Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-04-07 / 14. szám
XLPl. épfolyaro. 14. szűnt. SzeKszórd. 1918. április 5. # V ' Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi ,részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon íl. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. I Előfizetési ár: Egész évre 24 K, 1/a évre 12 K, lli évre 6'— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. ! Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. i Batthyány Tivadar gróf sociálpolitikája. Irta: dr. Horvát Jénő. Batthyány Tivadar gróf nagyobb tanulmányt Irt a népjóléti minisztériumról. Pontosabban szólva: a tanulmány címe „Népjóléti minisztérium“ ; valójában pedig, so- ciálpolitikánk legégetőbb problémájával foglalkozik: az emberanyag fokozottabb pótlása és gondozásának sürgősen megoldandó feladatával. A népvédelem, mint a népesedési protn lema megoldásának egyik legfontosabb eszköze, már a -háború előtt is folyton elő^ térben volt, de komoly, rendszeres, átfogó sociálpolitikai tevékenység központjává sohasem vált. Mely mulasztás annál csodálatraméltóbb, mert, hiszen az emberanyag leromlásának és pusztulásának okai (orvoshiány, túlzsúfolt lakás, tuberkulosis, alkohol, kivándorlás stb.) napról-ii&pra kísértettek. A meglévő okokhoz járult ezután a háború, amely egyéb kihatásaitól eltekintve a népesedésre két irányban hatott kedvezőtlenül: apasztotta á születések számát, a halálozási számof pedig emelte. Minthogy a háború után minden téren meginduló regeneráló munka eredményességének próbaköve az lesz, sikerülni fog-e az emberanyagot pótolni és megtartani,' — ebből a szempontból tekintve Batthyány gróf tanulmánya mindnyájunkat a legközvetlenebbül érdekel- és igy a legnagyobb figyelmünket igényli. A tanulmány bevezető része a háború pusztító^hatását vázolja, melyet az emberi munkaerőben és javakban vitt végbe. De nagy eltolódást idézett elő az alsóbb néposztályok gondolkozásában. Az ellentét a társadalmi osztályok között mind szélesebbé válik, amelyet ha át nem hidalunk, belepusztul a társadalom és maga az állam. Ezf a< körülmény az összes államokat fokozottabb sociális mjmkára késztetj-. A termelési tényezők — -föld, tőke, emberi munkaerő — működése között összhangot kell keresni. Éhez szükséges, hogy első sorban az emberanyagot pótoljuk és gon-, dozzuk, enélkül hiábavaló a nyersanyagról, a szállítási eszközökről, a valuta helyre- állitásáról% váló gondoskodás. Az embernek emberhez méltó megélhetését kell biztosítani. Az állam nem maradhat közömbös a vagyontalan osztályok felemelésének problémájával szemben, az irányítást az államnak kell kézbe venni. — Csak tényleges alkotó munka és intézmények erősíthetik meg a bizalmat az uralkodó rend és az állam iránt. A maradiság a radikáliz- mus céljait szolgálja. Ezekután a következőket mondja: Abban a meggyőződésben, hogy a népjóléti minisztérium felállítása a kor szükségleteiben gyökerezd követelmény, örömmel és a legteljesebb munkakészséggel vállaltam a minisztérium szervezésének feladatát. Számoltam a nehézségekkel, melyek szerencsétlen politikai viszonyaik közt e feladat sikeres megoldása elé tornyosulnak. Számoltam a hagyományos könnyelműséggel, mely azzal áltatja magát, hogy a bajok és veszélyek, melyekről nem vesz tudomást, a valóságban nincsenek. Számoltam a törvényalkotásra ma még, sainos, egyoldalúan ránehezedő osztályönzéB rövidlátásával, mely a létező viszonyok minden megbolygatásában saját érdekeinek veszélyeztetését látja. Számoltam a tájékozatlansággal, mely a felsőbb osztályokat saját érdekeiknek felismerésében és ha fel is ismerik, a tartós megóvásukra alkalmas eszközöknek megválasztásában akadályozza. Számoltam a tudatlanság Jfenhéjázó elbizakodottságával, mely azt hiszi; hogy a hazánk határait szegélyező' hegyláncok megóvnak bennünket az egész világot meghódító eszmeáramlatoktól és más érv hiányában „a viszonyok eltérésére“ hivatkozik őtt is, ahol azonos okok azonos követelményeket váltanak ki éB e követelmények másutt már bevált intézkedéseket javainak. Tudtam hát, hogy nehéz feladatra vállalkozom. Vállaltam azt mégis örömmel és áldozatkész kötelességérzéssel. Reméltem, hogy az a szellem, mely a~ választójognak kiterjesztését megéríeli, győzedelmeskedik majd a nehézségeken. A könnyelműség körülbordja tekintetét a közállapotokon és magába száll. Az önzés felemelkedik a közérdek magaslatára. A tudatlanság megszégyenli elbizakodottságát és okulni probáf Ha máskor nein, legalább ezekben a súlyos időkben. Tudtam, bogy a nemzet beléiete legnagyobb problémájának ma a választójog kérdését tekinti ; hogy azoknak, akiknek nem kell a választójog, nem Tsell a * Szociális ügyek behatóbb gondozása és nem kell a népjóléti minisztérium sem ; hogy viszont azok, akik a nemzetet új, szebb jövő útjára kívánják terelni, minden erőfeszitésüket ezidő szerint elsősorban a választójog kiterjesztésére kénytelenek összpontosítani^ Hiszen lehetséges az is, hogy az általános választójog parlamentje, miként a szellem az or gánümot, amelyen keresztül hatni módjában áll, megtenni majd a népjóléti minisztériumot is. A politikai életre is áll azonban, hogy az elszalasztott pillanatot nem hozza az örökkévalóság sem vissza. A politikai tettek eredményes- . sége nemcsak attól függ, hogy egyáltalán megtörténjenek, hanem attól is, hogy mikor történnek meg. Lesz a háború után választójog ; ha leBz olyan választójog, amilyen kell, talán meglesz a kellő népjóléti minisztérium is. T>e könnyen meglehet, hogyha kellő hatáskörrel, kellő személybeli és anyagi felszereléssel már most létesül e minisztérium, oly bajokat tarthatunk távol a nemzettől, amelyeknek hatását, ha egyszer bekövetkeznek, enyhíteni és jóvátenni talán sohasem leszünk képesek. Annak előrebocsátása után, hogy a művelt államok túlnyomó részében létesült népjóléti minisztérium, rátér annak a vizsgálatára, minő viszonyokkal állunk szemben Magyarországon, midőn arrói van szó, hogy népjóléti minisztérium felállításával segítsünk azokon. A statisztika kimutatása szerint Oroszország és Románia után a Magyar-birodalom népességének halandósága a legnagyobb egész Európában. (Jkai az orvoskezelés hiánya (az elhaltak 5Q°/#-a nem részesült orvosi kezelésben) egészségtelen lakásviszonyok, kedvezőtlen táplálkozás, túlsók szeszfogyasztás. Ami a munkaügyet illeti* a szolgálati viszonyok a munkaerejükből élő alkalmazottak egy jelentékeny kategóriája teljesen rendezetlenek. Elavult a bányamunkások bányarendtartása, az ipartörvény rendelkezései. A női és gyermekmunkaerő nincs eléggé védve. Hiányos az iparfelügyélet. Hiányzik a munkaközvetítés, a munkanélküliség biztosítása, a mezőgazdasági munkások és cselédek betegség esetére biztosítása. — A törvényes munkásvédelem hiánya mellett még mindig érvényesül az az irányzat is, mely a munkásságtól még az önsegély lehetőségét is'tjnegtagadja; a munkaügyi célokat-szolgáló szervezkedést lehetetlenné tenni igyekszik, holott nyilvánvaló, hogy az elszigetelt munkás alárendelt társadalmi helyzeténél fogva még törvényben oiztósitott érdekeinek megvédésére sem képes. Ezzel szemben a vagyonos társadalmi osztályoknak még hivatalos érdekképviseletéről gondoskodva van a különböző kamarák által. A jelzett életviszonyok nagybán hozzájárulnak a kivándorláshoz. Statisztikai adatokkal bizpnyitja, hogy a céltudatos birtokpolitikának hiánya és a közigazgatásnak tökéletlenségei mellett a tűrhetetlen életviszonyok idézték /elő országunkra oly szomorúan jellemző halálozási és kivándorlási számot.. Meggyőzően mutatja ki, hogy a népjóléttel szoros kapcsolatban levő ügyek, mint a lakásügy, munkaügy, közegészségügy stb. minden megokoltság nélkül a különböző minisztériumok között szét vannak tagolva, de még az egyes nagy ügycsoportokon belül az egyes ügyek is részekre bontva különböző minisztériumoknak hatáskörébe vannak beillesztve. Szükséges tehát, hogy a mai közgazdasági és közigazgatási politikával szemben a szociálpolitika az állam elsőrendű cé jai között foglaljon helyet, kell hogy legyen kormányzati ág, mely a népjóléthez fűződő fontos állami és társadalmi célok tekintetében egységes irányt szab az állami politikának, a városi és községi igazgatásnak és egyesíti és irányítja már az eddigi szétforgácsoltságában is megbecsülhetetlen, de az eddiginél sokkal különb feladatoknak megoldásán is képes és köteles társadalmi tevékenységet.“ . j. . A népjóléti minisztérium feladatát u következőképen írja körül : 1. „Az állam szociálpolitikai szempontjainak érvényesítését, — szociálpolitikának értvén a céltudatos beavatkozást a társadalmi osztályoknak gazdasági helyzetébe és főképen a társadalmi osztályoknak egymáshoz való viszonyába a végből, hogy az uralkodó gazdasági renddel járó jövedelemeloszlásnak egy-egy társadalmi osztályba és annak révén a közre gyakorolt hátrányos kö- vetkezméuyei lehetőleg enyhüljenek.“ 2. „Az állam humafiitárius, egyúttal azonban népesedés politikai szempontjainak érvényesítését azokkal szemben, akik a társadalom munkájában úthibájukon kívül részt sem vehetnek és igy a termelés hozadékában á gazdasági törvények szerint egyáltalán nem részesülhetnek.“ Két társadalmi osztályról van tehát különösen szó. A sajátkezűk munkájából élőkről, hogy ezeknek emberhez méltó megélhetése biztosítva legyen ; azután a saját hibájukon kivül köz vagy magánjótékonyságra szorulókról. A népjóléti minisztérium hatásköre a következő ügycsoportokra terjedne ki : í. Munkaügy \ 2. közegészségügy ; 3. mun- kásbiztositási ügy ^ 4. gyermekvédelem ; 5. lakásügy ; 6. a közsegélyezés és közjótékonyság ügye, ideértve a népélelmezéshez, népruházkodáshoz, a nép fogyasztási hitelének kielégítéséhez : a zálo g
