Tolnamegyei Ujság, 1919 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1919-11-29 / 12. szám

I. évfolyam. \ 9cebaeárd, 1919 lovember 29. 12. saáni. Előfizetési ár: fjfK tv re 41 K, fétérre -9 K, »e^reüévr* 19 K. Egy»» ni» ára 19 filter. Megjelelik Kinde» szeabatei. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szelleaii részét illet* kézieméinek a szerkesztőséghez k9ld»nd*k. S2»rh»»J*ősé| ás kiadóhivatal: Szekszárdi Néphaak éptleléhan. Telefoaszá» 85 ás 19!. Szerkeszt*: SCHNEIDER JÁNOS. Uj élet. A reminek kivonniuk az ország főváreii- hál. Napok kérdéee, hogy a Tiszántúl egy nagyon keletfelé húzódó vonalára állanak. Evvel aa alá- kanyatlott a perina heveri Magyarorezág az ellő reménysugárban sütkérezik, aaaely egy szebb s jebb jövendő felől felénk »züremkedik. Lenni akarunk! Ea az erőteljes, meggyőző­dénél teli, önérzete» elhatározáe araik edik a lel­kek e*. Okaltaak a múltakon. Hibáink, malaiz- táiaiak, tétlenségünk, kényelaaünk áldozatai vol- tank. Mindezt a lét vagy aem lát kérdéee előtt férfiasán bevallhatjuk. De a belőle meríthető ta- aaleágekat öntudatos, ieizó lélekkel levonjak. «Nemzeti mai tank nagyjainak jellemeihez kell vicizatérnünk, mint egy ősforráshoz : eréért, ki­tartásért és bizalomért. Az atelió félszázadnak - kézezelleme a Iiberalizmue mindeneket lefegyverző jelszava alatt megromlott. A nyílt, egyenea ma* gyár gondolkodásmód helyébe az alakoskodás, ■•értéken tali alkalmazkodás idegen életfelfogások koz, kivetkőzés nemzeti egyéniségünkből —lopott. A korasánybetslom mai képviselőiben a ren­díthetetlen, céljait tisztánlátó, a boldogabb kasa ideáljáért küzdő uj politikai egyénekei tisztel­tjük. Az ő magaktsrtása ée törhetetlen energiája matathat utat a polgárság magatartására is. Ez *® egy*tlen mid, amely létet, állandó ée ezép jövőt adhat »okát hányatott eztilőlöldtinkuek. Ez az aj közezellem áradjon széjjel a Dunántúlról dicső hadseregünk teqeszkedeséaak alján. ' S távozzék közülünk az a széliéin, melyet idegem kéz, idegen hatalmi érdekekből közénk plántált. Tévézzék körünkből az idegen ölem: ügyessége elkábitott és kifosztott. Okossága le- fegyvorzett és földöafatóvá tett. Elvteleneege és gerincteleasége megmételyezte a közélet szellőmét. Megrontott mindnyájankat s aztán kajám vigyor­gással aárbatapoaott asinkot, eszméayeinket, múl­túnkat, jóhirÜDkot, mindenünket. Élni akarank a magunk erejéből, a aiagank erkölcséből ; a magyar lélek mélyéből fakadó egészsége» erőforrásból merítünk életerőt. S élni fogunk, ha hívek maradunk az ateled hónapok közéleti szelleméhez! Most, amikor tiszta zászlóval, mocsoktalan trikolorral, fertózetlen magyar lelkiilettel vonult ke hadseregünk Budapestre és a felszabaduló ma­gyar földre, örömtől túláradd szívvel kieéri oda lélekben minden igaz magyar. Eddig száműzött »agyar hőseink, az ő fenkölt magyar gondolko­dásukkal fegyveresen is Megfogják védeni a jövő- ksn azt a makulátlan, a hadseregfővezér és a hatalom viselőinek Minden tettéből de szavából kiáramló közszellemet, amelytől hazánk boldogulása érdekében többé nem szabad. r. „Move“ nap Szekszárdon. Estély a Moziban. A szekszárdi „Move“ főosztálya nagyszabása ünnepélyt rendezett november hó 22 én és 23-án, amelyek nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is igen fényesen sikerültek. A huszeukettodiki estélyt Szegheő Béla alezredes nyitotta meg lelkes, szép beszéddel, amelynek minden -szavából a féri*» Meggyőződés szilárdsága, a hazafias érzés, Mély­sége és a jobb jövőben való katonás bizakodás re- ménységo zengett fel. A nagy tetszéssel fogadott beszéd atán Bodnár Istvánnak, városunk noTes poétájának, „Hangária él“ cimü joleaetót adták elő Antal Tilda, Sass István százados, Tóth Mihály t. hadnagy, Boldus György hadnagy, Fcrdinánd Tibor t. alhadnagy, Keringi István főhadnagy, Kovács György hadnagy, Kerner Ferenc főhad- ■*gy, Hanke Béla hadnagy, Rajki László t. had- nagy. A jelenet szépség# és költői lendülete, a szereplők lelkes játéka megpezsdülték bennünk a vért, gyorsabban dobogó szivünk veréséből, ar eaak lángbaboralásábó! megéreztük, hogy Hun­gária Még ól, örökké élni fog! Szerzőt és szerep­üket lelkesem ünnepelték. — Polgár Manci Liszt XII. Rapszódiáját adta slő zongorán. Gyönyörű játékával nőm lepett meg bennünket, hozzá vagyaak ssokva, hogy minden alkalommal valódi élvezetet és művésziest nyújtson. A folsngó taps nem a ipükedvelő (saokásos konvenciója volt, hanem a íellelkesitett zeneértók méltó elismerésének vissz­hangja. — Bájos jelenet következett ezután* Éri és Stockinger Baba, Szily Klára, Bajó és Éri Pisti, Káldi Gyula adtak elő magyar táncegyve- legot; a tánotermsk jövő reményei nagy tetszést arattak ügyes táncukkal. — Boldus Magda Chopin : „Phantasie laapi'*uaptn‘jit adta ölő zongorán. Másodízben hallottuk rövid időközben Boldus Magda finom, gyöayörü teknikáju játékát; miad két alkalommal igazi műélvezetet nyújtott hallga­tóságának. Lelkes tapssal hálálta meg az est kö- zöasége bájos szereplését. A műsor utolsó pontja: „Rákóczi visszatér“ című jelenet volt, amelyet magyaros lelkesedéssel és Írói hivatettsággal irt aa naoepség alkalmára Gödé Lajos a haretér szenvedéseiben ék izgalmai­ban íróvá lett református papnak. A jelenethez igen ügyesen volt alakítva a «sintér, csak az volt kár, kegy sötét volt egy kiesé és bizony sokan nem élvezhették, (köztük e secok írója sem, aki­iek kétszáz és még néhányad helyről volt al­kalma sínk az estélyt végig nézni és hallgatni) ! sem az öreg kuruc (Ujfalussy Sándor), sem tár- j sai: az iíju kuruc (Gimbös János főhadnagy) és . a pataki diák (Purth Lajos százados) jó játékát. A kuruc-nóták bánatos kesergői, a „Károlyi“ áru­lásán busaló knruttok csüggedő, Majd ismét remény­kedő párbeszédei nagyon beillők voltak a mai szomorú idők hangulatába, amikor a második árr.ló Károly* által dadott hazánk romjairól kfcny- nyes szemmel, remegő szívvel, de reménykedő le- j lekkel nézünk mi is a jövő elé, várjik, lessük a tárogató szavát, hogy visszaszerezzük mindazt, ami elveszett, ausit eladtak, mert Rákóczi hazaszerete­tének tüzet, a magyar leieknek hevületét nem tud­ták elrdni, nem tudták elárulni, aem tudták ki­éltem. A hazafias jelenetet és szerzőjét lelkesen megtapsolta a közönség, amely a hideg teremben a Move iránti meleg szeretet érzésétől hevítve nézto végig az estély élvezetes műsorát. A MOVE miséje. A nemzeti hadseregnek Budapestre történt bevonulása alkalmából 23 án ünnepélye* hála­adó istentisztelet volt a szekizárd-belvárosi római katholikus templomban. A mieét dr. Pent Ferenc apátplebáuos, püspökbelyettes Horváth Kárely és Taksonyi Judoi segédletével celebrálta. A a evan­gélium után dr. Fent tartalmas beszédben fejte­gette az elmúlt hónapok szenvedéseit és megdöb­bentő hatással mutatott rá arra. hogy az állam létét az erkölcsük Meglazulnia és a vallásos érzés megbénulása fenyegette a legnagyobb veszéllyel. Az istentisztelet zenei programúját Kliegl Lajos polg. isk. tanár állította össze a következőkben: Introitus: Pergolese : „Tregierni aria* hegedűn : játszotta Berényi István, Glóriára és Credóra a leánykar énekelt. Offertoriumkor dr. Resctj'Aarélné Händel „Ave Maria*-ját énekelte majd Sanctusra Matthesen „Air“-jét ismét Berényi István hege­dülte. Communiókor a leánykar énekelte a „Nagy­asszonynak* oimü régi egyházi éneket. A misét Fr. Drdla „Vision* c. áriájának előadásával Be- rényi István hegcdüjátéka fejezte be. A programm az előadók zenei tudás* folytán az itteni tem­plomban eddig aem hallott művészi élvezetet nyújtott. Berényi István nem először gyönyör­ködtet bennünket művészi játékával. Az introitas áhitatos csendjéhez jobban illő darabot nem is választhatott volna. Drdla -„V sion“-jában az elő­adó pompás technikáját esodáihattuk. A műsor fébypontja Händel „Äve Maria* ja volt. Dr. Rések Auréinó kitünően iskolázott és nagy terjedelme Mellett is bájos alt hangja könnyedséggel yyőzte le e remekmű előadásának nehézségeit. Az ének­számokat Horváth Ida, Jártas Róza, Sebestyén Paula, Vinkevics Ella, Horváth V .-ske, Wo.'fEUa, Steinfeld Magda, Wallacher Gizi és Magda, Bel, ^"tgdas, Flettner Tusi é? Manci, Mirth Manci és Lili, Majer Márta, Jánosit* Kató, Keváts . Lujzika, Hock Bella és Sehiegi M'ci énekelték. I E hölgyek, jórészt a iányelub tagjai, dicséretre méltó módon áldozták idejüket és munkájukat az istentisztelet foneégeeségéuek emelésére. Külön elismerés illeti Kliegl Lajus tanárt, aki az énekkar betanításának nehéz munkáját végezte, és ugyan­csak ő látta el a misén az ergenakieéretet ie. A Mostani szép siker buzdítás leket a derék mes­ternek és pempás gárdájának arra, hogy minél gyakrabban részesíthessék a zenekedvelő közön­séget hasonló Műélvezetben. Move ismertetései t körökben. Szegheő alezredes, Hamza. és Kautsch őr­nagyok vasárnap délután a katholikus, a reformá­tus és a* újvárosi körökben ismertették a Move mólját. — Á polgárság »»ép számmal lépett be a Move-ba, miután megismerte annak nemes és ha­zafias célját. Táncestély a kaszinóban. A Move-nap ünnepségei a kaszinóban tartett igen sikerült táncestélylyel fejeződtek be. A kaszinó termei ezen alkalomra gyönyörűen feldiszitettek, valóságos kis lúgossá, keleti teaházzá, a bor gyön­gyeitől zsúfolt ivószobává, mesebeli cukrászdává (de sok kis gyermek álma, ezive vágya volt ott össze­hordva) és minden jóval felszerelt büffévó alakít­tattak át. Es mindenütt csillogó azemti szép lányok és asszonyok, akik édes mosolylyal használták ki a férfiak lelkesedésére épített konjunkturális hely­zetet. Ürültek a polcok, ürültek a pénztárcák ie, de nem fogyott el a vigság, a jókedv, a zana éa csak késő reggeli órákban oszlott szét édes má­morral szivében és agyában a nagyizámu közönség. A zone elhalt, a mámor elröppent, de ez a nap ne engedje kialudni szivünkből azt az érzést, amely j a Move zászlóján ragyog : „Becsülettel a hazáért /“ | Ez a jelszó adjon erőt éz kitartást a munkában, ez bátorítson a küzdelemben, ez tégy# édessé azt j a verejtékcseppet is, amelyet nem a tánc, hanem a munka fáradalma csal koMÍekunkra, ez tanitiou meg bennüuket lemondásra és emeljen arra a ma­gaslatra, hol az a felfogás uralkodó: „Semmit I magunkért, de mindent a hazáért /* * I A szekszárdi kaszinóban tartott nagysikerű Move-estély számadásai még nem zárultak le, azon­ban az előre látható tiszta bevétel meg jfogja kö­zelíteni a harmincezer koronát. As estély sike­rében az oroszlánrész dr. Eri Mártonnét, a női osztály csoportvezotőjét ée dr. Fejős Imrónét, a csoport titkárját illeti, akik különös önfeláldozással buzdították a szekszárdi hölgyeket erre a nagy munkára és ők maguk''jártak elől jó példával agy a fáradságos munkában, mint az áldozatkészségben. Természetbeni ajándékukkal a következők emelték az estély sikerét: Decs és Sárpilis község, gróf Széchenyi Domokos, br. Ruduyánszky Ander, br. Jeszenszky József, Ceapó Dániel, Bernrieder Jó­zsef, ifj. Leepold Lajos, özv. Bezerédj Pálné, Tóth Károly, Fördős Mihály, dr. Zsigmond Ferenc, özv. Kntzenbacb Lajosnó, Tóth. Gyula, Wolff Arnold, Antal Pál, Oszoly Károly, Zsigmond Dezső, Szeghy Sándor, Nagy István, Mirth László, Mirth Gyula, Szabó Ferenc, Bajó Pál, Szűcs Ferenc, dr. Her- czegh Gyula, Molnár József, Bodnár István, özv. Klieber Györgyné, Mányoky Ödön, Bajó János, DebuUy Imre, Fent László, Horváth Ignác, Háry Bél*, özv. Szigeth Gáborné, dr. Pesthy Pál, dr, Beöthy Károlyné, Tucsni Pál, dr. Martin József, Tesclinger Lajos, Kovács Dávid, Janusek Géza, Schneider János, Boros Zoltán, Dicénty László, Iletényi Lajos, Kamarás Béláné, Kontsis Elemér, Molnár István, Mayer János, özv. Szondy Istvánná, Mezőgazdasági R.-T. A műsoros estélyre felül­fizettek, illetve jegyeiket nagyobb összeggel vál­tották meg a következők: Br. Rudnyánszky 20®, Faragó Syuszi 300, Kardosa Kálmán 100, br. Jeszenszky 100, Bernrieder József és neje 100, id. Bernrieder József 100, Csapó Dániel 100, dr. Martin József 400, ifj. Steinsderfer József 40, Schoeider János 30, Koncsics Elemér 100, dr. Dragics Imre 10, N. N. 10, Tóth Pál 10, F. Halász Béla 100, Gérey Richárd 300, Sasa László 200, Sztankovánszüy Pál 50, Percze! Lajos 70, Varga János 50, Kinz István 40, Pesthy József 20, Pesthy Endre 250, Hirling Katusba 20, id. Peresei Béla 200, ifj. Peroael Béla 100, Nagydorogi uradalom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom