Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-12-11 / 52. szám
2 1920 december 11. TOLNAMEGYEI 'JjSÁG választás viszonylag*» szavazattöbbséggel történik. A választást 15 nap alatt bármely választó megtámadhatja az igazoló választmánynál. A virilisták. A törvényhatósági bizottság legtöbb adót tizet» tagjainak száma járásonként és rt. városonként a lakosság arányában oszlik meg. Annyi legtöbb adót fizetőt, ahány az egyes járásra esik, az illető járás négyszer akkora számú legtöbb adót fizetői saját maguk közül hár»m évenként választanak. * A névjegyzék. A választásra jogosultak névjegyzékét az adóhivatalok kimutatásai alapján állítják össze. A névjegyzék megáliapitásáná! a földadó nagysága a mérvadó. Ez az összeg,nem lehet nagyobb,lunint az utolsó hat évi adó átlaga, k# ^ A viriiis választhatóság. A választóság és választhatóság ugyanazokhoz- a feltételekhez van kötve, mint amelyek fentebb közöltettek és az adó kétszeressége is Ugyanúgy számittatik, mint előbb. A férj, vagy atya adójához hozzászámítandó a feleség, vagy kiskorú gyermekek adója is. A kétszeresen számított adót fizetőnek az egyszeres adófizetővel szemben sorrendi elsőbbsége van. , A virilisták választása. A legtöbb adót fizetők választása a járási főszolgabiré, vagy a polgár- mester hivatalában történik. A szavazás titkos és 15 nap alatt megtámadható. Az esk(i és a kötelezettségek. Tagsági joguk gyakorlása előtt a törvényhatósági bizottsági tagok esküt lesznek: az alkotmányra, a törvényekre és a törvényes jogszabályokra. A közgyűléseken meg nem jelenő tagok 1000—3000 korona bir- aággal sújthatok. Aki háromszor nem jelenik meg, tagsági jogát elveszti. Az újjászervezés. A törvény életbeléptetése után a bizottságot újjá kell szervezni és az újjászervezés előkészítésére minden vármegyében újjászervező bizottság alakul, amelynek elnöke a főispán, tagjai az alispán, a tiszti főügyész és két olyan törvényhatósági választó, akiket a főispán kijelöl. A tisztújító szék. Az uj törvényhatósági bizottság a megalakulásától számitott 30 napon belül tisztújító széket tart. A járási íőszolgabirákat a főispán az alispán meghallgatásával más járásba is áthelyezheti. A vármegyei törvényhatósági bizottság a vármegye 1921. évi rendes költségvetésében rendkívüli drágasági segélyt állapíthat meg az alkalmazottak javára. A rendkívüli drágasági segély megállapításának a hatálya y 1921. éven túl nem terjedhet, a törzsiiletmény összegét a legkisebb fizetésű alkalmazottnál sem haladhatja túl és nyugdíjba nem számítható. A segély a pótadóból fedezendő* A genfi Vöröskereszt fö- megblzottln szekszúrdon. Folyó hó 3-ától 7-óig előkelő vén- dögé volt Szekszárdnak Dr. Báró Reding-Biberegg Rudolf, a svájczi nemzetközi vöröskereszt bizottság magyarországi delegáltja személyében, aki ifj. Leopold Lajosék látogatására péntek délután automobilon érkezett Budapestről városunkba. Szekszárdon tiszteletét tette az összes jótékonysági intézmények vezetőinél, így Forster Zoltán alispánnál, mint a Vöröskereszt tolnamegyei fiókja elnökénél, Fejős Imrénénél a Szociális Misszió, Kovácsné Nagy Lujzánál a Mőegylet, dr. Fent Ferenc apátplébánosnál a Fsrenc-közkórbáz, Triebler Ilmánál a r. kath. óvoda és Forster Zoltáunénál a Napközi Otthon elnökei-, illetve alelnökeinél, továbbá dr. Dragics Imre vármegyei t. főorvosnál, kivel a falusi nép gyógyszer-ellátásáról fanácskozett és dr. Kozacsek József főügyésznél, kinek kíséretében megtekintette a szekszárdi fogkízban elhelyezett politikai foglyokat, részletes feljegyzéseket eszközölve az észleltekről. Péntek délután a Rom. kath. Óvoda és a Napközi Otthea által rendezett babakiállításon, vasárnap pedig a Szociális Misszió karácsonyi vásárján vett részt, bőkezűen áldozva a jótékony célra.'Szombaton a gemenci érseki erdő vendége volt szarvasvadászaton. Vasárnap délután, begy a falusi szegénységről is képet alkothasson, minekutána annyit látott naár a városi tömegnyemorból, Becsre rándult, hol meglátogatta Bús Lajos ev. ref. és Fehórváry Ferenc róm. kath. lelkészeket, valamint a községi főjegyzőt és megszemlélte a gazd«g sárközi birtokosság ősi kincsein felül a faltueéli, dugott nincsetlenek zsellérházait is, akiknek alig emlegetett nyomoráról külön jelentést küld-Genfbe. Hétfőn reggel a szekszárdi waggon lakókat nézte végig kocsiról kocsira, megígérve felscgélésüket ruhával, cipővel. A fiumei waggonokban nagy volt az öröm a gyermekek közt, mikor a genfi főmegbizott olaszul intézett hezzájuk meleg, vigasztaló szavakat. Ezután Reding báró a selyemgyárban elhelyezett Napközi Otthont tekintette meg, hol Forster Zoltánná kalauzolta. Épen nagy tömeg gyermek ült együtt és ebédelt jókedvűen, de példás rendben. A fő- megbízottat meglepte a szinte példátlan tisztaság és-fegyelemmel párosult derű, mely báró Fiáth Tibornó, Förster Zoltánná és társaik e gyönyörű alkotását jellemzi s a szinültig megtelt ebédlőt meghatóan kedvessé és családiassá teszi. Kijelentette, hogy a Budapesten tavaly óta működő, ezreket és ezreket ellátó amerikai gyermekétkezdék is példaképül vehetnék ezt a szekszárdi kis mintaintézményt. A délutánt a kórház megtekintésének szentelte, mely már annyi gyakorlati értékű szeretetet tapasztalhatott a Nemzetközi Vöröskereszt részéről. Mélyen megrendítette az egyébként kitünően vezetett kórház kétségbeejtő küzdőmé a mostoha körülményekkel, melyeket a nagy beteg Tanirky igazgató-főorvos helyett, kinél a főmegbizott csak névjegyét adhatta le, dr. Herczegh Qyula ét dr. Sztanó Sándor főorve sok, dr. Treer és dr. Moldován orvosok, valamint Nagy Béla gondnok ecseteltek az egyes osztályokon, a hiányzó Röntgen-lámpáktól kezdve az ing nélkül didergő elmebetegekig. Könnyekig megindultan járt Reding báró teramről-teremre a teljesen lerongyolódott elmeosztályon s a szén- hiány miatt fütetlen cellákban, biztos ig’éretet tévő, hogy a legrövidebb időn belül ruhaneműt küld Szekszárdra a boldogtalanok e legboldogtalanabbjai- nak. Reding báró kedd reggel utazott vissza Budapestre Az Árufor&almlről. Sokat hallunk manapság beszélni nemcsak a termelők körében, de a kereskedők világában is a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaságáról, mint a M. kir. kormány gabonagyüjtő szervéről. Ez a rövid pár hónap alatt a legszélesebb rétegekben is közismert keresztény, vagy ha úgy tetszik keresztyén jellegű, izig-vérig magyar szerv, a magyar gazdatársadalom erőteljes alkotása. Olyan, mint a magyar gazda, toli életkedvvel és erős elhatározással, minden nehézséggel bátran szembenéző, de amellett őszinte, beosületes és inkább a jószándékával, a nyíltságával, mint alattomossággal akar imponálni, akárcsak a magyar ember. Nagy a feladata az Áruforgalminak, mert sokak anyagi érdekébe ütközik, amikor maximális áron gabonát, tengerit gyűjt, do megteszi, mert az ország érdeke megkívánja, hogy az éhezők jsjkiáltása fel ne hangozzék újra és fel ne zaklsttassék a már-' már megnyugvó közhangulat. Régi dolog, hogy gabonsgyüjtésiel nép szerűséget aratni nem lehet, de az Áruforgalmi igazgatóságának tisztában kellett lennie azzal is, hogy a gabonsgyüjtés jutalékából ma már legfeljebb - csak bérelhet, de nem építtethet palotát a Lipótvárosban. Az Áruforgalmival szemben helyenként megnyilvánuló ellenszenv főoka az, hogy a legtöbben egyáltalán nin esesek, vagy rosszul vannak informálva erről az intézményről. Kisgazda kreatúrát látnak benne, amely egyenesen a nagybirtokok szoronga tá3ára alakult és a középosztály is sok esetben nyomorgatóját látja benne. Ezzel szemben megállapítható, hogy mint kereskedelmi alakulat, politikával nsm foglalkozhatik, még kevésbé osztálypolitikával. A tényállás az, hogy a gabonát a rendeletek alapján gyűjti és hogy a közfogyasztásra szánt iparcikkeket olcsó áron és jó minőségben szívesen adja a nagy- birtokosnak, kisgazdának, tisztviselőnek és munkásnak egyaránt. Az Áruforgalmit a Hangya fogyasztási szövetkezet és az Országos Köz ponti Hitelszövetkezet központjai alapították, az a két intézmény, amelyek mindegyike éppen a szolidságuknál fogva és azáltal, hogy a magyar nép legszélesebb rétegeiből nőttek naggyá, ma elsőrendű közgazdasági faktorokká lettek. A Na féltse tehát senki sem az ország, sem a saját érdekeit az Áruforgalmitól, ellenkezőleg, legyen bizalommal iránta. A beszolgáltatók ébredjenek tudatára, hogy nem az Áruforgalminak, hanem az éhezőknek adnak gabonát. Akinek eladó szabad terménye van, ajánlja fal bizalommal ennek a legmagynrabb vásárlónak és jnielött gazdasági gépet, vagy eszközt vásárol valaki, tekintse meg az Áruforgalmi raktárait, amelyek ezidő szerint ' Szekszárdon (selyemgyáí), Pakson, Dunaföldváron, Hőgyészen, Tamásiban, Nagydorogon, Bonyhádon és Dombóváron vannak berendezve. Központi iroda: Szekszárdon a Közalapítványi épület emeletén van. r--------------------:--------:--------------n Cs oaka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Hírek. — Amerikai ruhaadományok Szekszárdnak. Pedlow kapitány, az Amerikai Vöröskereszt áldottkezü magyarországi megbízottja értesítette ifj. Leopold Lajost, kogy a legközelebbi napúkban hatalmas téli ruhanomü- szállitmányt küld le Szskizárd nyomorgó népének é* Leopoldot kéri fel, hogy a szétosztást legjobb belátása szerint szervezze meg. Ifj. Leopold Lajos az anyag átvételére és szétosztására báró Schell JózseÍDét, Fejős Imrénét és a Szociális Misszió hölgyeit, valamint a Nőegyletet kérte fel úgy, hogy a fejetlenség és kettős ajándékozás elkerülése végett a leltározást és központi kezelést a Szociális Miau szió végzi. Az Amerikai Vöröskereszt intencióinak uaegfelelőleg Pedlew ka pitány szekszárdi megbízottja kikötötte, hogy az adományokból elsősorban a menekülteket kell segélyezni, továbbá, hogy minden gyámoltalan nyomorgót osztály- és felekezeti különbség nélkül egyformán kell meg- ■ ajándékozni s hegy a politikai foglyok elhagyatott családtagjai és gyámoltalanul nyomorgó gyermekei nem mellőzhetők és háttérbe nem szoríthatók. A Szociális Misszió szekszárdi vezetősége örömmel jelentette ki, hogy ezek az intenciók teljeses fedik az övéit. A központi adminisztráció munkáját Fejős Imréné vállalta a Misszió vezetőségével; a menekültek vagyon- és gyámoltalan rétegének eegitömuu- kájában Nagy Imre tanácselnök ói Cs. Papp Jenő tanácsos; az árvaház, óvoda és a Ferenc-köskórház elmebetegeinek megajándékozása körül Triebler Ilma, az értelmiséghez tar. tozó elszegényedett nők segítésében az Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei Nőegylet, végül saját szegényeik ellátása tekintetében a református nőegylet és az izr. Szentegylet nőosztályának javaslatai lesznek irányadók. A Szociális Misszió indítványára az egész akció főfelügyeletére át irányítására ifj. Leopold Lajos felkérte' a szekszárdi szegények nemes patro- nusát, báró Schell Józsefné Sigray Klára grófnőt. A küldemény előreláthatólag még karácsony előtt Szekszárdra érkezik. — A vármegyei közigazgatási bizottság Ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság folyó évi december bó 7 én tartotta rendes havi ülését, amelyen dr. Kiéin Antal főispán elnöklete alatt Forster Zoltán alispán, dr. Éri Márton vm. főjegyző, Steia- feld Béla árvaszóki elnök, dr. Drágíts Imre tiszti főorvos, dr. őrffy Gyula vm. tiszti főügyész, Kaiúinszky János h. pénztigyigezgató, Tó,th Henrik műszaki tanácsos, dr. Berze Nagy János kir. tanfelügyelő, Jung Miklós kir. s. tanfelügyelő, mint a nemzeti kisebbségek tanügyi előadója^ Sigora Lajos állategészségügyi főfelügyelő, báró Schell József, Fekete Ágoston, Sass László és báró Fiáth Tibor bizottsági tagok vettek részt. A bizottság a napirendre tűzött ügyeket tárgyalta le, majd a közigazgatási ügyágazatok vezetőinek havi jelentéseit hallgatta meg. Ezután a gyámügyi felebbviteli küldöttség és a fegyelmi választmány ülésezett. — Tanító választások. A mágocsi ág. h. ev. iskolához Griszhaber K., a kismórágyi ref. iskolához Szakács Olga, a diósberényi r. kath. iskolához Eicher János é* a teveli r. kath. iskolához Propszt Mihály oki. tanító választatott meg. — Veszett ebmarás. Vasárnap délután a városháza mellett egy kutya több embert megmart, köztük dr. Cs. Papp Jenő városi tanácsost is, akinek a rendelkezésére a kutyát leütötték. A kutya veszett lévén, dr. Cs. Papp Jenő ezúton felhivj^a meg- marlakat, hogy saját érdekükben azonnal utazzanak fel Budapestre a Pasteur intézetbe. — A vasúti kedvezmény kiterjesztése. A köztisztviselői kedvezmény 1921. évi január hó 1-től kiterjesz- tetett: 1. a rendezett tanácsú városok tényleges szolgálatban álló, valamint x nyugdíjazott igényjogosult városi tisztviselő családtagjai; 2. a ■jutalmazott községi és körjegyzők, okleveles és nyugalomba helyezett segédjegyzők és mindezeknek, valamint a tényleges szolgálatban álló községi és körjegyzők és élethossziglan megválasztott * okleveles segéd- jegyzők és családtagjaik; 3. a nem állami iskolák nyugalmazott tanszemélyzete és .úgy a tényleges szolgálatban álló, valamint a nyugalmazottak családtagjai; 4. a törvényhatóságoknál, nemkülönben a rendezett tanácsú városoknál rendszeresített állásban véglegesen alkalmazott altisztek és szolgák, valamint azok családtagjai; 5. az állami és törvény- hatósági utmesterek, illetve utbiztosok és azok családtagjai; 6. az állami hivataloknál, továbbá a törvényhatóságoknál és a rendezett tanácsú városoknál alkalmazott és értesítővel ellátott állandó dijnokok. kezelők és kezelőnők saját személyüket illetőleg ; 7. a m. kir. postamesterek (postamesternők) csakis saját személyüket illetőleg; 8. a lelkészkedő papság esetről-esetre előterjesztendő kérelem alapján csakis hivatalos utazásokra és csakis saját személyére nézve féljegy kedvezményben részesittetik és pedig a katho ikus papság az illető egyházmegye, a protestáns papság az illető egyházkerület területére. A felekezeti iskolák hitoktatói a köz- tisztviselői kedvezményben részesit- tetnek azokon a vonalakon, amelyeket hitoktatói működésük gyakorlásában rendszeresen beuiazui tartoznak. Az összes igényjogosultakra
