Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-03-17 / 11. szám

#

.TOLNAMEGrYEI KÖZLÖNY

1918. március 17.

is támogatják. — Végül még egyszer köszönetét mond és felkéri az értekezletet, bogy ügyvezető alelnököt válasszanak.

Dr. Zsigmond Ferenc, mint a ‘szekszárdi választókerületi függyetlenségi' és 48-as párt elnöke kifejti, hogy a szekszárdi választópolgárok 67 óta mindig törhetetlenül ragaszkodtak a 48-as eszmékhez és ez apáról fiúra szállt, úgy, hogy minden erőszak ellenére ebben a kerületben csak 48-as képviselőt választottak. Ismeri a szekszárdi^ választók hangulatát, bár teljes bizalommal ván pártjával együtt a Wekerle kormány és gróf Andrássg Gyula iránt, mégis arra kéri az értekezletet, hogy itt ne bontsák meg a pártkeretet. Azt a kijelentést teszi, hogy a 48 as alkotmány- ’ pártot, a kormányt országos és lokális ügyekben mindenkor támogatják, de pártszervezetünket feloszlatni nem akafják. Majd őszinte örömmel üdvözli gróf Apponyi Géza pártelnököt a szekszárdiak nevében.

Gróf Apponyi Rezső dr. főispán felvilágosításul elmondja, hogy ő jelen volt az országos 48-as alkotmánypárt megalakulásán, hogy a vidéki pártok taktikai okokból és tiszteletreméltó függetlenségi hagyományos érzületből továbbra is megmaradnak pártkerületükben. Ennek alapján az értekezlet elfogadta dr. Zsigmönd Ferenc kijelentéseit és a i^ekszárdi függetlenségi és 48 as pártnak helyet ajánl fel a központi pártszervezetben már csak az együttműködés célszerűségi > szempontjából is, hogy összekötő szervi kapocs is létesittessék az azonos nemzeti célok megvalósitására.

Többek felszólalása után az ügyvezető alelnöki tisztségre ennélfogva, mint önként adódó szervi kapcsolatot, egyhangúlag dr. Zsigmond Ferencet választották meg, aüi megköszönve a bizalmat, ígéri hogy a jövőben is párthüséggel fog dolgozni. (Éljen!) •

Gróf Apponyi Géza elnök felolvassa azok névsorát, akik levélben vagy táviratban jelentették be a 48-as alkotmány pártba való belépésüket.

A pártszervező bizotságba beválasztattak :

Szekszárdi kerületbe: dr. Fehér Lőrinc, Nagy István, Horváth Ignác, Nagy János Prantner, Rozenberg Mátyás és Joó Károly*

Tolnai kérületben: Gutay János, Komlósi József,‘Faragó József és Wéber János.

A paksi kerületbe; Barthai György, Rátkay László, Gőzsy Tibor és Joó András.

A ggönki kerületbe : dr. Keck László, báró Jeszenszky András, Mühl Sándor és Peltzi Árpád.

A dombóvári kerületbe: Vitkovics Ferenc, dr. Jakab Lajos, Paál József és Bilesz Ferenc.

A tamási kerületbe: dr. Frühwirth Jenő, Heiszler Jakab, Francsics Pál és Hirsch Ignác.

A bonyhádi kerületbe: Kaszás József, Szabó Géza, Biczó Zsigmond -és Schlichterle Lipót.

Ezek után gróf Apponyi Géza elnök kimondotta a 48-as alkotmánypárt megalakulását és egyhangúlag elfogadott határozat szerint erről értesítik az országos 48-as alkotmánypártot. Kimondották még azt, hogy ezen alkalomból táviratilag üdvözlik. Wekerle Sándor miniszterelnököt, gróf Andrássy Gyula pártelnököt és gróf Apponyi Albert minisztert.

Dr. Zsigmond Ferenc felszólalásában kifejtette, hogy a most megalakult 48 a3 alkotmánypártnak feltétlenül megfelelő sajtóorgánumra van szüksége, melyre ajánlja a Tolnamegyei Közlönyt, mert ez a lap már 47 év óta fennáll és mindenkor hűséggel szolgálta és hirdette a függetlenségi és.negyvennyolcas eszméket.

Indítványát közhelyesléssel elfogadták'.

Az - értekezlet déli 12 órakor az elnök éltetésével ért véget.

Amit a hazatérők beszélnek.

Akik vitézül harcoltak, vérzettek, keserves hadifogságot szenvedtek a hazáért, bizony megérdemlik Oroszországból való hazatértükben, hogy a sok nagy külső éB belső ügyről egypeccig rájuk fordítsa figyelmét az ország, mégpedig necsak ellátásukra, hanem arrra is, amit élményeikről, tapasztalataikról beszélnek.

„Oh de jó itthon lenni !“ hálálkodott egy marosvásárhelyi honvéd csakhogy megérnem engedte a felséges Afyauristen, hogy ahajt mögest láthatom szép szülőházamat, szülő édesanyámat, feleségemet,_ három kisded magzatomat. Most már aztán azt se bánom, ha visszaparancsolnak is valamelyik csatamezőre; egy élettel én is ados vagyok a hazámnak : ha meg visszakerülök, még ba nyomorékon is: tudom gondot viselnek* ram.

Szóba kerülj hogy itthon sem fenékig tejfel az élet, van itt bizony baj és gond is elég.

**• —- En *zt egyet se csudá'om — mondta rá a székely — az volna inkább nagy csudám, ha a nagy bábomban hajunk szála se görbült volna meg. Majd eligazodik rendre, ami bajunk

akad is. De mi ez ahhoz képest, ami odaát van az oroszoknál ?

Aztán élbeszólte, hogy mi [mindent látott, amig átvergődött az „idegeny“ országon. Nincs ott semmi rend, se törvény; nem dolgozik, nem engedelmeskedik ott senki, csak lógnak, rabol' nak, gyújtogatnak, gyilkolnak mindenfelé. S még szlobodának, vagy szabadságnak hívják ezt a pokoli zenebonát, pedig miféle szabadság az, ahol senkinek se biztos a vagyonkája, meg az élete ? A farkasok élnek ilyen «szabadsággal az erdőbén.

— ügy tartom — folytatta a világlátott honvéd — hogy csak a bolondnak szabad minden, annak is csak azért, mert nem tudja mit/ cselekszik, meg aztán csak addig, amig össze nem kötözik. Beh más a magyar szabadság 1 Itt szép rendjében megfér egyik ember szabadsága a másiké mellett.

Az a nevezetes, az a közfigyelemre és publicisztikai értékelésre méltó, hogy mind igy beszélnek a hazatérők. Isten hozta, Isten tartsa őket 1

Szeniczey Ödön nekrológja.

Szeniczéy Ödön megyénk szülöttje, a paksi kerületnek két ízben is volt országgyűlési képviselője, 83 éves korábau, Budapesten elhalt.

Halálára nekrológot nem irt egy lap sem, pedig ezzel tartoznánk neki, ha nem sikerült is életpályáját olyan nimbusszal bevégezni, amilyenre születése, tehetsége, előnyös tulajdonai és kedvező összeköttetései révén jogosultsággal bírt.

Ideális szép, müveit, tehetséges fiatal ember volt. Deák Ferencnek közeli rokona, ennek egyik kedvence, jó szónok, Somsits Pál idejében Széli Kálmánnal együtt a kópviselőház jegyzője volt. Első közéleti szereplése is már szenzációs hősi ténnyel indult meg. 1865. évbén lett a Duna- földvári járás szolgabirájává megválasztva és ezen napon este egy, a paksi Casinóban tartott bűvész- előadáson Korniss Pál volt paksi ügyvéd a szereplő bűvésztől azt kivánta, hogy a „Kossuth- marsot játsza el.u Erre gróf Wurmbrand, a Pakson állomásozó egyik lovas ezred főhadnagya odakiáltott, hogy „Hinaus mit dem Kerl!“ Szeniczey oda ment elébe, bemutatta magát, mint a járás uj szolgabirája és a közrend őre azon kijelentéssel, hogy az ő teendője a rend fenntartása és a rendbontókkal .eljárni. Rögtön pro- vokálás lett ezen erélyes fellépés következményé s habár azon hir volt elterjedve,* hogy gróf Wtirin- brand az egész ezred leghíresebb kardvivója, mégis rövidet húzott, mert egy csapással fejéből «egy szeletet leszelt s egyúttal jobb karját ketté vágta, sőt a szekundánsok hibája miatt még a hátán is végig súlyos sebet vágott úgy, hogy Sokáig és nagy ápolás mellett maradhatott csak életben, de csonka karral. Elhalt királyunk (mint rokonához) saját házi orvosát küldte le ápolás végett. Később, midőn Szeniczey, mint a delegáció által birodalmi várerősségéink megvizsgálására kiküldött bizottság egyik tagja, jelentésén Volt a királynál, ez megkérdezte tőle, hogy ő volt e gróf Wurmbrand ellenfele ?

A vagyonszel zés ösztöne sok tehetséges embernek vágta már be előmenetele útját! így járt Szeniczey Ödön is! Azt a kedvelt fiatal szereplő férfit, akit ismerősei a belügyminiszteri állásra jelöltek ki, egy börze spekuláció vagyo- nilag és moraliter is tönkre tette. Kár volt érte és mi, akik őt jó hazafiságáért, előnyös tulajdonaiért szerettük és közelebbről ismertük, őszintén sajnáljuk s igaz részvétet érzünk az ő elmúlása felett! Hag/mássy gároly.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Március 15. A magyar szabadság hajnalhasadásának 70. évfordulóját, március 15 ikét hazafias kegyelettel ünnepelték meg az egész országban. JSzekszárdon a középületekre kitűzték a nemzeti zászlót, (délelőtt 9 órakor pedig a belvárosi templomban tinnnepóiyes nagymise volt, melyet dr. Fent Ferenc apátplébános végzett Fe- hérváry Ferenc és Horváth Károly káplánok

' segédkezésével. A hatóságok testületileg jelenték meg dr. Apponyi Rezső gróf főispán vezetésével. Szentmise végén egy szív- és lélekkel elénekelték a Himnuszt. Az iskolákban -hazafias ünnepélyek voltak és szünetelt az előadás.

— üj alezredes. A király Lázár Jenő csendőrőrnagyot, a kaposvári csendőrség parancsnokát, alezredessé nevezte ki.

— Hadnagyi kinevezés* A király Orbán

Márton 8. honvéd huszárezredbeli zászlóst, dr* Orbán Márton gyönki ügyvéd fiát, hadnaggyá nevezte ki. . \

— Nyugdíjaztatását kéfte. Dőry Jenő -dombóvári tb. főszolgábiró, betegségére való fekintetből beadta nyudijaztatása iránti kérvényét.

— Kinevezés. Őfelsége a király Joó Miklós 6. honv. gyal. ezr, zászlóst, Joó Károly bátaszéki kántortanitó fiát hadnaggyá nevezte ki.

— Véglegesítés. A pécsi királyi Ítélőtábla elnöke Döry István, dr. szekszárdi kir. törvény, széki joggyakornökot eddig ideiglenesen viselt joggyakornoki állásában véglegesen'megerősítette.

— Áthelyezés. A máv. igazgatósága Pártay Ödön vasúti hivatalnokot Taszárról Ujdombóvárra helyezte át.

— Sorozás. Szekszárdon most van folyamatban az 1894 január 1. és 1899. december 31-ike között született eddig alkalmatlannak talált népfelkelők összeírása. Ezeknek sorozást április

10—30-ika közöttT ejtik meg. -A pótszemlln alkalmasnak talált népfelkelőknek május 15-én kell bevonulniok.

— Esküvő. Geyér József paksi rk. el. iskolai tanító f. hó 2-án esküdött örök hűséget Weiss Blanka áll. elemi iskolai tanítónőnek.

— Kinevezés. Puncsert Alajos rk. elemi isk. tanítót a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Gyergyóremetére kinevezte állami isk. tanitónak. Paksi 16 éves tanítóskodása után f. hó

5-én távozott el uj állásának elfoglalására.

— Uj plébános. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök a Sárközben újonnan szervezett decsi plébániára Fehérváry Ferenc szekszárdi segédlelkészt nevezte ki plébánossá.

— Címadományozás. A király Trsztyánszky László főerdőtanácsosriak, Molnár Dezső alsónyéki jegyző sógorának a miniszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta.

— Áthelyezések. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök Fetter Gyula ^rtényi és Dióssg József yajszlói plébánosokat kölcsönösen áthelyezte. Értény község közszeretetben álló plébánosát egész vármegyénk meleg rokonszenve kiséri el uj állomásár^.

I — Vármegyei tavaszi közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága dr. Apponyi Rezső gróf főispán elnöklésével folyó'' hó 22-én tartja meg tavaszi rendes közgyűlését.

— Felhívás Tolnavárntegye lakosságához!

Ezúton is értesítem a vármegye lakosságát, hogy a m. kir. miniszterelnök ur Tolnavármegye területére Kaposvár székhelylyetGróf Széchényi Aladárt, Somogy vármegye főispánját nevezte ki közélelmezési kormánybiztossá. Mivel azok a nagy fontosságú érdekek, amelyek a közi élelmezési kormánybiztosságok felállítását szükségessé tettek és amelyek a kormánybiztosok működésének eredményességéhez fűződnek, csakis akkor biztosíthatók, ~ha kivétel nélkül mindenki igyekszik a nagy feladatok megoldásához segédkezet nyújtani, erre való tekintettel felkérem a varmegye lakosságát, hogy a közélelmezési kormánybiztos urat hivatalos tevékenységében úgy a vármegyének, mint az egész országnak igaz érdekében igyekezzék mindenkor és mindenben a legteljesebb odaadással és hazafias készséggel támogatni. Szekszárd. 1918 évi március 11. Forster Zoltán alispán.

—Alapítvány a hadiárvának. Wajdits Gyula pécsi ^orelátus kanonok, püspöki helynök, néhai Troli TFerenc főpapi jelvényeit értékesítette és a megyóspüspök és pécsi káptalan hozzájárulásával 7000 koronás hadikölcsönkötvónyekben fektetett alapítványt létesített a pécsi Emerikánumban, azzal a kikötéssel, hogy a tőke hozadékát egy hadiárva (lehetőleg fiú) élvezze, akinek hozzátartozói egyébként kötelezve lesznek az eltartására még hiányzó összeget kiegészíteni. Az alapítvány kamatait a káptalan előterjesztésére a mindenkori pécsi püspök fogja adományozni. .

— Halálozás. Scriba Gyula nyug. ma- josi néptanító eredményes 41 évi működése után életének 79-k évében folyó hó li-én elhunyt. Derék, becsült és tisztelt népnevelő volt, aki egész nemzedéket .tanított hazafias és vallásos szellemben. Haláláról a majosi hitközség az alábbi gyászjelentést adta ki: A majosi ág. hitv. evang. egyház község mély fájdalommal tudatja, hogy szeretett egykori tanítója tekintetes Scriba Gyula nyug. tanító ur 41 évi lelkiismeretes tanítói munkásság, 14 évi megérdemelt nyugalom után 79-ik életévében f. é. március 11-én d. e. fél 8 órakor hosszú, kínos szenvedés után megtért őseihez. Hült tetemeit márc. fl3 án d. tt. 2 órakor fogjuk az iskola udvarából örök nyug-; i helyére kikisérni, ^Emlékét hálás kegyelettel őrzik tisztelő tanítványai. Majos, 1918 március 11. A majosi ág. hitv. ev. egyház község.

Hosszú szenvedés után Bonyhadöu folyó hó 13-án elhunyt Frey -Béla nyug. posta- és távirda- felügyelő eletének 71. évében. A megboldogultban özv. Brandeisz Ferencnó szül. Frey Melanie, lapunk külrimnkatársa édesatyját gyászolja;

Till János, Paks község szimpátikus pénztárnoka, ki a községet *15 éVen szolgálta híven óé odaadással, múlt hó 26 án 63 éves korában rötid betegeskedés után elhalt.