Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-03-24 / 12. szám
t XLQI. Évfolyam. 12. szám. Szekszárd. 1918. március 24. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon lf. Molnár-féle nyomda-r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 24 K, */a évre 12 K, ‘/révre 6‘— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési, hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. Ünnepvárás. Zsendül, zöldül már a lomb, nyiladoznak a virágok — és a nép, ez a sokat szenvedett, nagy türelmű magyar nemzet szive mélyéből áhitja már egy uj korszak jövetelét, dicsőséges bevonulását, «hogy zöld gályát, színes virágot hintsen útjára és hozsánnával fogadhassa. Vájjon miért és meddig késik a politika virágvasárnapja ? A háború alatt igen felgyülemlett az országos tennivaló, a politikai tavászodás serény munkára hiv. A kormánynak nagyszerű programmja van a nagy idők feladataira nézve, — de a választójogi reform ügye még elintézetlen. Nemzeti hadsereg, nemzeti közoktatás, nemzeti és demokratikus birtokpolitika, jobb közigazgatás — és a nemzeti és népjóléti intézmények egész sora vár megvalósítást, de még mindig ut- jokban áll egy régi torlasz, a meg nem oldott választójogi kérdés. Most már azonban bizonyos, hogy nem sokáig akadályozza közéletünk szabad folyását. A választójogi bizottság általános vitája s legutóbb Vázsonyi Összefoglaló nagy beszéde hozta meg ezt a bizonyosságot. Ezt a mindenre kiterjedő, nagy meggyőző erejű fejtegetés halomra döntötte a munkapárt aggodalmait és ellenvetéseit. Az aggodalmak mind a körül forogtak, hogy a demokratikus jogkiterjesztés veszedelme lehet a magyar nemzeti államnak. Vázsonyi kimutatta, hogy ez nemcsak általánosságban alaptalan félelem és szertelen túlzás, di különben is az a Wekerle-kormány törvényjavaslatával szemben, mely a magyarságnak sokkal nagyobb aránya érvényesülést nyújt, mint a munkapárt választójogi törvénye. Aztán a magyar jelleg, a magyar szel-» lem védelmére és fejlesztésére tulajdonképpen nem is a választójogi reform való, arra a kormánynak hatalmas külön programmja van, amelyet éppen a választójogi kérdés elintézetlenségében rejlő akadály elhárítása után s a szélesebb körű népképviseletre támaszkodva válthat tetté. Áll is a kormány szilárdan amaz elhatározása mellett, hogy választójogi törvényjavaslatának a lényegét érinti, minden változtatás nélkül érvényt szerez, ha "kelly uj választások utján is. Egyébként sincs mélyebb gyökere az ellenzék aggodalmaskodásának. Tisza többször módosította a demokratikus reformra vonatkozó véleményét, amelyet legutóbb is egyéninek nyilvánított. A bizottsági tárgyaláson közeledést keresvén a kormányhoz, el is ment az ut feléig. Bizony neki kell megtenni az ut másik felét is. Vázsonyi nagy beszéde után a munkapárt úgy látta, hogy álláspontja és a kormányé közt nincs is lényeges különbség. Nos, könnyen változó egyéni véleményekért és lényegtelen eltérések miatt nem szabad -gáncsot vetni a kormány alkotó munkájának, a közélet rendes menetének, a közeledő jobb korszaknak, melyet a nemzet ünnepi érzéssel vár és áhit. Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 22-én délelőtt fél 10 órakor tartotta meg tavaszi rendes közgyűlését dr. Apponyi Rezső gróf főispán elnöklésével, aki áz alább következő ■ lendületes beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: Tekintetes törvényhatósági bizottság ! Teljes szivből üdvözlöm ,önöket és szives megjelenésükért köszönetét mondok. Ezen nagyszáma sorakozás újból megerősíti azon nemes hagyományt, hogy Tolnavármegye közönsége, tekintet nélkül az avval járó nehézségekre és áldozatokra, hazafias, lelkesedéssel állt és áll helyt elveiért, haladásáért és magyarságáért. De amilyen elismerésre méltó ezen érdeklődés a közügyek iránt, olyan szükséges is az ma, midőn minden itthonmaradottnak kötelessége istápolni, gyógyítani száz sebből vérző országa nkat és támogatni roskadozó társadalmunkat; szent hivatása mindenkinek segédkezet nyújtani azon hatalmas mű. felépitésénél, mely az ujjá- ' születendő, jövő szabad. Magyarországot fogja alkotni. -■ Hála ezredéves országunk jótékony géniuszának, ezen korszakalkotó időkben olyan ural kodóval ajándékozott meg minket a sors, kinek nemzete iránt táplált mély emberi érzékei, úgymint magyar szellemben való gondolkodása mindnyájunk ólőtt ismeretes. Uralkodói cselekedeteiben hálatelten érezzük meleg szivének irántunk való dobbanását, lelkének emberi szenvedésünkkel, örömeink- • kel való együttérzését. Kétszeres örömmel és az isteni gondviselés iránti hálaérzéssel tekintünk tehát ama királyi bölcső felé, melyet most Felséges királyunk és királynénk szülői szeretettel övez körül. Tekintetes törvényhatósági bizottság 1 Utolsó közgyűlésünk óta nagyot haladtunk az általános béke megvalósítása felé; az akkor csak derengő orosz békelehetőséghől valóság lett, sőt Ukrajnával baráti viszonyba kerültünk. Keleti határainkon már hónapok óta nem dörögnek az ágyuk és az Oláhországgal folytatott tárgyalásaink is biztató jellegűek. Az entente- nek mesteri terve, mely teljes körülkerítésünket és kiéheztetésünket célozta,, hősiességünkön és kitartásunkon meghiúsult. És habár sok nélkülözés, sőt hiány lesz még osztályrészünk, bátran szembenézhetünk ezen megpróbáltatásoknak abban a biztos tudatban, hogy • szenvedésünk tetőpontján már túlhaladtunk és ar'események kérlelhetetlen következetességével és logikájával haladunk a dicsőséges béke felé. Ennek a megkötendő békének, mely — biztosan, remélhetőleg — magyar béke is lesz, egyik hatalmas biztositéka lesz az önálló magyar hadsereg, melyet a király és nemzet együttes elhatározása közeli megvalósulásra érlelt meg. Sajnos, a halál angyala, mely kint a harctereken oly gazdag aratást tartott, itthon sem kiméit meg minket és rövid időközben három terebélyes nagy fát, pillért döntött ki megyei életünkből. Bezerédi Pál neve a történelemé, alkotása az országé, működése embertársaié. Q., ki semmiféle hasznot vagy elismerést nem keresett, egész élete energiáját és a szervezetének minden munkabírását a köznek szentelte és amellett olyan művet alkotott, mely nemzedékről nemzedékre, időkrő-időkre az ő nevéhez fűződik. Fördős Dezső élete csendesebb lefolyású volt; a vármegye életében,, a -nagy nyilvánosságban hasztalan kerestük volna; működése inkább szűkebb otthonára szorítkozott. Sokoldalú közgazdasági tevékenysége, intakt férfias jelleme, sovén tépelődő magyarsága messze fölül helyezték őt embertársai fölé, kik osztatlan nagyrabecsüléssel és szeretettel vették körül. Végül Őrffg Lajos, ki még oly rövid ideje ha- i gyott el minket, hogy távozása felett érzett I fájdalmunk még le sem csillapodott. Mi, kik magunk között élni és működni láttuk, még fel sem foghatjuk azt, hogy ime nélküle kell megtennünk. — Vármegyei közéletünk legönzetlenebb, legbuzgóbb, legmarkánsabb munkását veszítjük el benne, ki nagy jogászi tudá- . sát, fiatalos idealismusát,, nagy szive minden lelkesedését, fentartás nélkül a vármegye szolgálatába bocsátotta. Indítványozom, hogy soha el nem évülő érdemei jegyzőkönyvileg örökittessenek meg, valamint hogy a törvényhatósági bizottság a gyászba borult özvegyhez részvétiratot intézzen. Az ülést megnyitom. Lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó után felolvasottnak vették az alispán időszaki jelentését és a benfoglalt indítvány alapján részvétiratot intéznek az elhunyt Bezerédj Pál v. b. t tanácsos gyászbaborult özvegyéhez. Simontsits Elemér bizottsági tag ennek kap. csán a legmelegebb elismerés hangján méltatta Bezerédj Pálnak a selyemtenyésztés mégalapitá sa, * fejlesztése és felvirágoztatása érdekében kifejte tt önzetlen munkásságát. Minden felett áll az a nagy veszteség, mely Bezerédj Pál halálával ért e hazánkat. Egy emberöltőn át a hazának élt. Működését Tolna vármegyében kezdette s néhai Páp a Gyula főjegyző látta' el tanáccsal. Negyvenévi működése alatt soha sem riadt vissza a nehézségektől és igy megalkotta nagy müvét. Ezereket és ezereket juttatott kenyérkeresethez, gyárakat létesített s megkedveltetíe a gyári munkát. A selyemtenyésztést annyira kifejlesztette hazánkban, hogy a messze Ázsiából, Japánból is eljöttek aa mi fejlett selyemtenyésztésünk tanulmányozására. Példány képe volt az igazi önzetlenségnek, nagy munkájáért nemcsak hogy semmit sem fogadott e^ hanem még sajátjából is sokat áldozott a selyem- tenyésztésre. Kitüntetésre sem reflektált, csupán a főrendiházi tagságot, az akadémiai aranyérmet és tagságát fogadta el. Az egész országnak büszkesége volt. Végül indítványozza, hogy Tolna- vármegye törvényhatósági bizottsága kezdeményezésére országos közadakozásból Bezerédj Pálnak Budapesten szobrot emeljenek, mely célra a tör vény hatásági bizottság a rendelkezési alapból 10000 koronát szavazzon meg és intézzen felíratott a földmivelésügyi miniszterhez a gyűjtés megindítása tárgyában. Forster Zoltán al ispán pártoló felszólalása után a törvényhatósági bizottság az indítványt egyhangúlag elfogadta. Szévald Oszkár dombóvári főszolgabírót a ■ VII, fizetési osztályba léptették, a vármegyei mezőgazdasági előadó állást pedig a VIII. fizetési osztályba szervezik át. A központi választmányban megüresedett tagsági helyekre névszerinti szavazással Kovács Sebestyény Endrét és báró Jeszenszky Andrást választották meg. Az állandó választmányba Kovács Sebestyény Endx'ét, báró Fiáth Tibort és Forster Istvánt, a nyugdíj-alap választmányába dr. Fent Ferencet, a lótenyésztési bizottságba gróf Ap- ponyi Rezsőt, báró Rudnyánszky Gyulát, Bölönyi Ödönt és Förster Arthurt, a Ferenc közkórbáz ftlügyelő-választmányába pedig Nagy László p. ü. számtanácsost választották meg. Az állandó választmány javaslatára a törvényhatósági bizottság kimondotta, hogy örömmel támogatja és üdvözli a Wekerle- kormányt. — Feliratilag üdvözfik gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minisztert a román tanítóképzők hatályosabb ellenőrzése tárgyában kiadott í’endeleteért. Az önálló magyar hadsereg felállítás; március 15 ének nemzeti ünnepként való becikkelyezése ; a magyar nyelvnek Ausztriával közös intézményeknél leendő, érvényesítése y a nemzeti kérdések megoldása; a tényleges szolgálatban álló és nyugdíjas községi jegyzők és rendezett tanácsú városok tisztviselőinek és családtagjai részére az arcképes vasúti igazolványok kiszolgáltatása tár- I gyában feliratot intéznek az országgyűlés mindkét I házához.
