Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-03-20 / 12. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1920 március 20. a másik felét pedig a tulajdonos nevére szóló pénztári elismervény kiadása mellett állam­kölcsönként visszatartja. A pénztári elismervény utóbb a tulajdonos nevére szóló állami elismervényre fog kicseréltetni, amiről a pénzügyminiszter gondoskodik. Az elismervé­nyen alapuló követelés összege után az állam­kincstár 4 százalék kamatot fizet, A kényszer- kölcsön tehát nem pénzelkobzás, hanem azért az állam felelősséget vállal és adott esetben beváltja, illetőleg visszaváltja. Hogy ezt az állam kölcsön­nek ismeri el, azt az is mutatja, hogy az. állam ez után kamatot fizet, még pedig jóval magasab­bat, mint a pénzintézetek, amelyek a legjobb eset­ben is csak 1 százalékot adnak a betevőiknek. A kényszerkölcsön kedvezményei. Az elismervényen alapuló követelést az ál­lam teljes összegében készpénz gyanánt fogadja el olyan földrészek vételárának, vételár törlesztő részleteinek, vagy járadékának a fizetésénél, amely földrészeket az állam birtokpolitikai célokra juttat. Az ilyen elismervénnyel fizetők elsőbbségben ré­szesülnek a készpénzzel fizetőkkel szemben. Egy­szeri vagyonadó behozatala esetén annak fizeté­sére az elismervényen alapuló követelés teljes név­értékben lesz felhasználható. Igaz ugyan, hogy ez a kényszerkölcsön bizonyos igazságtalansággal jár, mert e kölcsönben az egyes gazdásági alanyok nem vagyonuk arányában részesednek, hanem az ilyen kényszerkölcsön azt éri, akinek a birtokában" a bankjegymennyiség épen van. Ennek az igazság­talanságnak az ellensúlyozását az államkincstár azzal véli elérni, hogy a kényszerkölcsön után kamatot fizet. Nincs devalvác'ó. A bankjegy beszivárgásnak a kényszerkölcsön utján való megállításán kívül az a negativ előnye is lesz a lebélyegzésnek, hogy azok az álhirek, amelyek a lebélyegzéssel és az állítólagos deval­vációval kapcsolatban már hónapok óta keringtek, végre megszűnnek és nem lesz többé ok arra, hogy a közönség a kezei közt levő pénzt továbbra is eldugja. Akik megcsalják magukat. .1 Szükséges a papírpénz lebélyegzése, a fórra» dalmak megrázkódtatásaiból kikerült Magyarország gazdasági hesyzctének, jövőjének, boldogulásának és a normális küzgszdasági élet helyreállításának szempontjából. Akik a bankjegy felülbélyegzési műveletek sikerét bármilyen taértékben akadá­lyozzák, vagy lehetetlenné teszik : bazaellenes maga­tartást tanúsítanak és ezért törvényes felelősséggel is tartoznak. És nemcsak hogy nem méltók a nemzeti társadalom és az utókor becsülésére, ha­nem azt sem érdemlik meg, hogy őket a nemzet az állami közösség jótéteményeiben, állampolgári jogokban részesítse. Legszigorúbb büntetésük azon­ban mégis csak az, hogy a le nem bélyegzett pénz március 28-án túl megszűnik pónrt lenni, elveszti az értékét. Vagyis: aki le nem bélyegez­teti a pénzét, az megcsalja önmagát. Szekszárd város közgyűlése« Bő tárgysorozattal készítette e ő Vendl Ist­ván h. polgármester a városnak folyó hó 17-én délutánra összehívott rendkívüli közgyűlését, a melynek nemcsak az volt a különös érdekessége, hogy sok komoly dolgot intézett el, hanem az, hogy szokatlan volt az a szenvedelmes, szemé­lyeskedő tónus, amely a tanácsot támadó felszó­lalások egy részét uralta. Nem kívánunk kritikát gyakorolni a városi képviselőtestületi tagok meg­győződésének kifejezési módja fölött, nem kutat­juk egyesek szereplésének indító okait, hanem csupán regisztráljuk az eseményeket. Az elhang­zott beszédekből úgyis megalkothatja mindenki a maga véleményét. Az 8(ső akadékoskodás. A tárgysorozat első pontja gyanánt az el­nöklő Vendl h. polgármester bejelentette Gyürky Ferenc h. polgármester halálát es javasolta, hogy az elhunytnak érdemei jegyzőkönyvileg megörö- kittessenek. Jelentette továbbá, hogy a tanács a megboldogultat a város halottjának tekintette és a város költségén temettette el. Kérte, bogy a 8000 koronát kitevő temetési költség folyósítását a közgyűlés hagyja jóvá. Dr. Fehér Lőrinc kép­viselőtestületi tag reflektált a tanácsi javaslatra. Nem zárkózott el attól, hogy Gyürky Ferenc ér­demei jegyzőkönyvben megörökittessenek, azt azon ban ellenezte, hogy a ttmetési költséget a város viselje. Indítványozta, hogy a költségekkel ter­heljék meg a tanács azon tagjait, akik a volt polgármestert a város számlájára temettették el. Gödé Lajos képviselőtestületi tag nem osztotta az előtte felszólaló véleményét. Sokkal nemesebb gon- dolkozásunak tartom — úgymond — a város pol­gárságát, semhogy szűkkeblűén elzárkóznék e költségek viselésétől akkor, amikor a törhetetlen magyar hazafiasságáért a csehek által otthonából kiűzött szerencsétlen tisztviselő ügyéről van szó. (Egy hang: így beszél egy becsületes magyar ember!) Végül ajánlotta, hogy dr. Fehér Lőrinc indítványának elvetésével a tanács javaslata fogad­tassák el. A megejtett névszerinti szavazás 48 szó­val 20 ellenében jóváhagyta a tanács intézkedését. Üdvözlések és kormányleiratok. Ezután felolvastatott Huszár Károly minisz­terelnöknek leirata a város közönségének Magyar- ország szétdarabolása elleni tiltakozására, valamint elhatároztatott, hogy Horthy Miklós kormányzót megválasztatása alkalmából feliratilag üdvözölni ■ fogja. Egyhangú lelkesedéssel járult hozzá a köz­gyűlés a tanáéi azon javaslatához, hogy az állam­forma megállapítása ügyében felir a nemzetgyűlés­hez, követelvén a királyság visszaállítását. Tudo­másul vétetett a tanács azon határozata, hogy a városi rendőrség hivatali felszerelése az államrend­őrségnek jegyzőkönyvileg átadatott. Az államrendőrség elhelyezése. A tanácsvezető előadta ezután, hogy a bel­ügyminisztérium a város kötelességévé tette az államrendőrségi hivatalok' elhelyezéséről való gon­doskodást. Mivel a közel száz fővel szaporodó sze­mélyzet elhelyezésére alkalmasabb épület nincsen, a tanács lépéseket tett a Szekszárd szálló mellett emeletes közalapítványi épület megszerzésére és e célból felirt az alapitványtulajdonos vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumhoz. Az intézkedési a köz gyűlés tudomásul vette. ' Ózsák-puszta bérlete. Ugyancsak határozatba ment az a tanácsi javaslat is, hogy a város közönsége felir a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez az iránt, hogy Ózsák-puszta parcellánkénti bérbeadásánál vegye tekintetbe a szekszárdi polgárság igényeit és hogy a bérbeadás keresztülvitelét bízza a szekszárdi Kisgazda- és Földmives-Egyletre és a Mezőgazda- sági Részvénytársaságra, amely két testület a helyi viszonyok ismerete alapján ezt az ügyletet a leg­alkalmasabb és a legigazságosabb módon fogja lebonyolítani. Ezután tudomásul vette a -közgyű­lés az apaállatok vételét és elhatározta tenyész­kanok vásárlását. Helyt adott Oszoly Károly köz- igazgatási tanácsnok végkielégítési kérelmének oly- képen, hogy lemondása esetére tízezer korona vég­kielégítést állapitott meg. A második akadékoskodás. A városi főjegyző azon kérelmének tárgya­lásánál, hogy a javadalmazásához tartozó föld ha­szonvétele neki kiadassák, dr. Fehér Lőrinc tilta- , kozott az ellen, hogy a főjegyzőnek földje legyen. Hasonlóképen beszélt Bartha Ede is. Dr. Zsigmond ügyész felvilágosította a közgyűlést, hogy a föld­terület a főjegyzőnek jár, mert az telekkönyviig is a jegyzőnek van biztosítva. Fehér Lőrinc és Barta Ede újabb akadékoskodása után dr. örffy Gyula szólalt fel és megjegyezte, hogy szégyenli magát az ilyen fukarság miatt, amely miatt Szék szárd képviselőtestülete a vármegyében az utolsó helyen áll. A közgyűlés a főjegyzőnek a földet megszavazta. A földmives iskola. A földmives iskola felállítása iránti tanács javaslatnál dr. őrffy Imre felszólalása és infor­mációja alapján elhatározták, hogy feliratilag for­dulnak a kormányhoz az iránt, hogy akár Ózsákon, akár pedig Palánkon állami földmives iskola fel­állításának előkészítésére sürgŐ3 helyszini értekez­let volna összehívandó, melyen képviselve lenné­nek a földmivelésügyi, valamint a vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumok annak a megálla­pítására, hogy az iskola mely helyen volna fel­állítandó. Egyéb városi ügyek A szekszárdi kisgazda egyletnek a gazda­sági ismétlő iskola épületének átépítésére irányuló kérelmét a közgyűlés nem teljesítette, mert az is­kolát a város rövidesen máshol kívánja elhelyezni. Tolnavármegye közigazgatási bizottságának a köz­ségi gazdasági szakiskola felszerelésére és területi szükséglété kiegészítésére vonatkozó leirat tárgya lása alkalmával a területi szükséglet kielégítése elhatároztatott, egyben azonban a város feliratilag is fordul a kormányhoz, hogy az iskolát államo­sítsa. A kézbesítők és szegődményesek természetbeni illetményei kielégítésére, a kirendelendő előfogatok- nak a szomszédos községekkel való méltányos meg­osztására vonatkozó határozathozatalütán targyalta- tott a városi vagyoni és pénztár kezelés, számvi­teli ellenőrzés, a városi adóhivatal működésének, a pénztári szolgálatnak a bortermelési-, borital- és fogyasztási-adókból várható jövedelmek biztosítása tárgyában előterjesztett tanácsi javaslat, amely szerint a szekszárdi pénzügyigazgatóság által meg tartott vizsgálat alapján megállapított szabálytalan ságok kiküszöbölésére nj állások kreáitatnak. A közgyűlés a városi tanács javaslatát magáévá tette. Tudomásul vétetett a városi földhaszonbérlők, va­lamint a Szekszárd szálló boltbérlőinek bérfeleme­lésre vonatkozó egyezségi ajánlata. Dőry Frigyes és László, Perezel Lajos, Wolf Péter és Ujj Testvéreknek a proletárdiktatúra alatt szállított hús és élőállatok értékének megtérítésére vonatkozó kérelme, mint kormányrendeletellenes, teljesíthető nem volt. Bérdi Józsefnek a szállodai felszerelésekben okozott kára megtérítésére 400t korona megszavaztatott. A városi kisbiróknak 1919. évben elmaradt ruhájuk és lábbelijük értékének részbeni megtérítésére fejenként 2000 korona meg­szavaztatott. Kunczer János volt városi közgyá*. újabb végkielégítési kérelme elutasittatott, az anya- könyvi kivonatok kiállítási dija az állatni anya- könyvvezetöuek átengedtetett és a szekszárdi kis­gazdák egyesületének dobszó hirdetési dija eien- gedtetett. Elintézett azonkívül a közgyűlés több fizetésemelési, végkielégítési és hasoutárgyu ké­relmet. ' A Sédpatak költségei. Gödé Lajos és társai indítványára 4000# koronát vettek fel a Sédpatakban végzendő part- biztositási munkákra. Elhatározták, hogy a város minden évben egy-egy nagyobb összeget bocsát e célból a mérnöki hivatal rendelkezésére Ó3 hogy a Sód végleges rendesése végett az állam anyagi segélyét kérik. Makk András gyepmesteri dijainak felemelése után elutasították a „Hangya“ szövei- kezetnek a Szekszárd szálló megvételére vonatkozó ajánlatát, Komlósi Józsefnek a sióagárdi rakpart eladására, László Aladárnak és ifj. Debulay Imré­nek háztelek eladására vonatkozó kérelmét. Elfo­gadtatott a tanácsnak a szétszórt rétdarabok ela­dására, az orosz hadifogságban levők hazahozata­lára kivetendő száz százalékos pótadó, valamint az 1920. évi közmunka összeírására vonatkozó ja­vaslata. A házak uj számozása. Ugyancsak elfogadtatott a tanácsnak a híd­mérleg mérlegelési dij, a fedeztetést díj, valamint a hirdetési c mtáblák dijának felemelésére, a paláuk-szigeti halászati jognak bérbeadására, vala­mint a kegyúri javadalmasok fáinak behordá- sára vonatkozó javaslata is. Elfogadták a villa­mos mű 1920. évi költségvetését és tudomásul vették a városi villamos és jégmű által felvett fo­lyószámla kölcsönt. Elhatározta a közgyűlés a városi házaknak utcák szerinti számozását, valamint a névtelen te­rek és utcák elnevezését, amelyeknek előkészíté­sével a mérnöki hivatal megbizatott. A bevételek fokozására a képviselőtestület a vagyonátruházási illetékeket felemelte, mert nem méltányos, hogy az egyesek ingatlanváltozásaival járó konjuuk túrái is haszonból a város ne részesedjék. Ismét egy akadékoskodó. Barta Ede a maga és egy társa nevében in­dítványt nyújtott be a bor- és a húsfogyasztás» ügy rendezésére vonatkozólag és erősen támadta a tanácsot, hogy különösen a fogyasztási adóügyet uj alapokra fekteti. Jók és megfelelők voltak — úgymond — az eddigi tisztviselők, nem értjük, »minek kell most újakat alkalmazni, olyanokat, akik csak hintón szeretnek járni. Az eddigiek minden munkát be­csületesen és rendesen v '^ezték, kár volt őket el­bocsátani. Vecdl István h. polgármesL. higgidtan és kimerítően válaszolt Barta éles vádjaira és ismer-/' tette a pénzügyigazgatóság vizsgálatának az ered­ményét, amely egyszerűen megdöbbentő szabály­talanságokat állapitott meg a város fogyasztási adókezeléséről, amely szabálytalanságok rengeteg módon csökkentették a város bevételeit. Uj ala­pokra kel! fektetni az addigi adó adminisztrációt nemcsak a város érdekében, hanem azért is, mert azt a pénzügyigazgatóság a törvény végrehajtása- képen el is rendelte. Dr. Szentkirályi fegyelmi ügye. Toinavármegye közigazgatási bizottságának dr. Szentkirályi Mihály polgármester fegyelmi ügyében hozott határozatát ismertették ezután a közgyűléssel. Az előadó felolvasta a véghatározatot, amely szerint a polgármester vétkesnek mondatott ki az alábbi vétségekben : 1. Egy a város tulajdonát képezett bikának a zsiradékát Bérdi József vendéglőjének ajándé­kozta. 2. Az elhullott bika húsából főzött szappan üledékét és a főzésnél megmaradt fát minden el­lenérték fizetése nélkül a lakására vitette. Dr. Fehér Lőrinc haragszik. Dr. Fehér Lőrinc indulatosan közbe­kiabál : — Ugyan kérem, miféle dolog az, ezt az ügyet most ide hozni, hisz ez még nem jog­erős ! Vendl h. polgármester: A törvény intéz­kedéseinek eleget kell tennünk! Az előadó azután folytatja: 3. A lakására több Ízben szállított városi szén árát nem egyenlítette ki és nem számolta el. 4. Amikor a városban nagy volt a liszthiány, \

Next

/
Oldalképek
Tartalom