Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-03-27 / 13. szám
2 1920 március 27. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG A tolnai gyalogezred zászlószentelése. A szekszárdi Leányklub tudvalevőleg Szűz Máriás selyemlobogót ajándékozott a tolnai gyalogezrednek, amely a gyönyörű zászlót csütörtökön délelőtt szenteltette fel a szekszárd-belvárosi róm. kath. templomban!. Az impozáns ünnepségre az ezrednek tolnai és szekszárdi helyőrségéből alakított zászlóalja Putz őrnagy záBzlóaljparancsnok valamint Erdélyi, Isovics, Nagy századosok és Machav főhadnagy vezérlete alatt katonazenével vonult a templom elé, ahol pontban tiz órakor kezdődött az ünnepi mise, amelynek keretében lefolyt a zászlóavatás. Zsúfolásig megtelt a templom a meghívott honoráciorokkal, a be nem osztott tisztekkel és a város minden rendű és rangú polgárságával, hogy kiki tanúja lehessen hazánk újjáépítésének törtó- neténeimi óráiban ezen lélekemelő hazafias ünnepélynek. Dr. Fent Ferenc apátplébános, püspöki helynök által celebrált mise alatt a Szekszárdi Leányklub tagjai énekeltek, mig a magánszólamokat dr. Reach Aurélné adta elő. A mise vége felé a zászlóalj szekszárdi százada Erdélyi százados vezetése alatt dr. Ery Mártonná zászlóanya lakásáról a templomba vitte a zászlót, amelyet a mise végén szentelt meg dr. Fent Ferenc apát, pécsi püspöki helynök. Az avatás szertartása előtt és után a temlomi közönség a Hym- nuszt énekelte. A felszentelés után a közönség kijött a templomból, hogy tanúja legyen az ünnepség Isten szabad ege alatt lefolyó második részének A lila apáti díszbe öltözött püspöki helynök a templom előtti téren mondotta el szent beszédét, méltatta a zászló jeletőségét és figyelmeztette a katonaságot a zászló iránt való arra a hűségre amellyel a hazának mindig tartozunk. A szentbeszéd után a daliás zászlótartó a szónoki pódiumra vitte a lobogót, amelybe az első szöget a felavató püspöki helynök verte. Hazafias, mélyérzésü szavakkal szögezték a zászlót Ribiczey alezredes, az ezred parancsnoka, dr. Éri Mártonná zászlóanya, Markóczy Antal ezredes, dandárparancs- | nők, a körletparancsnok képviselője, Forster Zoltán alispán a vármegye, dr. Bús Lajos szekszárdi városi tanácsos a város, Gödé Lajos a ref. egyház, Németh Gyula az evangélikus egyház, dr. Pesthy Pál törvényszéki elnök a bíróság, Rácz József rendőrkapitány az államrendőrség, dr. Berze Nagy János tanfelügyelő az iskolák, dr. Resch Aurél főgimn. igazgató a középiskolák nevében. Az ajándékozó leányclub képviseletében dr. Resch Aurélné lady patronesse, továbbá Horváth Ida, Vinkov ts Gabriella és Kurdy Józsa vertek be szegeket. Utánuk következtek Szegheö alezredes Tolnavármegye katonai parancsnoksága, Szathmáry alezredes, az igazoló bizottság elnöksége, Havranek százados a csendőrség és Putz őrnagy a zászlóalj képviseletében, valamint a tiszti, altiszti és a legény ségi küldöttség. A szögbeverés szertartása után a katonaság négyszöget formált a téren, amelynek közepén a tisztjeitől körülvett Putz őrnagy figyelmeztette a sastollas vitézeket a zászló iránti hűségre, végül Schill százados ezredsegédtiszt felolvasta az nj eskümintát és az egész katonaság felesküdött az uj zászlóra. Eskü után imához vezényelt a parancsnok és a közönség a katonasággal együtt mély áhítatba merülve, meghatottan hallgatta a zenekar által intonált magyar hymnnszt, amelynek végeztével a zászlóalj diszmenetben elvonult a körlet és az ezred képviselői előtt. A zászlótentelés alkalmából a legénység ünnepi ebédet és bort kapott.. Délben a tisztikar diszebédet adott a Katolikus Olvasókörben levő tiszti étkezdében, ahová hivatalosak voltak a zászlóanya és kísérete, valamint a honoráciorok. A lakomán Forster Zoltán alispán fel- köszöntőjében a kormányzót éltette, Ribiczey alezredes megköszönte a Leányclub ajándékát, dr. Éri Mártonná zászlóanya a hazafias magyar érzés mindenkit összeforrasztó szükségességét hangoztatta, Markóczy ezredes a polgárság és katonaság együttműködésére emelte poharát,* mig dr. Bús városi tanácsos a város nevében intézett üdvözlő szavakat a nemzeti hadsereg tisztikarához, amely oly méltóságteljsen ünnepelte meg a zászlóavatást. Újdonságok. — A belügyminiszter leirata a törvényhatósághoz. Dr. Simonyi-Semadam Sándor a m. kir. belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök leiratban értesítette a törvényhatóságot, hogy a m. kir. belügyminisztérium vezetését átvette és kérte a törvényhatóságot és annak tisztviselőit, mint felelősségteljes, nehéz inuukájának támaszait, hogy őt a belügyi kormányzat terén reá váró nagyjelentőségű feladatok sikeres tneg- áldásánál a köztigyek iránt mindenkor tanúsított hagyományos odaadásukkal és igaz magyar érzésük teljes hazafiasságával támogassák. Viszont biztosítja a törvényhatóságot arról, hogy közhasznú törekvéseiben és a haza újjáépítésére irányuló nemes munkásságának minden mozzanatában legkészségesebb közremüködesére mindenkor számíthat. — Dr. Őrffy Imre a kibontakozásról. A szekszárdi kerület agilis nemzetgyűlési képviselőjének immár második nagyszabású politikai cikkét jelentette meg vezető helyen a „Szózat“, a fővárosnak ez a tekintélyes napilapja. Az első cikkben hű képét adta a ma kormányon levő kőt párt összetételének és megállapította, hogy külön táborba jutottak olyanok, akiknek nemcsak egyéni meggyőződésüknél fogva, de az ország érdekeire való tekintettel is egy egységes pártban kellene lenniük. A cikk szerint a helyzet kulcsát a két párt föltétlenül agrárérzésü elemeinek egyesülése képezi akként, hogy ezek szoros együttműködésben maradjanak az agrárpolitikát csak fentartással váltható keresztényszociális városi elemekkel. A második cikk, amely a „Szózat“ szerdai számában jelent meg, a választások óta beállt tünetek vizs gálata alapján megállapítja, hogy a képviselők cselekvésének az irányát saját lelkiismeretűk mellett elsősorban a választók kívánsága szabta meg. A kisgazdapárti programmal megválasztott képvi S8löket kötötte a föidmives választók határozott akarata, amellyel szembehelyezkedni a kor mányzópárt megalakításánál nem mertek és ezért a fúzióba bele menni nem akartak. Mivel a párt föidmives képviselői között szélsőséges elveket vallók nincsenek és mert ezek valamennyien konservativ gondolkozásnak, Őrffy szerint ennek kell lennie a kormányzópártnak már csak azért is, mert a föidmives- és kisgazdapárt programmjában implicite benne van a kereszténynek nevezett fajvédelmi programm. A cikk végső következtetése az, hogy a helyzet rövid időn belül viharszerüen tisztázódni fog, mert a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjából ki fognak lépni a konzervatívabb agrárhajlaudóságu képviselők és meg fog születni az egységes agrár kormáúyzópárt. — A földreform helyes megoldása címen Benkovich István nyugalmazott főjegyző, szekszárdi kisbérlő a Molnár Dyomda utján közzéadott tanulmányában foglalkozik ezen annyira aktuális kérdéssel. Ő főképen arra mutat rá, hogy egészen más birtokkategória kell a városokhoz közelebb és azoktól távolabb eső termelő területeken. Az utóbbiakon 20—40 holdas kisbirtokok létesítése időveszteséggel járna, tehát szerinte célszerűbb volna 100—200 holdas középbirtokok kihasitása. Ezeken a birtokokon tanyásgazdaság volna űzhető. Szerinte az ilyen tanyarendszer biztosítaná a földnek és a munkaerőnek legintenzivebb kihasználását. Benkovich tanulmánya állást foglal amellett, hogy a nagybirtok bizonyos maximuma épségben legyen meghagyható, nehogy középosziályunk tönkremenetelének példájára az államalkotó ma gyár földbirtokosság is elveszítse lábai alól a hazai talajt. További elmélkedése során rámutat a tanulmány, hogy a háború előtt a nagybirtokok évi átlagos haszonbére katasztrális holdankint 10 koronára, a búza ára pedig métermázsánkint körülbelül 20 koronára rúgott. Szerinte ezen az alapon a földváltság évi járadéka ötven kiló búzában, illetve ennek megfelelő pénzmennyiségben volna megállapítandó az elsőosztályu földek után. Ezen a módon az állam — úgymond — évenkint oly nagymennyiségű gabona birtokába jutna, hogy egyszersmindenkorra megszabadulna a közellátás bajaitól. Ami a búza mindenkori árát illeti, azt évről-évre a pénzügyminisztérium közbejöttével országos bizottság állapíthatná meg. A városok és községek közelében levő földek fél, vagy egy holdas parcellákban, aszerint, amennyi a kiosztható föld és amennyi a jogos igénylők száma, vagyontalan tisztviselők, iparosok és ipari munka sok közt lennének kiosztandók, hogy azokon maguknak konyhakertet létesíthessenek. — A miniszterelnök leirata. Dr. SimoDyi- Semadam Sándor m. kir..'miniszterelnök hivatalba lépése alkalmával a kormány kinevezéséről a törvényhatóságot leirátilag értesítette, egyúttal ama vágyakozásának adott kifejezést, hogy a törvényhatóság ót és minisztertársait nehéz feladataik megr oldásánál törvényes hatásköréhez képest hazafias buzgalommal és eréllyel fogja támogatni. — A paksi mártírok emlékünnepe. Március hó 15-én impozáns módon rótta le részvétét Paks közönsége a kommunizmus ideje alatt ártatlanul kivégzett Csala Bálint és Bakonyi András vértanú csendőrök vesztőhelyén, a Szent István-téren, ahol a vörös terror egyonlövette a két derék katonát. A koszorúkkal feldíszített „vesztőhelyen Vittich százados, a Move paksi titkára beszélt az igazi katona hősies és a hazáért minden áldozatra kész honszeretetéről, majd dr. Erdélyi Aladár egyetemi magántanár tartotta meg ünnepi szónoklatát, melyben a két vértanú emlékét glorifikálva, a haza érdekében való önfeláldozásra, egyetértésre és szeretetteljes munkálkodásra buzdította a résztvevő közönséget. Este az Iparos Körben folytatták a hazafias ünnepélyt és március 15-ének méltatásával egyidejűleg rótták le a mártírok emléke iránt tartozó kegyeletet. — Értesítés. Az ti- n. Tanácsköztársaság ideje alatt a tolnamegyei vörös őrség és a dunn- szentgyörgyi vörös katonák által elrabolt ágy- nemüek, függönyök, párnák, szőnyegek, nyeregtakarók, hozzávaló lószerszám, nyergek, pokrócok, kendók, diszmente, atilla, fekete diszmagyar, férfi öltönyök, női ruhák, kötények, férfi alsónadrágok, (magyar gatya is), paraszt ingek, könyvek (Wil C8ektől), gyermekruhák, lepedők, diszmagyar készlet, abroszok, törülközők, szalvéták, zsebkendők, kalapok, gallérok, kézellők, keztyük, szappan és még egyéb elvitt holmi egy része megkerült és Szekszárdra szállíttatott, ahol is a megyeháza közgyűlési termében e tárgyak őrizetbe vétettek. Felkérem vesztes tulajdonosokat, hogy eluablott hol- miaik felismerése es átvétele céljából nálam, legkésőbb folyó évi április hó 20 áig jelentkezzenek, mert ellenkező esetben a megmaradó holmik jótékony célra elárvereztetni fognak. Szekszárd, 1920 március 26. Az alispán helyett: dr. Éri Márton főjegyző. — Tolnamegyei képviselők szereplése. Csak a mait számunkban adtunk hirt Renczes János megyebeli nemzetgyűlési képviselő parlamenti szerepléséről és ma már büszke örömmel kell megállapítanunk, hogy a tolnamegyei képviselők derekasan kiveszik a részüket a nemzetgyűlés munkájából. A 18-iki viharos ülésen, ahol Simonyi Semadam miniszterelnök felolvasta Apponyi levelét is, Pallavicini György nagy beszédet mondott, kifejtvén a nagy és egységes kormányzópárt szükségességét, mert a kisebbségek és pártfrakciók nem bírják a törvényhozás harmonikus menetét biztosítani. Ugyanekkor Pallavicini nagy fontosságú társadalom politikai kijelentéseket is tett. Ugyanazon az ülésen felszólalt Bodor György paksi képviselő is, aki a miniszterelnöknek az alkotmányos élet helyreállítására vonatkozó nyilatkozatait azzal egészítette ki, hogy a kisbirtokosok szabadították meg az országot a vörös rémtől. Ezen az alapop Bodor György azt követelte & kormánytól, hogy ezt az osztályt az állam minden erejével támogassa. Bocsáson rendelkezésükre fölszerelést és muukaerőt, hogy termelhessenek. Erélyesen követelte a hadirokkantakról és a hadiárvákról való gondolkodást és azt javasolta, hogy az alapítványi földeket ezeknek a szerencsétleneknek kell bérbe adni. Hisszük, hogy Tolnavármegye képviselői az ország sorsának irányításában továbbra is azzal a lelkes buzgalommal fognak közreműködni, amely közéleti működésűket eddig is oly előnyösen jellemezte. — Beniczky belügyminiszter búcsúzó leirata. Beniczky Ödön a belügyminiszteri székből történt távozása alkalmából a törvényhatósághoz leiratot intézett, amelyben elismerőleg állapítja* meg, hogy azt a kivételes és sokoldalú munkakört, amelyet a sors megpróbáltatása gyanánt reánk mért nemzetellenes irányzat letörése után az újraalkotás napjai a közigazgatás előtt megnyitottak, a törvényhatóság közönsége és tisztviselői kara rendkívüli odaadással, az erőknek a hű kötelességteljesités határait messze túlhaladó megfeszítésével töltötte be és htzafiságának maradandó emlekot állított azzal a titkos buzgalommal, amellyel a forradalmak nyomán járó csapások enyhítését célzó min den mozgalmit felkarolt és sikerbe segített. Végül úgy a törvényhatóságnak, mint az egész tisztviselői karnak leghálásabb köszönetét fejezi ki azért a megbecsülhetetlen támogatásért, amelyben őt részesítettek. — Zeneszerző őrnagy. Városunk sok reménynyel kecsegtető és szépen fejlődő zenei életenek nagy nyeresége a tolnai gyalogezred szekszárdi zászlóaljának uj parancsnoka, Putz őrnagy, aki maga is kitűnő muzsikus és jóhirü zeneszerző. Áz ő szerzeménye többek közt a Horthy induló, amelyek szövegét Erdélyi százados irta. A hadsereg fővezérségének rendelete folytán a tolnai gyalogezred ezt az indulót Tolnán történt felállításának emlékére diszrhenet alkalmával »ezred indulónak« használja. Az induló nyomtatásban is megjelent és címlapját a mi hires tolnai piktorunknak, Garay Ákosnak pompás rajza díszíti. A zenemű 20 koronáért kapható a Move elárusító helyén, valamint az I. zászlóalj irodájában. A jövedelem az jezred jótékony alapjára fordittatik. — Halálozás. Dr. Boór Jenő bonyhádi kir. közjegyző, a vármegyei társadalom közbecsülésben állott tagja f. hó 16-án reggel, élete 67. évében meghalt és 18 án kisérték örök nyugvóhelyére, a bonyhádi ág. év. sirkertben levő családi sírboltba. Az elhunytat özvegyén, szül. Fest Vilmán és gyermekein kívül nagyszámú és előkelő rokonság gyászolja, — Orbán Imre szekszárdi városi képviselőtestületi tag e hó 17*én meghalt. J
