Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-06-19 / 26. szám
II. évfolyam. Szekszárd, 1920 junius 19. 26. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 60 K, félévre 32 K, negyedévre 17 K. Vidéken: 65 K, 35 K, 19 K. - Egyes szám ára 150 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések kral: A legkisebb hirdetés dija 25 korona A hirdetés az utolsó oldalon egy 60 atlüméter széles hasábon mlllméter soronként I koroséba, a szövegoldalon I korona 50 fillérbe, a hírrovatban elhelyezalt reklám- blr 2 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hirdetések külön árszabás szerint. A főid. Mindenlinket elrabolták, de megmaradt a föld, az istenáldotta magyar föld, amely máris nyújtja félénk kincses ajándékát, a gazda szorgalmas munkájának a gyümölcsét: az életet, a gabonát. A föld és ennek a földnek a szorgalmas népe a mi vigaszunk, a mi reménységünk ebben a világkatasztrófában, amelynél súlyosabb még nem zúdult ránk soha. A bizonytalanság tépelődésévsl néztük még csak a közelmúltban is a sorsunkat, amelyet a békeszerződés elviselhetetlenné aksr tenni. — Azonban nem sikerül bennünket tönkretenni, mert a föld és a vele való foglalkozás a mi népünk karakterét ellenállóbbá tette a jövő viharaival szemben. A magyar gazda munkaszeretete, a földhöz kötött munkakedve és a bennünket környező barbárok fölött való termelési intelligenciája az a hármas pajzs, amelyről visszapattannak ellenségeink al- jas fegyverei. A föld szeretető az, ami minden rendű és rangú embert egyaránt jellemez Magyarországon. Es a földnek ezt a szeretetét végnélkülivé kell tennünk és minden erőnkkel meg kell erősítenünk a népben. Most, hogy Bubinek Gyula földmi- velésügyi miniszter elkészült á főld- birtokreform törvényjavaslattal és azt a napokban be is nyújtja a nemzetgyűlésnek, reá kell mutatnunk arra, hogy a föld szeretetének a megerősítése legyen a kormánykörök első gondja. Mert a múltban máskép volt. Intézményeinkben, törvényeinkben semmi nyoma annak, hogy az ország gerincének, a fainnak az érdekében valamit tettek volna. Hosszú évekre kiható munkát kell végeznie a törvényhozásnak, hogy pótolhassa a mulasztottakat. Mert nem elég, ha biztosiunk a földszerzés lehetőségeit. Arról is kell gondoskonnnk, hogy a föld javaiból általános jólét fakadjon. Gondozni kell a magyar gazdát, kellő állami berendezkedéssel emelni kell a műveltségét és szeretettel kell őrködni erkölcsein. Ha a világ pénzügyei a rendes mederbe terelődnek vissza, a magyar gazda is rászorul majd arra, hogy földjének okszerű kihasználásához, modern műveléséhez, vagyis a saját gazdagodásához hitelt vegyen igénybe. Az előrelátó politikai berendezkedésnek olyannak kell lenni, hogy a hitel fel- használása ne katasztrófákat okozzon, hanem általános jólétet fakasz- szon. Szeretnők látni a hatalmas pro- grammot, amely a legmodernebb színvonalra emeli a falut, a magyar földmivelőt, akinek elsősorban köszönhető, hogy józan higgadtságával nem engedte magához férkőzni a forradalmi proletariátus jelszavait. A magyar gazda, mikor hazajött a háborúból és letette a fegyvert, azonnal dolgozni kezdett. Ez a dologszeretet, a földnek ez a szeretete mentette meg az országot a végleges elpusztulástól és ez fogja minden veszedelmen keresztülvezetni. Ebben van minden reményünk, minden bi- zodalmunk. De hogy országunk ismét a régi fényében és nagyságában tündökölhessen, ahhoz olyan politikai tervek kellenek, amelyek a magyar falut olyanná tegyék, hogy csudájára járjon ide az egész világ. (öéber János interpellációja a Házban. Az egész ország közönségét foglalkoztatja az a nagyfontosságn interpelláció, amelyet Wéber JáDos, a bonyhádi kerület nemzetgyűlési kép viselője és vármegyei egyesült pártunk elnöke intézett a külügyminiszterhez. Ezzel az üggyel minden esetre j foglalkozni fog a külföldi sajtó is és alapos a reményünk, hogy egy megyebeli képviselő parlamenti felszólalása révén a külföld is helyesebben fogja látni azokat a lehetetlen és igazság- I tálán állapotokat, amelyeket itt az | ántánt balkáni csatlósai teremtettek. I Wéber János interpellációjának és a külügyminiszter válaszának kivonata a következő: • VVt'brr János sürgős interpellációt terjeszt elő. Kifejti, hogy a megszállt területeken még most sem szűntek meg az üldözések. Naponként jönnek hírek, hogy a szerbek Bfcsbodrogmegyé- ből nem akarják kiüríteni a nekünk ígért területrészeket. Baja városából május 25-éu kiutasították a köztisztviselőket, junins 19-én az elemi iskolák tanítóit családjaikkal együtt, uiajd a zsidó hitközségi iskola és az apácazárda tantestületét, mert nem akarták a hüségesküt letenni. A polgárságra már harmadszor vetnek ki snlyos sarcot. Az üzleteket kifosztják, a környéken a legszigorúbb élel- miszcrrekvibálás folyik. A rekvirált élelmeket Szerbiába szállítják. Épületeket bontanak le és az anyagot Szerbiába viszik. A magyar katonatisztek férges cellákban sínylődnek. A lakosságot aszal fenyegetik, bogy még húsz évig is megszállva tartják Baja városát. Sürgős interpellációjában kérdi a külügyminisztert, tud e ezekről az atrocitásokról ég mit hajlandó tenni ebben a vórlázitó ügyben ? Rubinek István indítványozza, mondja ki a Ház, hogy a külügyminiszter a legközelebbi ülésen tartozik az interpellációra felelni. Rassay Károly ezzel szemben azt j kívánja, hogy a külügyminiszter még ma feleljen Wéber interpellációjára. És a Ház elnöksége intézkedjék, hogy a külügyminisztert azonnal meghívják az ülésbe. A Ház igy határozott, mire az elnök az ülést fölfüggesztette. Az ülés újabb megnyitása után a minisztertanácsról elhívott gróf leleki Pál külügyminiszter válaszolt Wéber interpellációjára és rámutat a békedelegáció ismételt tiltakozására a megszállók kegyetlenkedései ellen. A kormány és 6 maga is a tiltakozások egész sorozatát küldte az antantmissziókhoz, sőt később a körülöttünk fekvő államok megbizottaikoz is. A baranyai ügyekben a jugoszláv követnek egész sereg tiltakozást nyújtott át. Mindezekre a tiltakozásokra azonban összesen csak egy választ kapott. Interveniált a cseheknél is, akik a csehországi választások alkalmával rendkívül sok magyart tartóztattak le. Úgyszólván alig múlik «1 nap anélkül, hogy ilyen interveniáló lépést ne tenne, kénytelen azonban megállapítani, hogy ezeknek nagyon kevés eredménye van. Innen is fölhívja a világ ügyeimét a megszállók kegyetlenkedéseire. A bajai atrocitások ügyében éppen három nappal ezelőtt intézett beadványt az antantmisszióhoz. A kegyetlenkedések megszüntetésére természetesen mindent el fog követni, sajnos azonban az eszközök, amelyek a magyar állam rendelkezésére állnak, gyengék. Egyelőre nincs más utunk, mint az antantnál való tiltakozás. Arról, hogy a szerbek hnaz évig tartanák megszállva Baját, nincs tudomása. Kérdi az interpelláló képviselőt, honnan származik ez a hir, mert ha felelős helyről jött, akkor a béke6ztrződés megszegéséről van szó és akkor tudna ebben a tárgyban lépést tenni, mert hiszen mi abhoz kötöttük a békeszerződés érvényességét, hogy azt mások részéről is , betartsák. Wéber János újabb fölszólalásában még arra is fölhívta a külügyminisz- J tér ügyeimét, hogy a jugoszláv és I cseh állampolgárok szabadon közlekedhetnek Magyarországon, mig a magyarok még halálesetekben sem I mehetnek be ezekbe az államokba. Ezután a Ház a választ tudomásul vette. A testnevelési értekezlet. Múlt számunkban az idő rövidsége miatt csak futólagosán emlékezhettünk meg arról a nagy horderejű és Magyarország jövő sorsára mélyen kiható mozgalomról, amelynek az a célja, hogy hazánk üatalságának testi nevelését intézményesen megszervezze. Madari Kreybig Rudolf ezredes, Tolna vármegye katonai parancsnoka, a vármegyeháza nagytermében tartott értekezleten alaposan kifejtette azokat az okokat, amelyek bennünket arra kényszerítenek, hogy most, a hnszonuegyedik órában kezdjünk végre mindannak a pótlásához, amit évtizedeken keresztül elmulasztottunk. Mert feltétlenül szükséges, hogy a jövő generáció testi nevelésével kapcsolatos társadalmi problé- I mák is megoldassanak olyképen, ! hogy az egész magyar ifjúság össze- j forrjon egy nagy érzésben : a hazának az erő és a becsület kultuszával való azeretetében. A testnevelési akció célja tulajdonképen az, hogy az ifjUBág megszervezésével és megedzésével ébren tartsuk a üatalságban éppúgy, mint az egész társadalomban, az elszakított országrészek visszakapcsolásának szükségességét, azok megváltását : az irredentizmust. Másrészt, hogy az ifjúságot testileg és lelkileg előkészítsük a nagy leszámolásra. Kell, hogy minden magyar ember lelkét áthassák ennek a gondolatnak az igazságai és szükséges, hogy mindenki a legmesszebbmenő anyagi áldozatkészséget fejtse ki e téren. Mert pénz nélkül, Dagy pénz nélkül ezeket a feladatokat megoldani nem lehet. — Hisszük, hogy vármegyénknek az idegen megszállástól meg- j kiméit lakossága versenyezni fog egy- ■ mással abban, hogy minél nagyobb összeget hozzon össze erre a célra. Testnevelési bizottságok. Fascgc főhadnagy ismertette ezután a testnevelési szervezet tervezetét, amelyet az értekezlet a maga egészében elfogadott. A tervezet sze- ! rint az ifjúsági testnevelési egyesületek irányítását a vármegyei központi testnevelési bizottság végzi, a járásokban pedig járási bizottságok működnek. A központi bizottságot az értekezlet a következő tagokból alakította meg: Polgári elnök: dr. Pesthy Pál, katonai elnök : Szath- máry József alezredes, titkár: Kiss Ernő, máBodtitkár: Haypál Benő, pénzügyi előadó : Paulies Géza, pénzügyi előadó helyettes: John Sándor, a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatot végzi: Perczel Dezső, a tanügyi hatóságokkal való kapcsolatot Jung Miklós intézi, a sajtópro- png&ndát Blázsik Ferenc, a cserkészet ügyeit Eri Emil. A bizottság egészségügyi tanácsosa dr. Drágíts Imre, helyettese dr. Sztanó Sándor, katonai testnevelési előadó : Faragó Gyula főhadnagy. A járási bizottságok a napokban alakulnak meg. A „Tnrul“ sportegyesületek megalakítása. A testnevelő bizottságok feladata a testnevelésnek ngy az iskolai, mint az iskolán kívül álló ifjúságnál minden eszközzel a honvédelem céljaira való beállítása. A szervezetnek azonban mindenféle katonai külsőségektől mentesnek kell lennie. A szervezet első teendője a „Tural“ sport- egyesületek megalakítása, azonkívül pedig az ifjúságnak a cserkészegye- sületekben való tömörítése. Mivel a cserkészszervezet elsőrangú testfejlesztő és jellemnevelő munkát végez, a cserkész-mozgalom korhatárába tartozó ifjúság ezen szervezetben egyesítendő. A bizottság feladata, hogy a közönségben előszeretetet és áldozatkészséget keltsen a sportügy iránt és erre a célra előadásokat, sport- és tornaünnepélyeket rendezzen. A testnevelési alap. Az anyagiak előteremtése sziute a bizottság feladata, mert a mozgalom megalapozásához jelentékeny tőke szükséges. Ezt agy a magánosok adakozásából, mint pótadóból stb. kell előteremteni. Testnevelő intézményeket kell ugyanis létesíteni, játszótereket és sportpályákat minden községben. A járásokban kisebb sportpályák lennének, a vármegye székhelyén nagyobbak. A testi nevelés célja. A „Turul“ testnevelő egyesület csapatai már az elemi iskolában meg- alakitandók, úgy a üu, mint a leányiskolákban. Az iskolán kívül álló, már nem tanköteles és még nem véd- köteles üatalság szinte bevonandó a szervezetbe, úgy a falvakban, mint a városokban, hogy az ifjúságot egészségessé, erőssé és edzetté lehessen nevelni, mert a hadseregnek csak igy lehet katonai kiképzésre alkalmas, egészséges, erős, edzett testű ifjakat szolgáltatni. Viszont nemzeti szempontból elsőrangú érdek, hogy az ifjúság kiemeltessék az erköics- í rontó élvezetek forgatagából, mert | csak igy lehet tiszta testű és tiszta
