Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-03-20 / 12. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1920 március 20. a másik felét pedig a tulajdonos nevére szóló pénztári elismervény kiadása mellett államkölcsönként visszatartja. A pénztári elismervény utóbb a tulajdonos nevére szóló állami elismervényre fog kicseréltetni, amiről a pénzügyminiszter gondoskodik. Az elismervényen alapuló követelés összege után az államkincstár 4 százalék kamatot fizet, A kényszer- kölcsön tehát nem pénzelkobzás, hanem azért az állam felelősséget vállal és adott esetben beváltja, illetőleg visszaváltja. Hogy ezt az állam kölcsönnek ismeri el, azt az is mutatja, hogy az. állam ez után kamatot fizet, még pedig jóval magasabbat, mint a pénzintézetek, amelyek a legjobb esetben is csak 1 százalékot adnak a betevőiknek. A kényszerkölcsön kedvezményei. Az elismervényen alapuló követelést az állam teljes összegében készpénz gyanánt fogadja el olyan földrészek vételárának, vételár törlesztő részleteinek, vagy járadékának a fizetésénél, amely földrészeket az állam birtokpolitikai célokra juttat. Az ilyen elismervénnyel fizetők elsőbbségben részesülnek a készpénzzel fizetőkkel szemben. Egyszeri vagyonadó behozatala esetén annak fizetésére az elismervényen alapuló követelés teljes névértékben lesz felhasználható. Igaz ugyan, hogy ez a kényszerkölcsön bizonyos igazságtalansággal jár, mert e kölcsönben az egyes gazdásági alanyok nem vagyonuk arányában részesednek, hanem az ilyen kényszerkölcsön azt éri, akinek a birtokában" a bankjegymennyiség épen van. Ennek az igazságtalanságnak az ellensúlyozását az államkincstár azzal véli elérni, hogy a kényszerkölcsön után kamatot fizet. Nincs devalvác'ó. A bankjegy beszivárgásnak a kényszerkölcsön utján való megállításán kívül az a negativ előnye is lesz a lebélyegzésnek, hogy azok az álhirek, amelyek a lebélyegzéssel és az állítólagos devalvációval kapcsolatban már hónapok óta keringtek, végre megszűnnek és nem lesz többé ok arra, hogy a közönség a kezei közt levő pénzt továbbra is eldugja. Akik megcsalják magukat. .1 Szükséges a papírpénz lebélyegzése, a fórra» dalmak megrázkódtatásaiból kikerült Magyarország gazdasági hesyzctének, jövőjének, boldogulásának és a normális küzgszdasági élet helyreállításának szempontjából. Akik a bankjegy felülbélyegzési műveletek sikerét bármilyen taértékben akadályozzák, vagy lehetetlenné teszik : bazaellenes magatartást tanúsítanak és ezért törvényes felelősséggel is tartoznak. És nemcsak hogy nem méltók a nemzeti társadalom és az utókor becsülésére, hanem azt sem érdemlik meg, hogy őket a nemzet az állami közösség jótéteményeiben, állampolgári jogokban részesítse. Legszigorúbb büntetésük azonban mégis csak az, hogy a le nem bélyegzett pénz március 28-án túl megszűnik pónrt lenni, elveszti az értékét. Vagyis: aki le nem bélyegezteti a pénzét, az megcsalja önmagát. Szekszárd város közgyűlése« Bő tárgysorozattal készítette e ő Vendl István h. polgármester a városnak folyó hó 17-én délutánra összehívott rendkívüli közgyűlését, a melynek nemcsak az volt a különös érdekessége, hogy sok komoly dolgot intézett el, hanem az, hogy szokatlan volt az a szenvedelmes, személyeskedő tónus, amely a tanácsot támadó felszólalások egy részét uralta. Nem kívánunk kritikát gyakorolni a városi képviselőtestületi tagok meggyőződésének kifejezési módja fölött, nem kutatjuk egyesek szereplésének indító okait, hanem csupán regisztráljuk az eseményeket. Az elhangzott beszédekből úgyis megalkothatja mindenki a maga véleményét. Az 8(ső akadékoskodás. A tárgysorozat első pontja gyanánt az elnöklő Vendl h. polgármester bejelentette Gyürky Ferenc h. polgármester halálát es javasolta, hogy az elhunytnak érdemei jegyzőkönyvileg megörö- kittessenek. Jelentette továbbá, hogy a tanács a megboldogultat a város halottjának tekintette és a város költségén temettette el. Kérte, bogy a 8000 koronát kitevő temetési költség folyósítását a közgyűlés hagyja jóvá. Dr. Fehér Lőrinc képviselőtestületi tag reflektált a tanácsi javaslatra. Nem zárkózott el attól, hogy Gyürky Ferenc érdemei jegyzőkönyvben megörökittessenek, azt azon ban ellenezte, hogy a ttmetési költséget a város viselje. Indítványozta, hogy a költségekkel terheljék meg a tanács azon tagjait, akik a volt polgármestert a város számlájára temettették el. Gödé Lajos képviselőtestületi tag nem osztotta az előtte felszólaló véleményét. Sokkal nemesebb gon- dolkozásunak tartom — úgymond — a város polgárságát, semhogy szűkkeblűén elzárkóznék e költségek viselésétől akkor, amikor a törhetetlen magyar hazafiasságáért a csehek által otthonából kiűzött szerencsétlen tisztviselő ügyéről van szó. (Egy hang: így beszél egy becsületes magyar ember!) Végül ajánlotta, hogy dr. Fehér Lőrinc indítványának elvetésével a tanács javaslata fogadtassák el. A megejtett névszerinti szavazás 48 szóval 20 ellenében jóváhagyta a tanács intézkedését. Üdvözlések és kormányleiratok. Ezután felolvastatott Huszár Károly miniszterelnöknek leirata a város közönségének Magyar- ország szétdarabolása elleni tiltakozására, valamint elhatároztatott, hogy Horthy Miklós kormányzót megválasztatása alkalmából feliratilag üdvözölni ■ fogja. Egyhangú lelkesedéssel járult hozzá a közgyűlés a tanáéi azon javaslatához, hogy az államforma megállapítása ügyében felir a nemzetgyűléshez, követelvén a királyság visszaállítását. Tudomásul vétetett a tanács azon határozata, hogy a városi rendőrség hivatali felszerelése az államrendőrségnek jegyzőkönyvileg átadatott. Az államrendőrség elhelyezése. A tanácsvezető előadta ezután, hogy a belügyminisztérium a város kötelességévé tette az államrendőrségi hivatalok' elhelyezéséről való gondoskodást. Mivel a közel száz fővel szaporodó személyzet elhelyezésére alkalmasabb épület nincsen, a tanács lépéseket tett a Szekszárd szálló mellett emeletes közalapítványi épület megszerzésére és e célból felirt az alapitványtulajdonos vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumhoz. Az intézkedési a köz gyűlés tudomásul vette. ' Ózsák-puszta bérlete. Ugyancsak határozatba ment az a tanácsi javaslat is, hogy a város közönsége felir a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez az iránt, hogy Ózsák-puszta parcellánkénti bérbeadásánál vegye tekintetbe a szekszárdi polgárság igényeit és hogy a bérbeadás keresztülvitelét bízza a szekszárdi Kisgazda- és Földmives-Egyletre és a Mezőgazda- sági Részvénytársaságra, amely két testület a helyi viszonyok ismerete alapján ezt az ügyletet a legalkalmasabb és a legigazságosabb módon fogja lebonyolítani. Ezután tudomásul vette a -közgyűlés az apaállatok vételét és elhatározta tenyészkanok vásárlását. Helyt adott Oszoly Károly köz- igazgatási tanácsnok végkielégítési kérelmének oly- képen, hogy lemondása esetére tízezer korona végkielégítést állapitott meg. A második akadékoskodás. A városi főjegyző azon kérelmének tárgyalásánál, hogy a javadalmazásához tartozó föld haszonvétele neki kiadassák, dr. Fehér Lőrinc tilta- , kozott az ellen, hogy a főjegyzőnek földje legyen. Hasonlóképen beszélt Bartha Ede is. Dr. Zsigmond ügyész felvilágosította a közgyűlést, hogy a földterület a főjegyzőnek jár, mert az telekkönyviig is a jegyzőnek van biztosítva. Fehér Lőrinc és Barta Ede újabb akadékoskodása után dr. örffy Gyula szólalt fel és megjegyezte, hogy szégyenli magát az ilyen fukarság miatt, amely miatt Szék szárd képviselőtestülete a vármegyében az utolsó helyen áll. A közgyűlés a főjegyzőnek a földet megszavazta. A földmives iskola. A földmives iskola felállítása iránti tanács javaslatnál dr. őrffy Imre felszólalása és információja alapján elhatározták, hogy feliratilag fordulnak a kormányhoz az iránt, hogy akár Ózsákon, akár pedig Palánkon állami földmives iskola felállításának előkészítésére sürgŐ3 helyszini értekezlet volna összehívandó, melyen képviselve lennének a földmivelésügyi, valamint a vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumok annak a megállapítására, hogy az iskola mely helyen volna felállítandó. Egyéb városi ügyek A szekszárdi kisgazda egyletnek a gazdasági ismétlő iskola épületének átépítésére irányuló kérelmét a közgyűlés nem teljesítette, mert az iskolát a város rövidesen máshol kívánja elhelyezni. Tolnavármegye közigazgatási bizottságának a községi gazdasági szakiskola felszerelésére és területi szükséglété kiegészítésére vonatkozó leirat tárgya lása alkalmával a területi szükséglet kielégítése elhatároztatott, egyben azonban a város feliratilag is fordul a kormányhoz, hogy az iskolát államosítsa. A kézbesítők és szegődményesek természetbeni illetményei kielégítésére, a kirendelendő előfogatok- nak a szomszédos községekkel való méltányos megosztására vonatkozó határozathozatalütán targyalta- tott a városi vagyoni és pénztár kezelés, számviteli ellenőrzés, a városi adóhivatal működésének, a pénztári szolgálatnak a bortermelési-, borital- és fogyasztási-adókból várható jövedelmek biztosítása tárgyában előterjesztett tanácsi javaslat, amely szerint a szekszárdi pénzügyigazgatóság által meg tartott vizsgálat alapján megállapított szabálytalan ságok kiküszöbölésére nj állások kreáitatnak. A közgyűlés a városi tanács javaslatát magáévá tette. Tudomásul vétetett a városi földhaszonbérlők, valamint a Szekszárd szálló boltbérlőinek bérfelemelésre vonatkozó egyezségi ajánlata. Dőry Frigyes és László, Perezel Lajos, Wolf Péter és Ujj Testvéreknek a proletárdiktatúra alatt szállított hús és élőállatok értékének megtérítésére vonatkozó kérelme, mint kormányrendeletellenes, teljesíthető nem volt. Bérdi Józsefnek a szállodai felszerelésekben okozott kára megtérítésére 400t korona megszavaztatott. A városi kisbiróknak 1919. évben elmaradt ruhájuk és lábbelijük értékének részbeni megtérítésére fejenként 2000 korona megszavaztatott. Kunczer János volt városi közgyá*. újabb végkielégítési kérelme elutasittatott, az anya- könyvi kivonatok kiállítási dija az állatni anya- könyvvezetöuek átengedtetett és a szekszárdi kisgazdák egyesületének dobszó hirdetési dija eien- gedtetett. Elintézett azonkívül a közgyűlés több fizetésemelési, végkielégítési és hasoutárgyu kérelmet. ' A Sédpatak költségei. Gödé Lajos és társai indítványára 4000# koronát vettek fel a Sédpatakban végzendő part- biztositási munkákra. Elhatározták, hogy a város minden évben egy-egy nagyobb összeget bocsát e célból a mérnöki hivatal rendelkezésére Ó3 hogy a Sód végleges rendesése végett az állam anyagi segélyét kérik. Makk András gyepmesteri dijainak felemelése után elutasították a „Hangya“ szövei- kezetnek a Szekszárd szálló megvételére vonatkozó ajánlatát, Komlósi Józsefnek a sióagárdi rakpart eladására, László Aladárnak és ifj. Debulay Imrének háztelek eladására vonatkozó kérelmét. Elfogadtatott a tanácsnak a szétszórt rétdarabok eladására, az orosz hadifogságban levők hazahozatalára kivetendő száz százalékos pótadó, valamint az 1920. évi közmunka összeírására vonatkozó javaslata. A házak uj számozása. Ugyancsak elfogadtatott a tanácsnak a hídmérleg mérlegelési dij, a fedeztetést díj, valamint a hirdetési c mtáblák dijának felemelésére, a paláuk-szigeti halászati jognak bérbeadására, valamint a kegyúri javadalmasok fáinak behordá- sára vonatkozó javaslata is. Elfogadták a villamos mű 1920. évi költségvetését és tudomásul vették a városi villamos és jégmű által felvett folyószámla kölcsönt. Elhatározta a közgyűlés a városi házaknak utcák szerinti számozását, valamint a névtelen terek és utcák elnevezését, amelyeknek előkészítésével a mérnöki hivatal megbizatott. A bevételek fokozására a képviselőtestület a vagyonátruházási illetékeket felemelte, mert nem méltányos, hogy az egyesek ingatlanváltozásaival járó konjuuk túrái is haszonból a város ne részesedjék. Ismét egy akadékoskodó. Barta Ede a maga és egy társa nevében indítványt nyújtott be a bor- és a húsfogyasztás» ügy rendezésére vonatkozólag és erősen támadta a tanácsot, hogy különösen a fogyasztási adóügyet uj alapokra fekteti. Jók és megfelelők voltak — úgymond — az eddigi tisztviselők, nem értjük, »minek kell most újakat alkalmazni, olyanokat, akik csak hintón szeretnek járni. Az eddigiek minden munkát becsületesen és rendesen v '^ezték, kár volt őket elbocsátani. Vecdl István h. polgármesL. higgidtan és kimerítően válaszolt Barta éles vádjaira és ismer-/' tette a pénzügyigazgatóság vizsgálatának az eredményét, amely egyszerűen megdöbbentő szabálytalanságokat állapitott meg a város fogyasztási adókezeléséről, amely szabálytalanságok rengeteg módon csökkentették a város bevételeit. Uj alapokra kel! fektetni az addigi adó adminisztrációt nemcsak a város érdekében, hanem azért is, mert azt a pénzügyigazgatóság a törvény végrehajtása- képen el is rendelte. Dr. Szentkirályi fegyelmi ügye. Toinavármegye közigazgatási bizottságának dr. Szentkirályi Mihály polgármester fegyelmi ügyében hozott határozatát ismertették ezután a közgyűléssel. Az előadó felolvasta a véghatározatot, amely szerint a polgármester vétkesnek mondatott ki az alábbi vétségekben : 1. Egy a város tulajdonát képezett bikának a zsiradékát Bérdi József vendéglőjének ajándékozta. 2. Az elhullott bika húsából főzött szappan üledékét és a főzésnél megmaradt fát minden ellenérték fizetése nélkül a lakására vitette. Dr. Fehér Lőrinc haragszik. Dr. Fehér Lőrinc indulatosan közbekiabál : — Ugyan kérem, miféle dolog az, ezt az ügyet most ide hozni, hisz ez még nem jogerős ! Vendl h. polgármester: A törvény intézkedéseinek eleget kell tennünk! Az előadó azután folytatja: 3. A lakására több Ízben szállított városi szén árát nem egyenlítette ki és nem számolta el. 4. Amikor a városban nagy volt a liszthiány, \
