Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-07-21 / 29. szám

Függetlenségi és 48-as politikai hetilap

Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám! hová a láp szellemi részét illető minden közlemények íntézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11.

Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények inrézendők.

Felelős szerkesztő:

HORVÁTH IGNÁCZ

C ____1

Me

gjelenik hetenként egyszer, vasárnapon.

Előfizetési ár: Egész évre 24 K, Va évre 12 K, V« évre 6’— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában.

Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmoud soronként 100 fillér.

Szekszárd Mtizdsi Kötelezettségei és ű hadikölcsön.

Hogy I tárgy második részével végezzünk először, I közleményünk nem a hadi- kölcsönt akarja propagálni a most folyamatban lévő nyolcadik jegyzés alkalmából. Nem ez a főintenciónk’ pedig ezúttal azért, mert ma már mindenki tisztában van úgy azzal, hogy a hadikölcsönjegy és a legbiztosabb pénzbefektetés és jövedelmezte- tés, mint azzal, hogy a ránk erőszakolt további háborúskodás költségeit az államnak rendelkezésre kell bocsájtanunk, ha nem akarjuk, hogy az eddig hozott nagy áldozatok hazánk ezeréves történelmi múltjával és nemzeti jövőnkkel együtt semmivé váljanak. A hadikölCsönben önmagunk, hazánk és pénzünk érdekét már felismerte régen vármegyénk közönsége, mutatja ezt épp,en most is az a 10 milliót meghaladó jegyzés, amit csak a szekszárdi pénzintézeteknél jegyeztek a VIII. hadikölcsönre, pr I az,: a másik 8—10 millió, amiről j vidéki pénzintézeteinknél tudunk.

E közleményünk főtárgyául a hadi- i kölcsöniegyzésse! kapcsolatban Szekszárd városnak azokat a beruházási kötelezettsé-1 geit kívánjuk szóvá tenni, amelyek megvalósítása a háború után halaszthatatlanul esedékessé válik. Ezek a városi beruházások közismertek. Az utcák aszfaltjárdaburkolatának további fokozatos kiépítését 1914 julius végén, a világháború rettenetes riadója éppen,kezdetén akadályozta meg. Ezen munkálat a béke elkövetkezésekor, sorrendben bizonyára elsőnek fog folytatódni. Vele együttesen, — ha addig is halasztható lesz,^ — helyrehozandók lesznek a gyalogjárókba eső árok-hidak és a Sédpatak .siralmasan megviselt, itt-ott teljesen használhatatlanná vált hidjai, a duna- erdei szántók bedült, elpusztult kutjai, —1 mely utóbbiak máris kiáltva keresik repe- ráló mesterüket.

De ezeknél nagyobb kiadást igénylő beruházások várják a béke indusztriális korszakának el következését, olyanok, amelyek második évtizedét élő városi szervezetünknek a váíosi jelleget, a civilizatoriu- sabb élhetési viszonyokat vannak hivatva biztosítani. A vízvezeték terve már a meg- ! valósulást várja, — a csatornázás ennek szükségszerű velejárója.

Több milliós kiadásokkal járó beruházási terveink jó előre való szolgálatának megvalósulását, minél kevésbbé terhes biztosításának ügyét véli előmozdítani e közlemény.

Az nem vitás, hogy városunk legsürgősebb beruházásait tisztán önerejéből, j értve saját vagyonának és igénybe vehető pótadóinak jövedelméből,—ellátni képtelen, . bár teherviselő erejét a boritaladóban való részesedés, a rekvirált gabona után enge- ; délyezett jutalékbevételek, a kövezetvám, a városi illetékek, némileg., javítják is, s bár különösen a borítaladó várható felemelése különösen ebbeli részesedési bevételeit tetemesen növelni is fogja. Kikerül- I ■hetetlen lesz egy — legalább 2 milliós — |

beruházási kölcsönnek a felvétele. Ezt a -I kölcsönt, azt hisszük, sohasem szerezhetné meg a város oly előnyös és könnyű fel- i tételek mellett, mint a mai nagy pénzbőség j idején helybeli pénzintézeteinknél. Ma azon- ban ezt a kölcsönvett 2 milliót a tervezett beruházásokra fel nem használhatnánk. Mit csinálnánk tehát a 'béke eljöveteléig azzal j a két millióval, amit ma kölcsön vennénk ? | Ha még oly kedvező kamatteherrel kapnánk ,is, — a kamatok évi összege a háztartást | terhelné.

■s ..... •

Azonban itt kínálkoznék időleges el- { j helyezési módul a hadikölcsön. Ha a város 1 ezt a pl. 5°/0-ra felvett 2 milliós kölcsönt a VIII. hadikölcsönbe fektetné időlegesen, még nyerne a pénzművéleten, mert a hadi- j kölcsön kamata öVaVp» és a jdbocsájtási ; árral szemben az árfolyamértékemelkedés ! I eshetőségei ilyen tekintélyes összegnél elő- j nyös kilátások kombinálását engedik meg.

Ha már most elkövetkezik a beruházások végrehajtásának ideje, a kötvények egy része eladás utján pénzzé tehető, a másik része pedig igen előnyösen használható ki a hadsereg tulajdonát képező anya- j gok megvásárlásánál/ pb egészen kész viz- !

vezetékek, csatornázási csövek, anyagok kerülnek eladásra, melyekre a VIII. hadikölcsön kötvényei és szelvényeif mint fizetési eszközök, a pénzzel szemben előnyösebb, elsősorban figyelembe veendők lesznek a hadvezetőség és kormány garanciális kijelentései szerint.

A ma, igen előnyösen megszerezhető és a VIII. hadikölcsönbe beforgatott 2 millió korona tehát olyan előnyöket nyújtana a városnak a tervezett beruházások megvalósítása idején, hogy éppen nem látszik lemosolyogni való kuriózumnak a felvetett idea.

Csak mellesleg kapcsoljuk hozzá a kérdés ilyformáju beállításához a városi képviselőtestületnek a mai idők pénzbőségéhez, az olcsó kölcsön előnyeihez és a hazafias - célokkal olyan eszmékhez való nagyobbfoku érzékét és hajlamosságát is, amely hajlamosság és érzék a háború előtt hiányzott, s amely érzék és hajlamosság ma a jövő haladás biztosításába sokkal könnyebben belekapcsolható, mint a háború utáni idők első napjainak ma még nem látható változásai közepette.

e. la

Ezer ezres.

— Elmélkedés a gróf Apponyí Rezsőné által kezdemény ezeit iüdővészellenes

mozgalom kimélyitéséről. —

Irta : Keitkés Győző.

A bábom egy rettenetes kényszer, amelyet I egyoldalúan elb4ritani már a kezdet kezdetén sem állott módunkban, mint ahogy nem áll módunkban azt egyoldalúan megszüntetni sem. Nem tehetünk tehát egyebet és nem lehet más kötelességünk, mint igazságunk és, erőnk tudatában, férfiasán és hősi bátorsággal elviselni s ha lehet: elbáritani azokat a nemzetpusztitó csapásokat, amelyekkel a reánk kényszeritett háború által, bennünket a sors sújt.

Emelt fővel állhatunk meg a történelem itélőszéke előtt, mert a világégés immáron beteljesült négy borzalmas esztendejének minden viharában, minden pokoltüzes fergetegében, a Kárpátok sziklahegyeinek rendithetetlenségével s az oroszlánok és tigrisek vérontó bátorságával védelmeztük meg, a megtébolyodott félvilág minden fenevadával szemben, ezeréves hazánk szent és sérthetetlen testét.

De amily halálra készen bátrak és önfeláldozók vagyunk az ország kapuin kívül ólálkodó duvadakkal szemben,, époly szenvteleneknek, va- koknak és tehetetleneknek bizonyultunk az ország | határain belül garázdálkodó s a nemzet hősi vérét lappangó csendben és titokzatos következetességgel emésztő legnagyobb belső ellenség fölismerésében és leküzdésében.

Az öldöklő" fegyverekkel reánktámadó ó és újvilági milliós tömegek nem jelentenek a nemzet jövendő létére nagyobb veszedelmet, mint az a csendben, szótlanul és orvukjövő ellenség, amely minden évben majd százezernyi magyar ifjú kezéből üti ki örökre a könyvet, a tollat, a műhelyek szerszámait és a .nyomdák ólombetűit.

Érthetetlen, hogy az a dicsőséges nemzet, amely oly egyöntetű hősiességgel tudott csata sorba állani a felfegyverzett milliós tömegekkel szemben, ennyire tehetetlen, akaratiau és bamba legyen a halál legirgalmatlaDabb aratógazdajáoak, a tüdővésznek,— | tankok, szörnyágyuk, bombák, gépfegyverek, srapnelek és gránátok pusztításainál is pusztitóbb veszedelmének legyűrésében.

Ne sírjatok szülők, ne sírjatok testvérek, ne Bírjatok jegyesek és hitvesek és ne apelláljatok, a magas égrej amelynek Éra titeket értelemmel és szabadakarattal ajándékozott meg: ne zokogjatok és no zúgolódjatok, amikor fehér koporsókban ifjú szeretteiteket kíséritek korai sírjaik könnyekkel hintett széléig f de eszméljetek már fel abból a büDpalástoló, halálazövetsé- ges kábultságból, amely nem engedte meglátnotok és megértenetek, hogy a tuberkulózis nemzet pusztító garázdálkodásaival szemben nem szabad többé gyámoltalanoknak és tétleneknek lennünk.

Az egész nemzetnek egy hatalmas és minden áldozatra kész hadseregbe kell tömörülnie. E hadsereg erejének növelésére és győzelmének biztosítására alakuljon át minden vármegye közönsége egy egy lelkes és öntudatos hadtestté.

Szekszárd és Tolnavármegye!

Legyünk mi az elsők !

Ne hagyjak elcsendesedni azt a nemzet- mentő akciót, amelyet a tüdővész elleni küzdelem programmjával gróf Apponyi Rezsőné indított meg vármegyénkben. Sorakozzunk mögéje fcllóbogó lelkesedéssel és kérjük meg a nemes- lelkű grófnőt, hogy haladjon előttünk a megkezdett utón mindaddig, amíg fáradozásait a legteljesebb siker nem koronázza.

Én. a teljes sikert annak a végcélnak elérésében látom, amely biztosítani fogja egy tüdőbetegszanatórium felállítását. Érré kell törekednie a lehetőség szerint minden vármegye közönségének, de erre kell törekednünk elsősorban nekünk, Szekszárd és Tolnavármegye lakosságának, kik a jóságos Isten kegyelméből nagyot markolhattunk Amaltheia bőségszarujából.

Hogy a tömörülés mentői tökéletesebb és erőteljesebb legyen, a lehető legrövidebb idő alatt meg kellene alapítanunk a Szekszárd-Tolna- megyéi, Szanatórium-Egyesületet, s minden hivatalos és társadalmi tényező agitáló és szervező közreműködésének igénybevételével arra törekedni, hogy ennek az egyesületnek, havi 1-2-5 10 koronás tagsági dijak mellett, e gazdag vármegye minden polgára tagja legyen.

Lelkes vezetés és intenzív agitáció mellett már maga ez az egyesület is létre tudná hozni 1 szanatóriumot, azonban — tekintve, hogy egy