Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-11-10 / 45. szám
3 1918. november 10. — /V szabad sajtó. A nemzeti népkormány- uak első teendője volt a ceqznra eltörlése, a szabad sajtó megteremtése. Az igazságügyminiszter megszüntette a lapok cenzúráját és a lapok fel- fgggesztését visszavonta. — A politikai bűnügyek megszűntetése, Az jgazságügyaniniszter rendelete folytán megszüntették az összes politikai bűnügyeket és az ilyen bűnügyekből folyólag a. letartóztatott összes egyé neket a fogházakból elbocsátották. így kerülték ki a szekszárdi törvényszéki fogházból is a letartóztatott foglyok. Az internáltakat is haza küldöttek. — Orosz munkások távozása. Szék szárd és Tolnavármegye területén foglalatoskodott oroszok az elmúlt hét végével eltávoztak. Igen sok helyről — dacára a honvágynak — szomorúan váltak meg a jóravaló, munkaszerető oroszok, kiket az egyes polgárok már mint a családjukhoz tartozót kedveltek és emberükké neveltek. A lapunk nyomdájában foglalkoztatott tizenegy orosz is a hét végével — közel négy évi becsületes és szorgalmas munka után — eltávozott. Az orosz szakmunkások az igazgatótól érzékeny búcsút vettek és megköszönték az emberséges és gondos bánásmódot, melyet ittlétük alatt élveztek. Távozásukkor az oroszok külön jutalomban részesültek. — Hadisegélyesek figye’mébe. A pénzügy- miniszter ma táviratilag közölte a polgármester rel, hogy a hadisegélyek november és december hónapokban azoknak is kifizetendő, akinek férje, v«gy aki után a segélyt kapja, a. katonai szolgálatból visszatért. ö — Magyarország területi integritása biztosítva- A berjini „Lokalanzeiger“ írja, hogy Parisban rendkívül nagy rokonszenvvel fogadták Károlyi Mihály uralomra jutását s benne biztosi tékát látják annak, hogy Magyarország többé semmi összeköttetésben nem lesz Németországgal s igy nincs értelme Magyarország feldarabolásának, sőt Magyarország te ületi integritását biztosítani kell. Ép ezért nem kívánja az ántánt sem Erdély feldarabolását, sem az északi 8 vármegye elcsatolását, hanem megelégszik az e részeknek adandó teljes autonómiával. — Szmrecsányi egri érsek nyilatkozataSpmrecsáhyi egri érsek ma arról értesítette a nemzeti tanácsot, hogy az egri érsekség összes javait a rokkant katonák rendelkezésére bocsátja. Egyben azt a hirt is vesszük, hogy a magyar országi összes püspökök a legközelebbi napokban konferenciát tartanak, melyen elfogják hatá rozni, hogy az összes püspöki birtotokat a katonák javára fogják álengedni. — Szekszárd közbiztonsága. A forradalom kitörésével egyidejűleg az ország, lakosságának az az eleme, amely már a háború előtt is sok dolgott adott az igazságszolgáltatásnak — sajnos — az ország több vidékén igyekezett felborítani a rendet, hogy aztán a zűrzavarban büntetlenül rabolhasson és fosztogasson Ennek megakadá lyozása végett, a n'gmzcji kormány sürgős rendeletet adott ki, hogy az ország minden községében és városában^ nemzetőrségek szereztessenek, hogy a békés és dolgozni akaró polgárság, vagyon- és életbiztonságát — ha kell —fegyverrel is biztosítsák. Szekszárdon a mai napig már több mint 200 katonaviselt és harcteret járt tagja van a polgárőrségnek, kik valamennyién önként jelentkeztek és életre halálra megesküd- tek, hogy >a népkormány parancsai szerint az utolsó csepp véri.g küzdenek. mind^zok :ellen, kik garázdálkodásaikkal veszélyeztetik a forradalom nagyszerű eredményeit s Jghetővé, teszik* hogy. egy, esetleges ellenforradalom anarchiába döntse- az^ országot. A szekszárdi nemzetőrség szervezője, éa^ parancsnoka az olasz, fogságból csak az imént hazatért Szabó János városi főmérnök, t. főhadnagy, ki páratlan szakavatottsággal és éjjelt napj pallá tevő szorgalommal buzgólkodik a nemzetőrség minél tökfélétepbh kilpitésín, Naponkint 4Q— 50 ujabl) taggal növekszik: ez a nagyszerűi Bzejyezet, amely hivatva, van, hogy fegyveres- erejével elsősorban is Szekszárd, aztán erejéhez képest a vidék nyugalmát és. közbiztonságát biztosítsa. ‘ — Dr. Komáromy Gyulát, Szekszárd közönségének népszerű és. fáfadhatgjfon orvpaát, múlt szombaton k^t berpgott katona saját lakásán megtámadta. A sajnálatos eset úgy történt, hogy,, délután két katona állított, be hozzá, hogy sebeiket; kötözze be A mindig előzékeny orvos készséggel teljesítette volna kérésüket, azonban eh fogyott a kötszere és igy a kórházba küldötte őkfej. Erre az-egyik fegyverrel, a másik pedig, székkel támadt rá. Dr. Komáromy fGyula nem veszítve el lélekjelenlétét, lekapta a falról forgó- pisztolyáig hegy ártalmatlanná tegye nierénylőit. Amjnt ezt látták, kirohantak és beverjék az or- ^os ablakait. — A mindenki által nagyrabecsijU, néporyos Szerencs és mfegnjenekiUéséA, örvendünk ds kívánjuk, hogy még sokáig teljesíthesse a szenvedő SOJberiség javáf.a. fáradhatatlan orva?» és emberbaráti működését. — Megalakult Szekszárdira a Munkástanács. A magyar social demokratapárt fővárosi pártvezetősége intézkedése folytán a szekszárdi szervezett munkásság a f. é. november hó 4-én népes értekezletet tartott, melyen kimondották, hogy az ideges közhangulatra való tekintettel népgyülés megtartását mellőzik, azonban a városi lakosság ügyeiuek intézésére a városi képviselő- testület által megalakított Nemzeti Tanács mellé a doldozó munkásosztályok érdekeinek képvise letére Munkástanácsot alakítanak. Ezt a határozatot az alábbi levélben kösölték dr. Szentkirályi Mihály polgármesterrel, mint a Nemzeti Tanács elnökóv.1: A „Nemzeti Tanács“ tekintetes Elnökségének Szekszárdi. Szekszárdion, 1918. évi november hó 7. Tisztelettel beje entjük, hogy Szekszárdon a Munkástanács, megalakult, melynek tagjai a szervezett munkások részéről : elnök : Koretzky János; alelnök : Rácz Pált; jegyző: Hemm József. Tagok : Kaufmann Mátyás, Brinke Ferenc, Horváth Gyula könyvkötő, Bányai Ferenc, Kovács Pál, Joó Gyula ; — továbbá a szociális érzésű polgártársak részéiből : ifj. Leopold Lajos nagybérlő és Erdei Lajos hírlapíró, járási számvevő. Jelentjük továbbá, ha a munkásság zöme hazaérkezik, úgy a Munkástanács tagjainak létszámát kiegészítjük, hogy az a „Nemzeti Tanács“ létszámává! egyenlő legyen. Midőn ezen bejelentésünk szives tudomásul vételét kérjük, egyben felhívjuk a tekintetes Elnökséget, hogy a Nemzeti Tanács üléseire szóló meghívót címűn re: Molnár-féle nyomda i’.-t., minden egyes alkalommal megküldeni kegyeskedjék, hogy önzetlen munkálkodásunkkal az uj, független Magyarország felépítéséhez hozzájárulhassunk. Hazafias üdvözlettel: Rácz Pál Koretzky János Hemm József alelnök. elnök. jegyző. — Katonák a Nemzeti Tanácsban. A szekszárdi Nemzeti Tanács végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy a harctérről hazatért katonák képviselőit i$ meghívja a Nemzeti Tanácsba, mely mindennap d u. 5 órakor a városházán tartja gyűléseit. A katonák képviselői: Csötőnyi János Csizmadia, Mészáros András Király, Máj sai István Szászi, Bóvári József, Támer Mátyás, Czank János Preiner, ifj. Nagy Mihály István Vég, Prantner János, Sinorovics István Lendvai. — Minden polgárnak legnagyobb vágya ma a rend, a belső béke. A hülönféle mozgolódások joggal keltettek aggodalmat, hogy a forrad lom nálunk is orosz minta szerint fog lefolyni. Az intézkedések azonban, amelyok az élet és vagyonbiztonság érdekében történtek, megnyugtattak bennünket s reményt nyújtanak, hogy a magyar forradalom vérnélküli s igy dicsőséges leszen. Minden bizalmunk megvan a vezetők eré- lyében, okosságában és tapintatában; Ezekkel a tulajdonságokkal, hisszük, sikerülni fog nekik a rend fenntartása, amely ma a legfőbb feltété- ahhoz, hogy a kivívott eredményeknek gyümöll csük is legyen. Természetes, hogy az ilyen nagy változás minden zökkenés nélkül nem történhetik meg, de az már lehetséges, hogy ezekből ne legyen nagyobb baj, hogy ez; ne állandósuljon* Hisszük, hogy ez a remény nem lesz. hiábavaló. — Az uj kormány birtokpolitikája* Búza Barna földmi ve lésügyi miniszter kijelentette, hogy a kormány minél nagyobb tömeget akar földhöz juttatni, érvényesíteni akarja azt az elvet, hogy azé legyen a föld, aki műveli. Búza Barnának az a szándéka, hogy törvényjavaslat készüljön arról, hogy az állam megfelelő vételárért megváltja az állami, községi (városi) egyházi pénzintézeti birtokot vagy egészben, vagy legalább azok nagy rés?ét egyforma kiterjedésű kisbir- tokra osztja fel és ötven éves törlesztésro eladja a jelentkező földműveseknek. Búza Barna meg akarja szüntetni a hitbizományokit és olyan kis- birtokokat óhajt létesíteni, amely kishirtokot egy család megművel és abból megél. Az ilyen birtoknak átlagos kiterjedése 10 hold lesz. A megváltott birtokokból elsősorban gazdasági cselédek kapnak ingatlant, mert a miniszternek az a terve, hogy minél áübb.ünáUő.gazd«'! és. minél kevesebb cseléd legyen az országban. Csatlakozás a Npmzati Tanácshoz. Zichy Gyula gróf pécsi megyespüspÜk leVelet intézett folyó hó 2-án a pécsi Nemzeti Tanácshoz, mely • ben bejelentette, hogy a pécsi illetve pécsegy- házmegyei rk. papság csatlahozik a Nemzeti Tanácshoz és a közjóra induló tevékenységében készséggel támogatja. — A hadügyminiszter parancsa a hazatérő katonák dolgában. Linder Béla hadügyminiszter a következő parancsot adta ki: Parancs. Megtiltom, bogy a vonatokon hazánkba visszatérő katonák podgyászait vasúti ellenőrző közegek vagy katonai rendőrök, pályaudvari őrségek stb. ellenőrizzék, megvizsgálják és tőlük bármit is elkobozzanak. — Ezzel szemben elrendelem, hogy tőlük minden fegyver és lövőszer elvetessék. Budapest, 1918 november 4. Linder Béla, hadügy- ügyminiszter. Az összes kerületi parancsnokságok utasítást kaptak a hadügyminisztertől hogy a visszajövő katonák fogadására és irányítására a területükön fekvő fontosabb vasúti állomásokon fogadó állomásokat szervezzenek. Ezeknek az a célja, hogy legénységet a jelenlegi helyzetről tá- jékoztassák, élelmezéséről gondoskodjanak és tovább irányítsák. — Halálozások. Tihanyi Domokos Tofoa- vármegye nyug. tanfelügyelője folyó hó 5-én este 10 órakor életének. 71 ik, boldog házasságának 33. évében csendesen elhunyt. Negyven évet meghaladó időt töltött a tanügyi pályán, melyet mint tanító kezdett meg Györgyszentmártonban, majd a balatoni Szeretet házban tanitott. Kiváló szorgalmának és eredményes működésének jutalmául segédtanfelügyelőnek nevezte ki a kultusz- miniszter. Ungváron már tanfelügyelő volt s itt különösen a magyarosítás terén tűnt ki. Az ung- megyei tanítói kar valósággal bálványozta vezetőjét. Ungvárról Tihanyi Domokost a vallás- és közoktatásügyi miniszter Tolnavármegyébe nevezte ki, ahol a népoktatási tanügyet magas színvonalra fejlesztette. A tanítói karnak igazi jóakaró atyja volt, ezért megválasztották a „Tolnamegyei Általános Tanítóegyesület“ elnökévé, mely tiiztségéről pár hónappal ezelőtt köszönt le, midőn a közgyűlés lelkesedéssel az egyesület örökös diszelnökévé választotta. A tanítói kar azzal tisztelte meg elnökét, hogy nevéről a „Tanítók Házá“-ban Tihanyi alapot létesített a tanitók egyetemet látogató fiai részére. Valóságos apostola volt Tolnavármegyében a magyarosításnak, s számos nj iskolát szervezett. A millenáris Ma- gyarositó-Alap kamatainak évenkinti kiosztása által buzdította a tanítói kart a magyar nyelv és a magyar beszédnek terjesztésére. Minden társadalmi és kulturális mozgalomból is kivette a részét. Halála széles körben nagy részvétet keltett, különösen a tanférfiak körében örökké felejthetetlen lesz emléke. Koporsóját számos koszorú borította, Padányi Andor tanfelügyelő, az egyesület elnöke, egy küldöttség élén a „Tolnamegyei Általános Tanítóegyesület“ nevében tett koszorút a felejthetetlen örökös diszelnök ravatalára és részvét t fejezte ki a gyászbaborult özvegynek. Temetését Ir. Fent Ferenc apát f. hó 7 én d. u. 4 órakor végezte, melyen igen sokan jelűtek meg' Haláláról a. következő gyászjelentést adták ki: „Ozv. Tihanyi Domokosné a maga és nevelt gyermekei: Kayos Erzsébet és Felber Károly, egyetlen testvére: Felber Iván paáli plébános az összes rokonok nevében megtört szívvel tadatja, hogy szeretett férje, a gondos nevelőapa, hű. testvér és áldozatkész okon : Tihanyi Domokos, Tolnavármegye nyug. tanfelügyelője folyó hó 5 én este 10 órakor hossza, türelemmel viselt szenvedés, után éjeiének 71., boldog házasságának 33. évében az Urban csendesen elhunyt. Temetése folyó hó 7-én délután fél 4 órakor lesz Kossuth Lajos-utcában levő gyászházból a róni. katb. vallás szertartása, szerint. Az engesztelő s zent mi seáldozat folyó hó 9-én délelőtt 8 órakor lesz a? örök béke honába tért lelkiüdveért a belvárosi róm. kath. plébáni-templomban. Szekszárd, 1918 november hó 6-án. Legyen megváltás a halálod sok szenvedésedért és lássuk viszont egymást az Isten igazságába vetett hitüükert!“ —- A gyászoló család kéri a koszorúk mellő-zését.“ A Grosch-családot mély gyász érte özvegy Grosch Józsefné szül. Asztaller Etelka elhunytá- val. Haláláról az alábbi gyászjelentés szól: „Grosch Etelka férj Murakeözy Árpádné, dr. Grosch József, Grosch Carola férj. df. Keck Lászlóné, Grosch Vilma, Grosch Pál az összes rokonok nevében legmélyebb fájdalommal tudatjuk, hogy forrón szeretett édesanyánk : özv. Grosch Józsefné szül. Asztaller Etelka rövid szenvedést a halotti szentségije, áhitatoSf fej vétele után 1918. évi november hó 4 ód, életének 78 ik, évében csendesen elhunyt. Drága halottunk hült tetemeit folyó évi november 6-án délután 4 órakor fogjuk a paksi Kálvária- temetőbeu ideiglenesen nyugalomra helyezni. Kz engesztelő szentmise-áldozat folyó 8-án délelőtt 8 órakor lesz a paksi róm. katb, templomban a Mindenhatónak bemutatva. Kelt Pakson, 1918. évi november hó 4 én. Áldás és béke jó anyánk drága hamvaira ! Asztaller Antónia nővére, dr. Grosch Józsefné sz. Murakeözy Lenke, Grosch Pálné sz. Zitta Heddy menyei, Murakeözy Árpád, dr. Keck László vejei, ifj. Murakeözy Árpád, Murakeözy Emmi, Murakeözy Tibor, Murakeözy Etus, Murakeözy Mária, Murakeözy Boldizsár, Keck Karola, Keck Ilona, Keck Antal, Keck Pál; ifj. Grosch József unokái.“
