Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-09-01 / 35. szám
TOLNAMEGY Ki KÖZLÖNY KÜLÖNFÉLÉK. A „Hangya" szövetkezet Sv alakulásához. A „Tolnamegyei Közlöny“ több alkalom mai irt már a „Hangya" szövetkezet helyi ala knlásái ól. Tekintettel arra a nagyarányú érdeklődésre, amely eziránt a valóban szükséges fogyasztói szervezkedés iránt megnyilvánul, — szükségesnek találjuk a vállalat rövid ismertetését^. hogy mindenki tudja, hova fizeti pénzét s a bizalom milyen mértékét és mennyiségét előlegez heti még a szervezkedés stádiumában lévő válla lattal szemben. Az áruhiány mostani mértéke mellett, természetesen, nem szabad túlságos igényeket támasztani a „Hangyáival szemben sem ; de azt majdnem garantálni lehet, hogy a „Hangya“ üzleti szelleme és céljai nem a fogyasztók lelketlen ki- uzsorázására van bázirozva. Ellenkezőleg, altruista szándékokkal alapította 1898-ban néhány előkelő arisztokratája -és agilis mezőgazdája az országnak a „Hangya“ szövetkezetét, melyről az idők folyamán meg 'lehetett állapítani, bogy működése mindenkor megfelelt, annak az önzetlen, jólelkü szándéknak, amelyet már statútumaiban lefektettek a lelkes alapítók. A központi „«Hangyáinak, melynek köte lékébe 1915-ben már 1922 vidéki fogyasztási szövetkezet tartozott, tulajdonképpeni magasabb, de ezúttal még távolálló célja az lenne, hogy minden fogyasztási cikket, akár élelmiszer, akár ipari produktum legyen az, — maga, a saját üzemében, saját vállalataival állítson elő s igy kiküszöbölje a termelés és fogasztás közül a káros közvetítő üzérkedést. Természetes, hogy a közvetítő kereskedelem kártékony, uzsorás részének a kiküszöbölésére vonatkozik a „Hangyáinak ez a figyelemre méltó akciója, amely nem érinti a szolid, legitim kereskedelmet. 'Ezen cél érdekében nemrégen megalapították 'Budapesten a „Hangya“ ipar-részvénytársaságot 4 millió korona tőkével az ipari cikkek gyártása céljából. A „Hangya“ céljának eszmei alapja: a fogyasztók megszervezése és szövetkezeti. alapon egymás támogatása. Célja továbbá fogyasztási és értékesítő szövetkezetek alapítása a vidéken, a csatlakozott vidéki szövetkezetek üzleteinek köz vetítése és árukkal való ellátása. Van a füszer- és élelmiszer-osztályokon kivül bor-, szesz-, rövidáru- és kézműáru üzlete is. Üzleti elvét a szolidság és kereskedői tisztesség jellemezte mindenkor; az általa forgalomba hozott áruk minőségére gondos figyelemmel van, az árakat pedig a tisztességes polgári haszon kalkulálásával határozza meg s igy csupán 5°/o os kamatot fizet az üzletrészek után. A Szekszárdon alakulóban lévő „Hangya“ szövetkezet tehát belép majd —■ alapítványi üzletrészek átvételével — a központi „Hangyá“ ba, amelynek patronátusa alatt, de egyébként külön- átló igazgatási és felügyeleti szervezettel fog működni. A központi „Hangya“ szövetkezetről ismertetésképpen «közöljük, hogy alaptőkéje majdnem 3 milliót tett ki már 1915-ben s nyeresége ugyanez évben 439.000 korona volt és 5°/o-os osztalékot fizetett a 100 koronás üzletrészek után. összforgalma már évekkel ezelőtt 50 millió korona volt. A szövetkezet elnöke Dessewffy Emil gróf és igazgatóságában helyet foglalnak : Balogh Elemér, dr. Bernáth István, Bujanovich Gyula, Eszterházy Miklós herceg, Eszterházy Móric gróf, Károlyi Mihály gróf stb. az ország leggazdagabb mágnásai, akiknek neve és személye nemcsak mérhetetlen anyagi garanciát jelent, hanem a legszigorúbb erkölcsi és üzleti tisztesség mellett is biztosítékul szolgál. Mindezeket pedig nem azért a felesleges célért irtuk meg, hogy a „Hangya“ helyi-, alapításának propagandát csináljunk. Erre egyáltalán nincsen szükség. De szükségesnek tartottuk ezeket a felvilágosító sorokat olvasóközönségünk tájékoztatása szempontjából, mert hiszen nálunk még - eddig nem igen ismerték a „Hangya“ t, amelynek értékes bizalmukat előlegezik és alapításában tő,- kéikkel részt vesznek. A fogyasztók szervezkedése, — ezt nem szabad figyelmen kivül hagyni, — a leghatalmasabb erőket tudja centralizálni, olyan eleven kapacitással, amely megfogja törni a kizsákmányoló tisztességtelen kereskedelem és gonosz árdrágító üzérkedés szédületes hatalmát a fogyasztók felett. Az üzleti morál és stílus a háboiu alatt az utszéli betyár-tempóig sülyedt már, ez ellen védekezni kell. S enDek egy módja van csak : Szervezkedjen a JogyasztóközŐn$ég a tisztességes kereskedelem támogatásárat Ez legyen a jelszó, ennél az alakulásnál is s akkor megvalósul a legszebb és legméltóbb emberi törekvés > Segítettünk egymáson l Egyébként a nagyjelentőségű intézmény megalakulása f évi szeptember hó 8-án fog megtörténni. — h— — Személyi hír. Dr. Apponyi Rezső gróf főispánunk nyaralási szabadságáról visszaérkezett. — Katonai kitüntetés. A király Kovács Zoltán 44-es zászlóst, Kovács Dávid szekszárdi polgári iskolai tanár fiát, a Piavenál vivott súlyos harcokban tanúsított hősies magatartásáért az első osztályú nagy ezüst vitézségi éremmel tüntette ki. — Választmányi ülés- A Tolnavármegyei áll. Tanítóegyesület szeptember 5 én d. u. 1 órakor a szekszárdi Casinó kistermében választmányi ülést tart Tihanyi Domonkos kir. tanácsos elnöklése alatt. Tárgyai: 1. A közgyűlés élőké szitése. 2. A pénztár átadásáról szóló jkv. tudomásul vétele. 3. Tanítói otthon ügyének rended, zése. 4. Indítványok. — Beiratások. A szekszárdi rk. népiskola ban a' beiratások szeptember 2., 3. és 4-én délelőtt 3—Í2 óráig történnek. — A rendes tanítás szeptember 6 án kezdődik. — A tanács szervezi a városi közélelmezési hivatalt. Még a lemult közélelmezési év végén az uj rendelet-áradatok megjelenésekor rámutatott lapunk a kérdés fontosságához mérten vezetőhelyen arra, hogy az uj élelmezési év augusztus 15 ike után annyira megszaporitja a városi adminisztrációra háramló feladatokat, hogy ha a város közélelmezését a megfenekléstől megóvni akarjuk, fel kell hagyni az eddigi garasoskodó rendszerrel, megfelelő felelős vezetővel és alkalmas elegendő kisegítő munkaerővel meg kell szervezni a város közélelmezési hivatalát és a közönség kiszolgálását decentralizálni kell, hogy gyorsan és minél kevesebb munkamulasztásokkal, csődület meguszások nélkül jusson mindenki hozzá a maga jegyéhez, igazolványához, s hogy amellett legyen egy olyan felelős közege is ennek a közélelmezési hivatalnak, amelyik kizárólag azzal foglalkozzék, hogy a hatósági ellátásba utalt életszükségleti cikkeket minisztertől, központoktól, vasúttól kilevelezze, kisürgesse, ideszállittassa és igazságos elosztásukról gondoskodjék. Mint megnyugvással látjuk, a városi tanács hozzá is fogott a közélelmezési hivatal ilyenképpen való megszervezésé híez. A várost a közellátás szempontjából 5 kerü letre osztották be s most mindenik kerület ügyeid, nek ellátására megfelelő kisegítő munkaerőt állítanak. Kívánatos, bogy mielőbb megtörténjék ez a szervezés, mert sok-sok mindent vár már a közönség. Várja az október 1-je utáni kenyér- ellátást, várja sürgősen hizlalási árpa kieszközlését, várja a korpa kiutalásának kiforszirozását, nehogy a vármegyei takarmányelosztó bizottság' jóvoltából az idén se jusson semmi 'szekszárdi lakosoknak; várja a burgonyabeszerzés lehetővé tételét, várja a petróleumot, várja a városi fát és szenet, — mert'ezek a fontís életszükségleti cikkek mind csak összeírással, hatósági rendelésekkel, közigazgatási beavatkozással szerezhetők meg. És csak úgy, ha nem mi kiabálunk, lármázunk itt, hanem ha a város végzi ezt helyettünk a cukorközpontnál, a szénbizottságnál, a burgonyaközvetitőnél, a faértékesitőnél stb. Mert ba ott nem ágál érdekünkben a mi hatóságunk, akkor azt hiszik, milyen boldog város ez a Szék- szárd, ez nem zavarog itt korpáért, ez nem kér vényezget, sürget, zaklat árpáért, mert bizonyára ennek mindene van. Azért hadd induljon el teljes gőzzel az a városi közélelmezési hivatal mielőbb, mert félős, hogy már igy sem tud behozni min den késést. — A tolnamegyei tenyészmarha-állomány megvédése érdekében Apponyi Rezső gróf főispá nunk augusztus hó 28-án küldöttségileg járt el a földmivelésügyi minisztériumban. --.A küldöttség tagjai voltak : Forster Zoltán alispán, Széchenyi Domonkos gróf, a Tolnamegyei Gazdasági Egylet elnöke és dr. Gőzsy Tibor, a paksi -választó- kerület országgyűlési képviselője. A küldöttséget a miniszter távollétében Ottlik István báró államtitkár fogbdta,akikilátásba helyezte,hogy ha a kényszerítő viszonyok hatása alatt teljesen nem mentesítheti is Tolnavármegyét a vágómarha-jekvirálás alól, de a jövőben a lehetőségig fokozottabban fogják kímélni vármegyénket, úgy hogy. minden ötödik hónapban fognak csak nálunk rekvirálni. Ezen *rekvirálásoknál is számításba fogják venni a tenyésztési célokra elszállított mennyiségeket. Főispánunk ezen nagyfontosságu közérdekű kérdés felkarolásával újból tanúbizonyságát adta vármegyénk közügyei iránt táplált meleg szeretetének. — Uj bélyegek. A kereskedelemügyi kor- mány legközelebb háromféle uj bélyeget fog forgalomba hozni a király és a királyné arcképeivel.' Földet a rokkant katonáknak. Szmrecsányi Lajos egri érsek az egri káptalan tagjaival együtt elhatározta, hogy földhöz juttatja a rokkant katonákat. Már az egri papi földekből ki is hasítottak tizenkétezer holdat és ezt a nagy területet a hadirokkantak javára méltányos föltételek mellett áruba bocsátották. * 1918. szeptember 1. — Halálozás. Fried Vilmos bőrgyáros 4 Simonkor nyai Takarékpénztár vezérigazgatója megyebizottsági tag, munkás életének 79-ik és boldog házasságának 46 ik ^ évében, hosszas betegség után szerető családja köreben folyó hó 24-én csendesen elhunyt. Az elhunytat nagy részvét mellett folyó hó 26-án d. u. 5 órakor ' helyezték örök nyugalomra a simontornyai i*r sirkértben. A Simontornyai Takarékpénztár rt igazgatósága, felügyelőbizdttsága és tisztviselői kara az elhunyt vezérigazgató haláláról külön gyászjelentést adott ki. Gyászolják: Fried Sándor, Fried Pál, Fried Frida férj. Wurm Ignácoé Tried Riza férjei}. Fürst Gyulané, Fried Viltná férj. Sebők Richárdné, Fried Imre gyermekei; Fried Sándornó szül. Kohn Ilona, Wurm' Ignác; ifj. Fürst Gyula, Fried Pálné szül Spitz Adél’ Fried Imréné szül. Gottlieb Margit menyei, illetve vejei. Fried Magdus, Wurm Kató, Wurm László, Wurm Endrr, Sebők István, Sebők Kamila, Fried István, Fried György, Fried László,, Fried Mici unokái, özv. Kohn Adolfné, szili. Fried Fanni nővére. — Megfeneklett a zsircsere-akció. Az Országos Közélelmezési Hivatal Csereakció Osztálya még a múlt héten publikálta a zsircsere akció megindítását nálunk. Azonban az akció még máig sem indult meg, jóllehet az alispáni hivatal és a főszolgabirák megtették kötelességüket. A közönség részéről is meglehetős érdeklődés nyilvánnlt meg az akció iránt, azonban máig sincs bizomá nyos, aki a zsírt átvenné. Nálunk ugyanis mindenhez vállalkozók, főbizományosok, albizomá- nyosok stb. egész hada kell, mert hát, hiába no, minálunk Magyarországban folyton szaporod; nak — a közvetítők, így most a * közélelmezési hivatal vállalkozója a Haditermény, ennek' ősz tálya a Sertésforgalmi Iroda, ennek vánnak Pesten konnexusban álló nagybankjai, a nagy bankoknak vannak a vidéken kisebb pénzintézetei, ezeknek vannak direktorai, a direktorok révén jönnek a főbizományosok, aztán az albizományo- sok stb. s végül a sok bába közt bizony sokszor mellékessé válik a pólya. Itt a zsircsere akcióban a Székesfehérvári Takarékpénztár a Sertésforgalminak a körzet bizományosa, s most ennek kel lene a többi bizományost; a vármegye területét beszervezni. Dehát ez nagyon lassan megy, pedig nem hinnénk, hogy kifogyott volna már t bizományos anyag vármegyénkben, .Aztán, ha már a községi elöljáróságokat nem lehetett a kijáró jutalékért megbízni a zsír átvétellel, anélkül, hogy rossz májüskodni akarnánk, jut eszünkbe a paksi böcsületes bizományos anekdótája, hogy muszáj annak épen paksinak, lenni? Értve ezt nem topográfiai értelemben. — Az uj kukorica rendelet is megjelent» zár alá helyezi az 1918. évi termést. A tengeri' készletek felhasználása, árusítása, forgalomba hozatala csakis a miniszter rendeletéi értelmében és az általa megállapított feltételek mellett történhetik. Termelőnek kell tekinteni azt is, aki haszonbér, munkabér, .részesművelés vagy más hasonló természetbeni szolgáltatás fejében kap tengerit. Házi és gazdasági szükséglatre történő hizlalás cimén annyi darab sertés részére lehet kukoricát hagyni, ahány darab hizlalására a hatóság engedélyt kapott. A termelő tengeri készletéből a saját házi és gazdasági szükségletének megfelelő mennyiséget erre acélra szabadon felhasználhat. Tengeri termésének feleslegét a termelő mindaddig el nem adhatja, amíg a közszükségleti célokra igénybevett készletek bizto sitva nincsenek. A közélelmezési miniszter elrendeli, hogy a tengeri térmés közszükségleti cóldkra az általa kivetett mennyiség erejéig rekviráltas- sék. A termelő köteles a reá kivetett kukorica letöréséről gondoskodni s azt megőrizni. A köz-.- szükségli célokra lerekvirált tengeri mennyiségen felül esetleg még fennmaradó tengeri felesleget a H. T. bizományoson kivül mások is megvásárolhatják, de csakis a hatóság által kiállított vásárlási igazolvány ellenében. — Ugyanis, aki maga nem termelő vagy akinek házi- és gazda- szükségletét saját termése nem fedezi, a közélelmezési hivatal által részére kiállított vásárlási -igazolvány alapján tengerit közvetlenül a termelőtől vásárolhat. Vásárolni czonban. csak azon vármegyékben lehet, amelyeket' e célra a miniszter kijelöl — A Vili. hadikölcsön eredménye fényes tanúsága annak, hogy a magyar nemzet a leg* nagyobb áldozatokra is kész hazája megmentésére. A magyar VIII. hadikölcsön eredménye meghaladja a >3860 millió koronát, mely 300 millióval több, mint a VII. hadikölcsön. — Adományok. Fried Vilmos simontornyai takarékpénztári vezérigazgató halála alkalmát^ koszorumegyáltás címén a tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyógyítására és üdülésévé szánt alapra adakoztak Simontornyai Takarékpénztár 200, Singet Dezső Budapest 100, Lővy Jakab tkptári 50, Berger Pál tigyv. főkönyvelő 50 és Gottlieb Sándor 50 koronát.
