Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-13 / 19. szám
m. totolym 19. Hám. SzekszM. 1917. május 13. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: FürdCház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlenfények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH 1GNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 14 K, Va évre 7 K, V* évre 3'50 K Számonként 28 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 pfetit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. —Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. A hatodik magyar hadikölcsőn. A hosszan elhúzódó háború nagy pénzügyi következményeket támasztván az államhatalommal szemben, a hadiszükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadikölcsőn kibocsátása vált szűk-' ségessé. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal kizárólag 6 százalékkal kamatozó adómentes járadékkölcsön-kötvénye- ket bocsát Nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát ez alkalommal is közvetlenül fordul a közönséghez. Az aláirás tartama és az aláírási helyek. Az aláirás időtartama 1917 május 12-től juniüs 12-ig bezárólag terjed. Aláirási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak „és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és annak közvetítő helyeiül szolgáló összes postahivatalok, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek és a községi elöljáróságok is. A címletek nagysága. A kibocsátásra kerülő és 6 százalékkal kamatozó járadékkölcsön kötvényei 50, 100, 1000, 5000 és 10,000 koronás cimletekben fognak kiállíttatni. Az aláirási'ár. A 6 százalékkal kamatozó járadékkölcsön- kötvény kibocsátási ára tulajdonképpen 97 kd- rona 13 fillérrel van számítva. De arra való tekintettel, hogy a járadékkötvény kamatozása csak folyó évi augusztus 1 én veszi kezdetét s a jegyzésből 1917 augusztus 1-ig járó kamatok az aláirási árba be vannak számítva, a kötvény aláirási ára minden 100 korona névértékért a következő összegekben van megállapítva: 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: ■ a) az 1917; évi május 12 tői május 25 ig bezárólag történő aláirás esetén 96 korona; b) az 1917. évi május 25-ét követő időben 1917. évi junius 12-éig bozárólag történő aláirás esetén 96 korona 30 fillér; 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, áz aláirási határidő egész tartamára szólólag 96 korona 80 fillérben. Kamat-esedékesség. A hatodik hadikölcsőn járadékkötvényei minden év február és augusztus 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6 százalékkal kamatoznak; az első szelvény 1918. évi február 1-én esedékes. Az aláírástól 1917 augusztus hó 1-ig járó kamatok az aláirási árba vannak beszámítva. Befizetési hely. A kölcsönre történő jegyzéseknél az aláirt összegek ellenértéke az aláirási helynél fizetendő be és az aláirási áron- felül az aláíróval szemben sem folyó kamat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Részletfizetési kedvezmény. Az esetben, ha a 6 százalékos járadékköl- csönre aláirt összeg száz koronát meg nem halad, az aláirás alkalmával az aláirt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 6 százalékos járadék- kölcsöre történő és 100 koronát meghaladó aláírásoknál ellenben a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláirás alkalmával az aláirt összeg 10 százaléka biztositékképen teendő és pedig készpénzben vagy megfelelő értépapirokban. A részletek pedig a következő- kép fizetendők: a jegyzett összeg ellenértékének 25 százaléka legkésőbb 1917 junius 26-ig, a jegyzett összeg "ellenértékének 25 százaléka legkésőbb 1917 julius 7-ig, a jegyzett összeg ellenértékének 25 százaléka legkésőbb 1917 julius 17-ig, a jegyzett összek ellenértékének 25 szá- oaléka legkésőbb 1-917 julius 28-ig. Az utolsó befizetés alkalmával az aláirási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszadja. A kölcsön femondása. A m. kir. pénzügyminisztérium a kibocsátandó 6 százalékos jéradékkölcsönre vonatkozólag fentartja magának, azt a jogot, hogy előre köz- zétendő három havi előzetes felmondás mellett, ezt a kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás 1922. augusztus .l ét megelőző időre nem történik. Betétek felhasználása, A betéti * üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. augusztus hó 1. előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként e moratórium feloldó rendeletben foglalt korlátozások alá eső betétek a kibocsátásra kerülő kölcsönre történő befizetések céljaira,— önérthetőleg a kikötött felmondási idő épségbentartása mellett — teljes összegükben igónybevehetők. Azok, akik a befizetézetekre pénzintézeti betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél, vagy cégnél,, illetve ..annak az intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartóznak jegyezni, amelynél a betét el van helyezve. Különleges kedvezmény a hatodik hadikölcsönnél. A most kibocsátásra kerülő 6 százalékos járadékkötvények felhasználhatók lesznek az 1916* évi XXIX. törvénycikk alapján kivetendő hadí nyereségadó fizetésére. • Kölcsönnyújtás kedvezményes kamatláb mellett a kibocsátandó kötvényekre kölcsönjegyzés céljaira. A kibocsátandó kötvényekre az Osztrák- Magyar Bank és a M. Kir. Hadikölcsönpénztár a kötvényeknek kézizálogul lekötése (lombardi- rozása) mellett a névérték 75 százalékáig, a mindenkori hivatalos váltólesz^mitolási kamatlábon, tehát jelenleg 5 százalékos kamat mellett, nyújtanak kölcsönt. Ezek a kedvezmények 1917. évi december hó 31-ig maradnak érvényben. A hatodik hadikölcsönnél egyébként is mindazok a kedvezmények biztosítva vannak, amelyek az ötödik hadikölcsönnél az aláírókat megillették. A fenti befizetési határidők alatt folyósított és igazoltan a jegyzett összegre történő befizetés céljaira szolgáló kölcsönök után a fél kívánságára a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási ksmatláb helyett 1917. évi december 31-ig évi 5 százalékos állandó kamatláb biztosittatik. Ezenfelül az Osztrák-Magyar Bank és a M. kir. Hadikölcsönpénztár a fent körülirt módozatok mellett azoknak, akik igazolják, hogy a jelen aláirási felhivázban foglalt befizetési határidők alatt az aláírásra bocsátott hadikölcsőn jegyzése céljából más hitelintézeteknél (bank, takarék- pénztár, hitelszövetkezet stb.)- vagy bankcégnél vettek fel kölcsönt, a kölcsön ama részének visz- szafizetésére, amely az ily irányú kérelem elő- * terjesztésekor még igazoltan fennáll, évi 5 százalékos állandó kamatlábon fognak uj kölcsönt nyújtani s ennek a kölcsönnek meghosszabbításánál is évi 5 százalékos állandó kamatlábot fognak alkalmazni; ez a kedvezmény is 1917. évi december 31-ig marad érvényben. *■ A hatodik hadikölcsőn előnyös feltételei, a pénzpiac kedvező helyzete, a háborút a végső döntés felé érlelő győzelmeink és annak világos felismerése, hogy a létünkért folytatott nagy küzdelem diadalmas befejezésére szükséges kölcsön jegyzésében való minél nagyobb részvételiéi magánérdekeink mellett a közérdeket is hathatósan szolgálhatjuk; hiztositékai annak, hogy a hatodik kölcsön jegyzésének eredményében előreláthatólag még impozánsabban fog megnyit- vonulni az ország lelkes önbizalma és nagy teherbírásról ismételten fényes bizonyságot tevő közgazdasági ereje, mint az előző hadikölcsö- nöknél. * Rosy sikerült o Kléheztetés ? Ellenségeink bennünket letiporni vágyó győzelmi kalkulációiban egyik jelentős ütő kártyája volt kiéheztetésünk. Azt remélték, hogy ha már a fegyvereikkel nem tudják legyőzni hős katonáinkat, majd az éhínség arra kényszerít bennünket, hogy kényre-kegyre megadjuk magunkat. Tudjuk ma már egész biztossággal, hogy ez a. számításuk is megcsalta őket, mint annyi sok más. A három évi szűk termés miatt szűkén vagyunk ugyan, de éhen még sem halunk. Ellenben nem lesz minden tanulság és elégtétel nélkül való, ha 'ellenségeink közélelmezési viszonyait nézzük. Úgy látszik ugyanis, hogy a nekünk szánt verembe ők pottyannak bele. Igen előkelő entente forrásból jelentik a következőket: Anglia kevéssel a háború megindulása után ostromolt várhoz hasonlította a központi hatalmak helyzetét. Ez a hasonlat most már nem csak Angliára és többi ellenséges államra, hanem a legtöbb semlegesre, mondhatni az egész világra áll. Egy franeia nemrég fenyegető világ- ínségről beszélt, amelynek legfőbb oka nem a közvetlen háborús pusztításokban és akadályokban rejlik, haúem abban, hogy a talaj nem termel elég élelmiszert, miután földmivesek híján nem trágyázható kellően. Bizonyos, hogy jelenleg a legfőbb állam szűkében van az élelmiszereknek és ezek az államok most egyre nagyobb mértékben kénytelenek utánozni a központi hatalmak kigunyolt adagolási'‘rendszerét. Angliában nagy a tíukor, burgonya és liszthiány, és az uj termésig minden hónapban. rosszabbodással fenyeget. A tejhiány- most kezdődik és a tejárak emelésével próbálják megelőzni. A tengeralattjáró háború következtében sok egyéb élelmiszerben is nagy a szükség, de ezt a külföld előtt azzal leplezik, hogy a kormány, amelynek kezében van a bevitel, uralja a kereskedelmet és ideig-óráig érvényesítheti maximális árait. A jegyrendszert Angliában mint „német rendszert“ perhorreszkálják. De mert az önkéntes adagolás eddig eredménytelennek mutatkozik, kénytelenek kerülő utón bevezetni a kényszer adagolást. így például a nyilvános éttermek adagolását a tulajdonosok őrzik ellen. A háztartási fogyasztást a detail kereskedők vásárló lajstromával igyekeznek korlátozni: az egyes háztartások valamelyik üzletben bejelentik heti szükségletüket, a több kereskedőnél beiratkozást szigorúan büntetik, másrészt az üzlettulajdonos csak a bejegyzett vásárlóknak adhat árut. Franciaországban egyenlőre csak a cukorjegyet vezették be (hetenkiot és fejenkint 750 gramm). A burgonyahiány óriási és legutóbb; azzal is súlyosbodott, hogy a viszatérő fagy nagy mennyiségeket — vetőburgonyát is tönkre tett. A kenyér nem olyan drága, mint Angliában, de a minőség egyre rosszabb. A vaj a maximális árak bevezetése óta eltűnt a piacról. A különböző cikkek jegyrendszerének kérdése állandóan nyilvános megvitatás tárgya. Itt is a közelgő éhínségtől tartanak. Italia kormánya és az átala létesített bizottságokban legnagyobb nyugtalanság mutatkozik. Minden lehetőt megpróbálnak, egyik rendszabályt a másikkal ütik agyon. Nagy a hiány kenyérben, lisztben, cukorban, rizsben és burgonyában. Az édességek nagy mértékben való előállítása tilos. Csak egységkenyeret szabad sütni, de ennek is alkalmatlan, elviselhetetlen formát találtak. Ezen természetesen változtatni kellett, mint ahogy az áraknál és egyéb kérdésekben is a legszerencsétlenebb bábáskodást visznek véghez. Egy kormányutasitás április elejére kilátásba helyezte a kenyér,- énkor-, rizs- és zsirjegyek beveze_ tését és pedig minden vidéken más arányban.^ HP1 Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.,
