Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-01 / 13. szám
13. SZŰRI. / XLO. évfolyam. SzeKszard. 19». április l. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőlfcíz-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetésele és' pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. (Előfizetési ár: Egész évre 14 K, */a évre 7 K,‘/4 évre 3'50 K Számonként 28 fillér e ,lap nyomdájában, j Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. A hadi add. . A háborús- események minden figyelőmet lebilincselő jelentőségei és izgalmai között úgy szólván észrevétlenül zuhant az adózó közönség nyakába az uj hábo- rus-izü jövedelemadó, vagyonadó és hadi nyereségadó zuhanya. Az országgyűlésen való tárgyalás, meg á megszavazás, kihirdetés, életbeléptetés alig volt képes a nagyközönség figyelmét az uj adókra oly mértékben "ráterelni, hogy •sak hozzávetőlegesen is tájékozódást szerezhettek volna ,az adózók az uj adónemek felől. Sőt már az adóvallomások benyújtásának határideje is lejárt március 31-ikével s a közönség óriás többsége legíeljebb ha az utolsó napokban vette tudomásul, hogy már holnapután a vallomásadás határidő. Szaladgáltak aztán jobbra-balra, a városházánál a kezükbe nyomták * a vallomást iveket, olyan újságpapír nagyságú 12 oldalas f oly óirat - félét, amelynek terjedelmét a mai pápirszük világban a fővárosi nagy lapok is njegirigyélnék. A sokoldalú vallomást ivén pár száz kérdőpont és rubrika várakozik az adóalany kitöltésére. Természetesen az ősöktől öröklött adó- iszonyban szenvedő közönségünk tized- résznyi kérdésre sem tud, vagy merészel magától választ adni s, mivel ha a fél a vallomást kitölteni nem tudja, a % városi adóhivatal köteles kiállítani az ivet, szaladtak vissza nagy önkívületben a városhoz. Ott azt o/z útbaigazítást nyerték, hogy semmi útbaigazítást adni nem tudnak, mivel még a városi adóhivatalt sem igazították útba, menjenek a pénzugyigazga- t^ághoz. A tiz és több ezer koronás jövedelemnek és az ötvenezer koronás vagyonnak mardosó*-önvádjától hajtott adóalanyok aztán a pénzügyigazgatósági előadóhoz rohantak, hónuk alatt a 12 -oldalas vallomási Ívvel, hogy le ne késsenek. S ha nem is oly mértékben tolongtak a pénzügyigazgatóság előtt az ilyenek, mint pl. a nagy trafik előtt, dohány érkezés idején> meg kell állapítani, hogy kézről- kézre adták az előadó ajtó kilincsét. — Ugyancsak meg kell állapítani, hogy az információt kérők seregében az intelligencia volt képviselve s hogy általában mindenik a legnagyobb fokú tájékozatlahság közepeit állott fióna alatt a sok kérdésü vallomási ívvel s elkeseredéssel nyilatkozott késznek bármily összegű váltságdíj fizetésére, csak ne kelljen azt a 12 oldalas regényt megírnia, mert ahhoz olyan előtanulmányok . kellenének, aminőre mód, alkalom és idő nem állott rendelkezésre.- De hányán vannak, akik edzettebb idegzettel birváq, még érdeklődést sem mutatnak, vagy tudomást is csak akkor szereznek az uj adókról, amikor már a tárgyaláson az adóprés keíelevonatát az adófelszámolási bizottság elé terjesztik ráolvasás céljából. Mert hiszen manapság az adózóknak legalább 50°/o-a bir évi 10—13 ezer koronás jövedelemmel s nagyon sokan 50,000 koronás vagyonnal. Mindezeket pedig azért mondtuk el itt, hogy kérdezzük: helyes-e az állanái közérdek és adózók egyéni érdeke szempontjából az adóközönségnek, sőt még a városi adóhivatalnak is nagy fokú tájékozatlansága ? Mert úgy gondoljuk, hogy az adókivetés gyakorlati eszközlése is könnyebb és kisebb munkát igénylő, ha tájékozott adóalanyok bizalommal és tudatos eljárással adott vallomásai alapján történik és az adóalanyok is nagyobb bizalommal és megnyugvással adják be vallomásaikat, ha eleve tudják, hogy miről is van szó hát tulajdonképen. Mert eddigi rossz adózásunknak is az a két véglet volt a legfőbb oka, amely egyfelől az adózó vallomásában mindig eltitkolást látott, másfelől az' adókivetésben mindig adóprést látott, mely alól kibújni talán még Istennek tetsző cselekedet is. Ennek a rendszernek megváltoztatása nélkül az uj. hadi adó törvények csak újabb defektusát eredményezik az adómorálnak s ennek a rendszernek megváltoztatása csakis kölcsönös bizalom utján lehetséges. A bizalom keltés első és legfőbb eszköze a közönség felvilágosítása. A kellőképen felvilágosított közönség aztán a vallomását már másképen fogja megtehetni, mint a tájékozatlan, akiben hasztalan volna meg a legjobb szándék. Azért mi is hangoztatjuk annak a szükségét, ami a fővárosi sajtóban is elhangzott, hogy a vallomások határidejét hosszabbitsák meg s azután a közönség tájékoztatása érdekében tartsanak ismertető Majd ha visszatérnek . . . Majd ha végé lesz a véres öldöklésnek Es a kedves fiuk ismét visszatérnek, Vége lesz a gyásznak, a fájó sirásnak, És a visszatérők csupa mosolyt látnak. Boldog vidám mosolyt a szemben az ajkon, Mosolyt e szép földön, a tiszta égbolton, Mosolyt a virágon, az egész világon S úgy tűn fel a sok bú. mint egy gonosz álom. Lehet, este jönnek, ám az mégis, hajnal, Csupa víg kacagás,'ujjongó didadal. Lehet, akkor áldoz le a nap az égen, Ámde mi úgy véljük, hogy akkor kel épen, S a nagy mindemégre fénylő aranyat hint, — Majd ha visszatérnek és béke lesz megint. Ha a csatakürtöt 'már senki se fújja És a gyilkos golyó nem repül már búgva, Ha a hősi sereg közibénk beállít S mi eléjük visszük az öröm virágit, Lehet, hogy tél lesz ép és hó a föld felett, De mi úgy érezzük, most nyit a kikelet, Lehet, hogy páncélt vert minden vizre a jég, S mi úgy hisszük mégis ébred a-mindenségi S halljuk a madárdalt, — s virágok illatát Érezzük boldogan a fagyos légen át. ís a tavasz enyhe lehelete árad, Amikor haza jő a megfagyott század ; Egy árva hírmondó, egy-egy árva gyerek, A csaknem semmivé lett délceg hadsereg. — Ám feledünk mindent,-a szenvedést, a kint Majd ha visszatérnek és béke lesz megint, özv. BRANDEISZNÉ, PREY MELANIE. Hűboras esészséíiisyi berendezések és Intézmények. Irta : Koritsánszky Oltó. viii; , Az íny- és foghuslö vések, sebesülések szakszerű kezelésére, másodsorban a hosszú háború fqlyamán elromlott fogak javítására szolgálnak az u.~n. Zahnärztliches Feldlaboratóriumok. Ezen tábori fogintézetekben a hadrakelt sereg bármely tagja — csak úgy, mint a többi egészségügyi intézetnél — gyógykezeltetésre kerül, ha szüksége van erre. Sok helyen a lábsebesülésekre külön tábori orthepad-intézetek alakultak. Úgy ez, mint az előbbi különálló intézmény és nem korházi osztály. Már ismertettük egyidőben a Salubritäts- Kommission hatáskörét, amely a hadsereg egészségügyi főnöke mellé rendelt szerv. Feladata minden, az egészségügy körébe tartozó intézkedésre javaslatot kidolgozni s azt, amennyiben a hadseregparancsnokság elrendeli, megvalósítani. Hivatkozott cikkünkben részletesen ismertettük a működési tért és azokat a megbizásokat, amelyeket ez a legfőbb egészségi bizottság kap és ad. E helyen tehát csak röviden azokra a szervekre térünk ki, amik ehhez, a háború folyamán nagy apparátussá fejlődött bizottsághoz tartoznak. A fertőző nyavalyák, biztos megállapítására és a leküzdés elősegítésére vannak a különböző laboratóriumai: bakterológiai, vegyi, ivóvíz- és tápszervizsgáló laboratóriumai ; malária kikutatására szolgáló osztagai, asszanáló és desinficiáló, továbbá oltási osztagai, Wassermann állomásai ; qaindenféle kísérleti telepe ; mozgófürdői és tetüt- lenitőberendezése ; jelentős számú munkásosztaga és különböző alcsoportja (Reserve Sanitäts Abteilung, autó» osztaga, műhelyei, oltóanyagkészitő- intézete stb., stb.). * Az egészségügyi intézmények és berendezések ma már természetesen — mint az egész hadviselés —* sok mindenben bővültek és tökéletesedtek ahhoz viszonyítva, ahogy az előiratok- ban és rendlkezésekben megállapítva volt. A háború folyamán a sok gyakorlati tapasztalat Útmutatóul szolgált. A nagy fejlesztő munka az egész vonalon tapasztalható : ami jobbnak, célravezetőbbnek látszott, azt azonnal alkalmazták. Mindenben az adott körülmények a mértékadó tényezők. Ezért más ma már a háború, mint ahogy két év előtt volt, amikor megindult s amikor mi is, ellenfeleink is sok-sok. gyakorlati tapasztalattal voltunk szegényebbek s így egészségügyi berendezéseink sem lehettek oly tökéletesek, mint ma s mint amilyennek e cikk keretében — legalább hozzávetőleg — megismertetni igyekeztünkSokat tanulhatunk mindnyájan s ha tapasztalatainkat s a tanultakat a háború utáni békés időben — az akkori körülményekhez alkalmazva — hasznosítjuk (pedig sok ilyen van főleg az egészségügy terén), akkor a sok elömlött vér, sok odaveszett derék társunk fölött érzett gyász és szomorúság egy dicsőséges érzésbe olvad át. Abba a szent meggyőződésbe, hogy hősi elszántságunk, kitartó háborús munkánk nem volt hiábavaló, a drágán kiküzdött győzelem egy újabb ezer év küzdelmes munkájának sikerét és ragyogó eredményét jelenti majd ennek a sokat megpróbált büszke, dacos nemzetnek és dicső múltú, fényes jövőjű hazának. És e munka a régi elavult Magyarország helyébe az erős, a mindenkor minden vihart megálló Uj-Magyarországot fogja megteremteni. 1 A szerencsével befejezendő világmérkőzésben jutott szerepünk a legnagyobb lökést adta meg ehhez és ennek megörökítésében mindnyájunknak kell, hogy részé legyen, akik megtanultuk, hogy mi a szenvedés és megtanultuk ebben azt, hogy csakis a tiszta és teljes erővel végzett önzetlen munka vezet a célhoz. Ez lebegjen a szemeink előtt és ehhez tartsuk magunkat minden időkben ! Hátralékos előfizetőinkot tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. "HÜ
