Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-11-17 / 46. szám
2 A szekszárdi Nemzeti Tanács a köztársaság! államforma mellett. A Magyar Nemzeti Tanöcs kiáltványt intézett az ország városaiban, községeiben alakult Nemzeti Tanácsokhoz, hogy rögtön döntsenek afelett, hogy kivánják-e a köztársasági államformát ? Amint az ország minden részéből a Magyar Nemzeti Tanács megkapja a vidéki Nemzeti Tanácsok határozatát, kikiáltják a köztársaságot. Ezzel meg fog szUnni a Habsburgok uralma Magyarországon, amit már évszázadokon keresztül óhajtottunk, de le voltunk Ausztriához nyűgözve és igy nem : dhatott a magyar nemzet igazi törekvésének kifejezést. Mindenfelé ledőltek a trónok ób a népuralom vette át az uralkodást. A népuralom mindenfelé kikiáltotta már a köztársaságot és ki fogja kiáltani a Magyar Nemzeti Tanács is. Ezzel megszületik a független Magyarország, melynek nemzetiségeivel testvéri szeretetben és békében akarunk élni. A Magyar Nemzeti Tanács kiáltványa folyó hó 13-án érkezett meg Szekszárdra és igy azt a helybeli Nemzeti Tanács délután 5 órakor tartott gyűlésében már tárgyalás alá is vette.. A történelmi nevezetességű gyűlést dr. Szent- királyi Mihály polgármester, mint a Nemzeti Tanács elnöke vezette, aki a kiáltványt átadta Wendl István jogügyi tanácsnoknak, hogy azt olvassa fel. A kiáltvány szószerint igy hangzik : „A világesemények sürgős kötelességévé teszik Magyarországnak, hogy a jövendő államéletének formájáról már most határozzon. Németország köztársaság lett. Német-Ausztria, amely a Habsburg-ház hatalmának ugyanolyan családi hitbizományaként volt legerősebb, alapja, köztársasággá nyilvánította magát. Magyarország a múlt bűnei és mulasztásai következtében eddig jövő államformájáról nem dönthetett véglegesen. El határozásunkat most már halasztani nem lehet az alkotmányozó gyűlés összehívásáig sem Az idő most már életkérdés. A Magyar Nemzeti Tanáos azon ünnepélyes felszólítással fordul az ország városaiban, községeiben alakult Nemzeti Tanácshoz, döntsenek rögtön arról, csatlakoznak-e a Nemzeti Tanács azon állásfoglalásához, hogy Magyarország köztársaság legyen ? Gyors elhatározásra és sürgős értesítésre van szükség, mely értesítést a Magyar Nemzeti Tanácshoz kell intézni. Szólaljon meg az ország, hogy súlyos elhatározásokat kíván a közeli napokban- és hogy a Magyar Nemzeti Tanács maga mögött érezze az egész ország egységes akaratát és rendíthetetlen elhatározását." A felolvasott kiáltványt a jelenlevők kitörő éljenzéssel fogadták és egyhangúlag kimoudották, hogy örömmel csatlakoznak a Magyar Nemzeti Tanács azon állásfoglalásához, hogg Magyarország köztársaság legyen. Ezen határozatot nyomban táviratilag közölték a Magyar Nemzeti Tanács elnökével, Hock Jánossal. Ezen az örökké nevezetes gyűlésen jelen voltak a következők, mint a szekszárdi Nemzeti Tanács tagjai: dr. Szentkirályi Mihály polgár- mester, dr Zsigmond Ferenc h. főjegyző, Rácz József rendőrkapitány, Wendl István jogügyi tanácsnok, dr. Mayer Gyula ügyvéd, dr. Tanárky Árpád kórházi igazgató-főorvos, Tóth Károly társulati igazgató-főmérnök, Horvát Jenő ügy véd, Horváth Ignác igazgató-tanitó, lapunk fele lős szerkesztője, dr. Albers Rezső ügyvéd, Jakab László pénzügyi tanácsos, dr. Káldi Gyula köz jegyző, André István ipartestületi elnök, Nagy János Prantner, Török Pál, Majsai István és Bóvári József gazdák. A népKormány o néptanítókért. Méltó int ézkedése a népkormánynak, hogy az elsők között teszi gondoskodása tárgyává a magyar néptanítók mostoha sorsának megjavítását. Mi már régen tudjuk, mi a magyar néptanító. Akik ezt nem tudták, megtaníthatta rá a világháború A magyar nép anitóság nemcsak nevelője fiainkn k, de a hábo ru megpróbáltatásai között ▼ezető és leikesnő tisztjei, példaadó bajtársai voltak hadbavonult katonáinknak. És idehaza ? Itthon valóságos hadi mindenes munkások voltak, osztozva és vállalva a háborús adminisztráció leghálátlanabb részében : a rekvirálásokban, hazafi is gyűjtésekben stb. stb. Ezért örömmel adjuk hírül, hogy a múlt szombaton, f. é. november hó 9 ón Juhász Nagy Sándor államtitkár elnöklete* alatt tartott értekezleten bemutatta Neményi Imre államtitkár azt a javaslatot, melyet a tanítók és óvónők fizetéseiben fönnálló sérelmek orvoslása végett, az első népkormány rövidesen mint rendeletet kiadni szándékozik. A javaslat főbb intézkedései: 1. A fizetésrendeaési tervezet minden eddig fönnálló sérelem orvoslására törekszik. 2. Beosztja az állami és államsegélyes tanítókat a tisztviselők XI., X., IX. és VIII. fizetési osztályaiba 20—30—30—20 százalék arány számban. 3. Az állami tanitók és nem állami tanítók fizetését egységesíti. 4. Nem tesz különbséget a férfi- és nő- tanitók fizetése között. 5. Meghagyja a törvényekben megállapított háboras segélyt, családi pótlékot és ruhasegélyt. 6. Kötelezi az iskolafentartókat, hogy a nem államsegélyes iskolák tanítóit is legalább ugyanannyi illetményekben részesítsék, mint az államiak és államsegélyesek. Ha az iskolafentartó azt megadni nem képes, tartozik erre a célra .államsegélyt kérni. 7. A fizetési fokozatokba történő beosztásoknál az 1893. év előtti szolgálatok is beszá- mittatnak. 8. A tanitók fizetési beosztása annyiban tér el javukra a tisztviselőkétől, hogy nem kell megvárni azt, mig az előző fizetési osztályban hely üresedik meg, hanem a betöltött szolgálati idő esetén akkor is előlépnek, ha az előző ősz-, tályra megállapított 30°/o vagy 20°/o arányszám be van töltve. 9. A jelenlegi alsó fizetési fokok (1100 és 1200 K) megszűnnek. 10. A várakozási idő egyik fizetési osztályban sem lesz 12, illetőleg 15 szolgálati év, hanem mindegyikben 3 szór 3, azaz 9 év. Vagyis 3-szór 9, tehát 27 évi szolgálattal mindenki be jut a VIII. fizetési osztályba és 33 év után a Vili. fizetési osztály első fokozatába. (A beosztásnál ezúttal jeleutős számban lesznek olyanok, akik egyes fizetési osztályokat át is ugranak: pl. Xl-ből IX-be, vagy X bői VlII-ba.) 11. A fizetésrendezésnek visszaható ereje lesz, vagyis a rendeletet 1918 julius l étől léptetik érvénybe. 12. Ezen fizetésrendezés után ígéret szerint rövidesen elő kerül a nyugdij-ügy rendezése is. Az óvónők fizetése ugyancsak most nyer rendezést és pedig olyképen, hogy a jelenlegi létszám 50% a a XI. és 50°|o a a X. fizetési osztályba soroztatik be. A hazatérő Katonák ét a földmiuelétosyi miniszter. Búza Barna fötdmivelésügyi miniszter nagy- fontosságú rendeletet adott ki és küldött meg valamennyi törvényhatóságnak. Az egyik rende letben a földmivelésügyi miniszter a következőket mondja: „Mint közismeretes, a földmivelésügyi kormány fontos birtok politikai és egyéb gazdasági intézkedések utján tervezi a harctérről visszatérő földmivelő nép gazdasági és szociális boldogulásának előmozdítását. Nagyon igazságtalan és az emberi jogérzetet sértő dolog lenne, ha ezeknek az intézkedéseknek hasznát azok a földmives katonák is élveznék, akik magukat erre rendbontó kihágásokkal és zavargásokkal érdemet- lenné* tették. A földmivelésügyi miniszter a maga részéről már jóeleve állást foglalt az ilyen esetekkel szemben és körrendeletileg értesíti az ország ősz szes törvényhatóságát és mezőgazdasági szervezetét, hogy mindazok a katonák, akik az ország különböző helyein mutatkozó zavargásokban és rendbontásokban résztvettek vagy résztvesznek, elveszítik a jogukat arra, hogy a földmivelésügyi kor.nánynak a háboruviselt gazdák javára tett birtokpolitikai és egyéb intézkedéseiben részük lehessen.“ Búza Barna földmivelésügyi miniszternek ez az intézkedése mindenesetre olyan intézkedés, amit célszerű lenne az ország valamennyi lakott helyén, vasútállomáson és egyéb nagy nyilvános ságu helyeken plakátok utján közhírré tenni, hogy ezt ne CBak a már visszatért katonaság, hanem a frontról most visszatérő csapatok is világosan tndják. A földmivelésügyi miniszter másik rendeleté a hazatérő katonák munkájáról és kereseti alkalmáról szól. Manapság mindennél fontosabb - az, hogy a leszerő katonák minél előbb munkát és keresetet találjanak és ne szaporítsák a bizonytalanság érzése miatt zavargásra hajlandók számát. Búza Barna miniszter utasította a törvény- hatóságok eleő tisztviselőjét, hogy a községi elöljáróságok utján írassák össze a törvényhatóság területén a munkaalkalmakat. A leszerelő katonák tehát, amennyiben munkájuk nem volna, forduljanak a lakóhelyük gazdasági munkaközvetítőjéhez, községi és körjegyzőhöz, akik a ha1918. november 17 zatérő munkásoknak a megfelelő inunkaalmakról a megfelelő munkaalkalmakról és öaszeirási adatok alapján tájékoztatást fognak adni. Ha ez nem vezetne eredményre, mert a vármegyében nincs elegendő munka, akkor a földmivelésügyi minisztérium munkásügyi osztálya fog a legsürgősebben intézkedni. Miután a hivatalos szervezet ezt a bürokratikus formákat nem tűrő feladatot előreláthatólag egymaga nem vé gezheti el, a földmivelésügyi miniszter felkéri a lelkészeket, tanítókat, szövetkezeti igazgatókat, hogy a hatóságoknak ezt a közérdekű munkásságát minden erejükkel támogassák. KÜLÖNFÉLÉK. — Köztársasági propagandát! Négyszázéves Habsburgi járom alól szabadult föl az ország a mai napon. Négy és fél éves háborúnak minden borzalmát kellett átélnünk azért, hogy százezrek és milliók pusztulásán keresztül elérkezhessünk a köztársasági államforma megteremtéséhez. Négyszázéves szolgaság után megrázta h magyar nép lelkét Rákóczi és Kossuth nagy szelleme. Nagy ut volt a négyszázesztendős szenvedésen, a Rákóczi, Martinovicsok és a többi száz és ezer vértanú testén, az aradi Golgotán keresztül idáig eljutni. Négy és féleves háború, százezrek és milliók vére kellett még, hogy ömöljön a vértanuk szent véréhez, hogy eljöhessen a szabadság, a Kossuth Lajos országa. Most^ már büszkén, emelt fővel hirdethetjük, hogy ledőlt a királyhüség ósdi bálványa : Éljen a köztársaság. A mai napon eltávolította a magyar nemzet a düledező, roskadt trónust Habsburg Károly alól s megkoronázta önmagát a szabadság gyönyörűséges szent koszorújával. De azért még nem múltak el a harcok. A meghódított Magyarországnak még nagy küzdelmeket kell megvívnia úgy a betörő külellen- ségeinkkel, mint a régi rondszer bujkálóival. Éppen ezért haladéktalanul meg kell alakítani a szekszárdi és a tolnavármegyei köztársasági pártot is. Zászló alá kell hívni a bátor, erősszivü kurucokat, akik nemcsak máról-holnapra, hanem szivük, lelkűk teljes melegével életüket is bátran áldozzák Kossuth Lajos eszméiért Szekszárd város és Tolnavármegye közönségének legnagyobb része, — ne vegyék zokon, de igaz, — főként a földműves és iparos-osztályból még csak halvány sejtelmekkel sem bir arról, hogy mi az a Respublika ; mi az a Köztársaság. De ha fölvilí gositják őket, könnyen fogékonnyá lehet tenni ennek a magyar népnek a lelkét a köztársasági eszme iránt. Föl kell emelni magasra, hogy mindenki lássa ezt a zászlót, melyre a szabadság egyenlőség és testvériség igéje van írva s melynek hordozásáért a Rákóczi Ferencz, a Bercsényi Miklós, a Martinovics Ignácz, a Kossuth Lajos s a Batthyány Lajos név örökre be van vésve minden igaz magyar ember szivébe. — Föl tehát a köztársasági zászlóval: Éljen a köztársaság! Sztaszinó László. — Alapító tag. Gróf Apponyi Rezsőné 100 koronával a szekszárdi rk. ovoda- és gyermek- menhelyet fenntartó egyesület alapitótagjai sorába belépett. — Kinevezések. A hadügyminiszter október 26 iki rendeletével Oisztl Géza népfelkelő I. oszt. számvevő altisztet f évi október 1 ével főszám vivő nevezte ki, a 17. honvéd gyalogezred állományában. A pécsi ítélőtábla elnöke Antal Aladár dr” jogszigorló pécsi lakost, a pécsi ítélőtábla kerü leiébe ideiglenes hatállyal díjas joggyakornokká nevezte ki. — Doktorrá avatás A budapesti tudomány- egyetem orvosi kara Polgár Béla orvosnövendéket, tartalékos hadnagyot, Polgár József szekszárdi polgári iskolai tanár fiát doktorrá avatta. — Kormánybiztos. A Demzeti kormány Meskó Zoltán képviselőt Baja város, a kiskőrösi és kalocsai járás rendjének helyreállítására kormány- biztossá nevezte ki. — Egy waggon liszt a harctérről hazatért katonáknak, Balogh Brúnó fácánkerti nagybérlő a harctérről hazatért katonák részére fácánkerti gőzmalmából 100 métermázsa lisztet ajánlott fel ingyen. A felosztást úgy kívánja, hogy a szekszárdi és tolnai lakosok részére 40—40, a fácánkerti lakosok részére pedig 20 métermázsa jusson. — A haditermeny szekszárdi uj főnöke. Nagy Endre, többszörösen kitüntetett főhadnagy a Haditermény tolnamegyei kirendeltségéhez főnökké neveztetett ki. — A. vármegyei tiszti főügyészi állás betöltése címen lapunk múlt számában megjelent közleményt — érdekelt helyről vett értesülő-, sünk alapján —- odamódositjuk, bogy dr. Kiss Ernő elhalálozásával megürült vármegyei tiszti főügyészi állásra dr. Őrffy Gyula helyettes vár- megyei tiszti főügyész beadja pályázati kérvényét^
