Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-06-16 / 24. szám

2

TOLNÁM EGYE! KÖZLÖNY

A nyolcadik mnsyor hadikölcsön.

A hosszan elhúzódó háború további nagy pénzügyi követelményeket támasztván az állam - hatalommal szemben, a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadikölcsöty kibocsátása vált szükségessé. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal 51/20/o kai kamatozó adómentes járadékkölcsön-kötvényeket bocsát nyilvános aláirásra. A pénzügyminiszter tehát ez alkalommal is közvetlenül fordul a közönséghez.

Az aláírás tartama és az aláírási helyek. Az aláirás időtartama 1918. junius 12 tői július, 11-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és annak közvetitőhelyeiül szolgáló összes postahivatalok, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek.

A címletek nagysága. A kibocsátásra kerülő öVzP/o kai kamatozó járadék kölcsön kötvé- | nyei 50, 100, 1000,5000 és 10,000 koronás cím letekben fognak kiállíttatni.

Az aláírási át. Az 51/2°/0-kal kamatozó járadékkölcsön-kötvény kibocsátási ára voltaképpen 92 K 50 f-rel van számítva. De arra való tekintettel, hogy a járadék-kötvény kamatozása csak 1918. szeptembt^ 1-én veszi kezdetét s a jegyzéstől 1918. augusztus 31-ig járó kamatok az aláirási árba be vannak számítva, a kötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért a következő összegekben van megállapítva :

•1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértékbe befizettetik:

a) az 1918/évi junius hó 12 tői junius 27 ig bezárólag történő aláírás esetén 91 K 50 f:

b) az 1918. évi junius 27 ét követő időben 1918. évi julius 11-ig bezárólag történő aláirás esetén 91 K 70 f;

2. ha pedig $z alább ismertetendő kedvez-! ményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az ^aláírási határidő egész tartamára szólólag 92 K 50 f.

Kamatesedékesség. A nyolcadik hadikölcsön 100, 1000, 5000 és 10.000 K ás címletei minden év március 1-én és szeptember 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi ö1^0/«) kai kamatoznak. Az első szelvény 1919. március 1-én esedékes. Ettől eltérőleg az 50 koronás címletek évi szelvényekkel vannak ellátva s ezeknél az első szelvény 1919. szeptember 1-én esedékes.

A jegyzési nyomtatványok. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtaiványürlapok az összes aláirási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás levélileg is történhetik.

A befizetési elismervények kiállítása és I végleges címletek kiadása. A .befizetés alkal- mávál az aláíró fél az aláirási helytől pénztári elismervényt kap. A kötvények kiadásának időpontja idejekorán hirdetményileg fog közzété tetni. A kötvények kiadása költségpientesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismervények kiadattak. Az aláiró felek a cimletbeosztásra irányuló esetleges kívánságukat a jegyzés alkalmával az „Aláirási nyilatkozat“ -nak erre a célra megjelölt helyén kifejezhetik. Ily kívánság hiányában a jegyzett összegeket a legnagyobb cimletekben fogják kiszolgáltatni.

A kölcsön felmondása. A m. kir. pénzügyminisztérium a kibocsátandó 5V2°/o os jára dékkölcsönre vonatkozólag fenntartja magának azt a. jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafiizethesse. Azonban az esetleges felmondás 1925. szeptember 1 -ét megelőző időre nem történhetik.

Különleges kedvezmény a nyolcadik hadikölssönnél. A kibocsátásra kerülő 51/2°/o-os járadékkölcsönkötvények felkasználhatók lesznek a jelenleg alkotmányos tárgyalás álatt álló törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után az annak alapján kivetendő hadinyereségadó fizetésére. A hadinyereségadó fizetésénél a kötvények, — figyelemmel arra, hogy az aláirási ár megállapításánál a folyó kamatok is számításba vétettek s figyelemmel arra, hogy az aláirási helyek ötven fillér jutalékot szoktak a feleknek megtéríteni, — minden 100 korona névérték után a voltaképpeni kibocsátási áron, tehát K 92‘50 — 50 f = 92 koronával fognak számításba vétetni. Az aláírók a háború utáni leszerelés folytán eladásra, illetve árverés alá kerülő javakat a kibocsátásra kerülő járadékkölcsön- kötvényekkel fizetik.

Kölcsönnyújtás kedvezményes kamatláb mellett a kibocsájtandö. kötvényekre kölcsön- jegyzés céljaira. A kibocsátandó kötvényekre az Osztrák-Magyar Bank és a M. kir. hadiköl- csönpénztár a kötvényeknek kézizálogul lekötése (lombardirozása) moliett.a névérték 75°/o áig, a a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatban nyújtanak kölcsönt.

A fenti befizetési határidők alatt folyósított és igazoltan á jegyzett összegre történő befizetés céljaira szolgáló kölcsönök után a fél kívánságára a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatmb helyett évi 5°/o-os állandó kamatláb biz tosittatik. Ezenfelül a fent körülirt ■ módozatok mellett azoknak, akik igazolják, hogy a kibocsátott aláírási felhívásban foglalt befizetési határidők alatt az aláirásra bocsátott hadikölcsön jegyzése céljából más hitelintézetnél (bank,takarékpénztár, hitelszövetkezet stb.) vagy bankcégnél, vettek fel kölcsönt, a kölcsön ama részének visszafizetésére, amely az erre irányuló kérelem előterjesztésekor még igazoltan fennáll, évi ft5#/o-os állandó kamatlábon fognak uj kölcsönt nyújtani s ennek a kölcsönnek meghosszabbításánál is évi 5°/o os állandó kamatlábat fognak számítani.

Az aláírók kívánságára a kibocsátandó kötvényeket a szelvények beváltásával megbízott hivatalos beváltóhelyek 1919. december 31-ig költségmentesen fogják megőrizni és kezelni.

Bonyhádi tájfajta tehenek kivitele . Ukrajnáim.

A Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület múlt heti közgyűlésén országos állattenyésztési és közgazdasági jelentőségű eszmét vetett fel ifj. Leopold Lajos. Rámutatva és emlékezetbe hiva arra a nagy reményeket gerjesztett, de a háború által csirájában elfagyasztott érdeklődésre, amely Románia és a vele határos vidék, most már állami önállóságot nyert Ukrajna 'gazdaközönsége részéről nem sokkal a háború kitörése előtt tejelő marhatenyésztésünk, különösképpen a bonyhádi tájfajta tenyésztés iránt is megnyilvánult, — azt indítványozta,- hogy a háború által széttépett, egyébként igen értékes közgazdasági jelentőségű kérdést fejlesszük országos gazdasági programmá és a velünk békére lépett őstermelő Ukrajnával szemben teremtsük meg magyar hazánkban a magyar Svájcot, s az azelőtt is nagy érdeklődéssel tekintett magyar tehenészet részére békés gazdasági hódítással, az államok háborúját okozó védvámrendszer helyett, elsőrendű kvalitású bonyhádi tájfajta teheneink exportálásával hódítsuk magunkhoz az ukrajnai piacot.

Ez a jelentőségében és vonatkozásaiban országos érdekű indítvány természetszerűleg egyhangú lelkes visszhangra talált az Egyesületben. Csak mint érdekes körülményt, de a dolog hisz- tórikumához tartozót említjük fel, hogy a háború kitörése előtti évben vármegyénkben tehenészetünk tanulmányozása végett nálunk járt romániai és ukrajnai gazdákat Hőgyészen való látogatásuk alkalmával éppen ezidőszerinti főispánunk, gróf Apponyi Rezső üdvözölte.

Ifj. Leopold Lajos indítványa megvalósu lásában csakugyan beleillik a kelettel való békekötés után a mindkét fél javát1 szolgáló békés egytittmunkálkodásba. A most szerződő, de a háborús légkör látóköri eltolódásaiban nyugtalanságot keltő „Mitteleuropa“ háború utáni helyes gyakorlati értelmezése szempontjából is tanulságul szolgálhat ez az indítvány arra nézve, hogy nem elzárni és elzárkózni akarunk mi magyarok, hanem szabad versenyt és a jobb kvalitás érvé nyesülhetésót.

A gazdasági egyesület az elfogadott indítványról úgy határozott, hogy azt benyújtja a vármegyei törvényhatósághoz, pártolás és felkarolás végett eljuttatja valamennyi vármegye törvényhatóságához és a kivitel lehetővé tétele céljából eljuttatja az ország képviselőházához.

Hisszük, hogy a nálunk született eszmével, mint1 országos gyakorlati gazdasági programmal fogunk nemsokára találkozni. (e. /.)

A vagyonadóról.

— A VIII. hadikölcsön. — .

Mindig a vagyonadó rémével ijesztgetik az embereket. Azzal, hogy a nagy háborús -költségek végre is árra kényszerítik az embert, hogy 25—30 százalék ergjéig megadóztassa, vagy pedig részben - az állam céljaira foglalja le a magánvagyont.

Hiszen van abban valami, hogy legrosszabb esetben erre is kerülhetne a sor. De ez a végső eset, mert minden kormány tisztában van azzal, ho)>y ez érzékenyen csökkentené a nemzeti jőve delmet és általa a magyar nép adófizetőképességét is s igy lehetőleg kerülni kell ezt a nehéz pénzügyi helyzetből való kibontakozási módot. Valamit azonban teuni kell, hogy a pénz elértéktelenedését megszüntessük, mert ez könnyen katasztrófára vezethet. A jegybanknál levő állam- adósságunk fejében 5 milliárd bankjegy van forgalomban, Ausztria részéről meg éppenséggel 16 milliárd, ilyen pénzbőség mellett pedig mindennek .az ára megdrágult, mert a pénznek semmi becse nincsen. Mindenáron vissza kell fizetnünk ezt a, függ,őadósságot, hogy 1 jegybank vissza19 í 8, Junius 16.

vonja a papírpénz tömegét és a két milliárd körüli normális forgalom mellett, a pénz ismét vissza-1 nyerhesse rendes vásárlókepességét. Az egyetlen mód, amivel segíthetünk ma. gunkon, a hadikölcsön. Ha. ez sikerrel bonyolé- dik le, az állam nyomban leróhatja függő adósságát és abban a pillanatban véget ér a pénzbőség, maga a fizetőeszköz pedig régi értékével visszatereli a gazdasági életet a rendes mederbe. Egyszóval: a drágaság abban a mértékben alábbhagy, amilyen sikert a hadikölcsönnek biztosítani tudunk. És egyben elmúlik tőlünk a vagyonadó veszedelme is. Mert az állam, ha kölcsönt kap, nem kénytelen a magánvagyonhoz nyúlni s,a bajokat a nemzeti jövedelem csökkentésével orvosolni. Aki tehát hadikölcsönt jegyez, az egyszerre óvja is, gyarapítja is vagyonát.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Kinevezés. A király Draskóczy Pál dr.-tj a pécsi ítélőtábla jegyzőjét, a dárdai kir.: járás- bírósághoz járásbiróvá nevezte ki.

— Szentségimádás a békéért. A római pápá rendeletére múlt vasárnap az egész &atholiku8 világ szentségimádással könyörgött á mindnyájunk' által hőn óhajtott békéért. A szekszárd-belvárosi rk. templomban is szentségimádás volt ezen a napon.

— Ismét javul vasúti forgalmunk- Június hó 15-étől kezdve Budapest—Fiume- között a régen szünetelő gyorsvonatot újból forgalomba helyezi a Máv. igazgatósága. Az újonnan beállított^ gyorsvonat Budapest keleti pályaudvarról reggel 7 óra 10 perckor indul és este T óra 30 perckor van Fiúméban. Visszafelé Fiúméból reggel 8 óra 10 perckor indul és este 9 óra 5 perckor érkezik Budapestre. A mi saját külön kávédarálónkkal való csatlakozás lehetősége szempontjából az újonnan beállított gyorsvonat mai vonatjáratunk mellett nekünk mit sem jelenthetne, s igy az első érzése városunk és környéke lakosságának erre a*vasutforgalmi, hírre csak elfojtott jámbor sóhajtás volt: hogy,/ia volna nekünk is csatlakozásunk, hogy Budapestről- például ne későbben kapnánk- a fővárosi lapokat, mint Berlin, hogy messze ne menjünk . ... Annál nagyobb örömmel referálunk hát most lakosságunknak arról az illetékes helyről nyert hírről, hogy mi is előnyét látjuk az uj gyorsvonatnak, mert úgy a kereskedelmi miniszter, mint a Máv. igazgatója: Tolnai Kornél megígérte . úgy Apponyi Rezső gróf • főispánunknak, mint Batthyány Tivadar gróf volt népjóléti miniszter, országos képviselőnknek, akik ebben az ügyben nála közbenjártak, hogy méltányolva Szekszárdnak, mint megye- székhelynek az elzárkózásra kárhoztatott vasúti forgalom ellen éveken át hangoztatott sérelmeit, Sárbogárdon egy uj vonatot fog Szekszárd felé reggel 9 óra körüli indulással beállítani, mely a

! reggel Budapesttől induló gyorsvonat utasait és postáját hozná le déire Szekszárdin. Lehetővé válik ezáltal az, hogy Szekszárdról a déli fél 12 Órai vonattal indulva, másnap délre visszaérhetünk, vagy 48 órai távollétből két éjjelt, és egy egész nappalt Budapesten tölthetünk. Jól eső tudat bi* zonyára Szekszárd és környéke lakosságának, hogy vannak, akik szivükön hordják érdekeink ’ érvényesülését, akik fáradnak azért, hogy jámbor óhajtásaink valósággá váljanak. Batthyány Tivadar gróf országos képviselőnknek külöuösen sokat köszönhetünk, hogy befolyását és tekintélyét mindenkor latba veti városunk ügyes-bajos1 dolgaiért odafönn, s örömmel mutatja Apponyi Rezső gróf főispánunk eddigi működése is, hogy mynkatársként igyekeznek városunk mostohán kezelt érdekeit illetékes helyeken érvényesülésre juttatni.

— Ösztöndíjat nyert. A volt „Szekszárd- vidéki róm. kath. Tamtóegyeáület“ alapítványának ez évi ösztöndíját Kálmán Erzsébet oki. tanítónő, II. éves polgári tanitónőképzőintéZeti jeles magántanuló, Kálmán Károly szekszárdi tanító leánya nyerte el.

Adomány. Gróf Zichy Gyula vbt. tanácsos, pécsi megyespüspök 20U0 koronát adományozott a „Szent Imre Kör“ állal 'a kath. egyetemi és főiskolai ifjúság érdekében megindított nemes célú támogatására. A bőkezű főpásztor kijelentette, hogy egyházmegyéjének papjait és híveit is, felszólítja adakozásra.

Esküvő. Molnár Sándor, a Szekszárd- bátai. ármeutesitő -társulat osztálymérnöke, f. hó 10-én esküdött a szekszárdi íef. templomban örök hűséget Szászy Joiánkának, dr. Szászy Endre ügyvéd leányának.

" A Tanárok Házára begyült adományokat a helybeli főgimnázium tantestülete a tegnapi napon zárta le. Összesen 4000 K gyűlt össze s az adományok viszonzásául a tantestületből alakult bizottság ma sorsolta ki a Lakos J. P. tanártól ajándékozott képet. A képet dr. Rubinsjtein Mátyás dr. főrabbi nyerte meg. Az adományok nyugtázását lapunk jövő számában közöljük.