Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-07-03 / 28. szám

II. évfolyam. Szekszárdi 1920 julius 3. 28. szám. TOLNANEGYEI UJSÁ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség é* kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszim 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 60 K, félévre 32 K, negyedévre 17 K. Vidéken: 65 K, 35 K, 19 K. — Egyes szám ára 1‘50 K. A Hagyor Királyság Pártja Szekszártfon. Mint legutóbbi számunkban már jeleztük, a Magyar Királyság Párt­jának szekszárdi csoportja vasárnap délután tartotta alakuló gyűlését a városháza nagytermében, ahol ez al­kalommal együtt láttuk a város köz­életének szinét-javát. Ott volt min­denki, aki az ország Ügyeinek be­csületes megszilárdulását kivánja és várja az évezredesen kipróbált ma­gyar államforma és a magyar szent koronában rejlő varázsos erő alap­ján. A párt budapesti központja Fol- tényi Élemért, gróf Károlyi Imre jószágigazgatóját cs dezséri Bachú Zoltán földbirtokost küldte le Szek- szárdra, akik dr. Mayer Gyula ügy­véd segédkezését kérték az alaku­láshoz. A gyűlés szónoka Meyer Lajos főgimn. hittanár volt, aki nemcsak lángoló magyar hazafiságra, hanem nagy társadalmi és történelemfilozó­fiai és közjogi tudóéra valló beszéd­ben hangoztatta annak a szükségét, hogy Magyarországon a szent koro­nát a régi fényébe kell vissza­helyezni. Meyer Lajosnak nemcsak cáfolha­tatlan argumentumai voltak értéke­sek, hanem valóságos eseményszámba ment előadásának művészi formája is. A tudós készültsége mellett any­ucira művésze a nyelvnek és szó­kincse olyan bőséget, hogy a meg­győzés erején kívül szemkápráztató virtuozitással és a legnagyobb köny- nyedséggel világította meg ennek a rendkívül fontos kérdésnek minden oldalát. Frenetikus tetszészaj és taps sokszor félbeszakította a beszédét, a mely teljesen meggyőzött mindenkit arról, hogy szerencsétlen hazánk új­jáépítése csakis a királysági állam­forma alapján sikerülhet. Annak a szükségességét bizonyította, hogy a királyparti polgárságnak pártba kell tömörülnie és ennek a pártnak, mint erős országos szervezetnek, a viszo­nyok konszolidálódása után is fenn kell maradnia, mert csak úgy biz­tosítható az ország nyugodt és sike­res fejlődése, ha egy minden meg­lepetés elleD felkészült erős szerve­zet támogatja. A párt szervezetét ismertetve ki­jelentette, hogy a Magyar Királyság Pártja nem üz személyt kultuszt, nem kötötte és nem köti le magát előre a magyar fejedelem személyét illetően, hanem egyelőre azt az el­vet akarja átvinni a köztudatba, hogy Magyarország csak mint királyság fejlődhetik tovább. Végül felszólí­totta a város és vármegye lakossá­gát, hogy minél nagyobb számban lépjenek be a pártba. Meyer Lajos beszéde után Mayer Gyula dr. az alapszabályokat ismer­tette, majd felkérte a gyűlést, hogy alakitsa meg a helyi szervezetet. Közfelkiáltással Kurz Vilmos kir. tanácsos, uy. árvaszéki elnök lett a Magyar Királyság Pártjának szek­szárdi elnöke, mig az alelnökök Gödé Lajos szekszárdi ref. lelkész és Meyer Lajos főgimn. bittanár lettek. Ügy­vezető-igazgatóvá Németh Gyula ág. ev. lelkészt választották meg, jegyzővé dr. Kunzer Jenő ügyvéd- jelöltet, pénztárnokká pedig Haspelt Géza városi pénztáruokot. ßß Dr. Orffy Imre Decsen. Decs község, az istenáldotta Sár­köz legnagyobb és legvirágzóbb hely­sége a kerület képviselője, dr. őrffy Imre tiszteletére és védnöksége alatt nagy népünnepélyt rendezett jnnios hó 27-én, amelyen dr. Örffy Imre kíséretében Szekszárdról többen részt vettek, igy különösen a szekszárdi kisgazdák vezéremberei: Frey János, Neiner János és Prájmájer József is. A szekszárdi kisgazdáknak ez a lá­togatása és az a fogadtatás, amely­ben vendégszerető sárközi társaik részesítették, nem kis politikai je­lentőséggel bir s első jele a füldrni- ves társadalom komoly együttmenési szándékának. A szép ünnepet dr. Orffy Imré­nek h községháza udvarát teljesen betöltő nagy tömeg előtt tartott be­széde előzte meg, a melyben a je­lenlegi politikai helyzetet ismertette. A beszéd, amelyet többször szakított félbe a hallgatók tetszése, nagy ha­tást keltett különösen u helyzetet leplezetlen komolysággal ismertető voltánál fogva. A beszéd nem ígé­reten jelszavakat, hanem áldozatokra, osztályközi békére és egységre való komoly felhívást tartalmazott, a je­lenlegi politikai helyzet legsürgősebb és legfontosabb problémájául a va- lutajavitilst tűzvén ki, amelynek ér­dekében mndenkinek, legelsősorban a magyar gazdáknak a legszélsőbb áldozatokig el kell menniük. Ha meg­javul a pénzünk, ami csak fokozott kivitel mellett lehetséges, összes ba­jaink, igy a legakutabb — a tiszt­viselőkérdés is — gyógyulást fog­nak nyerui. Nagy hatást keltett a képviselőnek az a kijelentése is, hogy amennyiben a kormány, illetve az elkövetkező kormányok azokat a pro­gram alpontokat, a melyek alapján mandátumot vállalt, — igy elsősor­ban egy egészséges főldbirtokrefor- mot — rövid idő alatt nem váltja valóra, úgy ellenzékbe fog menni. Részletesen kitért még képviselőnk a magyar trón betöltésének ügyére, a gabonarendeletre, a menekült és a köztisztviselői kérdésekre, végül a legfontosabbra, amelyet sohasem sza­bad elaludni hagyni : a magyar in­tegritás helyreállításának szükséges­ségére. A beszédet gazdag programmá népünnepély követte, melynek ki­emelkedőbb pontja a versenylövés és a lóverseny volt Utóbbi látvá­nyos és igen érdekes szám volt, a hol a Sárköz volt lovaskatona fiai ugyancsak kitettek magukért. A ver- seny győztese Szél Mihály lett. Az ünnepély után dr. órffy Imre Fehérvári plébános kalauzolása mel­lett a deosi róm. kath kört láto­gatta meg kíséretével és a decei protestánsok vezetőivel együtt, öröm­mel állapítva meg az annyira kívá­natos feiekezetközi békét. Este a decsi olvasókörben mulat­ság volt, — ahol egyik feiköszöntő a másikat követte az ünnepelt képvi­selő, a házigazdák, akik között Dani János pártelnököt illeti a legtöbb babér — a szekszárdi vendégek stb. tiszteletére. Úgy a kerület képvise­lője, mint a többi szekszárdi vendég a legszebb visszaemlékezésekkel tá­voztak Decsről, mint a hamisítatlan vendégszeretet helyéről. Valóban Unnepazámba ment, hogy vasárnap délelőtt, Te Deutn után, az intézet hársfavirigos udvarán egy- bcgyült a főgimnázium ifjúsága s az igazgató, dr. Resch Aurél, szívhez szóló tartalmas beszédben összegezte az elmúlt tanév eredményeit. Mindjárt a bevezetésben megható szavak méltatták az intézet elhunyt igazgatójának, Wigand Jánosnak, érdemeit, aki negyvenegy éven át lankadatlan iramban követte a ma­gyar nevelésügy fennen lobogó zász­laját s akiuek mindvégig elévülhe­tetlen érdeme marad, bogy a szek­szárdi főgimnáziumot csirájából 23 esztendő lelkes munkájával virágzó és hírneves intézetté fejlesztette. Az immár huszonnégy esztendős intézet bizony sok megpróbáltatáson ment át. örvendetes ugyan, hogy a 220 magyar középiskola közül nem jutott ama 118 sorsára, mely jelen­leg idegen imperium alatt nem felel­het meg'igazi rendeltetésének, ám a háború és forradalmi idők, járványok és szűkös hónapok mégis megakasz­tották munkájában. Csak hálát ad­hatunk a jó istennek, hogy minden nehézség ellenére elég szép sikerre tekinthetünk. Az iskola eredménye három felté­teltől függ : a tanulók engedelmes­ségétől, a tanárok hivatásszereteté- től s a szülők bizalmától. Ami a ta­nulókat illeti, azért legyenek enge­delmesek, mert engede'messég oz aDyja minden kötejességteljesitésnek, S ne ezért engedelmeskedjenek, mert büntetéstől félnek, avagy jutalomra vágynak, hanem: mert szeretik ta­náraikat s mert mindenek felett be­csülik kötelességeiket. A buzgó kö- telességteljesités, az engedelmeske­dés magában hordja legértékesebb jutalmát: a belső kielégülést. Ennek a belső kielégülésnek vágya kedvre változtatja a kényszerérzést s ünnepi játékká a robotos munkát. És a jó kedvvel dolgozó ember igazi szabad ember, humánus ember. Az iskola ilyen szabad embereket akar nevelni. ' A szülők bizalmára az iskolának feltétlen szüksége van. A hétnek 168 órájából 140-et otthon tölt a gyermek ; az otthonnak és iskolának együttműködése elkerülhetetlen, ha az iskola explicit célját el akarja érni. Ez az együttműködés pedig csak úgy lehetséges, ha a szii’ők mindenkor bizalommal tekintenek az iskolára s esetleges kétségeik elosz­latására mindig egyenest az igazga­tóhoz, vagy a tanárokhoz fordulnak, akiknél barmikor a legnagyobb meg­értést és szeretetet fogják tapasz­talni,; A kiváló tanulók kiválóságának elismerésére az iskolának egyszerű, de igen szép módok állnak rendel­kezésére. Íme, itt a tanesztendő vé­gén az egyes Unárok jelentései alap­ján a nyilvános dicséretre mállók, hu szonnyoícan, a nagy taDácskozóasz- tal elé szóiittattak s az elismerő sza­vak mellett még buzgó iskolabarátok jóvoltából ki-ki közülük részint pénz­jutalomban, részint könyvjutalomban is részesült. „Legyetek továbbra is kiválóak és erényesek, — úgymond a direk­tor — hogy ha majdan végleg be­csukódik mögöttetek az iskola ka­puja s merész léptekkel kiléptek az élet porondjára, erős és magabizó, istentimádó és hazátszerető emberek legyetek Legyetek azzá annál is inkább, mert haragos égdörgések és villámlások hányták-vetették szegény nemzetünk bajóját és fáradt népünk igaz szerzeménye idegen keselyük prédája lett. A csonka Magyarország véres sebe vérezzen bennetek is és ne nyugodjatok meg addig, ne he­gedjen be sebetek, amíg régi mivol­tunk régi büszkeségében Phoenix- módra poraiból meg nem elevenedik.* Az intézet napsütötte, hársfavirá­gos udvaráról ünnepi érzéssel szi­vében oszlott szót az ifjú diáksereg, szétoszlott, hogy szétvigye kies Tolna­vármegyébe a nemes magvakat, a mikből majd egykor hőn szeretett, azegény szenvedő fajtánknak nj, ha­talmas, világraszóló energiaerdői fa­kadnak. Zs. ellenforradalmi emlék­ünnep tolnán. Az ellenforradalom évfordulóján Tolnán gyűltek egybe mindazok, a kik dunántúli ellenforradalomban részt vettek, vagy annak szenvedő részesei voltak. Ott láttuk az ellen­forradalomnak Szegedre menekült fő szereplőit és azokat is, a kiket az ellenforradalom miatt a vörös terror megkínzott és börtönbe vetett. Az ünnepély 10 órakor kezdődött a tolnai kath. templomban tartott balaadó istenitisztelettel, amelyet Fe­kete Ágoeton prépost plébános cele­brált. Evangéliumkor ugyancsak 6 tartotta a szentbeszédet és mint ezen szomorú időknek sokat szenvedett szereplője hazafias érzéstől áthatott beszédben adott hálát Istennek, hogy hazánk boldogabb jövő küszöbén áll. A hálaadás után az ünneplők a templomból a temetőbe vonultak, hogy a terroristák által kivégzett és a tolnai temetőben nyugvó dr, Ba- ranyay László bogyiszlói orvos em­lékének áldozzanak. A tolnai gya­logezred zenekara nyitotta meg a menetet és az egész útvonalon gyász­indulókat játszott. Utána következett a tolnai gyalogezred 1. diszszázada, azután zárt négyes sorokban a tolna­megyei „szegediek", az elítéltek, a tolnai gyalogezred tisztikara, külön­böző egyesületek képviselői stb. Dr. Baranyai László virágokkal borított sírjánál Kun Lajos, tart. szá­zados lelkész emlékezett meg kegye- letes szavakkal a szeretett bajtárs­ról, ki az ellenforradalmi tevékeny­ségéért vértanúhalált szenvedett, A bajtársak koszorújának elhelyezése után Tóth Pál bogyiszlói ref. lelkész megható beszéd kíséretében helyezte a sírra a bogyiszlóiak koszorúját. A nagyszámú vidéki résztvevőre való tekintettel a „Sas" vendéglőben társasebéd volt, amelyen csakis a Szegedre menekültek, az elítéltek éa a tolnai gyalogezred tisztikarának képviselői vettek részt. Az-ebédnél az első pohárkőszön.őt a menekül­tek szeniora, módi Kovács István mondotta, utána Wéber János nem­zetgyűlési képviselő ürítette poharát a nemzeti hadseregre. Fekete Ágos­ton a vijröá uralom alatt giegkinzott Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részéi illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 25 korom A hirdetés ti utolsó ! oldalon 60 mlllméter széles hasábon miliméter soronként 1 koronába, I a szövegoldalon 1 korona 50 fillérbe, a hirroTalban elhelyezett reklám- I hír 2 koronába kerül. Családi birek és vállalati hirdetések külön ársza­bás szerint Gimnáziumunk évzáró ünnepe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom