Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-06-09 / 23. szám

23. szűnt. XLUl. évfolyam. SzeKszárd. 1918. Iiuiíik 9. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: FürdÖház-utca 1129.. szám, hová a lap szellemi részét illelő minden közlemények intézendök. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzköldemények intézendök. Itömozsolom és a nők választójoga. Irta: gróf Károlyi Míhályné Andrássy Katinka. Sokáig haboztam, hogy én is hozzászóljak-e a hőmozgalom kérdéséhez. Habozásom természetes, mert a nőemanci- pátió nagy munkájában mostanáig semmi résaem sem volt és igy duplán nehéz volt az elhatározás ezen első lépésre. De teszem ezt azért, mert megvagyok győződve arról, hogy a kötelessége minden asszonynak a saját csekély erejéhez ké­pest hozzájárulni ahhoz a mozgalomhoz, amely­nek célja a nőket belevonni a törvények alkotá­sának munkájába. És teszem továbbá azért, mert érzem, hogy épp azpkkal az előítéletekkel kell megküzdenünk, amelyek szerint az asszonynak a nyilvánosság előtt szerepelni nem szabad, mert ez a nőiessé­gének ártalmára válik. Szólok azokhoz az asszo­nyokhoz, akik úgy mint én, át vannak hatva a női érdekekért folyó küzdelemnek fontosságától, de akik a ^férfiak felfogása által befolyásolva félnek a komikumtól, amelynek fegyverével ezek minden időtől fogva próbálták nevetségessé tenni a reájuk nézve kényelmetlen reformokat. Szólok azokhoz az asszonyokhoz, ne hagy­ják magukat ettől a félelemtől terrorizálni, de meggyőződésük teljes erejével hirdessék és köve­teljék az activ és passziv női választójog meg­adását. Egy uj korszak hajnalán állva kell, hogy mindannyian kivétel nélkül, eltekintve minden válaszfaltól, ami közöttünk felfogásban, társadalmai, vagy műveltségi fokon létezhetik, kezet fogjunk és közösen dolgozzunk azokért a jogokért, ame­lyek kivívása az első lépés számtalan asszonyi sérelem orvoslásához. Ma minden asszony közre­működésére szükségünk van, agy asszonyi meg­győződést sem nélkülözhetünk. Ne feledkezzenek meg azok, akik- a íctíí világrend által a felelőtlenség és tétlenség előnyeit élvezik, azon szerencsétlen nővéreik ezreivől, kik a női jogok megadásától jobb jövőjüket várják. Ne higyje az a néhány kényelemben élő asszony^ kik a társadalom parazita osztályát ké^ pezik, hogy ez a férfi alkotta világ jól van úgy, ahogy van, mert reájuk nézve előnyös, de gon­doljanak az asszonyok nagy többségére, akik nem tartoznak az emberiség elkényeztetett kisebb­ségéhez, hanem' saját lelkűkben és testükben ér­zik a jogtalanságok súlyát. Azt hiszem, mindannyian érezzük, hogy a- választójog megadása nem jelenti csupán azt, hogy minden öt évben egyszer az asszony sza­Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. vazatát adja le, de a választójog megadása az első lépés az ideálisabb világrend megteremtésé­hez, amelyben ép annyira szükségünk van a férfi, mint a női elme erejére. Az asszonynak a közéletbe való bevonása által megvetjük a talaját annak az uj világnak, amelyben a nő anyai és asszonyi tulajdonságai és energiái ki fognak bon­takozni. Az államnak szüksége van a női- és a férfimunka összemüködésére, amelynek nem egy­más ellen, de egymás mellett, egymást kiegészítve kell, hogy haladjanak. Sokan azt hiszik, hogy a nqemancipatió a férfi érdekekkel szembe akar helyezkedni. Ez a legnagyobb félreértésen alaps^. A feminizmus nincs ellentétben a masculi- nizmussal, a nőmozgalom nem öncél, nem jelenti az asszonynak érdekszövetségét szemben a fér­fiakéval, de ellenkezőleg bele akarja magát kap­csolni, bele akar fonódni az állam, társadalom és szociális életbe. Mert nekünk az a nézetünk, hogy addig, mig a férfi nem egyeduralmat akar magának biz­tosítani és monopolizálni, az élet legkülönbözőbb pályáin, addig a társadalmi gépezet nem tökéle­tes, de félszeg marad. Minden asszony anyának van teremtve és igy ez az anyai* * érzés nem engedi meg, hogy gyermekei között * leánygyermeket, — ezért mert saját neméhez tartozik, — fiúgyermekével szemben előnyben részesítse. Ez az anyai érzés az, amely 'szivéhez fűzi az emberiség sorsát és csak másodsorban követ­kezik nála a női nem érdeke. Az asszony tehát az anyai gondolatot és az asszonyi önfeláldozást akarja belevinni a férfi életfelfogásba és igy az egész emberiség számára megteremteni az altru ista világfelfogás ideálját. Nem az *a cél, hogy az asszonyok kiszorít­sák a férfiakat azokról a pályákról, amelyekre utóbbiak természetszerűleg mindig a legalkal­masabbak lesznek. A szabad verseny által ugyrs azok fognak érvényesülni^ akik a legképesebbek ezen pályák munkájának teljesítésére. . Vannak azonban olyan pályák, amelyek betöltésébe az asszonyok hivatottabbak, mert úgy »lelkületileg, mint phtsikailag alkalmasabbak és igy nemcsak saját nemüknek, de f a nagy : egésznek válnak hasznára. Vannak kérdések, mint pl. a gyer­mekvédelem, amely annyira egy \és elválasztha­tatlan az asszonyi psychologiától, hogy az uj generáció sorsa követeli, hogy az asszony befo­lyása és. szava legyen a döntő. , De én tovább megyek és azt állítom, hogy nincsen olyan törvény, nincsen olyan intézmény, nincs az életnek ,olyan viszonylata, amely nél Előfizetési ár: Egész évre 24 K, ‘/a évre 12 K, V< évre 6*— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 ko­rona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond so­ronként 100 fillér. külözhetné az anyai lelkűiét befolyását. Vannak olyan nagyfontosságu problémák, amelyeket a férfi legnagyobb tudása dacára sem képes meg-, oldani, pl. a leánynevelésnek próblémája, ahol nem a tudáson, de az asszonyi természet meg­értéséig fordul meg a kérdés lényege'. Igaz, hogy vannak sokan, akik ugyan el­ismerik, hogy a nők befolyására szükség van, de azt állítják, hogy ezt a választójogtól függet­lenül is érvényre lehet juttatni. Hogy ezen érv nem helytálló, ezt az éle,t bizonyltja be legjobban. Látjuk azok meddő küzdelmeit, akik határozati javaslatokkal, petitiókkal, kérelmekkel ostromol­ták a hivatalos személyiségeket. Igazi eredményt csak akkor fogunk elérni, ha ügyünk szószólójának a törvényhozók között méltó helye lesz és a törvény ereje fogja szen­tesíteni jogos kívánságainkat. Ha a mai világ tő­kéletek volna, hogy nem szorulna javításra^ azt hiszem, mindannyian belátnák, hogy nincsen reám szükség, mert a férfi ügyessége folytán ki­fogástalan és hibátlan állapotoknak örvendünk. De sajnos ez nincs igy, nap-nap után látjuk, * hogy rosszul, nagyon rosszul vannak a dolgok, 9 úgy ahogy vannak, és azt hiszem, hogy férfiak minden esetre semmit sem kockáztatnak, ha ben- ' nünket is belevonnak az ügyek vezetésébe. Legfeljebb nem történik meg az, amit re­mélünk, legfeljebb nem tudjuk megközelíteni ezt a tökélyt, amely után vágyódunk, de avval ta­lán bízvást kérkedhetünk, hogy olyan kárt, amit a mai világháború csinált az emberiségnek semmi esetre sem fogunk előidézni. Az asszonynak, aki a férfi társává van te­remtve, a közös munkában való részesedése nem egy modern gondolat, de az egy ősember életfelfogásával teljesen összeegyeztethető. A férfiúnak úgy, mint az asszonynak egy­formán fontos és súlyos kötelességei voltak. Áz asszony a primitív embernél ép olyan fontos tényező volt, mint a férfi. A férfi harcolt és vadászott, az asszony gyermekeire vigyázott, főzött és az otthont őrizte. Amikor azonban a gépek mindinkább elfoglalták az asszonyi kezek munkáját, amikor az /iskolák elvették az anyák­tól gyermekeiket, az'ősi dolgos asszonytypus is lassan átváltozott, A háború előtti korszak két asszonytypust mutat fel. Az egyik a foglalkozás nélküli férje keresetéből élő parazita asszony, aki előtt a hiá­nyos nevelés folytán bezáródott a komoly munka lehetősége és aki üres életét kávéházakban, jou- rokon, divatszalonokban és szerelmi kalandok utáni hajhászásban tölti el. Ez az asszony, aki TÁRCA.. f , . WOLHYN IÁBAN.*) Irta: Gödé Laios. Ily fényes éjjel, hajh, de rég volt! ... Nyugton lehettek, éber őrszemek, Hatalmas, égi társak őrzenek! Nézzétek, mint ragyog az égbolt I Ezüstvilággal ég a félhold. Nevetnek a pajkos csillagszemek. Angyalkezecskék csókot hintenek.. — A véres földre tiszta csókot. ... Meghatva állok ablakomnál S mig át, meg átölel a fényözön : Lelkem kibontja szárnyait s száll... ... Túl, túl e véres, párás légkörön. Eléd borul ott némán, csendesen, Én őrző Pásztorom, én Isteriem! i t . *' ■ ' * N * .•i * * *) A művet Hegedűs és Sándor debreceni jelesen ismert könyvkiadó adta ki. Szekszárdon á Molnár-féle könyv­es papirkereskedésben is beszerezhető. Ara 6 K 50 fillér. Gödé Lajos szekszárdi ref. lelkész, jeles iró, fenti címmel megjelent müvéből vettük ezen han­gulatos kis költeményt. A könyvről a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap“-ból a következő bírá­latot közöljük : „Gödé Lajos, mint tábori lelkész, közel más­fél esztendőt töltött a harctéren, hogy a borzal­mak s iszonyatosságok földjén magasztos lelki- pásztori hivíftását gyakorolja fájdalmat enyhítsen, biztasson, bátorítson. A körülötte hullámzó, zugó, zakatoló életből leikébe szűrődő benyomásokat szorgos kézzel feljegyezte s most feldolgozva napló alakjában közrebocsátja. Első szárnypróbálgatá- sáoan Gödé kész irói egyéniségnek mutatkozik be. Jó megfigyelő, éles tekintetét semmi sem kerüli el, s amit látott, tapasztalt, azt híven is tudja tükröztetni. Naplója olvasásakor legalább az a benyomásunk támad, hogy a gondolat, ami képpen lelkében alakult, úgy került papírra, hogy ezen a rövid s mégis hosszú utón semmi sem veszett el belőle. Mestere a tolinak, uralkodik felette s vezeti ízléssel. Nemes, bájos formába öltözteti mondanivalóját. Leírásai elevenek, szi nesek s szemléletesek. Azok nyomán minden meg­elevenedik előttünk. Lápjuk a tájat, mely körű lőtte elterül, látjuk a csapatok vonulását, mozdu­lását, • szemünk előtt folyik le a hős temetése, sirbafektetése. így megy az végig az egész köny­vön. Mindenütt úgy érezzük, mintha ott állnánk a szerző mellett s vele együtt látnék, szemlélnék a dolgokat. Néha a szerző felkap a fantázia szár­nyaira s költői erővel megjelenteti a múltakat, így,' -midőn ai zabolotzki templomban elrejtett matrónákat ábrázoló rokokó-képekről visszaszáll a matrónák ifjúkorába, midőn, mint Gurowszky- lányokat, délceg lovagok rajongták őket körül az árnyas parkban: „mikor a dombtetőn még a régi ház állott, patinás, zöldes, vörösréz tetejével, csi­korgó rézkakasával.“ Egyik jelessége a leírások­nak az is, hogy hangulatkeltők. Költői leikével a szerző hangulatot lehelt közléseibe s e hangulat hatalmába ejti lelkünket is. Nemcsak azt látjuk, tapasztaljuk, amit a szerző, hanem azt is átéljük, átérezzük, amit a szerző, vele égyütt örven­dünk, aggódunk, bánkódunk, az ő leikével együtt felderül s elborul a mi lelkünk is. Az irodalmi értéken túl azonban abban van a napló igazi nagy értéke, hogy hőseinket, a nemzet nagyságáért harcoló, küzdő hőseinket dicsőíti, magasztalja. Melyik magyar szív nem telik meg őszinte tisz­telettel, szeretettel, rajongással a hősök írevének említésére ! Maga a szerző is a nagyvárad# és szolnoki bakák 37-ik és 68-ik gyalogezredbeli derék fiainak, bajosainak ajánlja könyvét el­ismerése, hódolata jeléül. Jóleső érzéssel fogják e könyvet olvasni derék harcosaink s»gyönyörű­séggel, áhítattal, meghatottsággal s büszke meg­elégedéssel fogja azt olvasni minden magyar lélek, — s az meg is fogja találni az utat a magyar lélekhez.“ * Dr. Rubinstein Mátyás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom