Tolnamegyei Ujság, 1919 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1919-10-25 / 7. szám

I. évfolyam. Szekszárd, f 919 október 25. 7. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. A TOLNAMEGYEI KERESZTÉNY-KERESZTYÉN NEMZETI PÁRT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Eiífizetési ár: egész évre 40 K, félévre '-0 K, negyedévre 10 K. Egyes szám ára 80 fillér. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Értsük meg egymást V Sohasem foglalkoztam politikával. Hogy most mágia kivételt teszek, tessera azért, mart úgy érzem, hogy most mindenkinek mindent el kell követnie, hogy tőnkre züllött hazánk újraépítéséhez — ha nem tallik több tőle — egy homokszemmel is hozzá­járuljon. Ezt a homokszemet akarom én is Hazánk uj épületének felépitéiéhez leadni, mert — ssjnos — szerény tehetségemből téglákkal, mázsás kövekkel nem járulhatok az építéshez. Az „Egyesült Kisgazda- és Földműves Párt“ folyó hó 19-iki szekszárdi pirtgytilését megelőzőleg a „Tolnavármegyci Keresztény-Keresztyén Nemzeti Párt“ sokorópátkai Szabó István miniszter párt­vezér elnöklete alatt és Meskó Zoltán államtitkár közreműködésével pártértekezietet tartott, amelynek célja lett volna, hogy a „Tolnamegyei Keresztény- Keresztyén Nemzeti Párt“ az „Egyesült Kisgazdá­ba Földmüve8-Párt“-i»l: „Keresztény Nemzeti éa Kisgazda-, Földmi vés Párt“ elnevezés alatt egybe­olvadjon. A pártértekezlet lefolyásáról lapunk más helyén van szó. Itt csak annyit, hogy az egyesülés a Keresztény-Keresztyén Nemzeti part által ajánlott elnevezésben lévő „és“ szócska miatt nem sikerült. A miniszter az „és“ szócskát nem akarta elfogadni, mert ezzel két pártnak egymással! „házassága“ jutott voina kifejezésre, — a „Tolnamegyei Keresztény- Keresztyén Nemzeti Párt“ pedig az „és“ szócskából nem akart engedni, mert ouélkül az elnevezés nem fojeztc volna ki minden keresztény honpolgárnak ezen pártba tartozsndóságát. Tehát ahelyett, hogy megyénk minden keresztény polgára egy közös akaratban, egy közös nagy cél kiküldésének szán­dékában egyesült volna, az értekezlet káros ered­ménye osztály széttsgolás lett. Ugyebár; ha a pártnak az elnevezése, „Kérész tény, nemzeti és kisgnzda-fÖldmivea párt“, már ebbon az elnevezésben bentfoglaltntife, hogy ennek a pártnak tagja lehet minden keresztény magyar honpolgár, de minthogy hnzinknak lélekszám sze­rinti aránya alapján a kisgazda és foldtnüvos- eiomnek jut a vezető szerep, — abbén as elueve- zécben kifejezés jut annak is, bogy U vármegye lakosságának minden rétege elismeri, miként Ma­gyarország agrár mivoltában van és agrártörekvé­sek megvalósítását, ezeknek kiküzdését elősegíteni elsőrendű kötelességének ismeri. A magam részé­ről semmi akadályát sem látom annak, ha az egye­sült pártot „Kisgazda, Földműves és Keresztény Nemzeti Párt“-D«k neveznék ol. Hadd világítana rá a cím a kisgazdák és földművesek elsőbbségére. De a cimből ab „és“ szócskát semmikép sem lehet elengedni; nem pedig azért, mert éppen ez a szócska fejezi ki, hogy a pártban — a haza újjáépítése kiküzdesém-.k közös, erős és elszánt akaratában — a vármegye polgársága minden réiegének egyaránt helye van, nemcsak a kisgazdáknak es földmive- 8ekuek, és igy nőm idegeníti el a pártból a más foglalkozásúakat és más állásunkat. Mert ugyebár, ha azt mondom „cipész párt“, „szabó-párt“, „kőműves párt*, „szijártó-párt“ stb. ez azt jelenti, hogy ezeknek az iparososztályoknak külön-külön pártjuk van. De ha igy mondom: „kisiparosok pártja*, ebből az elnevezésből arra következtetnek, hogy mindennemű kisiparos, tehát a cipészek, a szabók, a kőművesek, a szíjártók »tb. eg yellen pártban egy közös cél elérésére egye­sültek. Magvarorszag minden polgárának most fő- képpeu és elsősorban egy közös célja van, legyen az kisgazda, legyen földműves, iparos vagy értelmi foglalkozású. Ez a közös cél, ez a közös akarat: Hazánk ujjáteremtése, nagygyi tétele. Ebben a közös célban, közös akaratban mindnyájunknak egyesülnünk kell. Olyan pártot kellett tehát szer­vezni, amely a vármegye keresztény honpolgársá­gának minden rétegét magában foglalja és ennek a pártnak olyan elnevezést kellett adni, amely ezt kifejezésre is juttatja. Úgy vélem, ez a gondolat az oka annak, hogy a pártot „Keresztény-Keresztyén Nemzeti Pártnak“ nevezték el. Semmi kifogása sem *eh-.:t senkinek az ellen, hogy ha annak a gondolatnak, hogy a kisgazdáknak es füidtnüvesek­*A d»re nézve éitesülésiink szériát már megállapodás tartest, köíöjük azonban fenti cikket, mert az a Keresztény Nemzeti Párt nagy többségének e kérdésben! álláspontját fejti ki. j u-k számarányuk alspján vezető szerep jut, — az elnevezésben küiön kifejezést adunk. Célszerűnek, az üs-zeturtozai.dóság érzetének erősbitésére, a szét- húzásnak meg.-: át fására szükségesnek találnám, hogy a part elnevezéséül a „Tolnamegyei Keresztény Nemzeti é.» Kisgazda-Földműves Párt“ elnevezés fogadtassák ei, mert ez esetben minden hazafias, jóerzesü keresztény polgára vármegyénknek érezni és tudni fogja, hogy az ß helye ebben u pártban v«n. És igy egyesült erővel, egy nagy tömegnek egj8zivbűl-lélcaből fakadó legyőzhetlen akaratával tudjuk azt a nagy óéit elérni, melynek elérése mind­nyájunknak legfőbb vágya, legszebb álma. Virányi Károly. Miniszterláíogatás. Folyó hó 19-én sokorópátkai Szabó István miniszter, Meskó Zoltán államtitkár, valamint Ráth Sándor és dr. Farkas miniszter) titkárok kíséreté­ben látogatást tett Szekszárdon. A város közönség* meleg fogadtatásra készült, azonban a miniszter autóját útközben defektus érte, ami teljesen bizony­talanná tette érkezésének idejét és igy történt, hogy & hideg idő ellenére is nagyszámban összegyűlt közönség már ezétosslott, mikor a miniszter autója berobogott a vármegyeház udvarára. Ott a vár- I megye nevében Forster Zoltán alispán, a város | nevében Wcndl István h. polgármester üdvözölte : meleg szavakkal. Miután a miniszter a jelenlevő : közönség tudtára adta, hogy délután 4 órakor fogj* ! elmondani beszédét, átvonult a városháza nagy- ! termébe a „Keresztény NbalzctP Párt ‘*tsl való I fúziós tárgyalásra. A terv szerint ezen az első megbeszélésen a „Keresztény-Keresztyén Nemzeti Párt“ részéről a kerületi megbízottak, az „Egyesült Földmives- éa Kisgazda Párt* részéről pedig a párt­elnökség vett volna részt. Azonban a közönség egy része azt hitte, hogy sokorópátkai Szabó István miniszter most fogja elmondani beszédét, tehát elég nagyszámú közönség előtt vette kezdetét a fúziós tárgyalás. Dr. OrffiJ Imre ismertette a tolnamegyei „Keresztény-Keresztyén Nemzeti Párt“ álláspontját és határozati javaslatot terjesztett elő. Hozzászóltak a küldéshez sokorópátkai Szabó István miniszter, Meskó Zoltán államtitkár, dr. Erdélyi Aladár, dr. Éri Márton, Sagult] Károy, Schneider János és többen. Az ügyet alaposan megvitatták, közeledés történt, de megállapodás nem. Délutáu ismét foly­tatódott ez a tanácskozmány, amikor » párt elneve­zése kérdésében már meg is egyeztek, azonban a végleges megállapodást későbbi időre haia-.ztották, amikor a tolnamegyei „Keresztény Keresztyén Nem­zeti Párt* vezetősége és az „Egyesült Kisgazda- és Földmives Párt“ elnöksége fog újabb tanácsko­zásra összegyűlni. A megállapodásra megvan a remény. A tolnamegyei „Keresztény-Keresztyén Nemzeti Párt“ a legmesszebb menő engedékenysé­get tanúsított, szem előtt tartva, hogy testvérharcot provokálni ma bűn. Hisszük, hogy az „Egyesült Kisgazda- és Földmives-Páit“ vezetőségét is hasonló szellem hatja át. A miniszter a városházán tartott értekezlet után a Szekszárdi Kaszinóba ment, hol szükebb körben megebédelt. Az ebéd alatt Horváth István gazdatiszt a kisgazdák nevében szólalt fel és a minisztert köszöntötte. Vendl István h. polgár mester hatásos beszédben Szekszárd város lakos «"ga nevében köszöntötte, a minisztert és kife­jezte, hogy Szekszárd po:gárai a testvérpártok békés egyUttmunkálását óhajtják. Szabó István ,feielt a polgármester beszédére, kérte a város intelligenciáját, hogy nyújtsa segítő kezét a pol­gári elemnek, mert esák a polgárság és a szellemi munkások ösazhangbani működésévé! lehet elvé gezni az uf magvarország felépítésének nehéz munkáját. Szekszárd hazafias intelligenciáját éltette. Dr. Eri Mártou felszólalásában kifejtette, hogy a Keresztény Nemzeti Pirt, mely a legegyszerűbb polgártól kezdve a társadalom minden réteget magában egyesíti, testvéri jobbját nyújtotta a kisgizd*. és földmives párf felé, hogy példát mu­tasson az országnak, hogy ma te kell omlani az rgy világnézeten álló pártok között az elválasztó faiaknak. A pártók egyesülésének sikerére emeli poharát és kéri a minisztert, szavának súlyával hasson oda, hogy a Keresztény Nemzeti Párt és a Kisgazda és földmivespárt egy utón haladhassanak a magyar nemzet boldogitásának nemes munkájában. Délután négy órakor a miniszter a város házára ment, hol az udvaron népgyülós volt. Az ülést Wéber János nagybirtokos nyitotta meg len­dületes szép beszéddel és felkérte a minisztert, hogy ismertesse a kisgazdák mozgalmának célját és az Egyesült Kisgazda és Földmive* Párt pro­gram mj át. A miniszter hossza, mindvégig érdekes be­szédet mondott, melyet józan következtetéseiért és higgadságáért pártkülömbség nélkül általános tet­széssel fogadtak a jelenlevők. Beszéde elején a magyar népnek a földhöz való szeretőiét ecsetelte élénken, majd pedig kifejtette, hogy ezau a föld- szereteten dűlt meg a kommunisták átkos hatalma. Igen lendületesen szólt a nemzetiségi politikáról. „Mi nem a nyelvüket akarjuk elvenni idegon ajkú testvéreinknek, csak szivüket kérjük a magyar haza szeret«tere“. A közvetítő kereskedelem és bank ügyek­ben a kisgazdapárt álláspontját fejtegette, a föid- birtokreforui ügyében a Károlyi-féle törvényt a nép félrevezetésére tartotta csak alkalmasnak, de nem arra, hogy abból az országnak és a népnek boldogulása fakadhasson. K nagybirtokok egészséges fölparcellázása mellett van, a munkás kérdésben pedig azt a megoldást ** keresi, hogy a muakás megkapja a tisztességes bért, de azért ndjon is munkát, hogy n termelés hozama arányban álljon a munkabérrel, mert ez, aki elakarja vonni a verejtékes munka megillető bérét, vagy tisztességes bérért becsületes munkát nem nyújt, az a bolsevizmus visszatértén munkál. Az egyházi kérdésekben minden feleke- zetuek önrendelkezési jogbiztositását és egyenlő anyagi támogatását kívánja. Károlyi kormány tagjait hazaárulással vádolja és követeli, hogy a haza ellen elkövetett nagy bűneikért a bíróság elé állíttassanak. Foglalkozik nagyatádi Szabó' Urán­nak szereplésével és leszögezi, hogy az a Szabó István nem lehet vezetője annak a magyar nép­nek, amelyet minisztertársaival együtt elárult és a kommunistáknak kiszolgáltatott. Lelkes szavakkal beszéde végén arra hívta fel polgártársait a miniszter, hogy teljesítse min­denki híven kötelességét. Nem „éljen“-eken épül fel & Keresztény Magyarország, — mondja, — ha­nem a bátor, férfias 'cselekedeteken. Uj honfoglalás munkája folyik most, ne ak- rja kihúzni magát ez alól senki. Ha elég erős még, menjen mindenki maga a nemzeti hadseregbe, ha már öreg vagy törődött, küldje fiát, ne tartsa ott­hon feleség, gyerek vagy a föld szeretete, hanem éppen ez a szeretet vigye a nemzeti hadsereg zász­laja alá, sok minden .kockán van ma, ha nem tu­dunk, nem akarunk esekben az órákban sem áldozatot hozni, úgy elbukunk és akkor elveszítjük csalá­dunkat, földünket . . . egész hazánkat. A miniszter szavai nagy lelkesedést keltettek. A népgyülés nevében Renczes János mon­dott köszönetét a miniszternek tartalmas beszédéért. Meskó Zoltán államtitkár a pártalakulásokról be­szélt és a keresztény és a nemzeti szellem mellett való kitartásra buzdította a jelenlevőket. Szavai után. a Hymnust énekelték, amelynek örökszóp hangjai után Kovács Dénes indítványára az „Egye­sült Kisgazda- és Földműves-Párt“ tolnamegyei szervezete elnökévé Wéber János nagybirtokos és társelnökké Renczes János kisgazda választatott meg, akiket a népgyülés megbízott a vármegyei és községi szervezet kiépítésével. A miniszter a népgyülés után kiséretével, több párthivétfel és a keresztény nemzeti párt ve­zető embereivel elbeszélgetett ég este 7 órakor Szekszárdról Gerjenbe ment autóval, hol Kovács Dénes földbirtokos vendége volt. Lapunk legutóbbi számában azon reményünk­nek adtunk kifejezést, hogy a miniszter utjának célja nem lesz az, hogy a keresztény alapon álló pártok között a kisgazdapárt hatalmát igyekezzék a másik két párt hátrányára gyarapítani. Remé­nyünkben nem csalódtunk. A miniszter minden szava, minden cselekedete arra irányult, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom