Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-11-03 / 44. szám

1918. november 3. tolnamegyei közlöny 3 KÜLÖNFÉLÉK. — Gróf Batthyány Tivadar üdvözlése. Szek­szárd r. t. város képviselőtestületének folyó hó 2-án tartott rendkívüli közgyűlésében lelkes él­jenzés között dr. Szentkirály Mihály polgár­mester bejelentette gróf Batthyány Tivadarnak belügyminiszterré történt kinevezését, akit az itt következő felirattal üdvözöltek : Nagymóltósága Miniszter Ur ! Szeretve Tisztelt Képviselőnk ! Alig, hogy Nemzeti Tanács tudakozódására Szekszárd r. t. város csatlakozását hazafias lel kesedéssel a központi végrehajtó bizottságnak bejelentettük, néhány órával később nemes büsz­keséggel értesültünk arról, hogy Nagyméltóságod helyet foglalni méltóztatott az érzésben és gon­dolkozásban alakult politikailag teljesen független és önálló Magyarország első minisztériumában. Kegyelmes Urunk 1 Ismerve azt a kitartó és soha nem csüggedő férfias akaraterőt, melyet Nagyméltóságod a demokratikus eszmék diadalra jutásán fáradozott, — határtalan örömünknek kell kifejezést adnunk, hogy ezek az eszmék éppen Méltóságod kormányra jutásával kapcsolat­ban, illetve akkor nyertek érvényesülést, amikor a régi rendszer alapjai összeomlottak és egy uj világ hajnalán szabaddá, függetlenné és önállóvá lett a magyar nép 1 A nagy munka belátli ttatlan horderejét tel­jes egészében méltányolva, habozás nélkül álla­píthatjuk meg, hogy N gyméltóságod gigászi küzdelme nem volt hiábavaló, mert a nemzet füg­getlensége mellett meghozta a népakarat szabad­ságát ia : népünk millióinak leküzdhetetlen óhaját. Midőn Nagyméltóságodnak választókerüle­tünk polgársága nevében a politikai jogok egyen­lősége és állami függetlenségünk kivívása érde­kében kifejtett nemes munkálkodásáért hálás kö- Bzönetttnket tolmácsoljuk és egyúttal — Isten áldását kérve működésére — magas közjogi állá­sában üdvözöljük, ugyanez alkalommal azt is kérjük, hogy a függetlenségi eszmékhez rendü­letlenül hű kerületét tartsa meg továbbra is ke­gyes jóindulatában és szeretetében. Mély tiszteletünk ismételt kifejezése mellett vagyunk Szekszárdon, 1918. évi november 1-én. A szekszárdi választókerület polgárságának meg bízásából : (Aláírások.) — Miniszteri megbízás. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a csurgói és a bonyhádi főgimnáziumok látogatásával és állami felügyele­tével Kárpáti Kelemen székesfehérvári tankerü­leti főigazgatót bízta meg az 1918—Í919^ tanév tartamára. — Főispánunk beadta lemondását. Dr. Apponyi Rezső gróf, Tolnavármegye agilis, nép szerű főispánja, Wekerle Sándor minisztériumá­nak lemondása folytán, mint az rendesen szokás, beadta állásáról való lemondását, amit október 30 án tartott törvényhatósági közgyűlésen be is jelentett. A törvényhatösági bizottság Kovács Sebestény Endre volt főispán felszólalása után sajnálatttal vette tudomásul a főispánnak lemon­dását. — Tiszá Istvánt agyonlőtték. Október hó 31 én fél 6 órakor nyolc katona behatolt a Her- mina-uti villába, ahol két golyóval kioltották éle­tét. „Itt a leszámolás!“ — „Tudtam, hogy igy kell lennie 1“ — Ezek voltak utolsó szavai. — A sajtóiroda főnöke. A népkormány Halász Lajos hírlapírót, volt kölesdi függetlenségi és 48-as képviselőjelöltet a miniszterelnöki sajtó iroda főnökévé nevezte ki. — Katonai kitüntetések. A király Fischer József pécsi csendőrőrnagynak, dr. Hilbert Ist­ván szekszárdi ügyvéd vejónek, a 3. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta a hadidiszit- ménnyel. A király Gehring István 44-es hadnagynak a vaskoronarend 3. osztályát adományozta a hadi- ékítménnyel és a kardokkal. — Tiszteletbeli árvaszéki ülnök. Dr. Apponyi Rezső gróf főispán Mányoky Kornél árvaszéki jegyzőt tiszteletbeli árvaszéki ülnökké nevezte ki. — Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Blasszauer János kataszteri irattárt kezelő iroda tisztet a szekszárdi pénzügyigazgatóságnál ebben a minőségében a X fizetési osztályba kinevezte. — Az igazságügyminiszter Pálffy János dr. paksi kir. járásbirósági joggyakornokot a szabadkai kir törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — Egyházmegyei hírek. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök Schlachter Ferenc ibafai adminisztrátort ibafai plébánossá nevezte ki, Fitt János ujmisést pedig Kárászra küldötte segéd lelkésznek. — Helyettes tiszti főügyész. Dr. Kiss Ernő vármegyei tiszti főügyész halálával megüresedett állásra dr. Apponyi Rezső gróf főispán dr. Őrffy Gyula szekszárdi ügyvédet nevezte ki, aki már hosszabb idő óta helyettesitette a betegeskedő tiszti főügyészt. Dr. Orffy Gyula h. tiszti főügyész múlt szerdán tartott vármegyei közgyűlés plénuma előtt már le is tette a esküt. _ — Tolnavármegye csatlakozása a Nemzeti Tanácshoz. Apponyi Rezső gróf főispán a Nem- Tanács budapesti végrehajtó bizottságának távirati felszólítására — még Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezése előtt — a vármegye központi tisztviselőit értekezletre hivta egybe s. a tiszti értekezlet egyhangúlag mondta ki csatlako­zását a Nemzeti Tanácshoz. Egyúttal a vármegye belső nyugalmának megvédése érdekében a fő­ispán, illetve alispán, felhívták a járások főszolga- biráit, hogy a községek elöljáróságaival azonnal lépjenek érintkezésbe és az egyes községekben a rend biztosítása érdekében szervezzék meg a helyi- Végrehajtó Bizottságokat és a polgárőr­séget. — Adófelszólamlási bizottsági tag. A múlt szerdán tartott vármegyei közgyűlés az adófel­számolási bizottságban megüresedett helyre Schnei, der János népbanki igazgatót választotta meg­— Áthelyezett polgári iskolai tanító. A vallás és közoktatási miniszter Bóbik Imre paksi állami polgári iskolai rendes tanítót ugyanebben a mi­nőségben a győri állami polgári fiúiskolához he lyezte át. — A német népet nem lehet azonosítani vezetőivel. Ifj. Leopold Lajos megyebiz. tag indít­ványa, hogy a magyarság ne azonosítsa a szintén demokratikus átalakulásáért küzdő német népet a német katonai autokráciával s hogy minden népet egybefoglaló testvéri szövetség éljen sziveink­ben. A Nemzeti Tanács részéről is helyeslő vissz­hangra talált. Jászi miniszter — mint illetékes helyről tudjuk -— értesítette az inditványtevőt, hogy javaslatának szellemét, de annak minden szavát is osztja, aláírja és hogy felhatalmazza ennek nyilvános kijelentésére. — Elhalasztott közgyűlés. A Pécsegyház- megyei rk. Tanítóegyesület november 6-ára hir­detett közgyűlését a járványos betegségre való tekintetből bizonytalan időre elhalasztotta. — [A faddi ref. lelkész halála. Dr. Aracs István faddi ref. lelkész életének 29-ik évében váratlanul elhunyt. Halálát spanyolbetegség okozat. A korán elköltözött haláláról az alábbi jelentést kaptuk : „Boldogok a halottak, akik az Urban halnak meg 1 Bizony, azt mondja a Lélek, mert megnyugosznak az ő fáradságuktól és az ő cselekedeteik követik őket“ (Jel. 14. 13 ) A Faddi református egyház presbitériuma, mely fájdalommal jelenti, hogy szeretett lelkipásztora Dr. Aracs István f. hó. 24-én reggel fél 8 óra­kor, életének 29-ik évében kínos szenvedés után elhunyt. Kihűlt tetemeit f. hó 26-án d. e. 10 órakor a gyászházból kisérjük a faddi refor­mátus temetőbe siri nyugalomra. Isten veled hűséges- pásztoi'unk, szerettünk amig közöttünk munkálkodtál, emlékedet híven őrizzük, mig majd ismét találkozunk az Ur előtt. Fadd, 1918 októ­ber 24. — A máv. köréből. Igmándy Ede ellenőr, állomásfőnököt hasonló minőségben] Keszőhideg- kut Gyönkről Ercsibe ; Szegedy György főtllenőr, állomásfőnököt hásonló minőségben Adonypuszta- Szabolcsról Keszőhidegkut-Gyönkre helyezte át. — A spanyolbetegség áldozatai. Szomorú valóság, hogy minden óvintézkedés dacára Szek- szárdon még mindig szedi a spanyolbetegség ál­dozatait. Futó József szekszárdi egyéves önkén­tes 17-es honvéd őrvezető hazajött szabadságra és megkapta a spanyolnáthát, melyben meghalt. Október 31-én temették. Frázon József szekszárdi asztalosmester, nek, aki jelenleg katonai szolgálatot teljesít fiatal feleségét ragadta el a veszedelmes járvány. Férje és három kiskorú árvája siratják. — A Nemzeti Tanács visszahozatja a frontra ment mungó képviselőket. A Nemzeti Tanács a következő parancsot adta ki: A fronton lévő katonákhoz ! A Nemzeti Tanácsnak tudóméra jutott, hogy Kazy József báró, Wenckheim László gróf, Simon Elemér, Bárczay Ferenc, Pál Alfréd, Múzsa Gyula és Stankovánszky Imre képviselők a frontra utaztak, hogy a hadsereget a Nemzeti Tanács ellen lázitsák. A Nemzeti Tanács fölszó­lítja a fronton levő katonákat, hogy az illető képviselőket haladé ctalanul szállítsák vissza — Budapest, 1918 október 31. A Nemzeti lanács. — A Hangya Szövetkezet igazgatósága ér­tesíti a t. tagokat, hogy tagsági igazolványaikat november hó 2-tól kezdve a bolthelyiségben (volt Mehrwerth féle üzlet) átvehetik. A Hangya igaz gatósága a lehetőséghez képest biztosítani kívánja tagjainak téli szükségleteit, mely célból nagyobb mennyiségben fog a t. tagok rendelkezésére bo- csájtani télre eltehető gyümölcsöt, káposztát és zöldségféléket Az erre vonatkozó részletes felvi­lágosítás november 2-tól kezdve az üzletbhelyi- ségben nyerhető. A bolt megnyitását ezideig a nehéz árubeszerzésen kívül főleg a vasúti szálli­tási nehézségek késleltették. A vezetőség azonban megtett mindent, hogy a boltot mielőbb megnyit­hassa s a tagok igényeit, a mostani súlyos viszo­nyok mellett is kielégíthesse. Természetes, hogy a mostani nagy áruhiány mellett az igényeket csak bizonyos mérsékeltebb kereteken belül lesz módjában a Hangyának kielégíteni; de ahogy enyhülnek az árubeszerzés elé gördülő akadályok, úgy fokozatosan válik kedvezőbbé a tagok ellá­tása s a Hangya-szövetkezésben rejlő nagy gazda­sági előnyök élvezete is. A bolt végleges meg­nyitása november közepére várható, amit még külön hirdetményben is közölni fognak. — A spanyol járvány Szászváron. Szász­vár községben, a spanyol járvány egyre terjed. Spanyol betegségbe esett a község népszerű plébánosa Szabó Géza és káplánja Dicenty Gyula is. így a község most}lelkipásztor nélkül maradt. Zichy Gyula v. b. t. t. mégyéspüspök betegségük tartamára Likkert József püspök- nádasdi káplánt küldte kisegítőül Szászvárra. — Szappandrágitás küszöbén. Arról értesü­lünk, hogy a szappangyárak a kereskedelmi mi­nisztertől az árak fölemelését kérték. Értesülésünk szerint a gyárak a termelés költségének emelke­désére való hivatkozással kilogrammonkint egy korona drágítást akarnak. A mai helyzetben nehezen lehet elképzelni, hogy a kormány kapható legyen olyan intézkedésre, amely legfontosabb és különösen a jelenlegi egészségügyi viszonyok kö­zött legnélkülözhetetlenebb elsőrendű közszük­ségleti cikk árát növelje. — A magyar miniszterek megszólítása : „Miniszter ur 1“ A „Politikai Híradó“ jelenti, hogy az összes miniszterek elhatározták, hogy úgy a hivatalos, mint a magániérintkezésben mellőzni kívánják a címzéseket és egyszerűen a „Miniszter ur“ megszólítást kívánják al­kalmazni. — Fizetés emelés. Az alispán előterjeszté­sére Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága Budai István tolnai lovassági laktanya felügyelő fizetését 2000 koronára emelte fel. — A katonatanács napiparancsa a magyar haderőhöz. Küldjenek megbízottakat a Katona Tanácsba. A helyőrség és a rendőrség csatlako zása után arra van szükség, hogy megalakuljon a legfontosabb katonai intéző hatalom is. Az esti órákban ezért a következő felhívást adták ki: Minden katonatiszt és katona haladéktalanul vo­nuljon be csapattestéhez, ha az Budapesten van. A vidéki csapattestek kötelékében szolgáló sza­badságolt vagy egyéb okokból Budapesten időző vagy csapattestüket nem találó katonatisztek és közkatonák vonuljanak be valamelyik hasonnemü budapesti csapattesthez. — Halálozások. Kiss Ernő dr. tolnavár­megye tiszti főügyésze okt. hó 28-án hosszas betegség után életének 55 ik és boldog házas­ságának 30 ik évében csendesen elhunyt. Halála mély részvétet keltett, mert előzékeny modorá­ért, nemes jósziveért mindenki tisztelte. Büszke­sége volt az ügyvédi karnak, kiváló tisztviselője a vármegyének és erős oszlopa az egyháznak. Tamásiban 3 évtizeden át ügyvédeskedett, ahol igen keresett irodája volt. Tóth Ödön vármegyei t. főügyész halála után őt választották meg fő­ügyészé. A szekszárdi ügyvédszövetségnek elnöke „volt. A tolnai ref. egyházmegyének tanácsbirája, a külső somogyi ref. egyházmegyének gondnoka, a szekszárdi egyház főgondnoka volt. A Szek­szárdi Népbank alelnöke és a Mezőgazdasági Kereskedelmi r. társaságnak jogtanára volt. Te­metésén melyen a főispán is megjelent óriási részvét nyilvánult meg. Koporsója felett Gödé Lajos ref. lelkész megható gyászbeszédet tartott. Elhunytéról a gyászoló család jelentése igy szól: „özv, dr. Kiss Ernőné szül. Kelemen Brigitta, úgy a maga, valamint gyermekei és kiterjedt ro­konsága nevében mélységes fájdalommal tudatja, hogy szeretett férje, a gyöngédszivü hitves, a jó édesapa és szerető rokon dr. Kiss Ernő, Tolna­vármegye tiszti főügyésze, a magyarországi ref. egyetemes zsinat képviselője, a külsősomogyi ref. egyházmegye gondnoka, a tolnai ref. egyházmegye tanácsbirája, a szekszárdi ref. egyház főgondnoka, a szekszárdi Ugyvédszövetség elnöke, a Szekszárdi Népbank alelnöke, hosszú, de példás türelemmel viselt betegség után, életének 55-ik, boldog há­zasságának 30 ik évében, a folyó hó ^8-án csen­desen elaludt. A megboldogult földi maradványait a református egyház szertartása szerint f. hó 30-án, délután 3 órakor fogjuk az újvárosi uj temetőben nyugalomra helyezni. Szekszárdon, 1918 október hó 28. „Akik sokakat az igaz­ságra visznek, miként a csillagok, fénylenek örökkön örökké.“ (Dán. 12, 3.) özv. dr. Kiss Ernőné szül. szerepi Kelemen Brigitta felesége; Kiss Ernő, Kiss István, Kiss Magduska gyermekei; özv. szerepi Kelemen Lászlóné szül. Till Erzsébet, anyósa; özv gödörházi GödörLajosné szül. Hoff­mann Mária, nagynénje; özv. szerepi Kelemen

Next

/
Oldalképek
Tartalom