Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-10-06 / 40. szám

3

__ a Tolnamegyei Tüdőbeteg Szanatórium is Nópsegélyző-Alap javára a következő adomá nvok folytak be a Tolnamegyei Takarók ósHitel- MltkhÓi:' Gróf Apponyr Sándor v. b. t. t. Lengyel 100Ö0, ‘Bischitz Arthur, Bpést *50000, Veszelef Zsigmond, Nagykonda 10000, If). Leopold La- iop Szekszárd 10000, Lőwy Jakab, Simontnsnya 500, Vásárhelyi Ernő, Leperd 5000, Hirsch Ig- tícz és Ernő, Tamási 3000, Gauzer Ádám, Szek- kszárd 1000, Bertics Pál (jegyző, Értény 100 K. Strasser Vilmós, Lajos és Róbert 5000, Báró Rud- njánszky Dezső Zomba 5000, Neizer Antal ke reskedő Dombóvár 2000, Kiíékjártó Gyula hangversenyének jövedelnie 1100, Pirnitzer József és piai Szék szárd 1000, Dr. Kiss Ernő Szekszárd 100, Müller Testvérek Szekszárd 100, Szekszárdi vasútállomás személyzete (Kovács István raktár- aok halála alkalmából koszorúra befolyt összeg többlete) 67, Ózv. Molnár Bernátné Szekszárd 50, SiDger Viktor Szekszárd 40, Hovány Pál és neje Vicsepuszta 30. A kegyes adakozóknak őszinte köszönetét nyilvánítja. Gróf Apponyi Rezső főispán, a végreh. bizottság elnöke.

— A századik liter bor. Gyönkön mindig kell valami titulus a szórakozva jótékonykodásra. Tavasszal a nőegylet jubileuma, nyáron az osz- rák gyermekek ügye volt' az ürügy', most pedig a „századik liter bor“ á divat. Erre a célra a vigalmi bizottság élén Öoáry Ferenccel igen sikerült kis zártkörű estélyt rendezett a kaszinóban a Szent Mihály-napi búcsú alkalmával. A lánchoz Füles Jóska hőgyészi bandája muzsikált, szünóra alatt pedig tombola és borkóstoló volt. A nyeremény tárgyak at túlnyomó részben a kaszinói tagok adományozták. Ováry Ferenc egy élő birkát adott, melyet a juhász- felpántlikázva fel is hozott a terembe. További nyeremények voltak egy zsák burgonya, egy zsák kukorica, egy nyúl (adta dr. Kozák Lajos jószágigazgató Hőgyész) azonkívül nagyon sok többé-kevésbé értékes használati és dísztárgy, melyeknek adó mányozóit felsorolni hosszadalmas volna. A birkát Reich Oszkár főszolgabíró nyerte meg, aki azt azonnal elárvereztette a jótékony célra. Felverte az árát 200 K-ig, végre is 205 K ért Neuhaus Pál kapta meg. A tombolát, mint hiteles személy, dr. Nozdroviczky Ferenc közjegyző rendezte. Közben egy szükebb bíráló bizottság a szőlősgazdák által adományozott borokat kóstolta, melyeket a közönségnek busás áron a jótékony- cél érdekében átadott a vigalmi bizottság. A legjobbnak találták Schmidt Ferenc borát, aki egy tréfás díszoklevelet kapott. A rendezés körül még sokat fáradoztak Scheurer Károly járásbiró és dr. Kürz István szolgabiró. Az anyagi eredményről számoljanak be a következő • sorok : Felülfizettek, illetve jegyeiket megváltották : Gyé- rey Richard 100, özv. Falkner Edéné 40, RanBchburg Emil 30, Engelmann Gyula, Engel- mann Vilmos, dr. Kurz István, Óváry Ferenc, Reich Oszkár 20—20, Várkonyi Imre 16, Biróy Béla, Dobó János, Bévárdy Lajos, Klein Endre, Neuhaus Pal, Weiland Károly, Laurentsits Gábor, Weber Lajos 10—10, Hirsch János 6, Ausch Aladár, Gyimóthy Jenő, Mühl Sándor 4—4, Engelmann Frigyes 2 K. Tiszta jövedelem 660 K. A búcsú estéjén az összes kocsmákban is a „századik liter bor“ javára mulattak és 200 K-t küldtek be. A gyönki búcsú tehát összesen 860 K-t hozott a jótékony célnak.

— Leszállították a hús árát Eszéken. A Pécsi Napló irja: Amig pécsett még mindig tartja magát marha- és borjúhúsért a 16—18 koronás ár és a közélelmezési hatóság a mészárosok kedvéért tűri ezeket az árakat — |az eszéki városi közélelmezési hatóság a marhahús -árát 14 kororára szállította le, Nohát akkor mit szóljunk mi Szekszárd világváros fogyasztói, ahol a kedves mészáros bajtársak 20 koronáért mérik a marhahús kilóját és ahol a nemrég megszer vezett városi közélelmezési hivatalnak szintén egy szava sincs az észékinét 6 K-val magasabb húsárakhoz.

— Bortermelők kartelje. A jelenlegi borár esések körében két fontos bortermelő helyen alakultak szőlőtermelő kartelirodák. A Kecskeméti Szőlősgazdák Egyesülete háromezren felüli tagjának must és “boreladását közvetíti és igy mentesíti a tagokat a hirtelen boresések kárától. Nagyváradon a „Kegy község“ birtokosközössége lépett szerződésre közös irányárak megállapítása tárgyában. A szerződési okmány hét koronáról szó).

— Gyüjtsünk va.. gesztenyét. Egy métermá vsáért 40 K-át fizet a Korpaközpont, lOszizalék korpát is igényelhetnek az állattartó birtokosok. ■Mint az elmúlt esztendőben úgy az idén is a Korpaközpoot ügykörébe utalta a kormány a vadgasztenyét., melyet egyébként az uj rendelet már zár alá is vett. A vadgesz enye árat az idén magasabban, 40 koronában állapította meg a rendelet. Saját termésű beszolgáltatott legszáraz áru minden métermázsája után 10 százalékot korpáTOLN AMEGY El KÖZLÖNY

ban vagy egyéb egyenértékű abraktakarmányban tgényelhet a beszolgáltató, ha beigazolja a Vármegyei Takarmányozást Intéző Bizottság utján, hogy erre saját állatai takarmányozására szüksége van.

a zö,ds®0 ®s főzelék uj maximális ára.

A zo.dség és gyümölcsforgalmi intézőbizottság közli, hogy a zöldség, főzelék és gyümölcs uj maximális ára kicsinyben, kilónkint október 1- étol 15 éig a következő jj Kelkáposzta és fodroskel 12 fillér, fejeskáposzta 76 fillér, vöröskáposzta 130 fillér, kalarábé letisztítva 122 fillér, sárgarépa 74—96 fillér, petrezselyem 1Ó4—-114 filler, pasztinak levél nélkül 105 fillér, leves zöldség vegyesen (egy köteg, legalább 26* deka) 26 fillér, cékla levél nélkül 84 fillér, fehér étkező savanyítani való répafajták 70 fillér, hagy barna nyári, fehér és fekete retek (darabja) 10—14 fillér, torma 180 fillér, gumós zetler, kevés levéllel 148 fillér, fejes saláta (egy fej) 16 fillér, kötöző és fodros saláta 70 fillér, laboda és sóska 80 fillér, zöldborsó, hüvelyes 184 fillér, hüvelynélküli 360 fillér, literje 220 fillér, zöldbab 216 fillér, vajbab, viaszbab 270 fillér, vöröshagyma makói és erfurti 155 fillér, egyébfajta 146 fillér, fokhagyma 400 fillér, zöld paprika, tölteni való darabja 11 fillér, kicsi vagy hegyes 3 fillér, paradicsom 80 fillér, uborka salátának való 95 fillér, kovászos és sós berakáshoz való 100 fillér, ecetbe való 130 fillér. Fözőtök j 54 fillér, tengeri darabja 22 fillér, görögdinnye 76—^96 fillér, sárgadinnye 84—128 fillér, őszibarack 220—380 fillér, szilva 118—174 fillér, alma 160—180— 320—420 fillér, körte 200-320-450 fillér, dió 520 fillér.

— Tüdőbeteg katonák javára a dunaföld- vári ifjúság szeptember 21. és 22-én^a Stefániában igen jól sikerült műkedvelői előadást rendezett s kerek 1000 koronát adtak át tiszta jövedelemként a hazafias és tmberbaráti célra. A „Falu rossza“ került szinre, mint mindannyiszor, úgy most is, Slag Ferenc kitűnő rendezővel, mindkét napon telt ház tapsolta, éljenezte a rendezőt s szereplőket egyaránt. Felülfizettek : Asztalos István 50, Csöngedi István 10, Flamm György 10, Folcz Ödön 10, Fórizs Lajos 10, N. N. 10, Kovács István 5, Németh István 5, Kováts István 5, Kerekes János 5, Nemes József 5, Dupák János 5, Joó Sándor 3, Krausz Gyula 2, Bodor György 1, Fischer József 1, Gábriel Ilonka 1, Horváth Ferenc 1, Stauber Pál 1, összesen 140 koronát. Szereplőknek, felüifizetők- nek hálás köszönetét mond a rendező.

— Mikor jár el már a kormány az olaj- és ZSÍrkŐZpOnt ellen ? Ezt kérdezheti joggal vármegyénk közönsége, amely az egész évben nem jutott a hatóságok állandó szorgalmazása dacára egy darab hadiszappanhoz, nem jutott hozzá gyertyajárandóságaihoz, nem kapott egy csöppnyi szappanfóz,őszódát, jóllehet a kiutalás régen megtörtént. És egyáltalán az ilyen központokat mikor szándékozik már a kormányzat szétrobbantani?

— Ajándék a cukorgyáraknak. Október l-től a cukorgyárak a gyönge kvalitású árujukért, a forgalomba kerülő kristály cukorért métermázsán- kint 78 kor.-val többet számithatnak, minek következtében az eddigi1 2 K 40 f helyett 3 K 20 fillérre emelkedik a cukor detail eladására. A A busás nyereségre dolgozó cukorgyárak igy nyernek még többet —-s a fogyasztók azon tömege — akiknek nem jelent konjunktúrát a háború, úgy fizethetnek többet, ha cukrot is akarnak fogyasztani. Mindenesetre az ilyen kormányrendelettel való drágítások joggal kelthetik fel a reménységet az állami alkalmazottakban, hogy ha már a gazdáknak megtette a kormány, hogy emelte a termelvények árát, a sörgyárosoknak, hogy emelte a sörárát, a szeszgyárosoknak a szeszét, a cukorgyárosoknak a cukorét, mert hisz az eddigi 80—100° o os évi nyereségből bizonyára nem tudtak volna megélni a cukorgyárak, úgy fel fogja emelni bizonyára a tisztviselők háborús segélyét is, sőt hasonlót remélhetnek a badisegélyesek és a hadi árvák is, akik nyilván megérdemlik és rászorulnak annyira a kormány jó indulatára, mint pl- a cukorgyárak krőzusai.

— Elkészült a közigazgatás államosításáról szóló törvényjavaslat. A belügyminiszter elité; szült a közigazgatás államosításáról szóló törvényjavaslattal. A törvényelőkészités munkájában állandóan részt vett Wekerle Sándor, a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök és Némethy Károly belügyi államtitkár, akik maguk részéről is mindent elkövettek, hogy a javaslat minél előbb az országgyűlés elé kerülhessen. A kész javaslatot a napokban küldik széjjel a belügyminiszter által összehívott közigazgatási ankét tagjainak. A javaslat a kinevezési rendszert hoza be valamennyi közigazgatási tisztviselőre nézve a kormány áthelyező jogával. Az alispánt azonban, mint a törvényhatóság első tisztviselőjét, kiveszi a kinevezés alól. Erre a fontos tisztségre nézve a vármegye közgyűlésének választási, illetőleg kijelölési jogát az uj javaslat is fenntartja. Az alispán ugyanis nemcsak tisztviselő, hanem a vármegyei politikai megnyilatkozásaiban is részt kell vennie és ami a főszempont, alkotmányi kérdésekben a végrehajtó hatalom a megye területén az ő kezébe összpontosul. Ezért a javaslat szerint az alispánt vagy a király hármas kijelölése alapján választja meg egyszerű többséggel a törvényhatóság, vagy pedig a vármegyei közgyűlés hármas kijelölése alapján nevezi ki a király a belügyminiszter ellenjegyzése mellett. Az alispán a javaslat szerint a VI. fizetési osztályba' kerül.1 Ha pedig közszolgálati működése á huszonöt évet meghaladta, ’vagy ha az alispáni székbe tiz esztendőt tölt ki, azV. be lép elő. A főjegyzőt a király nevezi ki belügyminiszteri ellenjegyezés mellett,ami annyiban tér el az eddigi gyakorlattól, hogy a király csak VI. fizetési osztálytól felfelé nevezhet ki tisztviselőket. A főjegyző ugyanis a VII. fizetési osztályba kerül a javaslat szerint, de megfelelő szolgálati idő után a Vl-ikba lép elő. A főszolgabirák a VIII., VII. és VI. osztályba lesznek sorolva, de a VI. osztályba csak a főszolgabirák 20 százaléka kerülhet. A VI ik osztályba előléptetés jogát a király adományozza, egyébbként pedig a belügyminiszter nevezi ki a főszolgabírókat. Ugyancsak ő nevezi ki a szolga- birákat és aljegyzőket is, akik a IX. és VIII. fizetési osztályba kerülnek. A körjegyzőket szintén felveszi a javaslat az állami státusba s a kinevezésük a belügyminiszter, esetleg az alispántól fog függni. Az árvaszéket a javaslat kiveszi a közigazgatásból. Ezek az igazságszolgáltatáshoz vitetnek át és a törvényszékkel kerülnek szoros kapcsolatba. Legérdekesebb a javaslat intézkedése a jelenlegi státus átvételére vonatkozólag. A jelenlegi státus ugyanis teljes egészében államivá lesz, de a belügyminiszter nem köteles minden tisztviselőt állami szolgálatba átvenni. Ezek részére azonban a megyei nyugdíjalapok kötelesek a teljes nyugdijat megadni, tekintet nélkül szolgálati idejükre. Azok a tisztviselők, akik állami szolgálatba nem hajlandók átlépni, szintén nyugdíjba mehetnek, de részükre csak a szolgálatuk szerint jogosult nyugdijat fizeti a megyei alap. A kinevezési rendszer mellett azonban csorbítatlanul marad a vármegye közgyűlésének egész jogköre, beleértve a költségvetési jogot is a maiö sszetételükben és hatáskörükben hagy|a meg a közgyűlés valamennyi bizottságát is.

— A katonai állatvásárlás uj rendje, Serényi Béla gróf földaivelésügyi miniszter ismételt közbenjárása folytán Ausztria legutóbb a hadsereg részére az eddiginél nagyobb állatmennyiség^ beszolgáltatását vállalta magára, ami annál mél- tányosabb, mert eddig a hadsereg élőállatszük- aégletének nagyobb részét Magyarország állatállományából vonták el. így a földmiveléaügyi miniszter valamivel apaszthatja az egyes törvény- hatóságokra kirótt élőállatszolgáltatás arányát, amennyiben ezentúl a törvényhatóságok az idei állatszámlalás alapján öthónaponként állatállományuk másfél százalékát lesznek kötelesek az eddigi háromhavonkénti két százalék helyett rek- virálás utján beszolgáltatni, még pedig az eddigi vágóállatáraknál kilogrammonként 30 fillérrel magasabb térítés ellenében.

— Mennyi a hadirokkant? Az Országos Hadigondözó Hivatal legulóbbi tanácsüléséről tegnap érkezett hivatalos tudósításaikban azt Írják, hogy a Hadigondozó szerint Magyarországon 2 millió rokkant van. Illetékes helyről most viszont azt közlik, hogy az adat téves.. Közei egy millió azoknak a száma, akik hadigondozásra szorulnak. A rokkantak családtagjai, a hősi halált halt katonák özvegyei és árvái és ezekkel együtt tesz ki közel egy milliót azoknak a száma, akik az állam segélyezésére, illetve az Országos Hadigondözó támogatására igényt tarthatnak.

IRODALOM.

— Rokkan/ak, özvegyek, árvák, az uj katonai ellátási törvény. A katonai ellátásról rendelkező negyven éves törvényt uj törvény váltotta fel. Az uj törvény lényegesen felemeli a rokkantak járandóságait, a hadiözvegyek nyugdiját és a hadiárvák nevelési járulékát. Az igen komplikált és hivatkozásokkal teli törvény kezelése azonban a laikus közönség számára teljesen lehetetlen, miért is nagy szolgálatot tesz ez a fent jelzett könyv mindenkinek, aki megakarja tudni, mi jár az özvegynek, ez uj törvény szerint mire tarthat igényt a hadiárva és milyen ellátást biztosit a törvény a háború rokkant jainak. A könyv 1 korona 60 fillérért minden könyvkereskedésben kapható.

— A világháború döntö szakasza előtt állunk. Ily történelmi jelentőségű napokban senki sem nélkülözheti a mindennapi Újságot. Felhívjuk azért az olvasóközönség figyelmét a Pesti Hírlap előfizetési felhívására, melyből megtudjuk,