Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-04-03 / 14. szám

1920 április 3. 5 vállalatára nézve amily megtisztelő, épp oly örven­detes és további fejlődésének erős bázisát fogja képezni. Ily módon a Molnár nyomda amely egyébként a maga eddigi önállóságát változatlanal meg fogja őrizni, szoros összeköttetésbe kerül a Franklin Irodalmi Társulattal és ennek érdek­körébe tartozó szakmabeli vállalatokkal, igy a Dávid Károly és Fiai országosan ismert dobozára és faanyag-lemezgyár r.-t.-al, a Hegedűs és Sán­dor ismert debreceni irodalmi és nyomdai r.-t.-al (mely a tiszántúli ref. egyházkerület főbizomá­nyosa) és a Lampel Róbert fővárosi könyvkiadó r.-t.-al. Ezután a közgyűlés a tőkefelemeléssel kap­csolatos alapszabálymódositásokat fogadta el és az igazgatóságba uj tagokul beválasztotta Péter Jenőt, a Franklin Irodalmi Társulat vezető igazgatóját, Winkler Nándort, a Dávid-féle dobozárugyár r.-t. vezérigazgatóját, Hegedűs Sándort, a Hegedűs és Sándor debreceni irodalmi r.-t. vezérigazgatóját és Aczél Arinandot, a Rimamurány Salgótarjáni Vas­mű r.-t. cégvezető osztályfőnökét, a felügyelőbi­zottságba pedig Jancovius Kálmán és Roller Béla Franklintársulati főtisztviselőket. A Molnár-féle nyomdai r.-t. Budapesten ál. laudó képviseletet és raktári telepet fog tartani és pedig vagy a Franklin Társulat Egyetem-utcai palotájában, vagy pedig a Lampel könyvkiadó r.-t. Andrássy-uti házában. A közgyűlés berekesztése előtt dr. Leopold Kornél elnök a részvényesek nevében legmelegebb elismerését és köszönetét fejezte ki Molnár Mór ügyvezető igazgatónak, aki kiváló szakképzettsé­gével és fáradhatatlan, célirányos munkásságával vitte előre és emelte a társaságot mai szinvonulára, ami által a hazai iparnak is nagy szolgálatot tett, mert országosan kedvelt naptáraival a hazai piacot meghódította és elsősorban az osztrák versenytől fölszabadította. Az uj részvényekre az elővételi jog a Tolna­megyei Takarék és Hitelbanknál április hó 10-ig gyakorolható. W Közgyűlés után az igazgatóság a társaság alelnökévé: Péter Jenőt, a felügyelőbizottság pe­dig elnökévé: dr. Kramolin Gyula fel. bizottsági tagot választotta. m —~‘TiVB"i~^-^nVu~Lrrrri n.n ~i_n Vidék. A nyiírai hangverseny után. Nem tehet a lelkem róla, Hogy bánata mosolygós lett S muzsikál az este óta. Derű, bánat együtt ketten? Furcsán hangzik, — pedig megfér Egymás mellett a szivekben. Hegedűben, zongorában Könnyfakasztó emlékezés Nem is egyszáz, ezerszám van! Ősi erény hunyó lángját Müvészuj jak a húrokból Dús szivünkbe csalogatják. Dalok szárnyán az érzelmek Ezeréves dicső múltba Vigadozva emelkednek! Nem tehet a lelkünk róla: Rózsát tűzött tegnap rája Magyar zene, magyar nóta! * Nyitra, 1920 március 15. P. I. Március 15. Dunaföldvár Március idusát ezidén is ha­zafias lelkesedéssel ünnepelte a község. Az összes hivatalon, iskolákon nemzeti színű lobogó lengett. Délelőtt dr. Kővágó Péter plébános ünDepi szent­misét mondott. A tanuló ifjúság, hivatalok, ünneplő lakosság zsúfolásig megtöltötte a templomot. Az iskolákban házi üuiiepé’yek voltak, délután fél 4 érakor meg az Egyenlőségi Kör tartotta szokásos évi hazafias ünnepségét, melyen önkéntes adako­zás utján több, mint 500 korona gyűlt össze a hadifoglyok hazaszállítására is. Az ünnepélyt a polgári leányiskola kedves énekkara Németh Béla polgári iskolai tanár vezetésével a Szózattal kezdte. Ciána Ratkay László, volt országgyűlési képviselő tartott megnyitó 'beszédet, költői hévvel, magas szárnyalással emlékezvén meg a múltról s erős hittel’ a jövő iránt, hogy a magyarok Istene nem engedi meg az ezeréves Magyarország feldarabo­lását, abba egy magyar sem nyugszik belé, azt minden anya nevelje bele gyermekébe, mig csak egy magyar lesz a földön. Az imaszerü fohásszal végződött beszéd után Princz Gizi művészi cim­balomjátéka következett, alkalmi magyar nótákkal gyönyörködtetve a hallgatóságot. Majd Gyaraky Mihály magyar folyamhajózási főnök lelkes kuruc dalai következtek, sok-sok tapsot aratván a kö­zönség részéről. A hatásos nóták után Kurucz Vilma „Mi a haza“ (Ábrányi E.) nagysikerű sza­valata következett, amellyel könnyeket is, tapso­kat is bőven aratott. A szavalatot Óry Géza pol­gári iskolai igazgató vezetésével a dalárda gyújtó „Talpra magyar“-ja követte. Az ünnepi beezédet dr. Berky József tb. megyei főorvos mondta. Nagyszabású irodalmi értékű beszédjében ellen­tétbe állította az igazi és az álszabadságot, a már­ciusi ifjak szabadságát a vörösuralom szabadságá­val s hatalmas erővel ostorozta az utóbbit. Az ünnepi beszéd után a polgári leányiskqla jnagas művészi nívójú énekkara a „Czuczor riadóját“ éne­kelte, :majd ezt az ünnepi hangulatot kiválóan emelte Hiid László állami iskolai tanító (Várday) „Egy az Isten“ lelkes szavalata. Az ünnepélyt a dalárda és a közönség együtténekelt imádsága : a „Hymnus“ zárta be. Kedves, hazafias ünnepsége volt ez a körnek, a körrel az egész közönségnek. Pálfa. A hazafias nevelés szép tannjelét ad­ták a pálfai r. kath. népiskola növendékei már­cius 15 évfordulóján tartott ünnepség keretében, melyen a megjelent szülők és tanügybarátok is kifejezték megjelenésükkel az ünneplő kicsinyek­kel való együttérzésüket. Reggel nyolc órakor Szánthó Ignác plébános ünnepi istentiszteletet tar­tott, honnét a fellobogózott iskolához vonult a ko­kárdán növendék sereg. Az ünnepély 9 órakor kezdődött a Hymnus éneklésével, mely után Szánthó Ignác iskolaszéki elnök meleghangú ünnepi be­szédet mondott. A műsor többi száma ének és szavalatokból állott, melyennek betanításával Sza­mosi Ferenc tanító fáradozott. Az ünnepély a Szózat hangjaival ért véget. Gazdaság. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG__________ SválczI tenyészállatok Importálása. Kormánybiztos-főispánunk azon lelkes fára­dozása, hogy vármegyénk leromlott és megfogyat­kozottszarvasmarha állományának feljavítását kom penzációs svájezi behozatallal lehetővé tegye, meg­hiúsulván, ezen sikertelenség nyomán egyes gazda­körökben észlelt nyugtalanság arra indított ben­nünket, hogy a kérdéssel lapunk hasábjain foglal­kozzunk, Munkatársunk felkereste dr. Battlay Dezső* kormánybiztos-főispán mat, aki eljárásáról volt szives a következőket elmondani: „Miután az előleges becslések szerint Tolna­vármegyére kivetett zabkontingens teljes egészé­ben fedezetet fog találni, holott más vármegyék a tőlük megkívánt mennyiséget megközelithetőleg sem fogják tudni beszolgáltatni, a gondozásomra bizott Tolnavármegye áldozatkész gazdaközönsé­gét eme hazafias cselekedetért azzal óhajtottam kárpótolva látni, hogy a beszolgáltatott zab vétel­ára fejében ne. készpénzt, hanem tenyésztésre al­kalmas apa- 'és anyaállatokat kapjanak az állam­tól, amelyekkel ennek a vármegyének hires tehe­nészete felfrissíthető lenne. Svájcz Graubünden kantonjának hivatalos megbízottjaival tárgyalásba is bocsátkoztam s megállapodtam velük, hogy 35 waggon zabért költségmentesen rendelkezésére bo­csátanak a vármegyének 80 darab tenyésztésre alkalmas üszőt és 25 darab bikát. Miután az ál­lam a zabnak métermázsájáért premiummmal együtt 220 koronát fizet, egy marha körülbelül 8000— 9000 koronába került volna. Sajnos, hogy bár si­került e tervhez a földmivelésügyi miniszter ur hozzájárulását megnyernem, az ügyből még sem lett semmi. Ugyanis a földmivelésügyi miniszté­rium állategészségügyi és takarmány osztálya ál­lást foglalt ellene s a földmivelésügyi miniszter ur jóakaratu támogatása dacára, a tárcaközi bizott­ság — amely az állatok behozatalához, illetve a zab kiviteléhez az engedélyt megadni hivatott — javaslatom teljesítése elől elzárkózott.“ Eddig a kormánybiztos főispán szavai. A magunk részéről — annak előrebocsátása mellett, miszerint távol áíl tőlünk a tárcaközi bizottság magatartását kritika tárgyává tenni — őszintén sajnáljuk és fájó szívvel látjuk e szép terv dugába dőltél és csodálkozunk azon, hogy ak­kor, amidőn egyes magánvállalatoknak sike­rült éppen svájezi import utján szép nyere­ségre szert tenniük, miért kell Tolnavármegye gazdaközönségének ily mostoha elbánásban részesülnie ? De bízva kormánybiztos-főispánunk­nak a közügyékért ismételten tanúsított törhetet len akaraterejében s remélve, hogy vármegyénk gazdaközönsége — a mai mesébe illő árak mel­lett — szinte ajándékszámba menő vételi lehető­ség valóra válása érdekében tömörülve mindent el fog követni, nyugodtan tekintünk az egyszer már eredménytelenné vált kísérlet mielőbbi megismétlése elé s kérjük is azt abban a biz­tos reményben, hogy az illetékes körök emez országos fontosságú közérdeket méltányolva, nem fognak a reánk nézve oly jő csere meg­valósítása elé ismét akadályt gördíteni. — Gazdasági cselédek sztrájkja. A tőlünk meglépett Kunfi-l'éle elvtársak cifra dologba vitték I a Felvidék béreseit. Március hó 14-én sztrájkba léptek, mert munkaadóik nem tudták megadni nekik az egyfogatos béres részére követelt évi fizetést. Négy napig szünetelt minden gazdasági munka az uradalmakban, még a marháknak sem adtak enni, úgy, hogy igen sok elpusztult az éh­ségtől. Március 18-án dr. Blahó földmivelési mi­niszter-féléjük értekezletre hívta össze a béreseket Nagysurányba 8 iparkodott megértetni velük a lehetetlent. De az elvtársak maszlagos beszédeitől megrészegített szegény emberek nem hajlottak a jó szóra, Rajongtak s a velük tárgyalni akaró né­hány bérlőt véresre verték, mire fölvonult a cseh demokratikus katonaság s beléjük lőtt. 17 halott s igen sok súlyos sebesült maradt a helyszínen. A többi szétszaladt az elhagyott ökröket etetni. Sport. — Húsvéti football mérkőzések. Rendkívül heves és érdekesnek Ígérkező mérkőzésre van ki­látása Szekszárd sportszerető közönségének. Hus- vét vasárnap délután 4 órakor a Szekszárdi Tö­rekvés Sport Egylet és a Szekszárdi Sport Club I-ső csapatai mérik össze tudásukat. Ez alkalomra mindkét csapat a lehető legjobb összeállításban fog kiállani. A Szekszárdi Sport Club most akarja a múlt ősszel szenvedett 2 : 1 arányú vereségét korrigálni, mig a Törekvés újabb győzelmével akarja magának biztosítani Tolnavármegye leg­jobb csapata címet. — Husvót hétfőn pedig a Szekszárdi Törekvés Sport Egylet jóformában levő Il ik csapata fog mérkőzni az őcsónyi Sport Egy­let I-ső csapatával. Ezen mérkőzés is délután 4 órakor kezdődik a vásártéri pályán. Igazságszolgáltatás. Árdrágító képvIselfiJelSII. A szekszárdi kerületnek nem nagy dicsősé­gére vált, hogy dr. őrffy Imrének ellenjelölljeként Szuliman Györgyöt jelölte, az pedig a kerület vidéki választóinak (mert a szekszárdi értelmes gazdák közül kevés szavazatot kapott,) emberisme­ret hiányára vezethető vissza, hogy a választás­kor a közügyek ezen „önzetlen“ szolgája 4128 szavazatot kapott. Az a közhit volt erről az em­berről elterjedve, mint egykor a legendás hadvezé­rekről, hogy nem fogja a golyó, őt meg nem éri utol sohasem a törvény sújtó keze, bármit csinál­hat, az ő furfangjam nem járhat túl a törvény kezés esze. Erre a balhiedelemre reá cáfolt most a szekszárdi járásbíróság ítélete, beteljesedett a közmondás, hogy a hamis embert előbb utolérik, mint a santa kutyát. Szuliman György népvezér úgy okoskodott ha mindenkinek, úgy neki is ki lehet basználn a mai felfordult világ konjunktúráját. Társával, Horácskó Sándor iiaztkereskedővel vett egy wag­gon sót, azon reményben, hogy majd jÖ áron rá­sózza azt gazdatársaira, akik bizony só-inségben szenvedtek. A dolognak azonban az volt a bibéje, hogy szállítási engedélyt csak hatóságok kaphát- tak. Előkereste tehát az almáriumjából a Szek­szárdi Kisgazdák Egyesületének pecsétjét, amelyet oly féltve rejtegetett és megtette magát önhatal­múlag a kisgazdák vezetőjének és valahogy ki- járálta Pest városában, hogy a kisgazdák részére megérkezett a só, amelyet azután részint maga, részint* Horácskó Sándor társa áruba bocsájtottak saját zsebük javára 20 koronás kilogrammonkénti árban. Az emberek azonban báládatianok. Ahe­lyett, hogy . köszönettel vették volna a só ínségen „önzetlenül“ segíteni akaró fáradozásait, feljelen­tették a bíróságnál a kisgazdák levitézlett titká­rát árdrágításért és a kisgazdák egyletének nevé­vel való visszaélésért. Március 18 án vonta felelősségre ennek alap­ján a szekszárdi kir. járásbíróság Szuliman Györ­gyöt és Horácskó Sándort. A kir. járásbíróság bűnösnek mondotta Szuliman Györgyöt árdrágító visszaélés vétségében és ezért 1 hónapi fogházra és 10.000 korona pénabüutetesre Ítélte, amely behajt* hatatianság esetén 1 évi fogházra változtatható át. Horácskó Sándort pedig árdrágító visszaélés vétségében, mint bűnsegédet, mondotta ki bűnös­nek s 4000 korona fő- és 1000 korona meilék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom