Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-07-10 / 29. szám
II. évfolyam. Szekszárd, 1920 julius lO. 29. szám. TOLNMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. ' Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Teleionszám 85 és 102. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési ár: egész évre 60 K, félévre 32 K, negyedévre I7K. Előfizetési dijak és hirdetések, vslamint a lap szellemi részét Vidéken: 65 K, 35 K, 19 K. — Egyes szám ára 1'50 K. illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkltebb hlrdeté* dija 25 korona A hirdetés ai utolsó oldalon égj óOntllmétar széles hasábon miliméter soronként I koronába, a szöregoldalon 1 korona 50 fillérbe, a htiroratban elhelyezett reklátn- hlr 2 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hirdetések külön átszabás szerint. Napközi otthoni az ifjúságnak! A háború és az ezt követó kommunizmus nemcsak a felnőttek lelkét mérgezte meg, de a legrettenetesebb pusztítást azok között végezte, akikkel vissza akarjuk szerezni széttépett országunk régi határait, akiknek tudáeávnl, önfeláldozó és kitartó munkájával, az eszményekért való lelkesedésével és lángoló hazaszeretetével fel akarjuk építeni a romokból az uj Magyarországot. Soha nem volt reánk olyan égetően fontos gyermekeink nevelése, mint most, amikor a rossz indulatok egész erdejét kell kiirtani és helyébe az istenszeretet és félelem érzését kell beplántálni, a laza kötelességtudás helyébe a munka és tanulmányok iránti szeretetet ültetni, a szülőknél közönyössé vált nemzeti érzést az ifjúság lelkében kell tellobbantani és oly izzóvá tenni, hogy ennek a rajongó náció- nálizmusnak lángja átcsapjon azok leikéhez és szivébe is, akik már elhagyták az iskola padjait, do akiknek karjára, érzésére, kötelességtudására nagy szükség vaD a magyar népre váró küzdelmes,verejtékesmunkában. Az ifjúság nevelése és átgyúrása fontos feladatának sikeres megoldásában többféle eszközre van szükség. Nem elég az iskolának lelkesítő, buzdító, kényszerítő, sokszor a tanulmányoktól leszorító működése. Ma Dem elég csak az, hogy minden tanítónak egy apostolnak kell lennie, aki fanatikus hittel, éhesen és rongyosan is a szó igazi értelmében tanít, ma a társadalom minden rétegének össze kell fognia, — hisz a derék nemzedék nevelése urnák, polgárnak, kereskedőnek, iparosnak . . . mindenkinek létérdeke, — és odahatni, hogy szociális intézmények létesítésével is megadaBBék a mód, hogy a gyermekek az iskolában dolgozhassanak, hogy lelkiekben és testiekben gyarapodhassanak és erős- bödjenek, hogy a tehetségek érvényesülhessenek és a serdülő gyermekkor ne váltsa ki az ifjú lelkekből azt a gyűlöletet, amelyet a nyomor, a nélkülözés szül, az elbizakodott, a jómódban élő szükkeblüek magatartása nevel és a társadalmi élet felforgatói szítanak. Nemzeti életünk nagy katlanában izzik, forr a társadalmi átalakulás nagy kérdése. Reméljük, hogy a megértés, az egész nemzet egyetemének erkölcsi és anyagi képviselete születik meg a hosszú vajúdásból. El fognak tűnni nemzeti életünkből a társadalmi kasztok harcai és a nemzeti érzésben való összeforrás, elvesztett területeink visszaszerzésének és az eiezakitott véreinkkel való újbóli egyesülés vágya mindent felejtető szent egységben összeforraszt bennünket. De amíg erre megérlel bennünket a csapások megértése és megérzése, addig is az ifjúság lelkében, szivében fel kell gyújtani azt az érzést, hogy ebben az országban nem lehetnek duskálkodók és éhezők, kényelem ben tobzódók és didergők, itt mindenkinek dolgoznia kell és földjét, házát, munkáját szerető magyarnak kell lennie. Ezt a célt óhajtja szolgálni az alábbi felhivás, amelynek érzése egy finom női lélekben zsongott fel. Erezze meg mindenki ennek szociális mélységét és értse meg társadalmi különbség nélkül annak nem- zetraentő szép gondolatát. Es ha megérezte éa megértette, úgy nemes érzései nyomják el lelkében az anyagiasságot, áldozzon erejéhez mérten. Ilyen intézmények létesítésével lehet kötelességtudó, erkölcsös, testben és lélekben erős uj nemzedéket nevelni, ez pedig a legszentebbet, a legnagyobbat jelenti számunkra: . . . . az uj, a boldog, a nagy Magyarországot! S. • Az elmúlt télen a tanulóifjúság körében szerzett tapasztalatok egy napközi gyermekotthon felállításának szükségességét igazolták be. Letiport országunk helyreállítása a felnőttek megfeszített munkáján kívül, egy testben és lélekben erős, hazafias érzésben megingathatatlan, iiju generáció céltudatos nevelését igényli. Csak akkor tekinthetünk bizalommal jelenben sivárnak mutatkozó jövőnk elé, ha egy életerős, fiatal nemzedék képződését már ma, minden erőnkkel előmozdítjuk, s ezáltal egy izmos, nemzetfeutartó oszlopot állítunk a nemzetünk bomladozó épülete alá. Kell, hogy állam és a társadalom karöltve dolgozzék a gyermekmentő akciókon, igyekezvén a serdülő ifjúságnak a kedvező fejlődés létfeltételeit biztosítani. Felállítandó napközi gyermekotthonunk kétféle célt kiván szolgálni és pedig: Először a késő őszi és téli hónapokon át meleg szobával és napközben legalább egyszer, meleg étellel ellátni a reá szorult, szegénysorán tanuló ifjúságunkat, a főgimnázium, polgári fiú és leányiskolák, valamint elemi iskolák reáutalt növendékeit. Másodszor képzett felügyelő közre- munkálásával fejleszteni a gyermekek valláserkölcsös felfogását, hazafias magyar érzését. Múlt esztendei tapasztalatunk beigazolta, hogy fütetien szobában sínylődő, silány minőségű és nem kellő mennyiségű táplálékkal rendelkező gyermekeink testben nem fejlődtek kellőképen és tanulmányaik terén sem feleltek meg a hozzájuk fűződő várakozásnak. Napközi gyermekotthonunk felállításához férőhelyiségekről, Huszár Andorine Öméltóságának jóvoltából gondoskodva van, amennyiben Öméltósága volt szives, a selyemgyár épületében a szükséges lokalitást rendelkezésünkre átengedni, fentartása azonban csak úgy lesz biztosítható, ha megértő közönségünk áldozatkészsége, segítségünkre siet. Azon kérelemmel fordulunk tehát vármegyei közéletünk hazafias közönségéhez, hogy terményeinek nélkülözhető részéből, — mert ma feleslegről még álmodni sem lehet — otthonunkat segélyezni és ezen célra gyűjteni szíveskedjenek, ennek eredményéről szeptember hó első felében Forster Zoltánnéhoz Szekszárd, vármegyeház, értesítést kérünk küldeni. Szükségletünk fedezésére kérünk tüzelőanyagot, lisztet, kenyérmsgvat, főzelék-félét, burgonyát, borsót, babot, lencsét tejterméket s a téli idő beálltával konzerválható füstölt húst, zsírt és készpénzt, szóval bármit, ami egy 70—80 főre tervezett gyermekétkezde céljaira felhasználható. Szekszárdon és közelében lakókat arra kérjük fel, hogy természetbeni adományaikat szeptember hé 15-től kezdve hetipiac napo con, szerdán és szombaton Szekszárdra szállítva szíveskedjenek a selyemgyárban, Huszár Andorine Öméltósága címén jegyzék mellett átadni. Távolabb lakó szives adományozókat arról érlesitjük, hogy adomá- Szek szárd, 192Q. évi julius hó nyaik beszállításáról később fogunk gondoskodni. A készpénz segélyt a Szekszárdi Takarékpénztárnál „Napközi Gyermekotthon“ cimen nyitandó folyószámlára kérjük utalványozni. Ezen adományok hirfapilag nyugtáztatnak. Ifjúságunk legnagyobb megejtője az éhség, — lelki mételye a nyomor, igyekezzünk azt tőlünk telhetőleg távoltartani. Azon reményben, hogy hangunk nem marad kiáltó sző a pusztában, hazafias tisztelettel vagyunk l-én. Br. Fiáth Tiborné. Huszár Andorine. Ujj Ferencnó. Őrgrőf Pallavlclni György beszámolója. A dombóvári kerület nemzetgyü lesi képviselője, őrgróf Pallauicini György a múlt vasárnap tartotta a kerület székhelyén beszámolóját, a melyen nemcsak a helyi választók voltak nagy számban képviselve, hanem a környék községei is elkül- dötték képviselőiket. Pallavicini kíséretében voltak Gyömörey György, dr. Tarányi Ferenc és Kar a ffiáik Jenő nemzetgyűlési képviselők is. A dombóváriak bandériuma Kapospula község határában 1 fogadta a képviselőt, akit ott Illés Gyula főjegyző üdvözöli. A menet ezután a főszolgabírói hivatal előtti térre ment, a hol a népgyülést Saguly Károly pártelnök nyitotta meg. őrgróf Pallavicini György hosz- szabb beszédben fejtette ki azokat az okokat, amelyek az ő és húsz képviselőtársának az ellenzékbe menését megindokolták. Személyes tülekedés és nevetséges érvok okozták, hogy a nemzet sorsát érdeklő javaslatok mm tudtak diadalra jutni. A lemondott kormány tehetetlensége nem tudott eredményt elérni. Kaptunk egy rósz békét, amelyet el lehetett volna hárítani, ha itt az or- szágbau összetartás van. A kormányzónak meg kell adni a házfeloszlatás jogát, oly nemzetgyűlés működését kell biztosítani, amely alkotó munkára képes. Helyre kell állítani a közélet tisztaságát és teljes erővel fel kell építenünk a keresztény, nemzeti Magyarországot. Csak igy tudjuk megmenteni országunkat, a mely jelenlegi sorsát nem érdemli meg. Gyömörey György az államvasutaknak bérbeadása és idegen kézre adása ellen tiltakozott és kiemelte a dombóvári vasutasoknak a kommunizmus alatt tanúsított mindenkor hazafias munkásságát, dr. Tarányi Ferenc az összetartás szükségessége mellett emelt szót, Karaffiáth Jenő pedig a területi integritást tette szóvá. A népgytilés a Himnusz el- éneklésével ért véget. H Szekszárdi Cserkészek Benyílódon. Már í pünkösdkor rendezett paksi kiránduláskor felmerült az eszme, bogy a szekszárdi cserkészek hasonló propaganda napot rendezzenek Bouykádon is. Ez azután Péter-Pál ünnepén megvalósult. Az 5 gyalogos, 1 kerékpáros, 1 lovas őrsből álló csapat 2 szerkocsival és egy két fogatú trainkocsival Haypál Benő, Mentz János, Eri Emil tanár cserkésztisztek, 3 segédtiszt és 2 próbaidős segédtiszt vezetésével junius hó 28 án este 6 óra után indalt el a megyeházáról. A csapatot dr. Resch Aurél főgimn. igazgató .és Ujsághy Béla tanár is elkísérték feleségestől. A lovasőrs már aznap belovagolt Bonyhádra, hogy a szállást és élelmezést végleg biztosítsa. A kerékpárosőrs hasonló feladatot végzett Kakasdon, ahová a csapat sötétvöl-- gyön át 10 óra körül érkezett meg. A pompás elszállásolásról Horváth főjegyző gondoskodott. A csapat ve zetöit Friderici Vetter von der Lilie grófnő látta vendégül Belacon. 29-én gyönyörű időben, de hatalmas sárban érkezett a csapat Bonybád alá, ahol találkozott a fogadásukra elé- bük jött März Konrád tanár, internátusi igazgatóval, akinek hatalmas előkészítő munkája garantálta a kirándulás fényes sikerét. Ezután'megtörtént az ünnepélyes bevonulás Bonyhádra, ami magában is nagy hatást keltett. A csapat az evangélikus főgimnázium iuternátusában nyert elhelyezést. A kirándulók a konviktus konyháján főztek és a bonyhádi közönség szívélyesen bocsájtott élelmiszereket a rendelkezésükre, igy különösen a bonyhádi tejcsarnok, amely 65 liter tejet, túrót, tejfelt és vajat ajándékozott. Az ünnepély délután 3 órakor kezdődött a községháza udvarán. Innen vonult fel a csapat a község főbb utcáiz át a gimnázium kertjébe. A menetet a lovasőrs nyitotta meg, követte a bonyhádi zenekar és a tűzoltóság, erre következett a két szerkocsi és a cserkész-csapat s végül bezárta a menetet a kétfogatu trén- kocsi és kerékpárosőrs. ' Megérkezve, táborhelyére vonulta csapat. A Himnusz eléneklése után a bonyhádi ev. főgimnázium igazgatója, Fáik Henrik meleg szavakkal üdvözölte a csapatot, amire dr. Resch Aurél a szekszárdi főgimn. igazgatója válaszolt. Majd megkezdődött a táborépités. Pár perc alatt Készen állott az öt tábor és tisztelgés köz ben megtörtént a csapat zászlójának ( Bartal Aurélné. Forster Zoltánul Sass Lászlónó. Ifj. Bernrjeder Józsefné. Dr. Gözsy Tiborné. Ifj. Török iánosné. Csapó Vilmos.
