Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-03-13 / 11. szám

1920 március 13. Az Erdélyi Székely-Magyar Szövetség nép­gyíilÓSe. Vasárnap délelőtt tartotta a Székely Ma­gyar Szövetség alakuló népgyuiését a városháza udvarán, amelyet ez alkalommal szinültig megtöl­tött városunknak erdélyi.testvéreink kétségbeejtően szomorú sorsa iránt érdeklődő polgársága. Vendl István h. polgármester nyitotta meg a gyűlést és röviden vázolta a szövetkezés célját. Gödé Lajos szekszárdi református lelkész volt a következő szónok, aki szivbe markoló szavakkal ecsetelte Erdélyben maradt véreink, Attila dicső népének helyzetét és költői szavakkal annak szükségét han­goztatta, hogy úgy az onnan kiszorult és kime­nekült, mint az ott maradt székelység és magyar­ság érdekében mindoo lehető áldozatot meg kell hoznunk, ha azt nem akarjuk, hogy a durva oláh despotizmus ki ne irtsa véreinket. Lajos Dénes erdélyi lapszerkesztő, kormány-kiküldött beszélt ezután és azt magyarázta, hogy a közgazdaság, közegészségügy és közművelődés szempontjából mennyire szükséges, hogy Erdély Magyarország­hoz tartozzék. Személyes tapasztalatai alapján vá­zolta a román atrocitásokat és lelkes szavakkal kérte a közönséget, hogy a székely-magyar szö­vetséget erőteljesen támogassa. Majd felolvasta a szövetség helyi csoport-hizottságának névsorterve­zetét, amelyhez a népgyülés egyhangúlag hozzájárult.. — A szekszárdi leányklub estélye. A tolnai gyalogezrednek felajánlott szűz Máriás zászló javára a r. k. olvasókör nagytermében f. hó 13-án, szom­, haton este fél 9 órakor műsoros estélyt rendez a következő műsorral. 1. Hymnus. 2. Végek felé. Irta Antal Tilda. Szavalja Kovács Lujza. 3. Ima („Lqpgyelvér“ c. operettből.) Énekli Wallacher Gizi és Magda. Zongorán kiséri Boldus Magda. 4. Farkas Imre—Hetényi Heidelberg : Cinka Panna. Melodráma. Szavalja Horváth Margit. Zongorán kiséri Jakab Böske. Hegedűn kiséri Jakab Imre. 5. Liszt: Az erdőben. Zongorán előadja Boldus Magda. 6. Sirató éji álom. Történelmi vissza­pillantás. Irta és felolvassa Vmkovits Gabriella. 7. Előképek hegedű-, zongora-, harmonium- és tárogató kísérettel. — Hollandi adomány. Most, amikor a háború erkölcspusztitó hatásaként mindenfelé csak az önzést, az emberi nyomorral szemben való rész vétlenséget tapasztalhatjuk, kétszeresen jól esik regisztrálnunk az emberbaráti nemesség és áldo­zatkészségnek egy lélekemelő példáját. Van Hoy- tema-Fontein Margót úrnő, haarlemi (hollandiai) lakos, évekkel ezelőtt külföldi fürdőhelyen össze­ismerkedett egy paksi magyar úri családdal. Az ismeretség csak futólagos volt és fentartása ki­merült néhány újévi és ünnepi üdvözlet váltásá ban. A háború kitörésekor a szabadságszerető nemes holland nemzetnek ez a finom műveltségű, nemes érzésű sarja, aki egyébként sohasem volt MagyarországÖöy, ^ az elsők között sietett, hogy egyetlen magyar ismertbe -páron* a Magya^Yprös- kereszthez adományát eljuttassa. A Hol!andiáV«n' megindult segélyakció révén jelentős összeget ado­mányozott a budapesti Ínségesek javára, sőt paksi ismerősének is küldött egy tízezer osztrák koro náról szóló csekket azzal, hogy annak összege az ottani szükséget szenvedők javára fórdittassék. A csekk a disagio következtében 9590 koronával beváitatván, 5000 korona fordittatott a paksi sze­gény iskolás gyermekek felruházására, 3000 ko­rona a paksi anya- és gyermekvédő szövetség­nek, 200 korona pedig lapunk utján a menekültek részére adatott. A fennmaradó összeget egyénen kénti segélyezésekre forditotta a paksi megbízott, »ki a spontán megnyilatkozó nagylelkűségnek csupán végrehajtó eszközéül tartja magát és mint ilyen, névtelenül kivan maradni? Szomorú viszo nyaink közt és nagy elhagyatottságunkban bizo­nyára sok oivasóra fog e nemeslelkü áldozatkész ség nemcsak vigasztaló és felemelő, hanem példa­adó hatást is gyakorolni. — Zeneestély Szekszárdon. A szekszárdi filharmonikus zenekar f. hó 11-én este tartotta bemutatkozó estélyét a Szekszárd szálló nagytér» méhen zsúfolt ház előtt. Mielőtt a műsort részle teznénk, örömmel üdvözöljük a zenekar összes tagjai, akik időt és fáradságot nem kiméivé, a kulturális cél érdekében szolgálatkészen sorakoz­tak a művészet e legnemesebbikének zászlaja alá a megmutatták, hogy ha van bennük erős akarat és egyetértés, tudnak is szépet produkálni, mert tényleg a zenekar csöndben, szerényen dolgozva, megalakulása után már rövid időre oly élvezetes estét szerzett a város intelligenciájának, hogy a további működése elé a legnagyobb bizalommal és szeretettel nézhetünk és azon kérelemmel for­dulunk a város zeneértőihez, hogy ezt az egyesü­letet, mely tényleg produkál is és nem csak megalakult, karolja fel és támogassa meleg szere­tettel. A műsor a következő volt: Offenbach: Or­pheus az alvilághan, nyitány, amelyben a hegedű­szólót igen finom kidolgozással játszotta Berényi István, ráadásul Fuciktól: Harfe, hegedűszóló zenekarkisérettel. 2. Moßzkovszki: Seienadeját, igen 'precíz, finem kidolgozással. 3. Lehár: Egyveleg TOLNAMEGYEI UJSÄG 3 a „Cigányszerelem“ c. operettből; 4. Mascagni: Intermezzo a „Parasztbecsület“ c. operából; 5. Schubert Berté: Egyveleg a „Három a kislány“ c. operettből, ráadásul Jeromos király melódifjs Románcát; 6. Schubert: „A vándor“ c. dalát adta elő Gorriely, a zenekar karmestere gyönyörű trombitaszólóban, mely darabnál a dirigálást Be- rényi István hegedűtanár vette át, s befejezésül „Éljen a haza“ magyar indulót játszották derék zenészeink. A hangverseny számait Gorriely kar mester tanította be és dirigálta és művészi fel­fogását egészében érvényesíteni tudta zenekarával a finom kidolgozásban, a dinamikai hatások teljes kihasználásával, a lehelletszerü pianissimokkal és a hatalmas fortékkal. A zongorarészeket Polgár Manci, a harmoniumét Boldus Magda urleányok játszották. Reméljük, hogy fiiharmonikusaink mi­előbb újból gyönyörködtetnek bennünket művészi játékukkal. — „Move“ árukból még elegendő mennyiség állván rendelkezésre, további vásárlásokat eszkö­zölhetnek azok is, akik már vásároltak. — Székely-est a színházban. Az Erdélyi Szé­kely-Magyar Szövetség javára jótékony célú es­tély volt e hó 10-én, szerdán este a színházban Kallós József színművész szavalta prológus gya nánt dr. Berze Nagy János tanfelügyelőnek lapunk karácsonyi számában is közölt hangulatos versét, „A székely fiú karácsonyáét. A művészi érzéssel előadott költemény után Lajos Dénes erdélyi lap- szerkesztő mondott hatásos beszédet a szövetség céljáról, végül a színtársulat eljátszotta Rákosi Viktornak „Elnémult harangok“ eimü darabját, melyben a szerző látnoki szemekkel évtizedekkel ezelőtt megjósolta az erdélyi oláh terjeszkedést és a magyarság katasztrófáját. A színészek egész lelkűket, szivüket, java tudásukat belevitték a darabba, amely mélyen meghatotta a közönséget. És inig a nemzeti elkeseredés és fájdalom könnyei peregtek szemünkből, szégyenpir ömlött el ar­cunkon, hogy a színház csak félig telt meg ak­kor, amikor erdélyi véreink felsegitésének hazafias jótékony mnnkáját kellene végezniük azoknak, akiktől az Ur távol tartott minden megpróbáltatást. — Halálozás. A tünderujjak művészetének nagy gyásza van. Hosszú és kínos szenvedés után Dunafiöldvárott meghalt Abay Nemes Julia, aki­nek finom és művészi rececsipke tervrajzai egész Magyarországon közismertek voltak. A f. hó 5 én elhunyt tervezi művésznőt ismerték a legfelsőbb körökben is és Auguszta főhercegnőtől is kapott megrendeléseket. Nővére volt dr. Abay Nemes Gyula paksi gyógyszerésznek és halála’ nagy és előkelő rokonságot döntött gyászba. A magyar művészet sokat vesztett vele, mert életerejének teljében, 35 éves korában szállott sirba. — A szekszárdi népkonyha — Simontsits Bélánénak most br. Schell Józsefnó védnöksége alatt álló alapítása — a beszerzési nehézségek •miatt az idén csak januái 5-én kezdhette meg áldásos működését és eddigi gyakorlata szerint a legszigorúbb két téli hónapra szoritá^zó munkáját március 5-én fejezte be. A főzést az Ad'n is a róm. kuth. óvodát vezető irgalmas Nővérek laYJÁk el, a kiosztás fáradtságos és sok türelmet igényi# munkáját pedig a népkonyha régi, lelkes vezetője: Triebler Ilma úrnő végezte. Kiosztatott az üzem 61 napja alatt összesen 10.565 adag ebéd (naponta átlag 173 adag), ami a tavalyi 7510 adaghoz ké pest több mint 40°/o emelkedésnek felel meg. Ezen szomorú emelkedés mutatja legjobban a nyomor és Ínség fokozódását s ezen emberbaráti intézmény szükségességét, különösen ha azt íb figyelembe vesszük, .hogy a nemes, áldozatkész lelkek által fentartott ezen segélyforrást az idén feltűnő sokan vették igénybe olyanok is, akik valaha jobb napo­kat láttak s akiket igazán csak e kivételes nehéz idők ostora kergetett az igénylők táborába. — De hiába, az éhség a szégyenkezésnél is erősebb! — A széndrágaság és az árvizveszély. A szerb megszállás és a folyton fokozódó drágaság a hátai szivattyumürek üzemének fentartását anya­gilag annyira megnehezítik, hogy Molnár Sándor ármentesitő társulati igazgató mérnök kénytelen volt ebben az ügyben a társulat választmányát összehívni, hogy a költségek biztosíthatók legye­nek. Az igazgató a válaaztmánynak előadta, hogy az 1920. évre szóló költségelőirányzat úgy állít­tatott össze, hogy a hátai szivattyútelep üzemének fentartására 250.000 koronát irányoztak elő, oly­képpen, hogy ebhez hozzávéve még a mull évi időközi pénztári zárlatban ugyancsak fonti cimen még az 1919. évben kiadható 150.000 koronát, összesen 400.000 koropa állana rendelkezésre az 1920. év végéig. Ezen összegből azonban már ezideig elköltötték 270.000 koronát fára és szénre s igy maradna még a költségelőirányzat szerint 130.000 korona. Tekintve azonban azt, hogy a rendelkezésre állé szén rendkívül rossz minőségű, & napi fogyasztás 80—90 métermázaa s még az év hátralévő részében legalább 50 napig kell a telepet üzemben tartani, 50—60 vaggon szénre lesz szükség, melynek q-kénti ára 63 korona lé­vén, 378.000 korona kiadásra számithatni. Leütve ebből a mqg rendelkezésre álló 130.000 koronát, marad fedezetlen hiány 348.000 korona. Hozzá­véve ehhez a kenőanyag és más egyéb előre nem látható kiadásokat, mintegy 350.000 korona elő­teremtéséről kell gondoskodni, hogy a szivattyú- művek üzeme az egész év folyamán fennakadást ne szenvedjen. A fütermésből ugyan valószínűleg 300.000 korsnánál is többet vesz be a társulat, de ezen bevétel a más címleteknél is előálló ki­adási többletek ellensúlyozására lesz fordítandó. Az 1920. év igen nedvesnek Ígérkezik — belvíz ma is sok van, holott a társulat mindent elkövet, hogy a szivattyúzás fokoztasaék — de ha később nem lesz szén, a tavaszra az alsó részeknek fele, a felső ártérnek pedig legalább harmadrésze bel­vizek elöntése alá fog kerülni. Mivel ezt nem szabad megengedni, a társulatnak el kell követni mindent, hogy ezen ártérnek minden talpalatnyi földje, mely a szivattyúzással mentesíthető, meg- mentessék a földmivelés számára, mert minden maroknyi gabonafélééi eg szükséges azon honfitár­saink részére, kiket az idegen megszálló csapatok rablógazdálkodása megfosztott utolsó falat kenye­rüktől s megfosztott vetőmagjuktól. Ezek alapján a választmány a közgyűlés elé a következő javas­latot terjesztette be: „A választmány méltányolva a bátai szivattyumüvek üzeme akadálytalan tovább­vitelének nagy fontosságát és horderejét, az igaz­gató mérnök jelentésében kellőképen indokolt és szerintünk is szükségelt 350.000 korona költség­vetési hiány fedezésére valamelyik helybeli pénz­intézetnél felveendő 350.000 koronás folyószámla- hitel nyitását ezennel javasolja s kéri a közgyűlést ennek elfogadására." — A Move akciója a gyermekek hollandiai üdülése érdekében. Lapunk zártakor értesülünk, hogy április hó elsejével a „Move“ tagjainak gyér mekei közül többet Hollandiába szándékozik kui deni üdülésre. Érdeklődőknek bővebb felvilágosí­tást nyújt Tolnavármegye katonai parancsnoksága. ’ — Tüzeset- Mözs községben e hó 4-én dói ben Varga Józsefné háza kigyulait. A község elöljárósága Csóry Ferenc jegyző t ezetésével és J lakosság még idejében elfojtotta a Hüzet A tlft az istállót és a ház egy részét punztitotta el. J — Adomány a Move javára. Gróf S^écheí .Rafael földbirtokos 5000 koronát adományozod» Movenak. E szép adományért » főosztály vezets sége hálás köszönetét fejezi ki. Wy — A franciák légionáriusokat toboroznál) AyiiVanvaAf, -ií^y .legnagyobb eller.oegünkMa min- cia, az egyetlen kozYáÍt£!} Otni 1 1dekeljf beli állam, amelyik igazán . ‘^íL^znatÓ8áo. ^ ügyünket. Először hazánk területet a{_~ gáttá szét a körülöttünk üvöltő hiénák?^01 “B8aBl meg az odaajándékozott területről kiüldoáj gyarságra vetették magukat a „grand /számlája, emberei. Az idegen légióbau való szolgy’-' Teherré lógatják a határállomásokon a kétségbla9^aBgB9 mén álló intellektueleket, * magyarság A,,; képező kiüldözött tisztviselőket s egyé) Korona Fi^f tönkretett ekzisztenciákat, hogy ezek!._-^ afrikai hiénák és sakálok prédájánl ó 330400/fa- Havonkint 300—400 magyart hajóznak 409 *za- lonikii kikötőben s elviszik a Szaharába ') ott küzdjenek, szenvedjenek a nagy fran«^ ;mzet érdekeiért ás sirassák soha el nem mq^y^eserü könnyekkel Clemcnseau ajándékozó ke 54c, gi'tíf Károlyi Mihály veszett kutya őrületét ,,T‘ í\ zunk fiainkra, hogy a gaz kerítik kerüljenek, de vigyázzanak magukra is, mert az elvittek közül vissza fog 1 kis percent ökölbe szeritott kezekkel I azt fogja rájuk mondani: J’aceuse! — A Posta és Távirda Alti87' HL l Egyesületének helyi csoportja, úgy í nagyobb vidéki városokban, Szekszár :'/Á alakult. A csoport elnöke Mayer Igr -»,6 Fejes Károly, p^nz^áros Sándor Lajos. eJte-Vik Sárközi József és Deli Ferenc altisztéig A . .. port folyó hó S-án tartett gyűlésén hivat 1 feuo’íét, Horváth Antal posta- és távirda féfelüs yelőt egy­hangúlag diszelnökké választotta. A csopo : a budapesti anyaegyesületnek fiókját képezvér fel adatai szintén ugyanazok, vagyis a kartársi zés ápolása, önművelődés, egyesületi könyvtár eg- szervezése, azonkívül társas összejövetelek iet- leg ünnepélyek és mulatságok rendelés a ital alaptőke gyűjtése, hegy idővel a sopo eg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom