Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-20 / 20. szám

1917. május 20.

3

Jóslat.

Mintha a múlt maga volna,

Ezred évek vállán s arcán Mérhetetlen idők hyoma.

Ki ö ? Talán Matuzsálem ?

S mi ő? Jósként jött elém tán ?

Jó hát! Tehát megkérdezem.

Hangom félénk, szóm habozó:

Szóljl meddig tart a háború?

S igy szól az agg: Kilencven hó!

Szentséges ég óh légy velem!

Feljajdulva leroskadok.

Óh kegyelem! Óh kegyelem!

Kilencven hó! Mi lesz velünk ?

Hisz harmada is alig múlt!

Ki bírja ki? — Mind elveszünk.

Széjjelfoszlik a reményünk,

Elsenyved a lelkünk hite,

S teher desz már az életünk.

A föld a vért nem issza be,

Patakban foly a felszínén S mélye holttal telistele.

E borzalom miértje hol?

Miért? miért? — rémüldözünk.

E -kérdésre ki válaszol?

elenj meg jós s mondd meg nekünk, Oldjad meg e szörnyű talányt:

Mért kell, mért kell hát elvesznünk ?

Mint egy *titkos hang zúg a szél: Bűnhődni kell a vétkekért S nem lesz béke, mig bűnös él!

Özv. Brandeiszné Frép Melanie.

Egy érdemes iparosról.

Ebben a rettenetes világháborúban sem hallgathatjuk el városunk egyik szakavatott, értelmes és tisztes iparosáról: Hívért Ignácról való megemlékezésünket. Tesszük ezt azon alkalomból, hogy Hivert -Ignác asztalosmester, bútor- raktáros 40 évi szakadatlan eredményes munkásság után letette a szerszámait, melyekkel becsületet szerzett önmagának és elismerést iparának.

Mint fiatal, törekvő asztalossegód, nem elégedett meg szülővárosában szerzett' tudásával, hanem tovább akart tanulni, hogy iparában az' elsők közé küzdhesse fel magát. 1870-ben hagyta el Szekszárdot és első útja az ország szivébe vezette, ahol 2 évig dolgozott egy nagy műhelyben. Innen Bécsbe ment, hogy a világkiállitási munkákban részt vehessen. Be is jutott a világkiállítás területére, ahol a marokkói villában a legkényesebb asztalosmunkákat oly sikerrel végezte, hogy a marokkói konzul magával akarta vinni Marokkóba. A megtisztelő meghívást azonban elhárította magától azzal, hogy Európában akar maradni és hazájában, szülővárosában kiván letelepedni.

A bécsi világkiállítás gazdag és. remek asztalosmunkáinak tanulmányozása nagy hatást tették reá. Különösen megragadta figyelmét a franciák butorkiállitása, melyben annyi remek tárgy volt csoportosítva. Ekkor el is határozta,/ hogy Párisba megy. Elhatározását csakhamar meg is valósította. Bécsből Linczbe, innen pedig Szalcz burgba utazott, majd Bajoroszágba jutott, melynek fővárosában szives fogadtatásra talált a Kath. ^Legényegyletben. Itt két "hónapig dolgozott Bő- zenbacher kir. udvari asztalosnál.'

Megfordult Stuttgartban, Straszburgban is. Majd eljutott Párisba, kitűzött céljához. A párisi Magyar Egyletet kereste fel, ahol jól eBŐ örömmel a terem falán megpillantotta Kossuth Lajos arcképét, az asztalokon pedig a magyar újságokat. A Magyar Egylet révén hamar kapott egy nagy műhelyben munkát. A" műhelyben a művezető egy padot jelölt ki részére és egy rajzot adott át neki, hogy annak alapján készitse el a munkát. A francia munkások kíváncsian lesték, hogy tud e a magyar asztalossegéd rajz«után dolgozni ? Hivert Ignác bátran munkához fogott és emberül megfelelt feladatának, úgy, hogy a mester rögtön 50 centivel felemelte napi munkadiját.

öt hét múlva olyan műhelybe került, ahol elefántcsont és gyöngyház berakásu bútorok készítésével bizták meg. Itt sokat tanult, tökéletesítette magát a legnehezebb és legkényesebb bútordarabok készítésében. Dolga igen jól ment, mert szerették és becsülték nagy szorgalmáért és ügyességéért. Amit “készitett, az mind -remek- munka volt. Parisban a'francia nyelvet is megtanulta. Dacára annak, hogy munkáját értékelTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

ték és személyét megbecsülték, mégis erőt vett rajta a honvágy. Ettől ösztönözve, 1874-ben búcsút vett a franciák fővárosától. Még ebben az évben szülővárosában, Szekszárdon asztalos műhelyt nyitott, hogy itthon értékesítse külföldön szerzett szakismereteit. Keresett műhelyéből sok szép .bútor került ki, melyekkel résztvett több kiállításon. 1876 ban a Tolnamegyei Gazdasági kiállításon aranyoklevelet, 1879-ben Székesfehérváron az országos kiállításon pedig ezüst érmet nyert. Műhelyét egyre fejlesztette, ő állította fel Szekszárdon az első butorraktárt és temetkezési vállalatot is tartott fenn.

Elmondhatjuk róla, hogy 40 évig szakadatlanul sokat dolgozott. Elfáradtan vette le üzletéről arany- és ezüstérmekkel díszített cégtábláját, Imelyet négy évtizeddel ezelőtt simán tett fel. Munkásságának meg is van a szép gyümölcse anyagiakban, most még az erkölcsi jutalom van hátra. A jó Isten Hivertylgnác asztalosmestert szép családdal is megáldotta. Két fia és három leánya van. Vitéz fiai, akik felsőkereskedelmi és ipariskolát végeztek, most a harctéren teljesítenek frontszoígálatot. Vejei: Dömötör Miklós nagybecskereki állami anyakönyvvezető, főhadnagy, Öllé Mihály bátaszéki jegyző és Grósz- - bauer Béla szekszárdi borbély- és fodrászmester, 44 es katona, aki sebesülten került vissza a harctérről.

Saját tőkénkét előnyösen helyezzük el» ha a hatodik hadi- kölcsöny-köt vény bői jegyzünka

KÜLÖNFÉLÉK.

— Katonai kinevezések. A király Schlenker Bemig tanítót, a 17-ik honvódgyalogezred vitézr zászlósát, Schlenker Mihály bonyhádi igazgató- tanító fiátjt. hadnaggyá léptette elő. A harctérről most jött haza, hogy Székesfehérvárott az újoncok kiképzésében részt vegyen.

Pápay Ödön mözsi tanító, 41? as cs. és kir. gyalogezredbeli hadapród zászlóssá neveztetett ki.

— Nyugalomba vonul. Molnár István, a szekszárdi Takarékpénztár ügybuzgó, derék főkönyvelője, 33 évi működése után, jövő évi január hó 1-én a jól megérdemelt nyugalomba vonul.

— Kinevezések. A király Bök Béla pécsi kir. törvényszéki bírót a pécsi kir. ítélőtáblához elnöki titkárrá nevezte ki.

Az igazságügyminiszter Kamarás Géza szekszárdi kir. törvényszéki díjas joggyakórno- kot, Kamarás Béla nyug. máv. főmérnök, fütő- házi főnök fiát, a szekszárdi kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki.

A szekszárdi Takarékpénztár igazgatósága F. Halász Bélát, a szentgotthárdi Takarékpénztár főkönyvelőjét, a „Közgazdaság“ cimü lap felelős szerkesztőjét, az intézet ügyvezető igazgató helyettesévé nevezte ki.

— Kitüntetés. Forrai Lajos, a Molnár- nyomda betűszedője, ki már a szerb és orosz frontot végij* küzdötte s jelenleg a román fronton betűk helyett fegyverrel küzd hazájáért, mint örömmel értesülünk, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása jutalmául, a kis ezüst vitéz- ségi érmet kapta.

— Nyugdíjaztatás iránti kérvény. Máté József bátaszéki igazgató tanító, megrendült egészségének megóvása végett, beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét.

— Nemes szivü nagybirtokos* E címen az Állami tisztviselők Lapja május 25-iki számában a következő bennünket is érdeklő hirt olvassuk : Ifi. Leopold Lajos szekszárdi nagybirto kos és bérlő, ki különben mint szociológus iró a külföldön is ismert, — (legutóbb feltűnést keltett müve a PreSztizs) — levelet irt Padányi Andor di\ szekszárdi kir. tanfelügyelőhöz, mintáz állami tisztviselők sOttani egyesülete • elnökéhez, amely levélben az ózsáki béruradalma kertészetének összes füzelék- és zöltsógtermelvényeit felajánlja a szekszárdi tisztviselőket, „rájuk bizCán a napi ár mindenkori meghatározását, mely árakba előrn is belenyugszik“. Tette pedig ezt ifj. Leopold Lajos, mint levelében irta, azzal a célzattal, „hogy ezekben a nehéz időkben, melyek annyi panasz talanul eltűrt, gondot és nélkülözést jelentenek a közhivatalokban dolgozó magyar értelmiség számára“, a maga részéről is igyekezzék a a szekszárdi tisztviselőknek megélhetésük biztosítása érdekében megindult mozgalmit eredményhez juttatni. Ez a nemes cselekedet nem kér kommentárt,- de nemes vonásain kívül jellemzi azt a helyzetet, melyben -a tisztviselők ma vannak s amely már valósággal köuyöradomány ok gyűjtésére vezet.

— A fővárosba viszik a tejet. Kürthy Lajos bárónak, az Országos Közélelmezési Hivatal elnökének intézkedésére Tolna, Baranya és Somogy. vármegyék területéről nagymennyiségű tejet kötelesek naponkint Budapestre szállítani. —

A három vármegyéből hatvanhárom község tejét viszik á fővárosba.

— Eljegyzés. Pintér Arankát eljegyezte Vastagh Ferenc Danaföldváron* (Minden külön értesítés helyett.) j§|í|

— Első áldozás. Áldozó csütörtökön járultak a szekszárdi róm. kath. iskolások a szekszárd- belvárosi templomban az első szent áldozáshoz.

A fehérbe öltözött leányok és fiuk fehér zászló alatt vonultak uz iskolából a templomba, ahol fél 9 órakor Fehérváry Ferenc segédlelkész misét mondott és könnyekig megindító beszédet tartott, utána pedig megáldoztatta a gyermekeket.

— Arany János ünnepély. A szekszárdi elemi, polgári iskolák és a főgimnázium Arany János születésének 100-ik évfordulóját folyó hó 20-án d. e. 11 órakor ünnepük meg a nagjt közönség bevonásával. Az ünnepélyt a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete szerint a Himnusz vezeti be és a Szózat fejezi be. Az ünnepi beszédeket az igazgatók tartják meg, a tanulók pedig Arany János költeményeiből szavalnak.

— Nem lesz petróleum a nyáron. A kereskedelmi miniszter rendelete szerint a nyári időszakban augusztus végéig magánháztartások petróleumot nem kapnak. A nyári hónapokban kizárólag csak mezőgazdasági és ipari üzemek részére utalványoznak ki, és csakis a legszükségesebb mennyiségben.

. L*; Esküvő. Lunova Jenő tartalékos főhadnagy, folyó hó 8 án esküdött örök hűséget a bonyhádi r. k. templomban Csik Vilmának, Csik József bonyhádi gőzmalomtulajdonos leányának. Az egyházi esketést Fekete Ágoston tolnai prépost a vőlegény keresztatyja végezte.

— Adományok. Lőwy Jakab Simontorayá- ról 32 koronát adományozott a harctéren megvakult katonák részére. *— Ifj. Haidekker Béla cs. és kir. tüzérhadnagy 40 koronát adományozott a szekszárdi Vöröskereszt-kórháznak.

— A Muskátli kabaré. Mint már korábban is jeleztül^, a Muskátli Jótékony asztaltársaság több oldalról megnyilvánult felkérés folytán elhatározta, hogy a tüdőbeteg hőseink javára egy nagyszabású kabaréestet rendez. Számításukat azonban a müke Ivelői előadások megtartását szabályozó belügyminiszteri zárórarendelet és az ezt betetéző előretott nyári időszámítás kissé megzavarta. Miután azt az áldozatot nem kívánják a közönségtől, hogy már világos nappal üljön be az előadásra, mert esti 7 órakor vagyis a régi számítás szerinti 6 órakor nem kezdhetik meg az előadást, úgy hahatároztak, hogy a tervbevett estély ■ megtartását egy kis időre elhalasztják, miről a közönségünket ez utón értesítik.

— Diákföldmivesek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére Wigand János szekszárdi állami főgimnáziumi igazgató felszólította a vezetése alatt álló intézet nagyobb tanulóit, hogy vegyenek részt a mezei munkákban. Erre példát nyújt Berlin, ahol 1135 tanuló jelentkezett önként mezei munkákra.

— Hősi halál. Paulies Alajos eszéki máv tanító, Paulies Géza szekszárdi gazdasági iskolai szaktanító, főhadnagy testvérbátyja, a harctéren szerzett betegségében folyó hó 12-én, 34 éves korában Eszéken elhunyt.

— Nagy tűz Faddon. Május 14-én, hétfőn Fadd községben nagy tűzvész pusztított, melynek három ház esett áldozatául. A tüzet otthon hagyott gyermekek okozták és a szélben terjedt el annyira, hogy. az oltási erőfeszítés dacára 8 ház leégett.

>— Dombóvár lakossága. A most megejtett népszámlálási adatok szerint Dombóvárolt 1851 háztartásban 3588 férfi és 4735 nő lakik. Két hadifogollyal 03 egy internálttal együtt 8326 lakosa van Dombóvárnak.

— Hirtelen halál. Nemcsak a harctéren, hanem itthon is gazdag aratása van a halálnak. Múlt hétfőn este váratlanul Haya Béla szekszárdi építészt ragadta el. A jómodoru, kedvelt férfiú iránt általános a részvét. Még múlt hétfőn megvacsorázott, azután nővérével kiment az újvárosba, ahonnét visszatérve, már az utón egyszerre rosszul lett. Nővére haza vezette, a hol pár percnyi kínlódás után meghalt. Az 56 éves életerős ember halálát szélhüdés okozta. Temetésén, mely folyó hó 16 án d. u. 6 órakor ment végbe, igen sokan jelentek meg barátai és ismerősei. Az általános ipartestület André István elnök vezetése alatt gyászlobogóval kisérte ki Haya Bélát a régi felsősirkertbe, ahol nyugalomra helyezték.