Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-12-01 / 48. szám

2

Bányászok sztrájkja megyénkben.

Hazafias .példaadásai állítsak ide ezúttal a szénbányák sáppadt arca, vánnyadt testti, tépett, sáros ruhája, dohos munkásnépét

Hogy mit ad ezeknek az életük javát föld alatt eltöltő, életük állandó veszélyeztetésével ve rejtékező munkásembereknek a haza, azt hamar fel lehet sorolni, összes kívánságuk a saját és családjuk gyomor- és ruhaszUhséglete kielégítésében merUl ki.

Viszont, hogy mit adnak ezek a föld mélyében szinte nem embernek való, de valójában emberfeletti munkájukban a h zának, azt ma lehet csak a maga valóságos értékében meglátni.

Hiszen ma ott állunk, hogy ha a hozzá férhető néhány magyar bánya nem termel, holnap megállanak a vonatok, ifjú köztársaságunk életerei megdermednek, a tél hidege és a nin esetlenség Sodoma-Gomora következéseit zúdítja reánk.

A magyar szénbányák munkásai ma a köz társaság első katonái. Mindmegannyi tiszteletre méltó hős!

Ezeket pedig jónak látjuk elmondani a vármegyénkben nagymányoki és a vele összefüggő szászvári szénbányákban a napokban lefojyt sztrájkkal és ezzel összefüggő néhány fontos szemponttal kapcsolatban.

Az „Esztergom—Szászvármázai Kőszénbánya rt.“ tulajdonát képező e két bányának munkásai napi 10 korona átlagos keresetért dolgoztak legutóbb. Azelőtt,' a háború boldog konjunktúrája között, amikor a bányamunkások jó része felmentett katonasorbeüekből állott, napi 4 korona átlagkeresetért dolgoztak a hazának, de még inkább a szerencsés részvényeseknek, akiknek az elmúlt üzletév 38 százalékos hasznot hozott.

Azonban a mai napi 10 koronás kereset idején is sokkal jobb a bányatársulat részvényesének, mint munkásának lenni. Az elmúlt héten a munkások nem a 10 korona napi kereset felemelését kérték, hanem ruhasegélyt. És pedig a munkásoknak 350 koronát, a feleségnek 150 koronáti a gyermekeknek 120—120 koronát.

Azonban — bármily hihetetlenül hangzik is — a szerény kívánság teljesítését a bánya rt. megtagadta. Megtagadta annak dacára, hogy tudnia kellett, minő végzetes következésekkel járhat a vasúti fütőszén hiánya hazánkra. Meg tagadták, jóllehet csak 1—2 percenttől kellett volna lemondaniok a harmincnyolc százalékos nyereségből.

A munkások e miatt már 4 napon át nem állottak muukába. A sztrájk leszerelésére a fő ispán a kormánytól és a szociáldemokrata párttól kérte küldöttség kirendelését.

Ez a küldöttség egész napon át tárgyalt a bányászok bizalmi férfiaival, mig végre az országos széninségre, a vasutak megállásának ve szedelmére, a bányászok hazafias belátására való hivatkozásokkal sikerült a kiküldött bizottságnak rávenni a bányászokat a sztrájk beszüntetésére azzal az Ígérettel, hogy a népkormány közben fog járni a bányatársulatnál a ruhasegély kiutalása érdekében.

És itt van a felemelő része az esetnek, a bányamunkások megértették a hazafias kötelességet, amit a részvényesek nem tudtak megérteni. A kormánynak kell most majd velük megértetni.

Nem kételkedünk, hogy meg is érteti. De az Istenért, tőkések, vagyonosok, tehetősek, ha igy kezelik a munkáskérdést és a hazafias köte lességtudást még csak luxusból sem engedik meg maguknak : mi lesz ebből a szegény, megnyomorított országból 1 ?

Mindenki azt adja oda az uj Magyarország megalapozásához, amije van, legalább oly mértékben, mint a kézi és szellemi munkások, akik munkájukban mindenüket adják, oda, amijük csak van. 8. I.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Elmaradnak a főispáni tisztelgések. Dr. Mayer Gyula főispán, kormánybiztos a folyó hó 27 én hivatalát átvette. Ez alkalomból értesítette a hivatalokat és hatóságokat, hogy az eddig szokásban volt tisztelgések mellőzését kívánja. El- ] lenben elvárja a tisztviselői kartól, hogy a hivatalos órák pontos betartásával külsőleg is kifejezést adjon annak a fokozottabb kötelesség- teljesítésnek, amelyben példával kell előljárni azoknak, akiknek lelkiismeretes működése fő biztosítéka a rend és belső béke megszilárdulásának.

— Felmentés. A nemzeti kormány miniszterelnöke Iválldy Béla miniszteri tanácsost, vármegyénk közélelmezési kormánybiztosát, az utóbbi állásától elismerés mellett felmentette.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

— Dr. Mayer GyuJa főispán üdvözlése. A

szekszárdi ügyvédi kar folyó hó 26-án tette le Mirth László vezető járásbiró kezébe az uj ál lamforma által előirt esküt, mely alkalommal dr. Pirnitzer Béla ügyvéd meleg szeretettel üdvözölte dr. Mayer Gyula főispánt és kormánybiztost, örömének adva kifejezést, hogy a magyar népkormány ügyvédet állított Tolnavármegye élére. Az uj főispán meghatva köszönte meg kartársainak üdvözlését és kérte támogatásukat, hogy nehéz feladatának megfelelhessen. Szavait lelkes éljenzés kisérte.

— Batthyány belügyminiszter marad. A szó

ciáldemokrata párt részéről támasztott okok gróf Batthyány belügyminisztert arra bírták, hogy a múlt héten benyújtotta lemondását. Azonban a kormány egyhangú óhajára lemondását visszavonta, miután a szociáldemokrata párt engedékenységével sikerült a részleges kormányválságot békésen megoldani.

— Főispáni és kormánybiztosi kinevezések. A magyar népkormány Oberhammer Antal Pécs város rendőrfőkapitányát Pécs város és Keresse György' dr. sásdi ügyvéd, volt országgyűlési képviselőt Bárányavármegye főispánjává és kormánybiztosává nevezte ki.

— Törzsorvosi kinevezés. A magyar hadügyminiszter dr. Nesztor Emil szekszárdi főorvost, katonai ezredorvost törzsorvossá nevezte ki.

— Előléptetett népfelkelő tisztek. A hadügyminiszter a magyar népfelkelésnél népfelkelő főhadnagyokká nevezte ki a 19. népfelkelő parancsnokság nyilvántartásában. Berényi Armin dr?, Horváth Károly, Kisfaludi Jenő, Stri- novich Géza, Wirth Géza 44. gyalogezredbeli, Hoffmann Oszkár 33. nehéz tábori tüzérezredbeli, Kádár Kálmán, Kardos Ottó 52., Hoffman István 44. gyalogezredbeli, a 17 népfelkelő parancsnokság nyilvántartásában, Fáy Henrik, Vindisch József, Bogár Pál, Párkányi (Pausch) Dezső, Pinke József 69. gyalogezredbeli népfelkelő hadnagyokat.

— A 17-68 honvédek dicsérete. A mi vármegyénk fiainak egy nagy része a hős 17-es honvédek sorában harcolt, akik pár nappal ezelőtt érkeztek meg teljes felszereléssel Sípos Gyula ezredes vezetése alatt az olasz frontról. Ez alkalomból a Magyar Nemzeti Tanács e’nöke az alább következő levelet intézte Sipos ezredeshez: „A budapesti M. T. elnökének levele Sipos ezredeshez. Sipos Gyula ezredes urnák a székesfehérvári 17. honvódgyalogezred parancsnokságának Székesfehérvár. Igaz örömmel vettük az értesítést, hogy az ezredes ur parancsnoksága alá tartozó székesfehérvári 17. honvédgyalogezred csapatai, a fegyverszünet megkötése folytán önfeláldozó harcok után, fárasztó menetelés kapcsán, de ezért teljes rendben és fegyelmezetten tértek vissza állomáshelyeikre a harctérről, Ezredes ur vezetése mellett. Tudomásunk van arról, hogy noha a csapatok a közelmúlt nehéz harcok és a fárasztó menetelések folytán kimerültek voltak, mégis példátlan munkát fejtettek ki azzal, hogy más magyar ezredek tulajdonában volt s az ellenséges csapatok által erőszakkal elvitt értékeket, úgy mint lovakat, közlekedési eszközöket, élelmi szereket, stb megmentették és hazahozták. Meg ragadjuk az alkalmat, hogy úgy ezen kiváló és közhasznú ténykedéseikért, mint a nemzet aka rata ellenére felidézett háború alatt tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartásukért, szenvedé seikért és a harcok során szenvedett véráldozataikért, Önnek és a parancsnoksága alatt álló ezred parancsnokainak, törzs- és főtisztjeinek, altisztjeinek és minden egyes katonájának hálás kö8zönetünket és elismerésünket nyilvánítsuk, S amidőn még a ránk kény szeritett harcokban elesett drága hősök emlékének hálával és kegyelettel adózunk, arra kérjük Ezredes urat, hogy ezen elismerésünket hálánkat és köszönetünket, a parancsnoksága alá tartozó ezredeknek tudomására hozni szíveskedjék. Budapest, 1918 nov. 22. Igaz hive és tisztelői. Magyar Nemzeti Tanács. Hock János elnök.

— „A Magyar Népköztársaság nevében/* Károlyi Mihály a népkormány elnöke rendeletet adott ki, hogy a biróságok Ítéleteiket és egyéb ügydöntő határozataikat a „Magyar népköztár- saság“ nevében hozzák. Az eskü szövege is megváltozik és a bíróság ciméből is mindenütt elmarad a „királyi" jelző.

— Lakbéremelés iránli kérelem. A szekszárdi róm. kath, tantestület kérvényt adott be az iskolaszék és hitközségi tanácshoz, melyben olyan lakbért kérnek részükre megállapítani, mint a milyent a rangban Velök egyenlő köztisztviselők élveznek.

— Világítási mizériák miatt nem jöhetnek a színészek, tiácz Gyula színigazgató játszási engedélyt kért a városban, amit a hatóság nem tudott megadni a Nemzeti Tanács azon szomorú megállapítása folytán, hogy a szintársulat előadásaihoz villanyvilágítást nem képes szén- és olajhiány miatt adni.

1918. december 1.

— Hősi halál. Mélyen lesújtó, sziveket marcangoló, szomorú hir érkezett az olasz frontról.. Fájó, megrenditő érzést váltott ki mindazok szivéből, akik értesültek dr. Kovács László többszörösen kitüntetett főhadnagy hősi haláláról. A nagyreményekre jogosító szelidlelkü, mély érzésű, alaposan képzett hős ifjú halála vigasztalan bánatba ejtették szüleit, testvéreit, rokonait. A hazáért elesett dr. Kovács László imádásig szeretett fia volt Kovács Dávid szekszárdi polgár- iskolai tanár és neje Nagy Lujza polg. leányiskolái igazgatónak, akiknek megmérhetetetlen fájdalmát enyhítse az isteni gondviselésben való bölcs megnyugvás és az a nagy részvét, mely irántuk megnyilvánult. Az elesett hős a világháború elején vonult be a bécsi 49 eB házi ezredhez, ahonnan csakhamar a harctérre került, ahol kétszer is súlyosan megsebesült. Amint némileg meggyógyult, ismét a harctérre kivánkozott és részt vett az olasz offenzivában. Itt halált megvető bátorsággal és bravúrral küzdött, melyért elnyerte a vaskorona rendet. Dr. Germán Zakariás főhadnagy barátja közölte a szülőkkel a lesújtó hirt, hogy fiuk a Monte Asolone szakaszon, a Coldella Beretta hegyoldalon éppen konzerve- ket osztott szét a legénységnek, amikor két olasz nehéz gránát találat megsemmisítette az egész századát. A súlyosan sebesült főhadnagyot hordágyon akarták leszállítani, de útközben kilehelte lelkét. Ott nyugszik a piovegei temetőben. Haláláról kiadott gyászjelentés a következő: Kovács Dávid és felesége Nagy Lujza, a maguk, vala mint gyermekeik; Jolán, Zoltán, Lujzika és a rokonok nevében vérző szivük mélységes fájdalmával tudatják, hogy drága gyermekük, szerető testvérük és rokonuk dr. Kovács László ügyvéd- jelölt, a 49-ik gyalogezred főhadnagya a sebesültérem, a csapatkereszt, a II. oszt. ezüst vitézségi érem, a kardokkal díszített Signum Laudis és a kardokkal díszített III. osztályú Vaskorona rend tulajdonosa folyó évi október hó 25-én, 28 éves korában, a „Col della Beretta“ nevű hegyen vivőit harcokban gránáttól találva, kilehelte nemes lelkét, Mig drága hamvai — többször kifejezett óhajához híven — többi társaival az ő drága vérük által megszentelt földben fognak porladni: addig az ő galamb-szelíd nemes lelke itt lesz, itt marad, az ő szerető szülei és testvérei között örökre! Szekszárd, 1918 november 26. Isten Veled drága Lacikánk! Legyen altató dalod szellő suttogása, szemfedőd a'mezők virágai, amelyek, ne hervadjanak el soha sírod fölött !

— A Katholikus Tanács. Budapesten múlt vasárnap kikiáltották a Katholikus Tanácsot. Ki mondták a kath. egyház önrendelkezési jogát. Meg lesz az autonomi s ez fogja kezelni a vagyont és gyakorolja a kegyúri jogokat.

— Adjunk szívesen szállást a katonaságnak. A Nemzeti Tanácsnál az 52 es és 19-es ezredek parancsnokai azt kérték, hogy a beszállásolás körül felmerült nehézségek csökkentése érdekében a helybeli polgárságot világosítsák fel a tanács polgártagjai arról, hogy az országra nehezedett kényszerhelyzet hozta ide őket és mint négy és fél éven át a kényszer-háborúban sokat szenvedett magyar embereket illő becstt- léssel és megértéssel fogadják hajlékukba ideiglenesen azok, akik több lakóhelyiséggel rendelkeznek, mint amennyit tényleg használnak. A Nemzeti Tanács kimondta, hogy társadalmi állás és személyválogatás nélkül köteles a városi hatóság mindenkivel szemben a beszállásolás sikere érdekében eljárni. A Nemzeti Tanács polgártagjai pedig kijelentették, hogy Szekszárd hazafiasán érző polgársága nélkülözhető szobáinak ajtaját annál kevésbbé zárja be a magyar katonák és tisztjeik előtt, mert tudatában van annak, hogy a városban a személy- és vagyonbiztonságot is nagymértékben növeli az a körülmény, hogy az 52 es és 19 es ezredek itt tartózkodnak.

— Az uj választói törvény. A magyar népköztársaság kormánya az összes miniszterek aláírásával közzétette az uj választójogi törvényt, amely szerint választójoga van minden huszonegy éves férfiúnak, ha legalább hat év óta magyar állampolgár. Nemzetgyűlési választójoga van minden nőnek, aki huszonegyedik évét betöltötte, hat év óta magyar állampolgár és bármely hazai élő nyelven irni és olvasni tud. A nemzetgyűlés tagjává választható az, akinek a választás időpontjában választójoga van és huszonnégy éves. A választás községenként közvetlen titkos szavazással történik. Törvényhatósági és községi választójoghoz még megkivántatik, hogy a választó legalább fél év óta ugyanabban a községben lakjék.

— Petroiuem és egyebek. A Nemzeti Tanács állandó gondoskodás tárgyává tette a petroleum-, gyertya-, gyufa-, tüzifaszükséglet biztositását. —• Mivel a levelezések, táviratok eredménnyel nem jártak, a „Hangya“ üzletvezetőjét és egy városi főtisztviselőt küldenek a fővárosba, hogy a kormánynál eljárjanak ezen hiányzó élétszükségleti cikkek megszerezhetése érdekében.