Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-29 / 17. szám
TO LN A MEGY El KÖZLÖNY 2 róna lakbért szavazott meg 29 évi működés után folyó évi május 1-től, Dr. Perczi»/ feéja semmi- félé toyábbí ejlátási Igényt nem támasztott. A választásokat megelőzőleg megalakították á, kijelölő választmányt, melybe, a tőispán kinevelte Simónlsits ,Elemér, Pekele Ágoston és Sztánkovánstkg János tagokat*. a közgyűlés pedig Bernriedcr József, Őrffy Lajos és Kardos Kálmán tagokat választotta meg. Ezután a főispán a közgyűlést felfüggesztene, mire a kijelölő bizottság visszavonult. A főispin újra megnyitva a közgyűlést, jr’entette, hogy a bizottság a völgység) járási főbírói állásra Perczel Dezső aljegyzőt és dr. Hagymássy Zoltán tb. főbírót jelölte. Tehát a kijelölő bizottság is első helyen a fiatalabb pályázót jelölte. A nevek fele ..ütése nyomán támadt éljenzésekből könnyű volt megállapítani,, hogy dr. Hagymássy választói nagy többségben vannak. A szavazás két bizottság előtt történt, melynek eredményét báró Schell József elnök hirdette ki, mely szerint dr. Hagymássy Zoltánra 191, Perczel Dezsőre pedig 100 bizottsági tag szavazott. Ennek alapján a« főispán óriási lelkesedés •s éljenzés között dr. Hagymássy Zoltánt jelen tette ki 91 szótöbbséggel megválasztott völgységi járási főszolgabírónak. A többi,választások egyhangúlag történtek. Becht Ödön II. főjegyző egyhangú lelkes felkiáltással dunaföldvári járási főszolgabíróvá, majd Kenézy László szolgabiró árvaszéki ülnökké, Uj- falussy Sándor II. főjegyzővé, Schulteisz Rezső ős Mádi Kovács Dénes szolgabirákká, Morvavj László, Polgár István és Kiss Ernő aljegyzőkké választattak „még; A közgyűlés ezen legfontosabb részének ilyetén közmegelégedésre történt megoldása után a tárgysorozat többi része gyorsan pergett le és a nagyszámmal összejött, megyebizottsági tagok azzal a megnyugtató érzéssel tértek haza, hogy vármegyénk öntudatos és tetterős tisztikara biztos záloga önkormányzatunknak és békés fejlődésünknek. fi szekszárdi tisztviselők mozgalma. A Szekszárdon állomásozó összes állami tisztviselők, postatisztek, tauárok és tanárnők nagy számmal jelentek meg e hó 22-én délelőtt a városháza közgyűlési termében, hogy immár teljesen tarthatatlanná vált helyzetükben a megélhetési módozatok könnyítését megtárgyalják. A népes értekezleten Padányi Andor kir. tanfelügyelő, mint az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete szekszárdi Helyi Bizottságának elnöke elnökölt. Ismertette az értekezlet célját, valamint az Országos Egyesület által a húsvéti közgyűlésben elfogadott határozatot. Az elnök indítványára az értekezlet kimondotta, hogy az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete szekszárdi Helyi Bizottságát fenntartja s az összes állami alkalmazottak saját személyükben, esetleg fennálló országos szakegyesületeik révén a tagok sorába belépnek. Az ilyképen újjáalakított testület elnökévé egyhangú felkiáltással Padányi Andor kir. tanfelügyelőf, titkárává Erdei Lajos központ) járási számvevőt, pénztárosává Ober- majer Endre adóhivatali ellenőrt megválasztották s valamennyi hivatal részéről egy egy tagot jelölve ki, 9 tagú végrehajtó bizottságott alaki- tottak, hogy a különféle szükségleti -cikkek beszerzése és egyéb kínálkozó módozatok felhasználásával, a megélhetés könnyítése érdekében a lehetőt elkövessék. s Ihrig Ernő indítványára elhatározta az értekezlet, hogy a városi tanácsot tisztviselő- kertek létesíthetése érdekében megkeresi. Pataky Jákó főgimn. tanár abból a szempontból is helyesnek találná tisztviselő kertek létesítését, mert módot nyerne a főgimnázium is ez által, hogy a kultuszminiszternek a diákok mezőgazdasági foglalkoztatása éidekében kiadott reideletének eleget tegyenek. Halász Géza erdőmérnök indítványozza, bogy a közalapítványi földekből is kérjenek a minisztertől tisztviselő kertekre földet. Indítványát elfogadták. Ugyancsak indítványára kimondta az értekezlet, hogy a városi rendőrkapitányt megkeresi a tavaszi zöldségfélék és egyéb cikkek árainak maximálása és a piaci rendészet és ellenőrzés erélyes gyakorlása érdekében. A tagokat pedig felhívja:, hogy panaszaikat a Helyi Bizottságnál jelentsék be, .f Egyhangúlag hozott határozattál kimondta az értek ez lef, bogy áz Állami Tisztviselők Qrszá- gps Egyesülete húsvéti gyűlésén a háborús segély? és tízetésreotjezÓs tárgyában hozott határozathoz, annak hangsúlyozásával, hogy az ott let, fektetett kívánalmát minimálisak a mai megélhetési nehézségek között, csatlakozik, az Országos Egyesületet üdvözli és a tisztviselő-érdekek további istápolására kéri. Az Országos Egyesület közgyűlésén elfogadott memorandumot a vármegyei országos képviselőknek támogatás céljából megküldi. Végül Erdei Lajos számvevő indítványára az értekezlet kimondj, hogy a különféle élet szükségleti Cikkek beszerzési csoportjaiba a nem állami, hanem vármegyei és városi tisztviselők is beléphetnek, dr. Szenfkirályi Mihály városi polgármestert átiratilag az egyesület céljainak jó indulat'u támogatása érdekében megkeresi s a közgyűlési terem átengedéséért köszönetét fejezi ki. A nük oólasztójosdnak kérdéséhez. irta: dr. Wl&sslcs Tibor báró. Most, hogy az orosz forradalom és Vilmos császár húsvéti rendelete megint exponállan előtérbe állította az állandóan felszínen levő választójogi kérdést, kétségkivül helyén való, hogy a magyar nők is újból felemeljék szavú kát választójogi követelésüket hangoztatva. Bédy-Schvimmer Rózsa a női jogok kitűnő előharcosanak ragyerdekü előadása, vezette be az újabb, tetterős mozgalmat. A magam részéről teljesen njagamévá teszem a magyar nők e jogszerű és természetes követelését, amely a mai kor szükségszerű jelensége s csekély erőmet a legnagyobb örömmel ajánlom fel ezen kiválóan nemes cél szolgálatára. Kétségtelen, hogy a magyar nők a világháború keserves és immár hosszúra nyúló idejében a nélkülözések és sanyaruságok egész sora között minden téren' sokat dolgoztaik, nagy tapasztalatot szereztek, az élet vitelében különös gyakorlatot sajátítottak el és szép eredményeket értek el. Egyes magasabb társadalmi osztályok eddig dologtalan eleméből a társadalom hasznos tagjaivá változtak át. Régi szerepüket, mely a lélektelen tetszelgésben, túlhajtott öltözködésben és piperezésben merült ki, komoly gondolkodó munkássággal cserélték tel s igy küzdő harcosai lettek a súlyos terhektől görnyedő arcvonal mögötti Magyarországnak. A hadbavonult proletár felesége, a katona polgár asszonya, a gentry urhölgy és a mág- násnó egyaránt megtette a haza iránti kötelességét. Az anyaság és hitve9Ség kettős magasztos feladatának hü betöltése mellett állandó, vállvetett, szorgalmas köztevékenységben találjuk Magyarerezág minden rendű női társaságát. Mindegyik társadalmi osztály női a maguk módján egyként hozzájárultak ahhoz, hogy a létünkért folytatott, reánk kényszeritett, rettenetes küzdelemben helyünket becsülettel megválthassuk. Betegápolás, rokkantgyámolitás, a szamaritánus cselekedetek egész sorozatának önzetlen és lankadást nem ismerő teljesítésében buz- golkodva előljártak főrangú hölgyeink, polgárasszonyaink egyaránt. E dicső munkálkodás szorgos végzése mellett az otthon ellátásának egyre nyomasztóbb gondja önsúlyként nehezedett a szegényebb sorsunk asszonyaira. Az intelligens magyar nő ezzel a háborús működésével kétségkivül csak uj érdemet szerzett arra, hogy a háború után végre ő is beleszólhasson voksával az ország sorsának intézésébe. A véres háborúban természetszerűleg nagy számban pusztul el a férfi lakosság még pedig tanultsági fokra és társadalmi állásra tekintet nélkül. Az ekként támadt fájdalmas hiány bizony érezhetővé válik majdan a legközelebbi általános választásoknál és hosszú időbe kerül majd, m% az uj nemzedék a szenvedett veszteséget kellő módpn kiegyenlítheti. Ezen szempontból is nem jogosult e azon törekvés, amely ezt az alig pótolható szavazó-elemet legalább némileg helyettesíteni kívánja az arra mindenképen érdemes női elem, bevonásával ? Az elesett hős özvegyétől vájjon ki tagadhatná meg a hősöket jogszerint megillető vá1917. április 29. lasztójogot ? A birtokát önállóan kezelő .nőnek vájjon elvitáfható-e választói jóga ? A mágMóbb iskolái képesjtést szerzett, önrhagát tisztességes kérisétbő} fpntartó, müveit nőt vajjön, fiejn Oleti-e még méltányosan a szavazati, jog ? És az anyákat, a kikre a jövőnk most százszóro'-' sän reá váti ,bizva, vájjon ki lehet-e rekesájteni az. ország életének intézését jelentő választói jog élvezői kőiül ? Elvileg magam is a minden magyar nőre kiterjesztendő, általános választói jognak vagyok á hive. Ám különleges helyzetünk <és kulturális fejlettségünknek még nem eléggé általános volta arra kényszerítenek, hogy egyelőre j megelégedjem a fokozatos fejlődéssel. Egyelőre ki kell emelnünk a tanult nőt s őt kell haladék nélkül felruháznunk emberi jogával. Megadan- dónak vélem a választói jogot — még pedig a legközelebbi reform megvalósításával — mindan nagykorúságát elért magát tisztességes keresetéből fentartani képes, bizonyos iskolai képzettséget szerzett müveit magyar nőnek. Az iskolai képzettség tekintetében elmennék a legszélsőbb határig (a polgári leányiskola négy osztálya stb.). Egyelőre tehát az egyetemet végzett doktornők, a kereskedelmi érettségivel rendelkező tisztviselőnők és. a felsőbb leányiskolába járt nők esnének ebbe a kategóriába. Kiterjeszteni kívánnám továbbá a választót jogot természetszerűleg szintén bizonyos alacsonyabb műveltségi kautéla felállításával a háborúban elesett hősök özvegyeire, továbbá az anyákra is, ezzel az anyaság nagyszerű hivatását kivánvárn külón is jutalmazni. Mindez természetesen még nem általános választói jog Volna, csak halaszthatatlan okszerű kiterjesztés, mely éppen úgy kívánatos, mint a férfi elemnél. __ Angliában már az alsóház kiküldött bizottsága második olvasásban egyértelmüleg megszavazta a nők választójogáról szóló törvény- javaslatot, ámely ott általános választói jogót jelent. Amit az erőszakos »suffragettek* nem tudtak elérni a békés időkben elvetendő és helytelen viselkedésükkel, gyakran nyers és brutális fellépésükkel, ime szinte önmagától megvalósult a háború véres Kataklizmájában. És lám az orosz forradalom egyik első gyümölcse ugyancsak a nők választójogának behozatala volt. így fog ez történni Németországban is, ahol a »Frauenrechtler<-ek szorgalma szintén erőrekapott a háború alatt. A nőket elnyomni ma már végzetes bűn volna a haladásában úgy is -évszázadra visszavetett emberiség ellen. A rettenetes világháború borzalmas tragédiájának szomorú szemléleténél önkéntelen ís az a gondolatunk támad, hogy^mily áldás lett volna, ha a háború kitörésekor már a nők Európa szerte szavazhattak volna. A háború és béke feletti döntésnél bizonyára nem ment volna oly egyszerűen keresztül a millió és millió élet-feláldozását egykedvűen kimondó háborúra szóló parlamenti Határozat. Egyben komoly intelmül szolgálhat a jövőre is. Vegyük be a választójog sáncaiba a nőket, a gyöngéd, a finom lelkű nőket, akik éberen fognak őrködni majdan az örök világbék'e állandó fennmaradásán. Távirataink. A niaisztertlnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. , Budapest, április 27. • Egyik harctérről sem jelentenek különös eseményt. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, április 27. A nagyiőhadiszállás jelenti. Nyugati Hadszíntér : Rupprecht bajor trónörökös barcvonala : Az Árras csatatéren tegnap este széles arcvonalon ismét fokozódott a tüzérségek harca, miközben a mieinknek tüzelése Reimstól nyugatra készenlétben levő felismert ellenséges gyalogság ellen is irányult. Áz Scarpetól délre az angolék az árras—cambrai országúton s annak mindkét Vége a kávéhiánynak!!! __________•. r — .«a - l__ Ke verjen egy pohár tejbe egy kávéskanálnyi Fischer-féle pótkávét és édesitstfrneg _ egy kocká cukóiTal. Kitűnő i 2 ü, tajjjláio reggelihez jut és a cukorral is takarékoskodott. A Fischer-féle folyékony pótkávé kapható nagyban: a FISCHER-féle Folyékony Pótkávé r. t. jában: Budapest, i. Atlós-ut 22—24—26—28. — Kicsinyben minden jobb füszerkereskedesben. I központi eladási irodá- - Tóíefóii: í(P-22. i