Tolnamegyei Ujság, 1919 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1919-10-25 / 7. szám

2 TOLNAMEGYEI UjSÁG 1919 október 25. keresztény alapon álló pártokat erősitse és meg­értesse minded magyar emberrel, hogy ezen pár­tok közreműködésével remélhető csak egy boldog uj Magyarország megteremtése. Midőn búcsúzunk a kisgazdák jeles vezérétől, biztosítjuk, hogy meg­értettük bivó szavát, arra a rövid időre, amit vá­rosunk falai között töltött, a szeretet melegével gondolunk. A „Move" alakuló ülése. Szekszárd város tanácstermében október bó 18-án tartotta a „Magyar Országos Véderő Egye- sülét“ a közönség nagy érdeklődése mellett alakuló ülését A nag^ érdeklődést örömmel láttuk, mert ebből kiérezhető volt varosunk lakosságának a „Move* iránti szeretete. Az ülést délután 5órakor nyitotta meg Szegheő alezredes lelkesítő beszéddel. Utána Gömbös fő­hadnagy, a „Move“ tolnamegyei szervezője ismer­tette az alakulás módozatait. Dr Éri Márton, Gödé Lajos, Szegheő alezredes, Oszlángi főhadnagy, dr. őrffg Imre, Ujfalussy Sándor hozzászólásai után a „Move" megalakulását kimondotta a közgyűlés és titkos szavazás utján tisztikarát a következőkép választotta meg : 1. Az osztály elnöke Szegheő Béla alezredes, főtitkára Gömbös János főhadnagy, főpénztárosa Morgenbesser József százados, ügyésze dr. Zsiy- mond Ferenc ügyvéd, gazdasági ügyvezetője: Paulies Géza gazdasági szaktanár. 2. Az egyes megalakult csoportoknál: a) csoport: Vezető : Frisch féld Frigyes szá­zados, litkár: Oszlángi Kornél főhadnagy, pénz­táros : Pogány László főhadnagy, rendező tagok : Majtári főhadnagy, Hilwig hadnagy. b) csoport: Vezető: dr. Őrffg Gyula megyei Ügyész, titkár: Polgár István megyei aljegyző, pénztáros: újlaki Rdcz József rendőrkapitány, ren­dező tagok Éri Emil és Haypál Benő. c.) csoport: Vezető: Dózsa János tiszthelyet­tes, titkár: Saághy Ernő fősz mvivő, pénztáros: Strausz Mátyás II. főszámvevő, rendező tagok : Beer őrmester és Neuivirth törzsőrmester. g) csoport: Vezető: dr. Éri Mártonná, titkár: dr. Fejős Imréné, pénztáros: lílieber Gizi, rendező tagok: Polgár Manci, Antal Tilda. A „Move“ hivatalos helyisége jelenleg: Vár megyeháza 9. és 10. az. ajtók. Reméljük, hogy az alakulás után megyénk­ben és városunkban hatalmas lendületet vesz a „Move“ ügye, hisz ennek az egyesületnek zászla­jára van írva, ami minden magyar ember előtt a legszentebb lehet: „Bármikor síkra szállani hazánk érdekeiért!“ A szekszárdi főosztály eddig 312 tagból áll, ezek közül mint alapitó tagok 1000— -1000 koro­nát dr. Herczegh Gyula, dr. Zsigmond Ferenc, Antal PjU és Gömbös Jánosné adományoztak, amiért ezúton is hálás köszöntünket fejezzük ki. A „Köztisztviselők országos kamarája“ cs a .(Keresztény polgárszövetség“ nem képezik a MOVE egy egy alosztályát, miért is felhívjuk ezen szövetségek tagjait, ha szándékoznak a MOVE ba is belépni, úgy írják alá a taggyüjtő iveket, vagy pedig jelentkezzenek személyesen Gömbös főhadnagynál (Vármegyeház 9—10. sz. ajtó). « Elnökség. A restltucló o simontornyal Won. Gyönkről a következő tudósítást vettük. Egy kicsit késŐD, mert abban az időben nem volt sajtónk, de azért megírom hogyan múlt ki nálunk a proletárdiktatúra. Gondolom, ha valamikor * történelem a vidékről is meg akar emlékezni, e tekintetben a többi közt ez is adatul szolgálhat, másrészt mert tudtommal nem mindenütt ment végbe igy és olyan korán a változás. Úgy tudom, bogy a megyében Gyönk vezetett e tekintetben. Mikor bizonyossá vált, bogy a vörös lidérc meghalt, — bár akkor még rendelet volt, hogy a tanácsok további intézkedésig működnek és sem­miféle zászlót kitűzni nem szabad, — a főszol­gabírói hivatalon egy szép reggelen megjelent egy hatalmas nemzeti szinü zászló dárdája hegyén óriási piros-fehér zöld csokorral. A rég nem látott gyönyörű magyar színek nagy feltűnést, érdeklő­dést és lelkesedést keltettek és a p Ida csakhamar számos követőre talált. A vörösór parancsnok telefonon azonnal jelentette az esetet Szekszárdra, honnan figyelmeztetés jött, hogy zászlót kitűzni még nem szabad, ezt azonban a gyönkiek ezúttal nem respektálták' Augusztus 5-én a tartalékos tisztek egy kül­döttsége arra kérte a főszolgabírót, hogy a vörösőr parancsnokot, aki szintén tartalékos tiszt távolítsa el, mert különben ők letartóztatják. A főszolgabiró, miután a vörösór parancsnok akkor még tekin­télyes fegyveres erővel rendelkezett, nehogy a tartalékol tisztek fellépése vérengzést vonjon maga után, bement a. laktanyába, — miután előzőleg meggyőzd ’ .it a vöiösírök közt lévő volt csend őrök érzületéről — felkérte a parancsnokot, hogy a közhangulatnak engedve hagyja el helyét, amit az mse is tett. Ugyanaz nap este a Diósvölgy sötétjében a főbb tényezők és többen a lakosság jóérzésü «lé­méiből titkos gyűlést tartottak és hosszabb eszme­csere után elhatározták, hogy másnap reggel nyil­vános népgyülést tartanak, melyen indítványozni fogják, hogy a munkástanács az arra vonatkozó hivatalos rendelkezés bevárása nélkül eltávolít tassék. A népgyülés egyhangú lelkesedéssel igy is határozott és a Hymnnsz elénoklése után küldött­séget menesztett a főszolgabíróhoz, aki nyomban megjelent és a szabad ég alatt az egybegyüit nép előtt ünnepélyesen visszahelyezte a régi elöljáró­ságot és képviselőtestületet. E szép aktus után egy kis parázs „lincs- jn8zticia“ volt szerény keretekben, de már estéi« 30 tagú polgárőrség vigyázott, hogy a dolog e! ne fajuljon. A szép nap emlékére a gimnazisták jelvé­nyeket osztogattak „1919 augusztus 6* felirattal, mely csakhamar minden kabátgombon ott virított. Augusztus 8 án Rády József százados, simon- tornyai állomáBpAmncanok, telefonált a főszolgabiró- nak, hogy parancsot kapott a Hadügyminisztérium­tól a közigazgatási hatósággal egyetértésben moz­dítsa el mindenütt a tanácsokat. A főszolgabiró a nagy nemzetiszinü szalagcsokorral díszített Tolna­megyei zászlót tartó hajdúval a bakon azonnal bevonult az akkor még igen vürösérzeimü Simon- tornyára és ott is ünnepélyesen beiktatta a régi vezetőséget. Az ottani helyzetre jellemző, hogy a tanácselnök a már említett rendeletre hivatkozva, tiltakozni próbált. Simontornyáról a főszolgabiró, miután az alispánnak jelentést tett, a katonai parancsnokkal együtt táviratott küldött valamennyi községnek, hogy állítsák vissza a régi rendet, ami meg is történt úgy, hogy az erre vonatkozó felsőbb intéz kedés járásunkban már befejezeti tényekre talált. Augusztus 10-én a simontornyai tisztikar hálaadó üunepi istentiszteletet rendezett, amelyen valamint az azt követő ünnepi ebéden tneghivás folytán Reich Oszkár főszolgabiró és neje szintén részt vettek és az ünnepi mise után a főszolgabiró ,Petres Pál községi biró felkérése folytán a templom lépcsőjéről beszédet intézett a köiönsóghez. Következő vasarnap a gyöuki evangélikus, református, valamint a szakadáti templomban is istentisztelot volt, melyeken a gyönki hatóságok, hivatalok és testületek is megjelentek, utánuk pedig Dr. Nozdroviczky Ferenc közjegyző mondott magyar és német nyelven gyújtó hazafias beszédeket. Gyönk ezzel is is megelőzte a hivatalos ren­deletét, melynek alapján a többi községekben csak Szent István napjáu tartottak hálaadó istentisz­teleteket. Meg kell még jegyeznem, hogy ez a járás, különösen a német községek talán az egész ország­ban legkevésbé ültek fel a vörös népbolonditás- nak, sok helyen „tanács“ neve alatt megtartották a régi elöljáróságot. Kicsi dolgok ezek, de mind jellemzők és igy talán megérdemlik a megörökítést. Újdonságok. — Személy/ hír. Dr. Pesthy Pál törvényszéki elnök, az elmúlt héten a felügyelete alá tartozó gyöuki, paksi és duuaföidvári járásbíróságok sze mélyzetónek a Tanácsköztársaság uralma alatt ta­núsított magatartásának megvizsgálása végett az emlitett járásbíróságok székhelyein felügyeleti vizs­gálatot tartott. UgyaDezeD célból a jövő hét folya­mán Bonyhád, Dombóvár és Tamásiban fog ki­szállni. — Felhívás. Megbízható jelentések érkeztek hozzám arról, sőt ujságközíemények is bizonyítják, hogy az idegen megszállás által teremtett helyzet­tel visszaélve, az ország egyes lakosai idegen ha­talmakat az ország belügyeibe való beavatkozásra szólítanak fel, ellenesetben újabb forradalommal fenyegetőznek s a rend őrének, a nemzeti hadse­regnek a szervezését valótlan feljelentésekkel, de- nuníiátiókkal akarják megakadályozni. Mások ide­gen csapatokat az országban való maradásra, sőt a meg nem szállt részek megszállására iparkodnak szóval, írásban, vagy cselekedeteikkel rábírni. — Akadnak olyanok is, kik odáig vetemednek, hogy Magyarország életképtelenségét hazudva, az ország teljes feldarabolása és végleges megsemmisítése érdekében próbálnak hangulatot csinálni. E cselek­mények közös oka ismeretes. Elkövetői szabadulni szeretnének eddig művelt gaztetteik következmé­nyei s a magyar igazságszolgáltatás sújtó karja elől. E büntettek erkölcsi megítélését a nemzet uj életre ébredt lelkiismeretire bízva figyelmeztetek mindenkit, hogy az 1878. évi V. t.-c. (Pbtk) a hazaárulás és az állam fegyveres haderaj<-, elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben a „egszigo­rubb büntetéseket tartalmazza és ilyenek az igaz. ságazolgáltatási hatóságaink által a legszigorúbban fognak megtoroltatok mely megtorlások, ha eddig késtek is, nem fognak elmaradni. Horthy Miklós s. k., fővezér. — Merénylet a miniszterelnök ellen. Fried­rich István miniszterelnök ellen a mult hét szom­batján merényletet kíséreltek meg. Körülbelül 20 felfegyverzett, román katonai ruhába öltözött or­gyilkos behatolt a miniszterelnöki palotába azzal szándékkal, hogy Friedrich István miniszterelnököt meggyilkolja. Szerencsére a miniszterelnöknek sikerült egy mellékajión elmenekülni 8 az angol katonai misszióhoz menni, ahol bejelentette az esetet ée a misszió vezetője készséggel felajánlotta aj angol védelmet a miniszterelnök számára. A mi­niszterelnöki palotát azóta angol és amerikai csapa­tok őrzik. A merénylet tetteseinek egy részét sikerült elfogni és a megindult vizsgálat arra enged következtetni, hogy a merénylet szerzőit a jelenlegi kormány nemzeti és keresztény programmjának ellenségei körében kell keresni. — A nemzeti hadsereg Budapest környékén. A magyar nemzed hadsereg csapatai 21 en el­érték Budapest környékét. A románok a főváros kiürítését állandóan folytalják. Ha a csapatszálli- tások következtében az erdélyi vonalakon beállott vonattorlódásokat sikerül megszüntetni, úgy a nemzeti hadsereg csapatainak bevonulása a közeli napókban várható. — Eljegyzések. Harka Béla vármegyei iroda­tiszt folyó hó 21 én eljegyezte Trapp Milcsikét, Szekszárdról. Parrayh Etóka okleveles tanítónőt eljegyezte Pánczél Imre kölesdi ref. lelkész. — Értekezlet a safió ügyében. Városunk társadalma is tudatára ébredt a romboló szellemű sajtó mérhetetlen kártevésének. A holtnak látszó belük tengere árasztotta el a múltban az újságok hasábjait a divatos jelszavak védelme alatt, évti­zedeken át mételyezto a jobb sorsra érdemes ma­gyar nép lelkét, lelkületót. A rombolás tetőpont­ját a kommunizmusban érte el ; ez volt a magát magyarnak valló sajtónak, újságírásnak s minden más progressiv szellemű irodalomnak betetőzése. Leleplezte magát a különféle köntösbe bujt és nemzeti szinü frázisokkal kendőzködő Írógárda, amidőn a kominuuizmua alatt ott találta az írás hírhedt művészeit az „elvtársik“ táborában. Együtt voltak mindnyájan s hangos lármájuktól visszhang­zott Magyarország, az Ígéret földje, amelyet előbb szellemileg, majd anyagilag leigáztak. Éttől a saj­tótól, az ilyen újságíróktól, az ilyen szellemű iro­dalomtól irtózik ma már ösztönszerüleg a magyar nép, lehullott a fátyol a szeméről, tisztán látja megrontóit s eszközeiket. Ezen eszközök közül a sajtó napitermékei, az újságok voltak a legvesze­delmesebbek 8 ismét azokká lehetnek, ha résen nem lesz a megújhodásnak induló magyar nemzet. Szekszárdon, e hó 19-én d u. 4 órakor értekez­let volt, amelyet az egészséges irányú keresztény sajtó propagálásának mikéotje érdekében dr. Uatt- lay Dezső h. kormánybiztos felkérésére Fejős Imrénó hivott össze, összehívó a nagy számban megjelent hölgy- és férfiközöuség előtt élénk szí­nekkel vázolta, mily feladatok várnak a jövőben az igaz magyar sajtóra cs milyen kötelezettségei vannak a nagyközönségnek e sajtóval szemben. Tá­mogatnia, terjesztenie kell mindenkinek, akinek a szive a magyar haza újjászületéséért ver. Szám­űzni kell az ismét felkinálkozó régi sajtóspekulán­sok laptermókeit a magyar ház asztaláról. Van ma már keresztény életelvek alapján szerkesztett lap/ elég. Majd dr. Orffy Imre ismertetett egy­néhány egészséges irányú napilapot, igy a Nem­zeti Újságot, a Szózat-ot, Uj Nemzedék-et, a Vir­radat- ot. Az ismertetés után élénk eszmecsere in­dult meg a keresztény sajtó rniuél szélesebb kör­ben való meghonosítása érdekében. Dr.. Éri Már­ton, Tóth Henrik és mások hozzászólása után határozatba ment, hogy a sajtót ismertető előadá­sok, a sajtó érdekében szinielőadások fognak ren­deztetek A nők egy lelkes csapata pedig vállal­kozott arra, hogy a város egyes kerületeiben ház­ról házra járva fel fogják világosítani a lakossá­got a régi sajtó káros voltáról s terjeszteni fog­ják a nemzeti irányú s keresztény szellemű napi- Ó8 hetilapokat. Hisszük és reméljük, hogy a nők lelkes munkájának megterem a gyümölcse, szám­űzve lesznek a keresztény csaladok otthonából azok a lapok, amelyek a tekintélyek lejáratásával a katonai fegyelem' megbontásával, vallástalan és nemzetietlen elveik hirdetésével a bolsevizmus kar­jaiba döntötték a magyar népet. — A nemzeti hadsereg részére az l9i9/20-ik évi téli időszakra élelmi cikkek biztosítása. A tolna­megyei gazd. egyesület felhívja a nagy- és kis­birtokosokat, hogy a nemzeti hadsereg ellátására leadható mindennemű élelmi és lótáp cikkek meny* nyiségről, minőségről é<? áráról ajánlatokat azon­nal, lehetőleg közvetlenül a székesfehérvári katonai kerület badbiztossúgához (tiszti pavilion) küldjék be. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom