Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-03-10 / 10. szám

TOLNAMEGYEI közlöny 1918. március 10. — A 48-as kormánypárt megalakulása vár­megyénkben. A kormányt támogató parlamenti pártoknak egy pártba történt tömörülése folytán nálunk is szükségessé vált, hogy az újonnan ala­kított 48 as alkotmánypárt vármegyénkben is megszerveztessék. Apponyi Rezső gróf főispán e célból a f. é. márbius Í4-én d. e. 10 órára a vármegyeház nagytermébe alakuló értekezletet hivott össze. Az értekezlet határideje először március 13-ika volt, de.mint illetékes helyről értesültünk, március 14-én, a jövő hét csütörtö­kén fogjaegtartatni. Szekszárd zsír nélkül. Harmadik hónapja, hogyl Szekszárdin egy rántott levesre való zsírt nem lehet vásárolni. A polgármester által a város részére hizlaltatok Tenzlinger-féle hizptt sertések­ből csak 135 darabot adott ki az Országos Köz- élelmezési Hivatal, a többit rekvirálta. Ezt a 135 drb. sertést egészben elkapkodták azok, akiknek volt pénzük egész disznóra. De a sok ezer kispénzű munkás, napszámos, kishivatalnok, kisiparos már három hónapja vízzel főz és nyo­morúsággal ránt rá. A mészárosok és hentesek nem vághatnak hízott sertést, mert a Sertésfor­galmi Iroda részére le van foglalva minden hízott sertés, Dr. Szentkirályi Mihály polgármester el­ismerésre méltó buzgólkodással mindent megkísé­rel, hogy ezen a tarthatatlan nyomorúságon segítsen. Újabban ismét kérvénnyel fordult a közélelmezési miniszterhez, hogy a Sertósforgalmi Iroda itteni megbízottjától naponkint egy hízott sertés, esetleg hetenkint 4 drb. sertés átenged­tetnék a város szükségletére, amit azután zsir- jégyek ellenében azoknak tenné megvásárolhatóvá a város, akik arra tényleg rászorultak. Az amúgy is túlterhelt várctei adminisztráció csak újabb terhet venne ugyan magára a isirjegyekkel, de a közszükségen készséggel segítene, csak a lehetőséget adják meg erre. Még nem történt döntés ebben a legutóbbi kérelemben, de felkérünk mindenkit, alispánt, főispánt, országos képviselőt, akik a közélelmezési miniszternél szóval bírhat­nak, hogy segítsék eredményes megoldáshoz ezt a kérdésf, Polgármesterünt házilag is kérelmezte a sertésszükséglet kihalását, le is kötött mát 100 drb. sovány sertést beállításra, de a Hadi­termény nem tudta biztosítani a hizlaláshoz szük­séges eleséget. Ellenben a Magyar Kereskedelmi Bank, meg a többi disznóhizlaló nagy pesti pénzintézet' hizlaldái részére tudják biztosítani a tengeri szükségletet. Biz ez szomorú! —A 18—24 évesek pólszemíéje.A m. kir. honvédelmi\ miniszter elrendelte, hogy mindazok a .19—24 évesek, akiket az eddigi szemléken alkalmatlanoknak találtak, újra sorozásra kerül­jenek. Ezek összeírását legkésőbb március 22-ig kell befejezni és április 10. és 30-ika között fog­nak sorozásra kerülni. — A Máv. igazgató segítette ki villanytele ­pünket Aár két ízben is a szénbiányokozta bajok­ból. Nem volt a városi villany gyárnak még dél­után 2 órakor s£enp és délután 5 órára a fenye­gető sötétség helyett Ráner szabadkai üzletvezető ide dirigált ApponyiRezső gróf főispánunk inter­venciójára 1 waggon szenet. Igaz, a városi vil­lanygyár üzemszünete lehetetlenné tette volna a vasúti állomáson közlekedő mozdonyok számára a vízvételt és igy vasúti érdek is volt a rajtunk való segítés, de mert a mi vasúti érdekeink ig- norálása miatt oly sokszor rekrimináltunk a sza­badkai üzletvezetőség eilen, nyilvánosan méltatva az ezúttal tapasztalt előzékenységet szeretnénk azt, mint jövő érdekeink meghallgatásra találá­sának jelét tekinteni és mint ilyet kötelesség- szerüleg, jólesően nyugtázzuk azt. — Vitéz Béri Balogh Ádásn emléke. (Be­küldetett.) Tek. Szerkesztő Ur ! Utam sokszor Visz el a Szekszárdról az u. u. őcsényi hegy — Várdomb felé vezető részén s. már egy évnél is régebbi idő óta Béri Balogh Ádám emléktábláját a történelmi nevezetességű öreg fa mellet nem találom. Egy darabig kitörten ott feküdt a ke­gyelet által állított emléktábla az árokba dőlve, majd onnan vagy egy esztendeje mint tudom, behozták a kitört emléktábla oszlopot egyik' hely­beli kovács-iparoshoz, v Úgy látszik elfelejtkeztek aztán végleg róla, Szerencse, hogy nem városi utszélen van a vitéz kuruc generális vérrel ázta­tott öreg fája, mert azóta tán- kiölezték volna. Azonban városuuk annyit talán megtehetne, hogy a kidőlt emléktáblát felálli itassa'? Maradtam tisztelettel. — Minden talpalatnyi földet be kell vetni. Ezt mondja a földmivelésügyi miniszter a tör­vényhatóságokhoz • - intézett leiratában. <1 Felhívja Tolnavármegye első tisztviselőjét, az alispánt is, hogy kövessen el mindent a termés biztosítása érdekében. Ha kell, parancsszóval és erélyes kéz­zel kényszerítse az itthon maradottakat a földek bevetésére. — Kamatleszállítás. A Hőgyészi Takarék­pénztár 1 kamatlábat március 1 -tői kezdődőleg Í5B/ö-ra-szállította le. ‘ » — Megindult a magyar hajózás a Dunán. A Magyar Folyam és Tengerpart Részvénytár­saság Baja—Mohács és Apatin között fol/ó hó 6 án megkezdette vegye? hajójáratait. • — Az állami és nem állami tanítók fizetése legyen egyenlő. Nemcsak a szakkörökben, hanem a törvényhatósági bizottságokban is sürgetik, hogy az állami és nem állami tanitók fizetése legyen egyenlő. Ezzel a kérdéssel legközelebb Tolna- vármegye törvényhatósági bizottsága is foglal­kozni fog. Szeged szab. kir. város törvényható­sági bizottságának átirata alapján, melyben fel­kéri törvényhatósági bizottságunkat, tíogy felirat­tal forduljon a magyar törvényhozás képviselő­házához, hogy a tanítói illetményeket módosítsa agy, hogy a községi és felekezeti tanitók illet­ményei minden tekintetben, — tehát úgy a szo­rosabb értelemben vett fizetésben, mint a családi és háborús segélyben, általában minden illetmény­ben — az állami tanítókéval teljesen egyenlő legyen. — Adományok. A Simon tornyai Takarék- pénztár 50, gróf Széchenyi Domokos Fördős Dezső halála alkalmából koszorumegváltás címén 100, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank Fördős Dezső halála alkalmával koszorumegváltás címén 100, a Tamási Hitelbank 50, a Tamásiban 1917 má­jusban tartott mulatság rendezősége 275 koronát adományozott a harctéren elhunyt tolnamegyei szegénysorán katonák árvái és hozzátartozói ré­szére. — A Dunaföldvári Polgári Takarékpénztár 50 és a Simontornyai Takarékpénztár 50 koro­nát küldöttek a harctéren megvakult katonáknak. — Dr. Grünwald Elek Dezső dunaszentgyörgyi községi orvos a tolnamegyei hadiárvák és özve­gyek javára 100 koronát küldött be hozzánk, mely összeget a segélyalapot kezelő Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz juttattunk el. — Pótbeszámolő a „Fokos“-estélyhez. A műsoros estélyre jegymegváltás és fölülfizetés címén adakoztak : báró Fiáth Tibor 100, Appo­nyi Rezső gróf főispán 50, gróf Appouyi Rnzsőné 20 koronát. A Fokos Tombola kisorsolásra ke­rült tárgyai adakozóinak már közölt névsorából kimaradt Tóth Ilonka,, ki 2 palack ó-bort ado­mányozott. A Tömbota jegyeik megváltása címén adakoztak: Széchenyi Domonkos gróf 100, Apponyi Géza gróf 50, ifj. Leopold Lajos 100, Sass Elemér dr. 50 és Apponyi Rezső gróf főispánuk és neje e címen is $00 koronát. — Nyilvános köszönet és nyugtázás A február 9-iki bonyhádi jótékony estre jegymeg­váltás címén hozzám beküldötték a következő összegeket: Forster Zoltán (Szekszárd) 10, dr. Éri Márton (Szekszárd) 5, Fördős Mihály (Szek­szárd) 5, Link Mátyás (Bonyhád) 50, Mechwart Ernő (Belecska) 10, Rudnyánszky Dezső báró (Zomba) 20, Spitzer Gyula (Zomba) 30, Hagy- mássy Károly (Paks) 10,. Tóth Károly (Szek­szárd) 20, Führer Andor (Tevel) 5, Barabás Imre (Bonyhád) 20, Hochsinger Nelly (Bonyhád) 5 koronát. A nemes adományokért a hazafias jótékonycélnak a nyilvánosság előtt kijáró hálás köszönetét mondok: Dr. Hagymássy Zoltánná. — Holttest a kutban. Robitsek Béla dóm bóvári kárpitos neje még február 5-én nyomta­lanul eltűnt. Vörös József kanász február 28-án jelentést tett, hogy a határban levő Homok-puszta egyik gémes kutjában holttestet vett észre. A holttestben Robitsek Bélánét ismerték fel, akinek nyakára kő volt kötve, s csupán alsó ruha volt rajta. A csendőrség erélyesen kutat, hogy meg­állapítsa azt, miképen került a szerencsétlen asz- szony a kútba. — Katonai szabadságolások tavaszi mun­kára, A tavaszi vetési munkák biztosítása érdeké­ben a honvédelmi miniszter elrendelte, hogy a mögöttes országrészben levő katonai alakulatok nélkülözhető legénysége, még pedig az arcvonal­beli szolgálatra alkalmas bérlők és szölőmüvelők, továbbá arcvonalbeli szolgálatra nem alkalmas erdőgazdák, dohány és konyhakertészek, ková­csok, bognárok, kádárok, bádogosok, lakatosok, molúárok és utóbbiak hozzátartozói, amennyiben mesterségüket a mezőgázdaság javára fordítják, illetve értékesíteni képesek, végül az arcvonalbeli szolgálatra nem alkalmas gazdasági cselédek és más, a mezőgazdaság szeinpotjából fontos ipart űző nélkülözhető legénység március 1-től május 15 ig terjedő időben, az utazási napok hozzászá- rnitása. nélkül, 4 hétre szabadságoltassák, önnáló mezőgazdák, azok fiai, vejei, vagy szőlői stb. gazdaságában fognak mezőgazdasági munkákat végeznie ; ugyanezen időszakban vagyis március 1-Üül május 15 ig terjendő időben erre a 4 háti szabadságra akkor, is hazabócsátandók, ( ha a „gördülő pótlás“ alakulataihoz (póttestek és me­netalakulatok) tartoznak. A szabadság engedélye­zése az alosztályparancsnok személyes kötelessége és altisztre nem bizható. Semmiféle községi bizo­nyítványt, vagy* más igazolást követelni nem kell: A hadügyminiszter egyidejűleg megfelelő rendeletét adott ki. — Katonai előléptetés. IQ. Grünfeld Pál 5. honvéd huszárezredbeli tartalékos zászlós had- naggyá, Guszich Győző, Riméli Ferenc, Rónai József, Varga Ferenc, Tarján Ernő, Wossala Sándor, Boross Zoltán, Bállá András, Bauer Károly, Radványi Imre 17. honvéd gyalogezred­beli főhadnagyok századosokká léptek elő. — A magyar Iparosok programmja. Az .Ipartestületek Országos Szövetkezete felhívást intézett a szekszárdi általános ipartestülethez és André István elnökhöz, melyben közli, hogy a képviselőválasztások alkalmával csak oly jelöltre, szavazzanak, aki szóval és írásban kötelezi ma­gát a magyar iparosok programmjának elfogadá­sára. Az iparosok programmja következő 12 pontból áll : 1. Követeljük az általános, egyenlő éa titkos választói jogot és a községenként való szavazást. 2. Követeljük, hogy minden önnálló iparos választójoggal bírjon. 3. Tiltakozunk a közös vámterület további fentartása és bárminő formája ellen. Ez okból követeljük az önálló vámterület felállítását, mint a magyar ipar fej­lődésének egyedüli biztosítékát. 4. Követeljük az önnálló magyar nemzeti bank felállítását. 5. Kö­veteljük az önnálló magyar hadsereget, de oly módon, hogy ennek egész felszerelését kizárólag a magyar ipar állítsa elő. Követeljük, hogy e célból a szükséges katonai intézetek és üzleti telepek, miként Ausztriában történt, nálunk is közösügyi költségen létesittessenek. 6. Követeljük, hogy az összes, a kézmüvesipar által is előállít­ható katonai és közhatósági munkák felerészének szállítása a kézmüvesipar részére tartassák fenn. 7. Ez okból is szükséges, hogy a kézmüvesipa- rosság országszerte hitel- és termelő szövetkezei­tekben szerveztessék, és az összes iparos szövet­kezetek részére egy országos ipari központi szövetkezet állíttassák fel, mely az egyes ipari szakmákat központilag vezesse és ellenőrizze. 8. Követeljük egy uj ipartörvény alkotását. 9. Követeljük a törvényhozó testületekben külön iparügyi hizottság alakítását, a külön ipari mi­nisztérium fölállítását, a kereskedelmi- és ipar­kamarák szétválasztását, illetve külön kézműves- kamarák szervezését, amennyi».en anyagi megerő­södésük a kellő fokot eléri. 10. Követeljük, hogy az iparfelügyelet a kis- és középipari üzemek technikai fejlesztése érdekében kiterjesztessék. 11. A közegészségügy, valamint a betegsególye- zés és a baleset ellen való biztosítás államosittas - sék és mindenkire nézve tétessék kötelezővé. 12. Elvárjuk, hogv a mindenkori kormányok 'erélyes és céltudatos iparpolitikát kövessenek s megvédjék a magyar kézmüvesiparosság jogos érdekeit nemcsak bent az országban, hanem a külfölddel és igy Ausztriával szemben is. — A hadifogoly tisztek élményei. A hadi­foglyok tömeges visszatérése alkalmával a hon-, védelmi miniszter rendeletet adott ki, a melyben fölszólítja a hadifogságból visszatért havidíjasokat, jelölteket, hogy hadifogságuk alatt szerzett ta­pasztalataikat és élményeiket írják meg és ter- jeszék föl a honvédelmi minisztérium I. a osztá- lába. A munkát az illető havidíjas közvetlen parancsnoksága utján adja be a minisztériumhoz. — Három érettségi vizsga minden intézetben. Az idén minden középiskolában három érettségi vizsgálatot tartanak. A háború miatt ugyanis az iskolák kénytelenek úgynevezett katonai előkészítő tanfolyamokat rendezni. Külön érettségit tesz­nek azon 1900-ban született diákok, akiknek február 6-án kellett volna bevonulni s akik most 6 hetes tanfolyamon veszik át az összevont tan­anyagot. — Külön maturálnak azon diákok, akik már katonai szolgálatot teljesítenek s akik április 1 tői előkészítő tanfolyamon fognak résztvenni. S külön érettségiznek azon nyolcadikosok, akik most végzik tanulmányaikat s akik nem váltak be katonának. ' , .— Miért irtja ki a város a Muzeum parkot ? Szépészeti szempontból, épugy, mint egészségügyi szempontból igazan szép és kedvező természeti fekvésükön és jó levegőnkön kívül itt Szekszár- don semmivel sem dicsekedhetünk. A muzeum, selyemtenyésztési felügyelőség és a főgimnáziunr előtti téren elterülő sétakert volt az-’egyetlen, ami városi mivoltunkat hirdette. Ezt sem gon­doztatta a- város úgy, mint másutt teszik ezt, öntöztetéséről, kezeléséről nem beszélhetünk, átal- utjá S van azon embernek, jószágnak. A városi kezelés csak abban nyilvánult, hogy. úgy tavasz- " szál > minden szakértelem nélkül neki estek és árnyékos lombozat-nevelés helyett, tönkig nyes- ték-metszették. Neki láttak a metszésnek az idén is, de ugylátszik keveselték a park fa-hozamát, mert elámulva látja mindenki, hogy a park vala­mennyi egészséges, sudár, valamirevaló fáját él- licitáltr.tta a városgazda s most kiirtásra kerül a múzeumi sétakert. A sok járó-kelő mind azt találgatja: „ugyan piiért vágatja ki a város a sétakertet ?“ Szakész kell e kérdésre választódni, de az biztosj hogy sétakertet nem szoktak úgy létesíteni, hogy félnövekedett fáit kiirtják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom