Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-06-05 / 24. szám

2 1920 junius 5. TQLNAMEGYEi ÚJSÁG nul első helyen áll annak as érdekes és életrevaló eszmének a megvalósí­tása, melyet dr. Steuer György ál­lamtitkár a nagykanizsai Zrínyi-ün­nepen helytálló érvek kíséretében, tízezrek zajos helyeslése közben meg­pendített. Az államtitkár azt hirdette ugyanis, hogy az ország súlyos hely­zete csak úgy enyhülhet, rettenetes sorsa csak úgy fordulhat jobbra, ha a horvátokkal való barátságot létre­hozni és fenntartani tudja. Ez a ba­rátság mindkét fél érdekeinek szol­gálatára alkalmas. Steuernek teljesen igaza van. Ma­gyarország az entente kutyaszorító­jából, Horvátország pedig Szerbia zsarnoki uralmától csak úgy szaba­dulhat, lia kezet nyújt egymásnak s ha a közös ellenség cselvetéseit együt­tesen, kölcsönös megértéssel és kö­zös védelemmel háritja el. A két testvérnemzetnek a területi épség alapján való közös akciója ro- konszenvet ébresztene Olaszország­nál, mely újabb nemzetközi kompli­kációk esetén kétségtelenül mellénk állna, mert ezt az állásfoglalását most már az ő érdekei is megkívánják. Hírek. Testnevelésügyi értekezlet Szek­SZárdon. Madari Kreybig Rudolf ez­redes, Tolnavármegye katonai pa­rancsnoka folyó hó 10 éré a várme­gye közigazgatási, tanügyi és társa­dalmi szerveit együttes értekezletre kérte össze az ifjúság testnevelése ügyének a megszervezésére. Az ez­redes, aki régi, nemes mHnkása a testnevelési tudományes irodalomnak is, az ankétre meghivta a főszolga- birákat, a járási nyilvántartó tiszte­ket, a tankerületi főigazgatót, a vár­megyei középiskolák igazgatóit, a Move járási osztályainak egy egy tagjat. a vármegyei sportegyletek megbízottait, valamint a sport iránt érdeklődő előkelőségeket. Az érte­kezlet tárgyát képezi az ifjúság testnevelésének a honvédelemmel kapcsolatos beállítása agy az iskolai, valamint az iskolán kívüli ifjúságnál, az ifjúsági testnevelő egyesületek szervezése és az ezzel járó közigaz­gatási és tanügyi intézkedések, ját­szó és sporttelepek létesítése, vár­megyei és járási ifjúsági testnevelési bizottságok létesítése és a cserkészet — A katonai körletparancsnok szemléi. Gombos Mihály tábornok, katonai körletparancsnok, Riftl Fe­renc ezredes, hadosztályparancsnok és äzkublics százados paraucsőrtiszt kíséretében kedden Tolnán tartott szemlét a tolnai gyalogezrtd és a kaposvári árkászzászlóalj ott állomá­sozó alakulatai fölött. Tolnáról még aznap Szekszárdra érkezett és meg­szemlélve a vármegyei katonai pa­rancsnokságot, valamint a tolnai gyalogezred itteni alakulatait: pén­teken az esti órákban sinautón tovább utazott.-- A közigazgatási bizottság ülése. Dr. Klein Antal kormánybiztos-fő­ispán a vármegyei közigazgatási bi­zottság ülését folyó évi junius 9-én, szerda délelőtt 9 órára bivta egybe. — A szekszárdi rendőrnap. Múlt számunkban megemlékeztünk már róla, hogy a helybeli államrendőrség jóléti intézményeinek és elsősorban közös konyhájának felszerelési alap­jára e hó 12-én és 13-án rendőrnapot rendeznek. Dr. Klein Antalné, a vár­megyei kormánybiztos-főispán neje az előmunkálatok megbeszélésére meghivta a város hölgyközönségét és ezen a vármegyeháza nagytermé­ben tartott értekezleten Rácz József rendőrkapitány ismertette a jótékony ünnepélyek és mulatságok programm- ját. A tervezet szerint a kaszinóban, a polgári olvasókörben, az újvárosi és belvárosi kath. körben budapesti j művészek által, rendezett kabaré-elő­adások lesznek, vasárnap pedig nagy népünnepély az ideérkező- Henry­cirkusz artistáinak a közreműködé­sével. Az előadásokon a szekszárdi filharmonikusok és a tolnai gyalog ezred zenekara is részt fognak venni. Lesz azonkívül a sárközi vendégek részvételével jelmezes felvonulás és végül tréfás népünnepély. Itt említ­jük meg, hogy a rendőrnap belépő­jegyeit mindenki őrizze meg, mert azok a számozott jegyek egyúttal tombolajegyek is és aki a jegyét elveszti, az a tombolanyereségre sem számíthat. — A vármegyére illetékes vagy vizsgáló állomás kijelölése. A fbld­mivelésügyi m. kir. miniszter folyó évi július hó 1-től Szekszárd várost, valamint a dunaföldvári és központi járásokat a kalocsai m. kir. vegy­vizsgáló állomás működési körzetéből kivonta és a vármegyét a székes fehérvári állami vegyvizsgáló állomás körzetébe osztotta be. — Jeget gyárt a város. Úgy ér­tesülünk, hogy a városi villamos telep jégmüve számára nagyobb meny- Dyiségü ammoniákot fog kapni és a jövő hét végén már meg is indul­hat a jéggyártás, amelyre bizony ezen, a fagy nélküli tél után követ­kezett nyáron nagy szükségünk van. — A volt kormánybiztos búcsúja a várostól. Dr. Baltlay Dezső, Tol­navármegye lemondott kormánybiz­tos főispánja, a következő búcsú­levelet intézte Vendl István h. pol­gármesterhez : „Nagyságos Polgár- mester Ur! Tolnavármegye kormány- biztosi állásától a magyar kir. kor­mány által felmentetvén, érzem, hogy nem távozhatom el a vármegye te­rületéről addig, amig köszönetemet nem tolmácsoltam Polgármester ur­nák, a Városi Tanácsnak és képviselő- testületnek azért a kellőleg meg nem becsülhető munkálkodásért, amellyel engem nehéz hivatásomban odaadóan támogatni szívesek voltak. Tudom jól, hogy erőm fogyatékosságánál és a mostoha viszonyok szabta korlá­toknál fogva alkotni sokat nem tud­tam, de igyekeztem egész működé­semmel a város közönségének hasz­nára válni. Es bár kényteleu voltam a köz érdekeinek védelmében néhol tiszteletreméltó egyéni érdekeket is sérteni, vigasztal az a tudat, hogy cselekedetemet nem irányította sem kicsinyes egyéni, vagy pártérdek, sem személyi vonatkozás, hanem egyedül a köz nagy érdekeinek ön­zetlen, becsületes szolgálatára való törekvés. Fogadja nagyságos Polgár- mester ur őszinte nagyrabecsülésem és kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budapesten, 1920. évi május hó 29. Dr. Battlay Dezső s. k.“ — Eljegyzés. Link János zene Bzerzoeljegyezte Eicher Mucika ur- ieánykát (volt tanítványát) Bonvj hádról. üyorffy Incikét eljegyezte Péter Károly főhadnagy Székesfehérvár. — Vasárnapi különvonat a Sár­közbe. A vármegyei kormánybiztos megkereste az államvasutak igaz­gatóságát, hogy a 13-iki tehervona- tot személyvonatként vezesse be Szek­szárd és Sárpilis között, hogy a Sár­köz közönségének alkalma legyen vonaton bejönni Szekszárdra és az esti órákban ugyancsak vonaton hazautazni. — Tizezer korona a vaggonlakók- nak. Ifj. Leopold Lajos, akinek jó­tékonykodásairól oly gyakran van alkalmunk megemlékezni, a napok­ban tizezer koronát adott át a me­nekülteket segélyező városi bizott­ságnak a szekszárdi vaggonlakók számára. A bizottság dr. Ca. Papp Jenő városi tanácsos vezetésével a pályaudvarra ment és a vaggonlakók 42 családtagja között egyenként 200 koronát osztott ki. Ez az adomány különösen a menekült vasutasok sza­mára jött jókor, mert az illetők az adminisztracionális és számfejtési ne­hézségek miatt fizetést még egv- átalán nem kaptak és abból a pró­funtból éltek, amelyet a helybeli katonai parancsnokság naponta aján­dékozott nekik. Felkérjük a város vagyonos embereit és a vármegye birtokos urait, hogy a nemes példát követve vegyék ki ők is méltóképen részüket a földönfutóvá lett szeren­csétlenek segítéséből. — Az ujságpapirhiány. A magyar kormány a lehető legmostohább mó­don kezeli az újságpapír beszerzésé nek az ügyét és nem ad alkalmat a sajtónak arra, hogy az ország újjá­építése nehéz munkájának szük­ségességéről érdeme szerint tájékoz­tathassa a közönséget. Az újságpapír csak a legkorlátoltabb mennyiségben áll rendelkezésre és annak az ára is olyan magas (ivenként Budapesten 1 korona 52 fillér), hogy ez előbb- utóbb alapjaiban fogja megrendíteni a hazafias és tisztességes sajtét. Mi ezen az utón is figyelmeztetjük az illetékes faktorokat, hogy a külföldi kormányok példáját követve sürgő­sen szerezzen a magyar újságok szá­mára kellő mennyiségű olcsó papi­rost, mert a késedelemből származó erkölcsi és anyagi károk helyrehoz hatatlanok lesznek. — Ipartestületi közgyűlés. A szek­szárdi általános ipartestület múlt va­sárnap délután tartotta évi közgyű­lését a városháza közgyűlési termé­ben, a tagok élénk részvétele mellett. Az ülés tartalmas előljárósági jelen­téssel vezettetett be, mely az 1914-ben tartott utolsó közgyűlés óta történteket vázolta főbb vonásaiban. A jelentés bevezető részében meg­okolja, hogy a közbeeső évek köz­gyűlései a háború, a forradalom és a bolsevízmus miatt maradiakéi. Fog­lalkozik hazánk szomorú sorsával, de bízik a magyarok Istenében és reméli, bogy a legközelebbi közgyű­lésen már nem honfibánattal, hanem a drága hazai rögök újraegyesülése s a magyar kisipar virágzásnak indu­lásából fakadó boldogsággal találkoz­nak. Megvetéssel és undorral gondol vissza az átkos kommunizmusra. Fájdalommai emlékezik meg ama nagy veszteségről, mely Bezerédj Pál elhunytával nemcsak az ipartestületet, melynek zászlóvédnöke volt, hanem igaz nagyokban oly szegény hazán­kat érte. Örömének ad kifejezést, az ipartestületre is fényt sugárzó ama legfelsőbb tény fölött, hogy az ipar­testület bizalmának huszonhárom év óta letéteményese, szeretett s köz- becsülésnek örvendő elnöke. André István az iparügyek terén való fárad­hatatlan, Önzetlen s eredményes mun­kásságáért az arany érdemkeseszttel tüntettetett ki. Majd az iparos nyug- dij-, munkás- és balesetbiztosítással, a segéd- és tanoncügyekkel foglal­kozik behatóan s végül kegyelettel j emlékezik meg a testület hősi halottai- ról. A közgyűlés többi pontjainak tárgyalása során elfogadta az évi számadást és megállapította idei költ ségvetését. Megalakult a „Baross- Szövetség“ szekszárdi fiókja, melybe a legtöbben beléptek. Szervezkedés történt az anyagbeszerzésre. Megtör­tént az első lépés a már többször óhajtott kereskedelmi iskolának Szek- szárdon leendő felállítására, melyre nézve a „Baross Szövetség4 utján szépen megindokolt kérelemmel for­dul a testület a vallás és közokta­tásügyi miniszterhez. Több előter jesztés után a tisztujitás következett, melyen egyhangúlag ismét Andre István választatott elnökké. Húsz elöljáró és három számvizsgáló vá­lasztása után a közgyűlés, elnök köszöneté s hazafias záróbeszédével véget ért. — A megdrágult telefon nem lett semmivel sem jobb, mint amilyen azelőtt volt. Ezerkétszáz koronáért a posta most sem nyújt tökéletesebbet, mint pár nappal ezelőtt hatszá^ ko­ronáért. A központ most 13 későn kapcsol, a készülék zug éá olyan nagy az áthallás, hogy a telefonáló legfeljebb csak a saját káromkodását hallja. E mellett a postakincstár semmit sem javíttat, semmit sem pótol, úgy, hogy a telefonbérlőknek maguk ­nak kell a telephez szükséges szál. miáksót is megvásárolni. Ha Szék szárdon csak 100 telefon-előfizető volna, akkor a telefonért csak 600 koronát kellene fizetni. Jól tenné tehát mindenki, ba kikapcsoltatná a távbeszélőjét, hacsak feitéienül nin­csen reá szüksége, mert ezzel a többi bérlők 600 korona évi díjért juthat nának ehhez a fogyatékos türelem­játékszerhez. — Libák a sétatéren. Azok, akik nem restellik, hogy egy egy libáért súlyos százasokat is elkérjenek, újab­ban azzal is fokozzák a jövedelmü­ket, hogy a libáikat a városi séta­tér pázsitján legeltetik. Tudjuk, hogy j a mai szükÖ3 élelmezési viszonyok : között mindenki szolgálatot tesz a köznek, aki bármiféle véleményt, vagy hús- és zsirállatot termel. Eb­ből azonban nem következik az, hogy a szekszárdi libákat éppen a séta­téren kell legeltetni. Ott van a vá­| sár tér, hajtsa ki oda a libáját, aki­nek nincsen fu az udvarán. A vá­sártér nagyon alkalmas libalegelő éa az ottani gyepen bizonyára nem za­varják a sétálókat ezek az izes busa gágogó szárnyasok, amelyek jöve­delme azoknak a tárcáját duzzasztja, akik nem igen törődnek azzal, dí­szére válik-e a sétatér a városnak, vagy sem — Dombóvár Ó3 vidéke üzemi, tér meló és értékesítő szövetkezet. Pun kösd vasárnapján alakult meg Dom­bóvár székhelly'el Dombóvár és vi­déke üzemi, termelő és értékesítő szövetkezet. Az alakuló közgyűlésen jelen volt dr. Horváth János a Ma­gyarországi Szövetkezetek Szövetsé­gének igazgatója, aki a szövetkezeti, eszme fontosságáról tartott a meg­jelent tagoknak előadást. Az igaz­gatóság tagjai lettek: Böszörményi Gyula hercegi erőfelügyelő, Baum- gart János ács és kőmives, Cseh Antal uradalmi kasznár, dr. Dőry Jenő nyug. főszolgabíró, Dőry Ödön hercegi nagybérlő, dr. Horváth Ja­nos a Magyarországi Szövetkezetek Szövetségének igazgatója, Farkas Ferenc kisgazda, községi biró, Ko- peczek György a Gaea rt. vezér- igazgatója, Németh Gyula máv. moz­donyfelvigyázó, őrgróf Pallaviciui György nemzetgyűlési képviselő, dr. Piukovieh Sándor főgimnáziumi ta­nár, Rein János kereskedő, Szévald Oszkár főszolgabiró, Saguly Károly máv főmérnök. A felügyelő bizott­ság tagjaivá választattak : Bajusz Ár­pád állami főáliatorvos, Illés Gyula községi főjegyző, Németh Pál máv. irodakezelő, Rotherme! Henrik keres kedő, Prelier Nándor mészáros és hentes, Schneider Márton postaei- lenőr, Ujváry József cipész, Türkösy Sándor földbirtokos. Pénztárnok lett Dobszay János. — Minden magyarnak! A magyar irre­denta és kulturtórekvések most megjelent ki tűnő müvei, melyek a sajtó osztatlan dicsé rétében részesültek, elterjedésükkel igen fon­tos szolgálatot tesznek területi integritásunk­ért vívott harcunkban és a magyar jövőnek , nemzeti alapon való kialakulásában. Erhardt Ernőnek nagyszerűen megoldott »Magyar irredenta^ albuma amely pompás ^nyomás­ban hat bekeretezésre szánt örökbecsű müla - pót tartalmaz 120 korona. Csiszár Gézának »Nemzeti létünkért:« című, a magyar kul- turtörekvések serkentésére alkotott mesten fali plakettje 52x70 cm. mahagóni fára erő­sítve alabásírom öntvényben 650 korona, terrakottában 1300 kor., cizelált antik bronz­ban 3500 korona, láda és bérmentesítés 50 korona. Az irredenta érem joujou és broche alakjában és antik bronzban 25 korona. Ezüst- verettel 50 korona, tömör ezüstben 12 gr. 200 korona, lemez márványlapra erősítve, mint művészies levélnehezék 50 korona. Ezüstveretes 75 korona, tömör ezüst 225 korona. A magyar kulturérem ugyanilyen ki­vitelben és árakon. Ékszerszámba menő mű­vészi ötvösmunkák. A magyar irredenta és kulturbéiyeg százankint 20 korona. Állandóan használjuk! »Magyar irredenta« és »Magyar kultúra« magyaros slylü pompás bélyegpia- kettek 7x11 cm. aiabastrom öntvényben párja 25 korona. Bérmentesítés minden műtárgyért 2 korona, levélnehezékért 5 korona. Meg­rendelhető postautalványon Tolnay könyv­kiadó és művészeti intézeténél Budapest, II., Zivatar utca 14. Könyv- és műkereske­dőknek 12—13 k, p. 25. Csiszár plakettje egyenkint is. Az érem kirakatpéldányai bár­sony passe-partontban. A legbecsesebb al­kalmi ajándékok! A nagyobb müvek értesí­tője minden megrendeléshez csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom