Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-02-03 / 5. szám
1918. február 3. 3 TOLNAMEGYEI KÖZLŐN — Értekezlet az uj keresztény sajtóvállalat tárgyában. Dr. Fent Ferenc szekszárdi apátplé- bános meghívására f. hó 26-án d. ír 6 órakor a Kath, Kör helyiségében igen népes értekezletet tartottak a fővárosban most megindult uj kérész tény sajtóvállalat megalapítása ügyében. Az értekezletet dr. Fent Ferenc a keresztény sajtóról tartott alapos és meggyőző beszédével vezette be és részletesen megismertette az uj sajtómozgalom célját, mely szerint a központi Sajtóvállalat Részvénytársaság célja hírlapok, folyóiratok s egyebb sajtótermékek kátf^isa és terjesztése. Az alaptőke 120 000 drb^^íyenként 25 K. névértékű, névreszóló részvétéből alakul. A részvényjegyzés záróideje 1918. április 15. Egy rész vény ára 25 kor., alapítási költséggel együtt 26 kor. Felemlítette, hogy gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök 100,000, a pécsi káptalan pedig 150,000 koronát jegyeztek erre a célra. — Á helyesléssel fogadott elnöki beszéd után dr. Zsig- mond Fér., Molnár József, dr. Éri Márton, Horváth Ignác, Vachter Károly, Schneider János, Bállá Sándor és Fehérváry Ferenc szóltak az ügyhöz. Az értekezlet elhatározta, hogy a többi kérész tény hitfelekezetet is bele kell vonni a megin, dúlt akcióba s e végből megbizta dr. Fent Ferenc apátot, hogy szólítsa fel a helybeli ref. és evang. lelkészeket a csatlakozásra és intézzen ebben a tárgyban kérdést a központhoz. Ezután megalakították az agitáló bizottságot, melyben a hölgyeknek is fontos szerep jut. A jelenvoltak 173 részvényt jegyeztek. — A Kindenburg ezred története. A cs. és fc. Handenburgról elnevezett 111/69. gy. zászlóalj tisztikara elhatározta, hogy a zászlóalj törté netét a nagyhábóruhoz méltó keretehben megi- ratja és kiadja. Felkéri éppen azért valamennyi v.olt tagját, hogy jegyzeteit, naplóját, fényképfel vételeit, vázlatait, melyek a zászlóalj háborús életével összefüggésben vannak a zászlóalj történetíró bizottságának rendelkezésére bocsássák. Mivel ebben az albumban elesettéinek külön* külön fejezetet szán, megkeresi a hozzátartozókat, hogy e hősök fényképét, személyi adatait az alábbi cijmre minél előbb eljuttassák. Horvát Kázmér főhadnagy III—69 Z. T. p. — Nagy idők asszonya. Őzv. Nagy. Mihály- né szül. Orbán Júlia 90 éves korában Szekszár- dón elhunyt. Január 24-én temették nagy részvéttel. Az elhunyt magaskoru asszony 48-ban a néhai Albanits György takarékpénztári igazgató családjában szolgált, aki az üldöző osztrákok elől ügyes furfanggaí megszöktette magyarérzel* mü gazdáját. A ritkaszép Orbán Júliának jutott 52'ben az a szép szerep is, hogy a Szekszárdiba érkezett Ferenc József uralkodót ő kínálta meg * szekszárdi vörös borral. — Az Országos Sertésforgalmi Iroda (Bjudapest, Y. Bálvány uj' 7. szám) ezennel hivatalosan közli, hogy Tolna vármegye - területére, illetve a vármegye dunafbldvári, központi (szetC" szárdi), simontornyai völgységi járásaira a Straa ser és társa budapesti (IX. Ráday u. 56.) a domt- bovári és tamási járásokra a Dunántúli Agrárbank kaposvári céget, az iroda főbizamányos- ságával megbizta. Felkérjük a vármegye és) a vármegyejárásai uak sertéstartó közönségét, hogy hizottsertéseinek átadása ügyében haladéktalanul lépjen érintkezésbe az Iroda fenti főbizományosával. Figyelmeztetjük a sertéstartókat, hogy szabad sertésforgalom nincs, a sertésszál- litás csak engedéllyel történhetik s a hatósági i engedély alapján közfogyasztásra hizlalt sertése- í ^et kizárólag a m. kir. minisztérium 4782— j 1917. M E." számú rendeletévé! felállított Orszá- ; gos Sertésförgalmi Iroda jogosult átvenni. Ameny- j- nyiben a sertéstartók a fennálló törvényes ren- delk^jéséknpjk nem tpszqejj elegét, az Qrszágps Sertésförgalmi Iroda kéngtelen lesz a már- I elrendelt rekvirálás alapján a közellátási l biztosítására szükséges sertéseket a legszi- I gorubb eszközökkel meg szerezni. A házi és I gazdasági szükségleten felüli zsír és szalonna I készletek az iroda fenti főbizományosának illetve laibizományosainak szintén haladéktalanul átvé Jtelre bejelentendők, elienkezőesetbea az iroda le készletekre is foganatosítani fogja a már i elrendelt rekoirálást. Minden utólagos kelie- | metlensóg elkerülése végett nyomatékosan fi- I gyelmeztetjük a seríéstulajdonosokat, hogy ser- I léseiknek törvénytelen utón való értékesi- I lésétől tartózkodjanak, sertéseiket az iroda I megbízottjainak adják át, mert e rendelkezés ■ megszegője ellen a legszigorúbb megtorló intéz- Ikedéseket lesz kénytelen az iroda foganatosítani. I — MMesz a katonarnbákkal a háború után? ■Péc£ város felterjesztést intézett és kérte, hogy ^hadseregnél kiselejtezett katonai ruhákat a Iruhanentüekben szűkölködő polgári lakosságnak ■adják. Á hadügyminisztérium most válaszolt erre ja felterjesztésre és közli, hogy a ki selejtezett Bkatonaruhákat most is fölhasználják, amennyiben vagy ujjászövik a szöveteket, vagy pedig megfelelőképpen újjáalakítják a ruhákat. Ilyenformán a katonaságnak nem áll módjában ez idő szerint a kiselejtezett ruhanemüeket a polgároknak eladni. A leszerelés ntán azonban szó lehet a dologról. * — 3600 millió a VII. hadikölcsön. A pénzügyminisztérium most összesítette azokat a jegyzéseket, a melyeket a VII. hadikölcsön aláíró helyei bejelentettek. Az eredmény túlhalad minden várakozást, mert 3600 millió kor.-ra rúg az az összeg, a melyet a magyar közönség áldozat- készsége összehozott. Több mint egy milliärddal nagyobb ez az eredmény mindannyinál, a mit eddig bármelyik badikölcsönünk eredményezett, | bár benne foglaltatik az a 700 millió is, a mit az 5,5 százalékos pénztárjegyek alakjáhan a bécsi és budapesti intézetek közvetlenül vettek át, mégis oly hatalmas az eredmény, hogy annak nemcsak anyagi, hanem erkölcsi hatása is számba vehető. Ellenségeink láthatják, hogy erőnkben és győzelmükbe vetett bizalmunk nem csökkent, sőt növekedett, | ugyanazzal az elszántsággal küzdjük tovább a háborút, a melyet eddig is tanúsítottunk. A fényes eredmény alkalmából Károly király elismerő leiratot intézett Laxen- burgból keltezve Wekerle Sándor dr. miniszter- elnökhöz. . . — Hogyan kapnak a nők választójogot. Abból az alkalomból, hogy Vázsonyi Vilmos választójogi miniszter a kormány nevében dec. 21-én benyújtotta azt a javaslatot, amely a nők a/.tiy és passzív választójogát is kezdeményezi, a Feministák Egyesülete hivatalos lapjának egy rendkívüli számát adta ki. „A Nőnek“ ez a száma a tervezetnek kizárólag a nők választójogára vonatkozó anyagával fogla kozik. A füzet élén álló proggrammszerü cikk a feministák ünnepélyes fogadalmát tartalmazza arranézve, hogy anyai szeretetük erejével, női szolidaritásuk hatalmával, az emberszeretet nevében felveszik majd az alkotó küzdelmet minden rombolás ellen. A füzet továbbá a nők választójogáért folyó harc három legnevezetesebb dátumáról emlékezik meg, a javaslatból pedig a nők aktiv választójogáról és részleges indokolásáról, a választójog gyakorlásából kizárásról, a választhatóságról és indokolásáról, a választójog „kellékeinek igazolásáról szóló fejezeteket és a nők választójogának általános indokolásának teljes szövegét tartalmazza. A nők választójogával foglalkozó hazai sajtó vélemények és néhány glossza egészitik ki a füzetet, amely választ ad mindazokra a kérdésekre, amelyek a javaslatnak a nők választójogával foglalkozó részével állnak kapcsolatban. A Feministák Egyesülete a füzetet tagjainak díjtalanul küldi meg, az érdeklődő közönség számára füzetenként 40 fillérért árusítja a „No“ választójogi számát. A lap szerkesztősége és kiadóhivatala Bpest, V. József tér 9. sz. allatt van. m$lvhQsé$ és harmónia. Szekszárdi j Kami Levfltár Hogy politikai vezető férfiaink lelkében minő dilemmákat teremt sokszor a napi politika szolgálata és a kitűzött politikai vég cél biztosítása, arra érdekes bepilantást nyújt Vécsei Miklós jeles publicistának az a nem rég megjelent érdekes közleménye, melyben az önálló bankért folytatott küzdelemnek és a függetlenségi pártok 1909-ben történt szétszakadásának kulisszaokai mögé nyújt bepillantást Justh Gyula halála alkalmából. Vécsei többek között ezeket írja: „A harc október hatodikán kezdődött, az aradi Kossuth-szobor leleplezése alkalmával. Mint kuruc és labanc; tábor állj: ott egymással szemben, Justh Gyulának, a képviselőház elnökének és Kossuth Ferencnek, á miniszternek tábora. A szobor talpazatánál vérvörös arccal foglalt helyet Kossuth, aki nem bírta elviselni Justh szemeinek bősz villámlását, mint, aki érezte, hogy az összecsapás már csak ideig-óráig húzódhat. Amikor pedig Jnsth elment híveivel Tornyára és kirántotta a fringiát, a pártszakadás elvégeztetett. A közös vámterületre vonatkozó megállapodás 1917 december 31-ig már el volt intézve és Justh Gyula azt akarta kiforazirozni, hogy az 1910 december 31-én lejáró bankszabadalmat ne hosszabbítsák meg: Magyarország térjen át az önálló jegybankra, hogy 1917-ben, amikor Justh szerint az önálló vámterület alapjára helyezkedik, ki legyen építve a hitelrendszere. Justh annál is inkább ragaszkodott követeléséhez, 1916 április havában,. amikor a függetlenségi párt, illetőleg a kormány megállapodásokat létesített Ferencz Józseffel, csak a közös vámterülethez kötötte le magát, de a bankszabadalmat illetőleg szabad kezet tartott fenn. így indult meg a küzdelem az önálló jegybankért, amelyet eleinte Kossuth Ferenc is szeretett volna kiharcolni. Csak akkor mondott le a harcról és akkor helyezkedett szembe Jnsth Gyulával, mikor több Ízben Ferencz Józsefnél járt és meddőnek mutatkozott minden akció. A nevezetes pártértekezleten Kossuth ezeket hozta fel állásfoglalásának igazolására: — „Arra a meggyőződésre jutottam, hogy az önálló bank felállítását az uralkodó ellenkező akarata ezidőszerint lehetetlenné teszi. Már pedig nyilvánvaló, hogy a királynak, mint alkotmányunk egyik tényezőjének akarata ellenére ebben a kérdésben nem történhet döntés. Ennélfogva én nem akarom a nagy célt kalendáriumhoz való kötéssel kompromittálni és nem akarok a naptárért alkotmányharcot felidézni, nemzet és király között. Egy ilyen harc mellett a dolgok természeténél fogva a pénzügyi helyzet is olyan rázkód- tatást szenvedne, hogy már magábanvévó ez a mostoha financiális szituáció is kizárná a magyar nemzeti jegybank felállithatását.“ Ezeket mondta Kossuth, aztán jött az izgalmas szavazás, összesen 194 képviselő szavazott. Kossuth mellett hetvennégyen, ellene százhnszan. A függetlenségi párt ketté volt szakítva, Justh Gyula győzött. * Soha sem irta meg senki, mit mondott Ferenc József Kossuth Ferencnek és mi késztette a függetlenségi pártvezért arra, hogy az önálló jegybankért folytatott harcban kapituláljon. Néhány héttel a halála előtt Kossuth Ferencnél jártam, sokág diskuráltunk, szóba került az is. Persze, Kossuth akkor nem szánta a nyilvánosságnak bizalmas beszélgetésünknek ezt a részletét. — őfelsége — kezdte Kossuth — az aradi szobor leleplezés után magához hivatott és jelentést kért a bankkérdésben folytatott akcióról. Abban az időben volt ez, amikor a Neue Freie Presse „A keményfábói faragott férfi“ címmel vezércikket irt Justhról — ellenem és fölvette a a kérdést: hogy akarok én a festett piperkenőc, karcbaszállani a temperamentumos, lobogó vérű, darut'ollas Justh Gyulával, a puszták fiával. Én leplezetlen őszinteséggel elmondottam a felséges urnák, hogy a függetlenségi pártban milyen nagy a belső forrongás, a bankkérdés miatt. Jeleztetn: a harc olyan erővel kulminál, bogy előbb-utóbb be kell következni e robbanásnak. Őfelsége nagy figyelemmel hallgatta előterjesztésemét, majd rövid gondolkodás után igen komolyan, minden szót megfontolva ezeket mondta: — Kedves Kossuth ! Három kérdésben: a hadsereg, a vámterület és a jegybank ügyében megvan a magam kardinális nézete. Azt hiszetö, mindenki tudja, mi az én rendíthetetlen állás* pontom, amelytől nem térek el. A közös bank szabadalma a jövő évben lejár. Az öl előterjesztésére psak ezt kívánom megjegyezni: legnagyobb sajnálatomra, nein vagyok abban a hel'yíethén, hogy „ez idő szerint“ hozzájárulhassak az önálló magyar jegybank felállításához. — És ha a magyar képviselőház az önnálló jegybank felállítását határozná el ? — kérdeztem a felséges urat. — Mély sajnálatomra, — mondta a király — nem volnék abban a helyzetben, hogy az erre vonatkozó határozatot szentesíthessem. — Felhatalmaz arra felség, hogy ezt a kijelentést pártom tagjaival közöljem ? — Nemcsak felhatalmazom, de meg is kérem rá kedves, Kossuth. — Én hazajöttem —■ folytatta Kossuth — és bizalmasan közöltem pártom tagjaival a király izenetét. Az eredmény a párt kettészakadása volt. Sokszor fölvetették azt a kérdést, miért mondtam le a,' bankért folytatott harcról, a miniszteri tárca kedvéért. Megmondom. Választanom kellett a között: ragaszkodom é égy naptári terminushoz, vagy a harag csóváját dobom nemzet és király közzé. Én úgy találtam: nagyobb szolgálatot teszek az országnak, ha fentartom a harmóniát a nemzet és a dinasztia között, mintha bele vis zem egy reménytelen harcba.“ PÉNZINTÉZETEK. — A Dunaföldvári járási Takarékpénztár jubiláns zárszámadását adta ki 1917 rői, alapítása óta a huszonötödiket. Hogy eredményes múltra tekinthet vissza, mutatja, hogy 600000 kor. alaptőkéjéhez ma 40Q000 kor. tartalékalap áll rendelkezésére. Jelentős eíedméayt ért el működési területét! az elmült évben a hét hadikölcsön emissiónál, különösen legutóbb a VII. hadikölcsönnél, 653350 kor. jegyzési eredménynyel. A 3000 db. 180 kor. névértékű részvények ntán 18 kor. osztalékot fizet. Kiadótulajdonosok: MOLNÁR MÓR és HORVÁTH IGNÁC.
