéni .ambíciókat kielégíteni hivatott alapításokhoz, országos hirii embereink és a vidék vezetői nevüket igen könnyen odaadják.

Nem a hangulatok konjunkturális kihasználásából, hanem becsületes, tisztességes, igazi keresztényi etikán alapuló kitartó, csüggedhetetlen, önzetlen munkából fog Magyarország politikai és gazdasági konszolidációja megépülni. —n.

| f Herceg Csferímzy íüikíós

Magyarország legnagyobb hitbizományának ura, Tolna vármegye legelső földbirtokosa, herceg Esterházy Miklós, mint mély részvéttel értesülünk, e bó 5-én reggel soproni kastélyában meghalt. Az előkelő főur az Utóbbi időben nagy diplomáciai tevékenységet fejtett ki Nyugat-Ma- gyarország érdekében s a megerőltető munka következtében már hetek óta gyöngélkedett. Néhány nappal ezelőtt agyvérzést kapott és az Esterházy nemzetség hercegi ágáuak feje, férfikora teljében, alig 51 éves korában megszűnt élni. i

Az elhunyt főur egyike volt az ország leggazdagabb, de egyben legkiválóbb gazdáinak. Mikor óriási uradalmait átvette, a birtokok rendkívül súlyos adósságokkal voltak megterhelve. A herceg letérve Európát bámulatba ejtő költebezé- sekkel ismertté vált őseinek nyomdokairól, a szorgalmas gazdálkodás terére vetette magát s valóban példát mutató kitartással sikerült neki a kuszáit gazdasági viszonyokban rendel teremtenie. Hitbizománysi most az ország gazdasági értékei között első helyen állanak s eleget tesznek ama nagy kötelezettségeknek, amelyek természetszerűleg szoktak az óriási birtoktestekre hárulni egyházi, kulturális éR gazdasági vonatkozások térén. Maga a herceg, aki kora ifjúságától kezdve a munkának ólt, a szó teljes értelmében nemes egy- Bzerüségü, meleg szivü, kissé tartózkodó, de minden jótékony és nemzeti cél iránt érdeklődő ur volt, aki szerény fellépésével néha zavarba ejtette az Esterházy név nimbuszának hatása alatt álló embereket. Nem szerette a fényűzést, kerülte az ünnepeltetést, de amikor közéi dekből kellett cselekedni, előljárt és példát mutatott. Nemzeti és keresztény intézményeinkért nagyon sokat áldö- zott nemcsak anyagiakban, de személyes munkában is és abban az időben, amikor még a társadalomnak mostohája volt minden keresztény intézmény : lelkeB szeretettel vette pártfogásába a keresztény sajtó és politikai szervezkedések ügyét.

. Szociális érzékét jellemzi, hogy még a háború előtt, saját jószántából okszerűen megkezdette birtokain az önkéntes földosztást és nagy birtoktesteket parcellázott ki az egyes vidék földóhes * népe között. Mérhetetlen gazdagsága sohasem ragadta a pazar élet lehetőségei felé. Nagyon érezte vagyonának s a nevehez fűződő kötelezettségeknek súlyát s életét a munka és egyéni érdem tiszteletének közepette egy hazáját szerető és embertársait megbecsülő nagy ur keresetlen egyszerűségével, benső harmoniajival élte le.

Az e'hunytnak Tolnamegyében nagy birtokai vannak és ezen a réven a varmegyének minden kulturális és jótékony célú mozgalmát nagylelkűen és bőkezűen támogatta. így többek között igen tevékeny részé volt a dombóvári főgimnázium létesítésében.

Reánk nézve különösen fájdalmas a herceg elhunyta, mert a „Tolnamegyei Ujság“-ot megindulása óta támogatta és jó példával járván elől, a laprészvéDytársaság legtöbb részvényét ő maga jegyezte.

Galanthai herceg Esterházy Miklós a családnak hercegi rangra emelt ágából származik. A hercegi ág a német Standesherren családok közé