Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-01 / 13. szám
1917. április 1. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 A Molnár-féle nyomdai müintézet r.-i a mait hét szombatján délután tartotta meg rendes évi közgyűlését a Tolnamegyei Takarék és, Hitelbank székhazában, mely kiváló pénzintézetünknek tudvalevőleg a Molnár-féle nyomdai mű- intézet és szabadalmazott iróalzatgyár r.-t. egyik alapítása. A közgyűlésen Leopold. Kornél dr., a Hitelbank vezérigazgatója elnökölt, inig az igazgatósági jelentést Molnár Mór, a nyomdavállalat ügyvezető igazgatója, a felügyelő bizottsági jelentést pedig Bajó Pál terjesztette elő. Az ügyvezető- igazgató jelentése vázolta azokat a nehézségeket, amelyekkel a háborús iparágnak egyáltalán nem nevezhető nyomdaiparnak megküzdeni kellett a szakmunkásokban való hiány, a papír és egyéb nyersanyagok: bőr, vászon stb. nehéz hozzáférhetősége és mérhetlen áremelkedései, valamint a vasúti forgalmi viszonyok nehézkessége következtében. Ismerve a legyűrendő akadályokat, á nyomdászatra országosan bénitóleg ható körülményeket, tudjuk csak kellőleg méltányolni azt a megkétszereződött forgalmat és igen szép üzleti eredményt, melyről az ügyvezető igazgató beszámolhatott s amelyet a mai viszonyok között csak megfeszitett energiával és a legnagyobb körültekintéssel lebet csak produkálni. A tiszta nyereség 55,728 koronát tesz ki, melyből az előző évi 22 koronás osztalék helyett 30 koronát fizet részvényeseinek a vállalat, mig a gépek és egyéb gyári berendezések leírására 20,000 koronát, a kétes követelések tartalékalapjába 10,000 koronát vont le már a fenti nyereség megállapítása előtt. A rendes tartalékalapját 15,000 korona újabb dotációval 130,000 koronára emelte, miáltal tartalékalapja az alaptőke 50 százalékát meghaladó összegré növelődött. Ezt az elsőrendűnek mondható eredményt nemcsak a vállalatnak a hazai piacon elért eredménye hozta létre, hanem különösen jelentékenyen emelkedett forgalma az ausztriai piacon, hol ízléses és mindig újszerű készítményeivel a vállalat mind egyre keresettebbé válik. A múlt Üzleti év eredménye is a legbiztosabb záloga annak, hogy a béke elkövetkezté ■ vei .ez a helyes érzékkel vezetétt vállalat még sok becsületet fog hozni a magyar nyomdaiparnak. Az ülésen dr. Spitzer Manó indítványára a részvényesek meleg elismeréssel adóztak Molnár Mór ügyvezető igazgató érdemeinek. A jegyzőkönyvet Schneider János igazgató vezette s Bajó János és Spitzer Manó dr. hitelesítették. — Az ipartestületek országos szövetségének kongresszusa. A háborút megelőző években tartotta a magyar iparosvilág legutóbbi országos, tanácskozását. Tisztában voltak azzal, hogy a mikor az egész magyar nemzet megfeszitett munkában áll, az idő nem alkalmas országos gyűlések tartására. Ezért, habár a szokásos 3 esztendő lusztruma le is járt, mégsem hívtak össze orszá- . gos kongresszust. A helyzet azonban parancsoló- szükséggel sok olyan kérdésben kényszeríti reájuk a nagy nyilvánosság előtt való állásfoglalást, amely nem tűri el a további várakozást. Minden oldalról az ipari termékek árának emelkedéséből származó ódiummal találkoznuk. Megélhetésüket a sok közteher és a nagy drágaság lehetetlenné teszi. Anyagot munkájukhoz nem tudnak- kapni. Munkásaikat és tanoncaikat a gyárak t veszik. el. Hitelügyük az O. K. H. bajai révén kátyúba került. Mig Ausztriában és Németországban 100 milliókra megy a kézmüvesipar által lebonyolított hadiszállítások értéke, addig nálunk minden ipari közmunkát a nagy gyároknak adnak. Mindezeket a kérdéseket meg kell világítani, fel kell rájuk hívni a nyilvánosság és a kormányzás és~ törvényhozás figyelmét. Ezt hatszázezer magyar polgárember fontos érdeke kívánja. Ennek elérése céljából az Ipartestületek Országos Szövetsége április 8-án, husvét napján d. u. 3 órára, azután másnap, 9 én d. e. 9 órára és d. u. 3 óráira a régi Országház termében országos kongresszusra hívja össze az ipartestületeket. A kongresszust a Szövetség közgyűlése előzi meg. A szekszárdi általános ipartestületet és egész Tolnavármegye iparosait esen fontos kongresszuson és szövetségi közgyűlésen Andre István, a szekszárdi általá nos ipartestület ügybuzgó elnöke képviseli, aki' az Ipartestületek Országos Szövetségének is al- elnöke. — A községi jegyzői magánmunkálatok díjazása. A községi jegyzők magánmunkálataiért felszámítható dijakat megállapító vármegyei szabályrendelet* még jl907. évben készült és a legtöbbször 'előforduló magánmunkálatokórt járó dijak átlagosan 1, 2, 4, legfeljebb 6 koronáig vannak megállapítva, de nem egy esetben 20 fillér, 50 fillér dijak is szerepelnek. A-magánmunkálatokból származó jövedelem a jegyzőnek olyan keresete, amelyre az állás elfoglalásánál jó részt alapozta is számításait. A háború nemcsak kevesbítette a magánmunkálatokat, de a nagymérvű drágaság folytán teljesen elvette az azokért járó díjak értékét. Amikor a falusi nép tele van pénzzel, amikor a magánmunkálatért fizetendő 1'—2 korona dijért az a községi jegyző mitsem vásárolhat s amikor ezreket érő érdekek szolgálatában teljesíti azt a magánmunkálatot : lehetetlen rá nem jönni arra, hogy az 1907. évben ké- ’szült, de az azóta alaposan megváltozott .helyzethez és körülményekhez nem alkalmazkodó szabályrendeleten módosítani és a díjtételeket aránylagosan felemelni kell. — Jogtudományi államvizsga. Polgár István vármegyei közigazgatási gyakornok, Polgár Alajos szekszárdi polgári iskolai tanár fia, a pécsi püspöki jogakadémián . sikerrel tette le a jog- tudományi államvizsgát. í — Házvétel. A szekszárdi Népbank 70,000 koronáért megvette Leicht Lajos takarékpénztári vezérigazgató Bezerédj- és a Vár-utcai házát. — A felmentettek sorozása. Több lapban megjelent, hogy a felmentetteket sorozzák. A felmentettek sorozására vonatkozó hírre sokan felvilágosításért a katonai ügyosztályhoz fordultak. A katonai ügyosztály természetesen q,em tudhat a felmentettek sorozásáról, mert hivatalos értesítést nem kapott. Ezekből megállapítható, hogy esak szó van. a felmentettek behívásáról, de hivatalosan még nincs elrendelve és lehet, hogy nem is lesz szükség a felmentettek sorozására. — Halálozások, özv. Leopold Sándorné szül. Kron Ottilia, mult csütörtökön hirtelen elhunyt. Halála általános részvétet keltett. Elhuny táréi a következő gyászjelentést vettük: „Mély fájdalommal jelentjük, hogy drága édes anyánk, az áldott le Ikü nagyanya és szerető testvér, özv. Leopold Sándorné szül. Kron Ottilia úrnő megadással viselt. szenvedés után e hó 29-én délben, 73 éves korában jóságos lelkét visszaadta Teremtőjének. — Április 1-én reggel fél 10 órakor kisérjük Szekszárdon a gyászházból örök nyugvóhelyére. Szekszárd, 1917 március 29. Emléke áldott lesz ! Róza és férje Leicht Lajos, Eszti és férje Lemberger Rezső, Janka és férje id, Leopold Lajos, Gusztáv, Lajos és neje Jacobi Lívia gyermekei, Leicht Vilmos, Gusztáv és Flóra, dr. Leopold Elemér, Böske férj. Aczél Armandné, Leopold Klára, Leopold ’ Éva, Leopold Ágota unokái, Kron Hermann, Kron Sámuel, özv. - Wiener Fereucné, Kron Károly, özv.' Werkner Zsigmondné, Kron Sándor testvérei.“ Nagymádi és várbogyai Bogyay Pongrác nyug. pécsi kir. törvényszéki biró, március hó 26 án életének 79 ik éveben elhunyt. Múlt szerdán temették el Pécsett. Waldmann Dezsőné szül. Klein Cecilia, Waldmann Dezső szekszárdi vendéglős neje, életének 59 ik évében, folyó hó 30-án elhunyt. Salamon Elza, Salamon Jakab szekszárdi vegyeskereskedő viruló szép menyasszony leánya, ^Tamásiban váratlan seharlachba esett és meghalt. Vőlegénye a fronton van, aki a háború végét várta, hogy menyasszonyával egybekelhessen. — A drága halott holttestét Szeksaárdra szállították és múlt pénteken d, u 3 órakor temették el. Malomhegyi dr. Gebhardt Ferenc egyetemi magántanár, a budapesti Uj- Szent János kórház főorvosa, múlt szerdán Tefnesvárott, ahol a helyőrségi kórház vezetője volt, tüdő- és mellhártya- gyulladásban elhunyt. Holttestét Paksra szállították és ott nagy részvéttel helyezték a családi sir- ' boltban Örök nyugalomra. Adrovicz István vármegyei dijnok, volt jegyző, hosszas szenvedés után 80 éves korában, I szekszárdi Ferenc közkórházban elhunyt. Múlt szombaton 3 órakor temették el. — Őrlési visszaélések. Székesfehérvárról írják, hogy a vármegyében több visszaélés történt az őrlési igazolványokkal. Ezért Mészöly Áron tb. főszolgabírót a főispán azonnal felflig gesztette állásától és fegyelmi eljárást indított ellene. Akik a visszaélésben résztvettek, elzárásra és több ezer korona pénzbüntetésre ítéltettek. — HllSvéli Szünet. A tanulók húsvéti szünete szombaton kezdődött és április 10-éig tart bezárólag. — Nagyböjti felolvasás. A szekszárdi róm. kath. Olvasókör utolsó nagyböjt! felolvasó délutánját április l.én virágvasárnapján fogja megtartani. A színdarabbal egybekötött felolvasás minden alkalommal sok hallgatót csalt a kath. körbe. Ezen utolsó s vetített képekkel kisért felolvasásnak kezdete — mely mintegy koronája az előbbieknek — délután 5 órakor lesz. — Kárpátoktól — a Kárpátokig. Ketskés Győző hirlapirótársunknak, a szekszárdi kerületi munkásbiztositó hivatal katonáskodó igazgatóhelyettesének e címmel megjelenő és a közvetlen harctéri tapasztalatok realitásával megírt háb orus rajzai a méltán megérdemelt érdeklődésre találtak közönségünknél. Nem csoda, hiszen könyvében a 19-es honvédekről állított diszes emléket az iró, olyan diszes emléket, melyhez a díszt magúk a fokosos honvédek harci dicsősége adja. Áz előfizetési határidő március végén lejárt ugyan, de még közvetlen a Molnár-nyomdai r.-t.-nál, esetleg ‘lapunk kiadóhivatalában feladott megrendelések elfogadhatók. — Fémbováltók Szekszárdon. A fémbevál- tás még rövid határidejére való tekintettel a Fémközpont most hivatalosan közli velünk, hogy Szekszárdon a következő íémbeváltóhelyek működnek: Fritz L. Gyuláné és Mayer János. — A háztartási fémtárgyak beszolgáltatásának legvégső határideje április 30. — Pintérék Szekszárdon. Sok akadály [és kalamitáa után Parlagi és Pintér, valamint kis gárdája mégis nyélbe ütik vendégszereplésüket Szekszárdon, husvét első napján, hogy a hazatérő katonáknak és diákoknak is alkalmat adja-, nak a szórakozásra. — Csupa újdonság úgy az énekekben, mint a színpadi apróságokban, amelyek bőven gondoskodnak arról, ihogy egy pillanatra se legyen alkalma a közönségnek az unatkozásra. Múlt szombaton Tolnán volt a kis gárda, ahol a Fortuna-mozgóban közel ezer ember tapsolta végig a programmot, amelyben nagy sikere volt az est rendezőjének, Maixner Antalnak is, aki a szekszárdi estével kapcsolatosan minden évben felhasználja az alkalmat arra, hogy Tolna intelligens közönsége is tapsolhasson Pintérék pompá-. san összeállított programújának. — Panaszok a hadbavonultak családjainak államsegélye ügyében. A. honvédelmi miniszter tekintettel arra, hogy a hadbavonultak családjai részéről az államsegély ügyében rengeteg panaszt adtak be ministeriumánál, eddig 20000Q-nél,több ren* dletetet adott ki, melyben felhívja ezeket, hogy az államsegélyre vonatkozó panaszok dolgában adandó alkalmakkor megfelelő kioktatásban részesítsék a feleket. Azonfelül tegyék a fejek közhírré, hogy az állami segélyre, ideiglenes évi segélyre vagy ezek felemelésére igényt tartó felek kérelmeikkel vagy panaszaikkal ne a felsőbb hatósá- gohoz, hanem kizárólag csak az ezokben az ügyekben érvényesen határozni hivatott főssolga- birákhoz és városi polgármesterekhez forduljanak, mert a felsőbb hatóságokhoz nyújtott kérvények és panaszok illetékeBelbirálása végett ugyanis ezeknek adatnak le. Tekintettel végül arra a tapasztalatra, hogy a segély kérvényeket és panaszokat sok esetben hívatlan egyének üzletszerűig gyártják, akik rendszerint kihasználják a felek jóhiszeműségét, a rendelet — igen helyesen — arra is felhivja a közigazgatási hatóságok figyelmét, bogy az ilyen zugirászokkal szemben a törvény egész szigorával járjon el. — Muskátli kabaré. Miként értesülünk, a jövő hó vége felé egy nagyszabású kabaré-estet rendez a Muskátli-Jótékony Asztaltársaság, melynek teljes jövedelmét a háború tüdőbeteg hősei javára fogja fordítani. Ugyanekkor Jelenik meg a „Muskátli“ nevű műsoros szinházi újsága példánya si. — A Közélelmezési elnök is hajlik fölvilá- • gositó SZÓra. Kürthy, Lajos báró,, a közelelme- * / zési elnök helyzete sem irigylésre inétló. Egy- / részről a rekvirálás nehézségei és a roppant nagy szükséglet okoz nagy gondot az elnöknek, másrészt' az igények méltányos és igazságos kielégítése. Somogy vármegyét az első általános rek- virálás után ujább 3500 vaggon beszolgáltatásra kötelezte a közélelmezési hivatal. A vármegye közönsége csak 2099 vaggont volt képes beszól- beszolgáltatni. És jött az újabb, szigora rendelet, haladéktalanul lássanak hozzá, hogy Somogy vármegyéből újabb 1401 vaggon gabonauemüt szolgáltassanak be. Kaaskovics Lajos, Somogy- vármegye alispánja a helyzet ismeretével kijelentette, bogy ezen rendelkezésnek megfelelni teljesen képtelen és mivel erről a közéleimezési elnököt meggyőzni egymagában nsm tudta, a * somogyvármegyei gazdasági egyesülettel egyetértőig abban állapodott meg, hogy küldöttség!- leg keresik fel Kürthy Lajos bárót és megkérik, hogy az alispán fölterjesztésében foglalt okok alapján a harmadik rekvirálásra vonatkozó intézkedését vonja' vissza. A küldöttség ä napokban fönt'is járt Budapesten. Az alispán betegsége miatt a deputációt Tallián Andor vármegyei főjegyző vezette. Résztvettek benne: Hoyos Miksa gróf, Inkei József báró, Somssich László gróf,. Gaal István, Széchenyi Géza gróf, Somssich Gyula gróf, Somssieh Miklós és' a vármegyei orsz. képviselők. A küldöttség kérését Tallián , Andor, főjegyző terjesztette elő. Újból utalt az alispán memorandumában foglaltakra és arra kérte Kürthy bárót, hogy a harmadik rekvirálásra vonatkozó rendeletét, Somogyra vonatkozólag helyezze hatályon kívül. Rámutatott arra, hogy a megyében minden fölösleget elrekviráltak és egyéb üjubb rekvirálá* úgyszólván a mindennapi kenyerétől fosztaná meg a gazdákat, a gazdasági cselédek és a munkásozstályt éppen most, amikor a mezőgazdasági munka áz égész megye területén megindult. A rekvirálás ezen munkálatok eredményességét tenné kockázatossá, holott az idei év termése az ország és a küzdő hadsereg további ellátásA céljából fölötte fontos. Kürthy báró erre nyömban kijelentette, belátja azt, hogy ' Somogy megye közönsége eleget tett hazafias kötelességének, a lerekvirált 2099 vaggon ♦
