Tolnamegyei Ujság, 1919 (1. évfolyam, 1-16. szám)
1919-11-22 / 11. szám
I. évfolyam. Szekszárd, 1919 november 22. 11. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Előfizetés ár: egész évrt 4# K, félévre -0 K, * egyed évre 10 Egyes szám ára 38 fillér. K. Megjelenik winden szombatén. Előfizetési diiak és hirdetések, valamint a lap szellewi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Vármegyénk büszke lehet fiaira. Amit eddig sem az or- • szágos pártok vezérei, sem az egyes vármegyék politikai irányitói keresztülvinni nem tudtak, azt megcsinálta Tolnavármegye; lapunk más helyén találja olvasónk azt a i rendkívüli fontosságú okmányt, mely ünnepélyesen Írásban is kimondja a már előzőleg megváltoztathatlan valósággá vált tényt: egy táborba' egyesült vármegyénk egész keresztény közönsége, osztály,t felekezet és nemzetiségre való tekintet nélkül! Vármegyénk már a keresztény és nemzeti szellemben való politikai szervezkedés kezdeményezése tekintetében is felhívta magára az ország figyelmét, hiszen nemcsak i a többi törvényhatóságokat, hanem az országos pártokat is megelőzte a történelmi ' fejlődés szükségszerű irányának határozott és gyors felismerésével. Egy percig sem tétovázott abban, hogy ezt az irányt a keresztény és nemzeti eszméknek kell megszabnia, de abban sem kételkedett sohasem, hogy ennek a politikai irányzatnak megva- j lósitásánál a vezérszerep az ország zöme, j a földmives nép bizalmának letéteményeseire vár. Ki volt tehát szabatosan tűzve utunk iránya, biztos volt tehát, hogy mindazok, akik ezt a ma egyedül helyes irányt követik, előbb utóbb összetalálkoznak velünk. Ez az összetalálkozás megtörtént, ami legékesebb bizonyítéka annak, mennyire * egyet akart megyénk valamennyi politikai irájiyitója. A mikor azonban ezt leszögezzük, meg kell állapítanunk egy másik nem kevésbbé fontos tényt is. Ez az, hogy többé-kevésbbé ösztönszerüleg, de a kommunizmus bukása óta mindig határozottabban a jelzett irányban haladt vármegyénk széles, földművelő | néprétegeinek politikai meggyőződése is, | úgy, hogy megyénk politikai szervezőire | már csak az a leiadat várt, hogy a nép 1 lelkében kialakult ösztönös érzéseket tuda- | tossakká tegye. Ez — vagyis vármegyénk egész közönségének egészséges politikai felfogásra való hajlamossága — kulcsa annak a kétségtelenül nagy sikernek, a melyre a megye politikai szervezői joggal büszkék lehetnek. Adja isten, hogy ez az impozáns egy- j ség, a melyet nemzetünk ezeréves létének j kétségtelenül legnagyobb válsága hozott létre, ; a lassú talpraállás és megerősödés folyamán j is megmaradjon! * Ehhez azonban nem elég a szép szó, j a lángoló lelkesedés, sőt még az egyhangú képviselőválasztások sem! Folytonos és szívós következetességgel kell tovább dolgoznunk az immár közös pártszervezetek kiépítésén ! Erre kérjük tehát a vármegye valamennyi, politikai felelősségérzettel biró fiát! Rendeljük meg a legjobb néplapot, az »Uj Barázdáéi. Előfizetési ára negyedévre 28.— korona Kiadóhivatala: Budapest, Kuzcum-kőrat 1. szám. « A vármegyei keresztény pártok egyesülése. Eddig szándékkal nem számoltunk bo részl.toKss arról az ernyedetlen szívóssággal folytatott uinukorói. »melynek célja a gondolatba*. 9» érzésben leljerea kö*ö* megyei közönség egy politikai j pártka vale egyesítését tűzte ki. Ennek oka az Telt, hogy egyesek — bár j kevesen, de annál nagyebb hévvel — tisztán j egyéni érdekektől vezetve mindent Megtettek en- i nek a csent minkének megakadályesására 8 a tárgv állandó felszínen tartásával sen akartak | őkel erre az áldatlan munkára serkenteni. Most azonban megírhatjuk, hogy esek fára- j dózisa hiába való volt, m.rt akadtak férfiak, akik a nép kívánságát és saját lelkiismeretűk j szavát mindennél előbbre helyezték a megterem- i tették a várva várt, sőt türelmet!«»«! sürgetett ! A kot pii t vezttői a lefe'ylatett tárgyalások és a vidéki szervak meghallgatása után végleg megállapodtak az egyatülés feltételeiben, azt Írásba taglalta s egyben s két erszágos párt vezérének hozzájárulását is megszerezte. Alábbiakban szószerint adjuk a közös határozat szövegét: A Telnamegyei Keresztény-Keresztyén nem- zeti párt vezérlő bizottság*, ugyanazon vármegye Egyesült Kisgazda és Földmives Pártjának elnök- nők »ege által elfogadett közös Határozat : Tolnavárm.gye közönsége elsőnek ébredvén fel a kommunizmus folytán beállott közéleti ájult- ságbó), nemcsak ünnepélyesen kimondotta, begy a keresztény és nemzeti alapén valé szervezkedés nemzetünk léikérdélévé vált, hanem azt, be nem várva az országáé szervezkedés megindultál, me- gyeszerte keresztül is vitte. Bár a megy. politikai alakuló gyűlésén, de ismételten később is hangsúlyozást nyert, hogy egészséges és sikeres politikai élet hazánkban csak a nemzet túlnyomó részének, a kisgazda és földmives osztálynak politikai homloktérbe állítása mellett lehetséges, a közeljövő nemzetépitő munkájára, valamint az egész nemzet egy táborba vo zérefbetésére tekintettel oly pártelneveaést keresett, melynek zászlója alá a keresztény Magyarországnak a most meginduló nagy munkában nelkülözhet- len összns tényezői, felekezet, osztály és nemzetiségre valé tekintet nélkül, egyenlő lelkesedéssel gyülekezhetnek. Ebben az elhatározásban a vármngye közönségét p>rtp»litikni szempontok annál kevésbbé vezették, mert szervezkedés, az országos keresztény pártok létrejövetelétől teljesen függetlenül, sőt részbe» előbb is történt meg. A szervezkedés befejeztével szükségessé vál váu az országos keresztény pártokkoz való csatlakozás, az a megyei párttal azonos nevű országos pártnak a Keresztény Nemzeti Pártnak oly feltevésbe», eőt oly feltétel mellett jelentetett be, hegy az akkor létezett keresztény parték egyesülése rövid idő» belül meg fog történni. Miután vármegyénkben ely ekek, melyek a keresztény alapon való egységes pártalakulae ellen felhozhatók lennének, egyáltalán nincsnnnk, az országos pártok formális egyesülésének bevárása pedig vármegyénkben előnyt nem, hanem csak áldatlan test- vérharcot eredményezhetne, a vármegye jelenleg létező két keresztény politikai pártja, a Keresztény- Keresztyén Nemznti Párt és az utéieb megszervezett, szintén keresztény és nemzeti alapén álló Egyesült Kisgazda és Földmives Párt összes vidéki szerveink meghallgatása után elhatározta, hogjT n „Tolnainegyei Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földmives Párt“ elnevezés alatt egybeolvad. A keresztény szociális gazdasági párttal való egyesülés elől sem zárkóznék el a két párt, de ennek a pártnak Tolnsmegyéhe* számottevő párthívei és szervezetei nincsenek. * Az ekként egyesült vármegyei párt kifeje- "ptten &z u. n. Keresztény blokkhoz, vagyis a „Keresztény Magyarország Egyesült Pártjaidhoz tartozóuak mondja ki magit, megjegyezvén, hogy agrár nemzetgazdasági irányban kívánja politikáját folytatni, miért in az országos pártok formális egyesüléséig az „Egyesült Kisgazda és Földmives Part“-tsl teljesen hsrmonikus együttműködésben kivin lenni. A párt úgy az egyesük kisgazda és földmives párt, mint a ksresztény nemzeti egyesülés pártjának progrnmmját, melyek egymásban semmivel sem ellenkeznek, minden tételében magáévá teszi és pedig akként, hogy az Egyesült Kisgazda es Földmives párt programmját a keresztény nemzeti egyesülés pártja prograram- jának azon részével, melyek zz előbbi párt pro- grammjiba külöu megemlítve nincsenek, kiegészíti. E célból fentartja maginak ajegot, hogy szükség esetén a jelzett két programúi alapján egy közös programúkét adjon ki. Ha a Keresztény Magyarország Egyesült Pártjai egyesülnének, úgy az ekként egyesült országét pártkoz való csatlakozás, ezen országos párt nevének elfogadása mellett, már most ki- meedatik. Kitnondatik továbbá, begy a két megyei párt szervei és készpénz aiepjai az összes fokokon összeolvadnak. i Msgalakittatnak végül a közös megyei szervek : és pedig a vezérlő bizottság és az intéző bizottság. > A vezérlő bizottság hatáskörébe tartozik a párt létét közvetlenül érintő minden kérdés (pártelnevezés, csatlakozás az országos párthoz, etb.). Az intéző bizottság pedig minden ely ügyben eljár, moly nincs a vezérlő bizottság elé utalva. Úgy a vezérlő, mint intéző bizettságnak elhalálozás vagy lemondás stb. esetén joga van kiegészíteni önmagát. Mindkét bizottság intézkedéseinek, pártból valé kizárás terhe mellett minden párttag engedelmeskedni tartozik. A bizottságok csak akkor határozatképesek, ka tagjainak legalább fele megjelenik. Az intéző bizottságnak joga van «gyes kü- lönlcgi.g, adminisztratív ügyok intézésére a párttagokból albizottságokat alkalmazni. Alsótengelicz, 1919 november 13. Wéber János s. k. Dr. órffy Imre s. k. , Dr. Én Már ion s. k. Dr. Klein Antal s. k. Budapest, 1919 november 18. Friedrich s. k. Budapest, 1919 november 19. sokoropátkai Szabó István s. k. Megjegyezzük, bogy a vezérlő ős intéző bizottság névsorát mintán az még kiegészítés alatt áll, & legközelebbi számunkban fogjuk közölni. Újdonságok. — Öt napra megállnak a vonatok. Budapestről hitelt érdemié helyről értesültünk, hogy Magyarország területén szombattól kezdődőíeg öt napig teljesen szünetel a vasúti forgalom, mert a' visszavonuló románok mozdonyaink óriási részét a visszavonulás lebonyolításához és a „rekvirált“ holmik elszállítására lefoglalták. Mit szól ehhez az entéite ? ügy látszik, ma, a népjogok hírhedt korában is ez a mottó: „Jaj a legyőzöttnek /“ — Miniszterek Kaposvárott, Haller István propaganda, Ereky Károly közélolm. miniszter és Patacsy Dénez földm, államtitkár e hő 9-én meglátogatták Kaposvárt. Délelőtt a Kossuth tőrén impozáns -nőpgyülés volt, majd délután a városház nagytermében volt a keresztényszociális gazdasági párt gyűlése. A szónokok, de különösen Patacsy államtitkár (baranyamegyei Szentdiones községi kisgazda) hatalmas beszédei megerősítették Kaposvárott a keresztény és nemzeti politika támogatását. A népgyülés után fogadták a hivatalok és intézmények küldöttségét, este a város disz páholyából végignézték a szinkázi előadást. Ltána elmentek a kaposvári vasutasok báljára, ahol resztvettek a táncban.
