Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-05-05 / 18. szám

2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1918. május 5. — Beiktatás. A sárszentlőrinci ev. egyház- község április hó 28-án, az elmúlt vasárnapon iktatta be hivatalába újonnan megválasztott felügyelőjét: dr. Pesthy Pált. Az ünnepség a sárszentlőrinci ev, templomban folyt le, a beiktatást Horváth Sándor paksi íőesppres végezte. Az istentisztelet végén a főesperesi beiktató beszéd és a felügyelői eskü elhangzása után a nagy gyülekezet közgyűléssé, alakult át, melyen az uj felügyelő megtartotta komoly, tartalmas, min­denkiben bizalmat keltő székfoglaló beszédét. Ezután a lelkész az egyház község,, négy virág* bokrétás gyermek, a gyülekezet kicsinyei, a lel­kész felesége pedig a Nőegylet nevében üdvö zölték az uj felügyelőt, ki a nap emlékére a gyülekezet orgonaalapján ak 200, a Nőegyletnek 100, a Férfi Dalárdának 5j) korona adományt is juttatott, — Református lelkészválasztás. Az ólrécskei ref. egyházközség a megüresedett lelkészi állásra egyhangúlag Okos Gyula őcsényi lelkészt, válasz­totta meg. — A fűgimnáziumi Mária-kongregáció mű­kedvelő előadása népes és előkelő közönség rész­vétele mellett folyt le a f. é. április 27-én a szekszárdi Róm. Kath. Olvasókörben. A „Fronton és a front' mögött“ cimü 5 felvonásos ifjúsági operett^ kerek, összevágó, szépen lepergett elő­adása egyformán díszére válik a kongregáció szépet és nemeset nevelő eszméjének, precíz és mindenre kiterjedő betanításával a rendezés fáradságos munkáját végzett dr. Piliván Mihály főgimnáziumi hittanárnak és annak a lelkes ifjú gárdának, kik éneklés és előadásbeli képességük odaadó kifejtésével vitték sikerre a mindentekin­tetben sikerült előadást. Nem volnánk igazságo­sak a szinmüvészkedő nagy és kis diákok iránt, ha megkülönböztetésül kiemelnénk egyiket is a másik mellett egészében jól sikerült előadásukban. Ma vasárnap közóhajtásra megismétlik színjátszá­sukat, melyet most is épugy, mint az első elő­adást, tombola játék követ, Daróczi Zoltán gymn. tanuló szép és ügyes lombfürész munkáinak ki­játszásával. A jövedelem a szegény tanulók segé­lyezésére és a kongregáció céljára fordittatik. — Halálozások. Lénárd János zombori m. kir. adóhivatali pénztárnok, volt szekszárdi adó­tiszt életének 59-ik, tevékeny állami szolgálatá­nak 34-ik évében folyó évi április hó 28 án hosszas, kínos szenvedés után jobblétre szende- rült. Az elhunytat neje, született Fekete Emma, Mariska leánya és szekszárdi rokonsága gyászolják. Kardos (Kratky) Ernő nyugalmazott vé- méndi körjegyző 61 éves korában hosszas szen­vedés után Pécsváradon elhunyt. — Hivatalos birtokátadás. Uhl kultusz­miniszteri igazgató folyó hó 2-án dr. Fent Ferenc szekszárdi apátplébános, kér. esperes, Pécsi Lajos uradalmi felügyelő, Kommandinger Kálmán decsi főjegyző és Eszterbauer Lőrinc hitközségi góndnok személyekből álló bizottság jelenlétében adta át az uradalmi birtokból kihasított 50 katasztrális hold földterületet Fehérváry Ferenc plébánosnak, mint a vallás és közoktatásügyi minisztérium részéről biztosított plébánosi javadalmat. — Katonadiákok érettségije. A múlt hó 22-én és 23-án tartották meg a szekszárdi állami főgimrázium azon növendékei érettségi vizsgáját, akik 1917 szeptemberben még a VII. oszt-ba iratkoztak be | katonai besoroztatások folytán úgy a VII., mint a VIII. osztályból vizsgálatot téve résztvettek a részükre elrendelt érettségi vizsgára előkészítő kurzuson, öten jelentkeztek e vizsgálatra és valamennyien sikeresen állották ki az érettségi vizsgát. Az érettségit tett ifjak: Beleznay Ferenc, Götz János, Kalapos György ifj. Szabó ZoltáYi, Varga Ádám, ezek már be is vonultak ezredeikhez, — A hadisegélyfelszólamlási bizottság ápri­lis 29-én és 30-án tartotta első ízben ülését Forster Zoltán alispán elnöklésével. Éelebbezés az első tárgyalásra is százával került, azonban a beérke­zett felebbezések tárgyalásánál mindjárt megálla­pítást nyert az is, hogy eddig igen* sok esetben részesültek olyanok hadisegélyben, akik arra ép­penséggel nem tekinthetők rászorultaknak, mert tekintélyes földbirtok, szőlőtermés, vágyjóforgalmu üzlet jövedelmeit húzzák. A felszólamlási bizottság az ilyen aránytalanságokat természetesen végleg kiküszöbölni igyekszik. — Szekszardon nincs záróra? Éjjel is látó szekszárdiaktól halljuk, hogy egyik-másik, vagy talán csak egyik társas egyesületben a zárórán túl is fogyasztják a drága villany világítást és pedig nem holmi háborús közérdek szolgálatában, ha­nem a vidékre is kiterjedt kártyaszenvedélynek áldozói. De mert hogy még'sem járja, hogy amig petróleum hiánya miatt betegszobákban gyufa­világ mellett rakják a priznicet, addig egyebütt villany világit^ mellett folyjon a hazárdjáték; jó lesz illetékes köröknek legalább a villanyt lesrófolni az ilyen záróratullépéseknél. — Kisorsolt esküdtek. A szekszárdi kir. törvényszéknél 1918 évi május hó 27. napjá­val kezdődő esktidtszéki ülésszakra kisorolt es­küdtek: Janusek Géza Szekszárd, Paprika János Őcsény, Mayer Alajos Bátaszék, Sütő József Báta, Lőwy Mihály Bátaszék, Liptay Ádám Simontornya, Nagy Béla korházi gondnok Szek­szárd, Schuler József Bátaszék, Radics Gábor Zomba, Doszpod Pál Harcz, Buday János Alsónyék, IQ. Zsikó János Alsónyék, ^ Tóth P. István Alsónyék, Kunczer János bognár Szék szárd, Klein Lajos Nagydorog, Fauszt . József Sárszentlőrinc, Friedmann Béla Szekszárd, Szabó G. Márton Zomba, Hoffmann Sándor Szekszárd, Székelyi Pál Székely Szekszárd, Greifenstein János Sárszentlőrinc, Bulyáki János Szekszárd, Varga János Mörs, Pető Sándor Lovas Kölesd, István Óc^ény, Zsikó Mihály Alsónyék, Tóth Gyula Szekszárd, Kleiszner György Bátaszék, Hetényi József Szekszárd, Csapai Sz. János Alsónyék. Pótesküdtek: Posgai János, Reich József, Török Pál Majsai, Tóth Antal, Székelyi József, Kovács Pál Mfejsai, Mechtl József, Mihályfy Lajos, Nagy János Szeremlei és Bitz János Szekszárd. — Országos vásárok. Folyó hó 6-án Szék- szárdon és Tolnán, 13-án Pakson és 14 én Regölyben országos vásárt tartanak. — Gyönge a villanytolepi akkumulátor. Pár hete már,' hogy a városi villanytelep csak dél­utántól kezdve képes az áramszolgáltatásra és igy városunk azon ipartelepei* melyek villanyerőre rendezkedtek be, a munkanap javarészében, reg­gel 7 órától délutánig tétlenségre vannak kár­hoztatva. — Nagy hátrány ez különösen lapunk nyomdájára, mely a gépkezelői személyzetet ilyen­formán csak délután képes munkába állítani, s ez nemcsak produktivitását érinti károsan ennek a különösen naptárgyártmányaival az egész or­szágban keresetté és kiválóvá lett nyomdaüzem­nek, hanem igen sokszor a közre is káros kése­delmet okoz a délelőtti villanyáram hiánya a háborús adminisztrációhoz sürgősen elkészítendő nyomtatványok késése révén is. Igaztalanok len­nénk a város iránt, hogy ezért a város vezető­ségét okoznánk. Hiszen a háború alatt igazán a városi adminisztrációban a villanytelep prosperált a legjobban és tényleg nem tehet a város arfól, hogy a villanytelep akkumulátorából a számítás- nélküli fémrekvirálás a Fémközpont jutalékainak növelésére elvitte az ólomtöltelék javarészét. — Azonban nem lehetne valahogy visszareklamálni az elvitt fémtömeget, amelyre itthon a háborús érdek szempontjából is szükség volna ? Muszáj mindent úgy venui: ahogy esik, úgy puffan? — Befagyott a városi jógkocsi. A városi jéggyár megkezdte a 'jéggyártást, azonban szer­ződésbeli kikötés ellenére nincs a város abban a helyzetben, hogy a jeget a megrendelőkhöz szál­líttassa, mert a jéghordó kocsi megbetegedett. Olyan szivelhájasodás-féle bajt kapott, mert éppen a jéghordás megkezdési időszakában megállapí­tották, hogy ilyen nehéz állapotban a hadi koszton élő városi lovak nem bírják. így aztán aki jeget akar, dupla áron fizetheti, merthogy a szállítás legalább annyiba kerül neki, mint maga a jég. Természetesen, a jéggyár azárt S9git magán és a helybeli fogyasztók elmaradását vidékiekkel pó tolja. Szállíthat Sárbogárdra, Bonyhádra *— csak éppen Szekszárdra nem. Azonban joggal merül fel a kérdés, hogy azt a soványitó kúrát, amelyet most kezdett meg a munkaszezonban a jeges kocsi, nem végezhette volna el a téli holt szezon­ban ? Mert hát elvégre nem azért tartjuk a jég­gyárat, hogy nyáron nekünk szekszárdiaknak — csak köhögjön. — A tolnamegyei közalkalmazottak nagygyű­lése. A háború egyik legégetőbb szociális problémája, a köztisztviselők megélhetési viszo­nyainak lehetetlenné válása megmozdítja a megye­beli állami, vármegyei és községi alkalmazottakat is. A folyó hó 12 én délelőtt Szekszárdon a városháza közgyűlési termében nagygyűlést tar­tanak, melyet az «Állami Tisztviselők Országos Egyesülete szekszárdi helyi bizottsága kezdemé­nyezése és megbízása folytán dr. Padányi Andor kir. tanfelügyelő hivott össze. A nagygyűlés tárgya a közalkalmazottak megélhetési nehézsé­geinek és a kibírhatatlan helyzet orvoslása iránti lépéseknek megvitátása és sürgős kormány- intézkedés kérése. — Tanítói közgyűlés. A szekszárdi róht. kath. espereskerület tanítói köre folyó hó 23-án d. e. 10 órakor Szekszárdon, a belvárosi iskola- épületben dr. Fent Ferenc ^»átplébános, kér. esperes elnöklésével közgyüléslrtart. Tárgysoro­zat : 1. Veni sancte. 2. Elnöki megnyitó-beszéd. 3. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 4. Gróf Zichy Gyula megyés­püspök üdvözlése, 5. Gyakorlati előadás. Tartja : Horváth Ida szekszárdi tanítónő. 6. Felolvasás a gazdasági tanításról és többtermelésről. Tartja: Garai Janos szekszárdi tanító. 7. Pénztárnoki jelentés és tagdíj beszedés. 8. Indítványok. • — Kálmán Dezső, a kölesdi ref. egyház - község érdemekben gazdag, kiváló lelkésze, ismert költő és egyházi író, lapunknak keletkezése óta értékes munkatársa, — mint értesülünk, — beadta nyugdijaztatása iránti kérvényét felettes egyházi hatóságának. — Mi lesz a IV. őrlési tanúsítványokkal? Május 15 én kezdődik az utolsó és legnehezebb élelmezési évnegyed. Mivel már eddig is igen sokan fölélték beőrölt gabonájuk lisztjét és köl- , csönökből tengődnek, égetően sürgős, ^ hogy^ az őrlési tanúsítványok kiadását megkezdjék, mert a 15 én beálló nagy torlódás mellett a malmok nem lesznek képesek a kellő időre lisztet adni, pedig május 16-át is koplaló kúrán várják ki igen sokán, mivel lisztjük már elfogyott. — Vissza kell állítani a makszimális árakat, ha egyéb élelmiszerre nézve nem is, de a húsra nézve sürgősen és okvetlenül. Az a kísérlet, amikor pár. héttel ezelőtt az árszakértő bizott­ság a makszimális várak megállapítását felfüg­gesztetté, az akkor 9—10 K ás húsárakat ma-holnap csaknem megkétszerezi. Jellemző a szekszárdi mészárosok eljárása, hogy nem egyforma ára­kat szednék a fogyásztóktól. így pl. panaszolta nálunk egy fogyasztó, hogy beteg gyermeke részére kénytelen lévén */* kg. borjú húst vá­sárolni, azért a huspatikáriüs 5, kor-t szedett. A városi árszakértő bizottság egyik vezető, tagja eftitt, aki hivatalból tagja énnek a sztrájkoló bizottságnak, szóvá téve mészárosaink tűrhetet­len áremeléseit, oda nyilatkozott, hogy az ő tudomása szerint még csak most kőszülnek 16 K-ra emelni a húsárát a mészárosok. így vannak informálva az árszakértő bizottság tagjai? Vagy a mészárosok mindenkinek egyformán nem emelik a hús árakat? Hiszen arra is vau rendelet, hogy az árak kifüggesztendők. Miért nem ellenőrzi ezt valaki ? Szekszárd r. t. vijroa közönsége joggal várja el a városi szervezettől, hogy képes legyen oly mértékben megvédeni vitális érdekeit, mintahogy pl. a központi járás főszolgabirája meg tudja védeni községeinek ér­dékeit, mely községekben a lakosság has-ellátása jó és zavartalan. Mert a tolnai, vágy a bátaszéki mészárosok is szeretik úgy ‘ a garast, mint a szekszárdiak és mégis az ármakszimálásnak alá­vetik magukat, lehet, hazafias megértésből is, de első sorban az erűskezü közigazgatási hatóság rendelkezései folytán. .Hasonló eljárást kérünk Szekszárdon is. — A leszállított fejkvótakülönbözet beszállí­tása Szekszárdon április 30-án vette kezdetét tés pedig e napon tartoztak beszállítani az 1—200. házszám, május 1-én a 201—400, május 2-4kán a 401—600, 3-án tartoznak beszállítani a 601—800, 4 én a 801—1000, 6 án az 1001—12100, 7-én az 1201—1400, 8-án az 1400-on felül többi ház- számok lakói, az alsó éá felső paskum és] Csatár lakói május bó 10 én; míg 11-én a számozatlan kül és belterületek lakói. , ., — A tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyógyí­tására és üdülésére szánt alap javára újabban a következő adományuk folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Óváry Ferenc JGyönk 100, Szeghy Sándor, Szekszárd 100, Schmideg Mór, Szekszárd 100, Gyönk község 100, Ras- sovszky Julián, Budapest 25, Simontornyai Takarékpénztár 100, Berger Pál, Simontornya 25, Fried B. és Fia, Simontornya 100, Goldgrä­ber László, N.-Dorog 50, Dr. Bitter Károly, Bonyhád 20, Takács József, Gyulaj 10, Kurcz Béla, Bölcske 10, Lemle Béla, Györköay 10, Sztankovánszky Imre, Bpest 50, Niefergall Nándor, Dunaföldvár 20, Rózsay Elemér, Len­gyel 20, Schmiedt’ Mór, Dombóvár 5, Zsoár Ferenc, Tengőd 4, Horváth László, Szakcs IQ, Bauer Károly, Dunakömlőd 10, Dicenty fái, Tevel 10, Heisler Jakab, Kecsege-puszta 200, Heisler Jakabné 300, dr. Holndonner A., Hőr gyész 10, Nyéki József, Ócsény 20, dr. Maye- Gyula, Szekszárd 30, dr. Schall Kálmán, Bony­hád 10, Laki László, Kistormás 5, Varga» Lajos, Kánya 3 koronát. Ézen szives adományokért őszinte köszönetét mond gróf Apponyi Rezsőné. '— Óvatosság. Pozsony környékén egy eddig ismeretlen egyén azzal hitegeti* a közön­séget, hogy dróttalan táviró utján áz oroszországi hadifoglyokról híreket tud szerezni. Többek közt rövid idővel ezelőtt egy katonatisztnek tett Ígéretet arra nézve, hogy orosz fogságban ldvő fiáról, a pozsonyi drótnélküli táviró állomás ut­ján híreket, szprez. »A hír még a mai napig sem érkezett meg és az ajánlatot tevő azóta nem mutatkozott. Tekintettel arra] hogy Pozsonyban radiotelegraf állomás nincs, topábbá, hogy magán- egyén ilyen utón híreket szerezni nem is tudhat, valószínű, hogy az illető a közönség hiszékeny­ségét kihasználva, anyagi előnyökhöz akar jutni. Mindezekből kifolyólag a közönség helyesen teszi, ha az ilyen ajánlattevőt a legközelebbi rendőri, vagy katonai hatóságnak átadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom