Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-10-23 / 44. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1920 október 23. Gyűlés után a kaszinóban társas­ebéd volt, ebód után pedig a városi, kör- és községi orvosok csoportja küldöttségileg nyújtotta át az alis­pánnak a fennrészletezett dijfeleme- lési kérelmet, kinek részéről is a leg­biztatóbb Ígéretet nyerte. Ugyan­ezen ügyben a főispánnál is tiszte­legni kíván a küldöttség, de annak távolléte folytán, e célból külön de- putáció kiküldését határozták el. Br. Őrffy Imre a házszabáiyreuizióről. A kormány dr. Őrffy Imre javas­latára szigorítani akarja a házsza­bályokat, Hiogy a nemzetgyűlés mun­káját gyorsabbá éfc eredményesebbé lehessen tenni. Rakovszky István, a nemzetgyűlés einöke ellene van a javaslatnak és veszprémi beszámoló­jában erélyesen tiltakozott is az ellen, hogy’ a házszabályrevizió dr. Őrffy terve szerint a vitajog bizonyos kor­látozásával kapcsoltassák egybe. Dr. Őrffy Rakovszky beszédére vonatkozólag meglcérdeztetvén, a kö­vetkezőket mondta egy fővárosi na- pilag szerkesztőjének: „Igazán csodálkozom Rakovszky veszprémi beszédén. A világ összes parlamenti jogai ismerik a vita be­zárásának intézményét, a melynek egyedüli célja az, hogy a kisebbség jogai és a tanácskozás zavartalan menete melleit a parlament munka- képességét is biztosítsa. Az eddigi házszabály, a melyet Rakcvszky vé­deni akart, nem is szólásszabadság, hanem a parlamenti impotencia, s.őt anarchia intézményes biztosítása ott, ahol olyan erős a nemzeti tempera­mentum, mint nálunk. Én egyébként változatlanul fentartom javaslatpmat, mellyel a kormány tagjai egyetérte­nek. Hiszem, bogy a kormányzópárt többsége is elfogadja azt.“ ♦ Teleki miniszterelnök, mint érte­sültünk dr. Öriiy indítványát, amely & nemzetgyűlés eredményes munkás ságát van hivatva biztosítani, min­den pontjában elfogadta és sokszoro sitva minisztertársai között szét is osz­totta.' A miniszterek nagy része az in ■ ditvánnya! egyetért és igy az egy­kori hire§ obstruáló vezér veszprémi riadójának dacára, az indítványt a nemzetgyűlés is elfogadja, mert ha bele is vág az a képviselő urak szó lás szabadságába, de a házszabály revízióját a nemzet érdeke kívánja és az mindenek előtt! Kérelem. Sárguló, küllő falevelek tél köze­ledtének előhírnökei. Tél Disznoölé- ses vigalmak, csillogó karácsonyfás Örömek, zenés, táncos farsangnak szülője. De jaj annak, akit fütetlen szobában, üres kamrával, elnyűtt ru­hában talál. Ha dermesztő, csontos kezének fagyát nem enyhíti a meleg ruha puhasága, ha hótakarójának mindent elborító fösvénységét nem pótolja teli kamrának gazdagsága, ha a csak fényt osztó téli nap melegét nem helyettesíti duruzsoló kályha su­gárzása — jaj, százszorosán jaj ! Szegényügyi irodánkat a mankón járó, elhagyatott aggastyánok, meg­tört szivii hadiözvegyek, a sok mun kában meggyötört testű munkakép­telenek százai keresik fél. Koldulás­hoz nem szokott ajkak oly nehezen ejti ki a kérő szót. S mi a szemük­ből kipergő fájdalom könnyeit leg­többször csak a reménynyujtás ken­dőjével törülhetjük le. — Személyes szegénységünkben csak önzetlen, oda­adó munkánkat adhatják szegényeink - nek, amit vigasztaló, biztató szavunk a meggyötört lelteknek nyújt, az nem enyhíti a test szenvedéseit. A Mindenság Ura, ki a mezők liliomait ruházza, talán megnyitja a tehetősek, gazdagok szivét e szavak­kal: „Adjatok! én is adtam nek­tek s amit egyik kezem adott, a másik visszaveheti /“ Hogy mit adjanak? Egy kis fölös­leget a terményből, egy nehányat a felgyűlt bankókból, egy kötés ken­dert, egy marék gyapjút, avult ru­hát, használt cipőt. Mindent hálával fogadunk,a szegények nevében. Min­dent nyugtázunk, könyvelünk, nyil­vántartunk és az igazán rászorulók­nak adunk. Városunk, környékünk, megyénk jómódú gazdag polgárai, birtokosai, nagybirtokosai, kereskedői, iparosai, magánzói, kik a nyomort csak hír­ből ismerik, adjanak ezért hálát a Mindenhatónak azzal, hogy az irgal­masság testi cselekedeteit gyakorolva: „Éhezőknek ételt adnak, mezítele­neket ruháznak.“ Isten nevében kér a Szociális Misszió Társulat szek­szárdi Szervezetének Elnöksége. A nemzeti Hitelintézet rt. részvénykibocsátása. — 80 millióról 120 millióra. — A Nemzeti Hitelintézet rt. ama né­hány hónap alatt, amely ^ájus hó 31-én tartott alakuló közgyűlése óta eltelt, a méltán várt hatalmas fejlő­désképességnek adta tanujelét. Min­dennél fényesebben beszél az a tény, hogy a 40 millióról 120 millióra föl­emelt alaptőke junius • elején j egy­zésre bocsátott második 40 milliós része e hónap végével lejegyeztetett és hogy az intézet igazgatósága a 80 millió biztosítása után október hónap elsejével jegyzés alá bocsátja a föl­emelt alaptőke harmadik részét tevő 40 milliót is. A keresztény magyar közönség egyre növekvő támogatása, valamint az a nagy érdeklődés is, amely külföldre szakadt magyar vé­reink körében az intézet Iránt ész­lelhető, biztossá teszi, hogy a 120 milliós alaptőke rövid időn belül együtt lesz. Az intézet alig négyhónapos fönn­állása alatt a különböző mezőgazda- sági, ipari és kereskedelmi üzletek egész sorát bonyolította le és szer­veinek és képviseleteinek hálózatát napról-napra nagyobb területen épí­tette ki. Érdekkörébe vonta a nagy­ipar és kereskedelem számos kiváló képviselőjét,is. Az intézetnek eddig mintegy negyven teljesen kész, cég- bejegyzés alatt álló fiókja van, a melyekhez rövid idő alatt közel ugyanilyen számú újabb, jelenleg szervezés alatt álló fiók fog csatla­kozni szinte megbecsülhetetlenül tág érdekeltségi körrel. Az intézet már több erős- vidéki intézetet affiiiált, mások beolvasztása pedig folyamat­ban van. így nő a Nemzeti Hitelintézet és került az elért üzleti ás erkölcsi ered­mények folytán hatalmas lendülettel a keresztény és nemzeti irány szülte összes intézmények élére és a szü- netnéikül folyó szervezés utján egyre gyarapodó ereje igy biztosítja kitű­zött nagy céljai elérését. Az uj kibocsátású részvények ára 220 korona, de az intézet régi rész­vényesei az uj részvényeket kedvez­ményesen jegyezhetik, a mennyiben minden két régi részvény után egy újat a régi 210 koronás árban bo­tfát rendelkezésükre az intézet. A részvények névértékének 30 száza­léka és 20 korona részvénykibocsá­tási költség a jegyzés alkalmával nyomban lefizetendő a Nemzeti Hi­telintézet R. T. pénztáránál vagy postatakarékpénzt4ri befizetési lapon, a további 70 százalék december bó 31-ig fizetendő be ugyanígy. Aki a jegyzéskor a teljes összeget befizeti, joga van a 70 százalék után a be­fizetés napjától december 31-ig 0 százalékos kamatot levonni. A Nemzeti Hitelintézet részvénye: jegyezhetők Éudapesten az intézet középpontjánál (VI, Vilmos császár­át 25 ), vidéken az összes fiókoknál és valamennyi községi jegyzői iro­dában. i.VririWinjVlA~nA,VLrjnj-^i-^r,----■ ■ * Ké relem. Felkérjük mindazon igen tisz­telt előfizetőinket, akik felszólí­tást kaptak, hogy hátralékaikat postafordultával küldjék meg, mert ha hátralékaikat sürgősen ki nem egyenlítenék, úgy kény­telenek lennénk lapunk további küldését beszüntetni és az elő­fizetési hátralékok behajtása ügyében a szükséges lépéseket megtenui. Tolnamegyei Újság kiadóhivatala. , Hírek. — A várm. közigazgatási bizott­ság Ülése. A vármegyei közigazgatási bizottság dr. Klein Antal főispán elnöklete alatt f. évi október 13-áu tartotta havi ülését. Jelen voltak: Forster Zoltán alispán, Fördős Mihály vm. másodfőjegyző, Steinfeld Béla vm. árvaszéki elnök, dr. Őrffy Gyula vm. tiszti főügyész, Kaminszky János h. p. ü. ig., Tóth Henrik műszaki fő­tan , dr. Kozacsek József kir. ügyész, az ügyészség vezetője, dr. Berze Nagy János kir. tanfelügyelő, Juug Miklós kir. s. tanfelügyelő, Kardoss KálmáD, Török Béla, id. Bernrieder Józset, Fekete Ágoston, br. Schell József és br. Fiáth Tibor bizottsági tagok. A bizottság meghallgatta az alispánnak az elmúlt hónapról szójó és meg­nyugtató adatokat tartalmazó havi jelentését, majd letárgyalta a napi­rendre tűzött ügyeket, végül az egyes közigazgatási ügyágazatok vezetői tették meg szokásos havi jelentései­ket. Ezzel a teljes ülés véget ért; Utána még a gyámügyi felebbviteli küldöttség, a fegyelmi választmány és a gazdasági albizottság ülésezett. — Helyettes igazgató. A Duna földvári Takarék]ténztár rt. igazgató­sága Simálcsik J. János főkönyvelőt helyettes igazgatóvá léptette elő, cég­jegyzési jogosultsággal. I — A szekszárdi nők a választó­jogért. Folyó hó 19-én délután a szekszárdi nők Fejős Imréné elnök­lete alatt gyűlést tartottak a város­házán, hogy a választójogi törvény- tervezettel szemben követeljék a nők­nek a törvényhatósági választójogát is. A gyűlés elfogadta az elnök által előterjesztett javaslatot és elhatározta, hogy a Budapesten f. hó 27 én tar­tandó nagygyűlésre Fejős Imrénét, dr. Eri Mártonnét és Ujságby Gézánét küldi ki. — A városi közgyűlés anyagát a tanács nagy szorgalommal készíti elő. A legközelebb tartandó köz­gyűlés tárgysorozatán szerepel a vá­ros pénzkezelési szabályrendeletének most elkészült tervezete is. — A Szekszárdi Kisgazdák Egye­sülete január hó 1-én tartott tisztnjitó közgyűlésén Szulimán Györgyöt ki­buktatták az ügyvezető-titkári állás­ból. Szulimán, aki tagadta a gyűlés törvényességét és január 11-éreuj köz­gyűlést hivott össze, amely Szulimánt választotta meg elnökül. Az alispán ebben az ügyben vizsgálatot rendelt el és megállapította, hogy a 11-iki közgyűlés összehívása jogtalan lévén, J Szulimán és társai nem tekinthetők I az egyesület tisztikarának. Szulimán | az alispáni határozatot megfelebbezte | a belügyminiszterhez, aki október j 6 án kelt véghatározatában akként döntött, hogy a Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete által január 1-ére össze­hívott közgyűlés volt a törvényes és hogy azok az egyesület vezetői, akiket akkor választottak meg. Szulimán tehát kibukott a Kisgazdák Egyesü­letéből. — A városi iakáshivatal vezetője, dr. Cs. Papp Jenő tanácsos ezen megbízatás aló] való felmentését kérte, mert a rendőrség államosításával kap- . csolatosan az iparügyek elintézése a tanács hatáskörébe utaltatván, úgy ezek, mint az uj városi törvény vég­rehajtása, valamint a népszámlálás előkészítése oly munkatöbbletet rót­tak reá, hogy azt egymaga elintézni nem képes. A tanács akként hatá­rozott, hogy a munkaszaporulatra való tekintettel a lakáshivatalvezetői állást pályázat utján tölteti be. Az erre vonatkozó hirdetmény lapunk mai számában már meg is jelent. — Kísért a „Turul“ pénz. Egyes zavarosban halászni szeretők ügyes mesterkedéssel elterjesztették váro­sunkban is a hirt, hogy ezen a hé­ten kicserélik a pénzt, 100 korona helyett adnak 5 „turult“ . A fehér- pénzzel csalódott és a kékpénzt ösz- szegyüjtő termelők között, akik „na- gyobb biztonság11 kedvéért a láda fiában és nem kamatozás mellett a pénzintézeteknél tartják a pénzüket, nagy riadalmat keltett a hir és siettek a kereskedőknél bevásárláso­kat teljesíteni, mer: ők, igy mond­ták, „eleget veszítettek a lebélyeg­zésnél, most veszítsenek a zsidók“. A kereskedők természetesen nem ül­tek fel a vak iármánaji és igen jó üzleteket csináltak. Ideje volna, hogy a pénzkérdést végre megnyugtatólag rendeznék, mert a termelőkkel való kereskedelem a mostani rémhírek­kel tele időben, teljesen megszűnt. Jó lenne azonban, hogy a kormány részéről a megnyugtató nyilatkoza­tokon kivül a rémhírek szerzőivel és terjesztőivel szemben erélyes rntéz- 'kédések is tétetnének. — A római katholikus óvódat és gyermekmenhelyet fentartó egyesü­letet a város ez évben azzal is támo­gatja, hogy részére a háztartási alap terhére ingyen szolgáltatja a villamos áramot. — Nagyszabásúnak Ígérkezik a „Falu Szövetség“ ünnepélyes meg­alakulása megyénkbe, amelyet no­vember 7 éré terveznek Mözsön. A részletes programmot lapunk jövő számában fogjuk közölni. —t Eljegyzés. Fnnk Pál Budapest e’jeffyezte Mondada Dusikát Duua- földvárról. Kapitány Gizikét eljegyezte Oláh Pétéi-, Vajtáról. (Minden külön érte-' sites helyett.) — Uj postaügynökség. Tolnavár­megyében fekvő s múlt év május 3 án ideiglenesen megszüntetett kis- kajdacsi postai ügynökség folyó évi október hó 16-án működését újból megkezdte. Ellenőrző hivatala: Nagy- dorog. — A-szekszárdi árvaház segítés®. A báró Augusz-féle árvaház, amely alapítványi kamataiból csupán havi 1500 koronát kap feladata teljesíté­sére, a legnagyobb anyagi gondokkal küzd, mert 15 árváját qbből a kis összegből a nevelő apácák legnagyobb takarékossága és legodaadóbb mun­kássága dacára sem tudja eltartani. A városi tanács ezért a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében 5000 koronát utalt ki az árvaház sürgős szükségleteire. Mi pedig fel­hívjuk a nagyközönséget ezen ember­baráti intézménynek terményekben való támogatására. Hisszük, hogy az ott felekezeti különbség nélkül gon­Legjobb magyar pezsgőkor a Gróf Eszterházy-féle. Megrendelhető a gyár tolnamegyei főképviselőjénél : Mezőgazdasági - Kereskedelmi Részvény- || társaságnál, Szekszárd.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom