Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-11 / 10. szám
XLQ. évfolyam. 10. szám. Szekszárd. 1911 március 11. ■ ■ ■■ Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. “Felefon *)l. . Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkflldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 14 K, l/a évre 7 K, V« évre 3‘5Q K Számonként 28 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. A hatósági Iíszteilátás fogalma az eddigi tapasztalatok alapján a ijosszas harcok után nagy időveszteséggel. megszerzett lisztjegyet, majd a lisztes boltok lecsukott ajtóit, a napokon át liszt után járó, ácsorgó asszonysereget, szóval a háborús állapotok egyik legszomorubb képét jelentette, kikapcsolva e kép vázlatos papirra vetésénél azt a* sok-sok kínálkozó motívumot, amit az iró tolla és a festő ecsetje csak a háború után használhat fel e vázlat élethü kidolgozásánál. Most uj rendet léptet életbe a vármegyei alispán az eddigi, rendnek alig nevezhető állapotok helyébe a folyó évi március 16-ikával. Az uj rendszer szabályozása 10 nyomtatott egész iv nagyságú oldalt tesz ki s hivatali szempontból igazán valóságos remekmű, mert a lisztet úgyszólván szemenként nyilvántartja, elszámolja a sokféle rovatu nyilvántartásokban, épugy számontartja a fogyasztást, az ellátást igénylők számát, életkorát stb., ami itt figyelembe vehető. A rendelet ez a ré§ze azonban, a hivatalos közegeknek, varosnak, jegyzőknek fejét fájditja. A közfogyasztást nem a sokféle rubrika, az A. B. C. D. jelzésű jegy érdekli. Legfeljebb ez utóbbi annyiban, hogy a jegyeket eztuán a kisbiró minden hó 15-ig — 31 napra szólót — a házhoz viszi. Ez kétségtelenül javulás. De a mi a fő, — amiért szóvá tesszük e kérdést — a Uszt. Mert helyesen mondja az alispáni rendelet: „Nagyon fontos és a lakosság kedélyére megnyugtató hatású, ha lisztszükHáborús egészségügyi berendezések és Intézmények. Irta : Koritsánszky Ottó. V. v Ezeknek kettős a feladata : egyrészt a harctérről (egészségügyi intézetből) oda hozott betegeket, sebesülteket vonattal elszállítja (abschub), másrészt a megérkezett sebesülteket, betegeket betegeket különválasztja s a1 kórházakba elosztja (zuschub). Némelykor átmenetileg néhány napig ott maradnak a Krankenhaltestation-on a sebesültek, amennyiben valamely betegszállító vonat parancsnoka egyik Krankenbaltestation, amelyen átmegy vonatja, jelenti, hogy néhány sebesültnek veszélyes lenne a továbbszállítása. Ezeket ott átkötözik s visszatartják. Ezek a betegállomások rendszerint Ver- köstignngstationnal ellátottak. A sokszor napokig nton levő sebesültek, bár vonatjukban főznek nekik, ba a Krankenhaltestationba érkeznek, teát, tejet vagy egyebet kapnak. S ezt a Verköstigungsstation (élelmezőállomás) nyújtja. ' És itt említjük meg, hogy a Pendelzug mintájára vannak ide odajáró Mobille Labe-Stationok (mozgó élelmezőállomások). Rendszerint a Vörös- kereszt intézményei ezek. S a katonavonatokhoz csatolva, ide-oda jár s a Feldtranspörtleitung által előre megbatározott helyen találkozik a Be- beEÜltszállitmánnyal, ahol minden jóval ellátja azt. Van állandó (Stabil) élelmezőállomása is a Vöröskereszt Egyesületnek oly útvonalak mellett, amerre katonák a tüzvonalba bemennek, illetve ahol a sebesülteket a tüzvonalból hozzák. ségletét mindenkor pontosan és hiánytalanul megkapja.“ Ezt mi is igazolhatjuk a panasz-levelekkel, melyeket szerkesztőségünkbe küldenek. Sőt hozzátehetjük, nem a lakosság kedélye szorul megnyugtatásra, hanem a gyomra. Tehát arról is kérünk gondoskodást, hogy 15-én ne csak a jegy, de a 31 napi liszt, is álljon rendelkezésre. Mert leszállított és kimért adagok nem csak takarékosságot követelnek a lakosságtól, hanem pontosságot is az adagok kiadásában. Mert ha 15-én megeszi az a fogyasztó az utolsó porciót, 5—8 napig esetleg két hétig is hogyan várhatja meg a 16-iki porcióját ? Tehát azt is tegye meg a hatóság, hogy a liszt kiosztása is pontosan történjék. Mert hiába a legjobb doktor, hasztalan a legokosabban megirt recept, ha nincs patikaszer itt helyben. Ha nincs lisztraktár itt‘helyben, ahol pont 16-án már 31 napra járó lisztünket megkaphatjuk. Különösen fontos pedig ez a ránk következő tavaszi munkaidőben, amikor a mezőgazdasági munkásnak nincs ideje napokon át a. lisztesböltokat lesni s amikor a nápi megállapított kenyéradagok elmaradásának az uj termelés vallhatná kárát. , Sajtóról. ■ Irta: P. Borsányi Balázs. VI. Az újságolvasásnál azonban másképen állanak az ügyek. A legtöbb újságolvasó az újságcikkeket és közleményeket égi szózat gyanánt veszi. Néni lát semmit, nem vesz észre senkit, csak hangot hall, mely beszél néki . . . suttog A kórházszerű intézményekkel s ami a sebesült- és betegkezeléssel elsősorban és legközvetlenebbül összefügg, végezhetünk is. Röviden megemlít jük még, hogy'vannak úgy a front mögötti badtápterülete-n, mint a mögöttes országrészben lábadozók részére üdülőhelyek, az úgynevezett Marodenhaus. Úgyszintén a szükség következtében felállítottak egyel)hadseregek egészségügyi főnökei venerikus női kórházakat, amelyek természetesen szintén katonai parancsnokság alá tartoznak. Itt is mindenben a katonai szabályok a mérvadók, amelyek még a békeidők rendeletéiben vagy a háborús tapasztalatok alapján kiadott s a mai változott időknek megfelelő szabályzatokban foglaltatnak. A most következőknél a könnyebb áttekint- hetés céljából a következő sorrendet követjük : Először azokról az egészségügyi intézkedésekről szólunk, amelyek a tüzvonal a indulókra vonat koznak. Azután maguknak az állásoknak és a tartaléknak ilyen berendezéseit méltatjuk figyelemre. • , Végül a harctérről, sebesülten, vagy egészségesen más harctérre kerülőkkel végzett egészségi intézkedéseket ismertetjük. Az egyes egész- ségügyi eljárással kapcsolatban szólunk azokról az egészségi intézetekről és berendezésekről, a melyek azt végezik s hozzá füzzük ezeknek esetleges egyéb munkakörét is. A legénységet rendszerint még a mögöttes országrészben lévő pótkereteknél beoltják himlő, kolera és tifnsz ellen. Minthogy azonban az utóbbi két betegség ellen bizonyos időközökben uj oltás szükséges, ezt a tartalékban lévőknél végzik, vagy magukban az állásokban. — Elgondolható, hogy milyen m gy mennyiségben van szükség a két betegség elleni oltóanyagra. Eg mint ahogyan selymes finomsággal . . . cirógat, édes melegséggel . . . vagy dörög, csattog s zuhog tatja a félelmetes buzogányát . . . megindul a fantázia kattogó mozigépje s megjelenik, alakul, formálódik, szineződik a képzelet gazdag mezején az epizód, bizonyára láttunk már mozi-közöpséget. Mennyire elveszíti itt saját én jét az ember, éppen úgy, mint az újságolvasásnál. Az újságolvasó teljesen rabja az újság szavának; kritika és ellenállás nélkül vesz magába mindent, amit az újság fe/. tálal neki. Nem kutatja az iró képzettségét, szándékát, jellemét. Itt, ebben rejlik az újságolvasás legnagyobb veszedelme. A legtöbb ember készpénznek vesz mindent. És valljuk be csak őszintén, mily sokan vannak, kik nem a saját fejükkel gondolkoznak ; mily óriási azoknak a száma, kiknek az egyedüli szellemi táplálék a sajtó. Mily szörnyű veszedelem csiráit rejti ez magában. Még elgondolni is rémes, hogy egy ily rossz sajtó társaságában kell az embernek e földi élet utait végigzarándokolni. Ott csattogtatja agyarát már a gyermek bölcsőjénél. A szabadkőműves. szociáldemokrata és destruktiv irányzat kiveti hálóját már a gyermek és ifjúsági lapokra is. Hány családi életet tett tönkre, hány jellemet Toppantott derékba a rossz újság ? Ha kiváncsiak vagyunk a sajtó hatalmára, egy tekintetet kell csak vetnünk a degenerált, a züllésnek indult emberre és életre. „Erre az emberre a szülő rá.ette szelleme és szive minden kincsét, az iskola átadta neki egész tőkéjét, a. vallás felmagasztalta egész gyermekkorát és ifju- ságát. Mindhiába! Mire a komoly, tevékeny férfimunka kezdődik, ez az ember már letört Nines ép világnézete. Nem hozza lázba' semmi, csak a test és vér hevülete, mely egyetlen eszményét sem-kíméli, hanem csak „szabad szellemre“ és „szabad szerelemre“ tanítja, mely azonban a szellem és szív nemtelen szabadsága; szabadság, mely láncokat visel ... s ki tette ilyenné az embert? Azon az utón, mely a keresztvíztől a pogány szellemig, az oltártól a páholyokig, az égnek legszebb leányától, a felemelő tudománytól a sáros föld legledérebb leányáig, a racionaliza háború megteremtette a maga iparát az egész vonalon, ugyancsak ezt mondhatjuk az oltóanyagok készítéséről is. Egyik másik hadseregnek megvan .a maga oltóanyagkészitő intézete. Kis desztilláló készülékek, autokláv, thermostat, sterilizátorok : rögtönzött összeállításban és gyárban készültek. S amit a háborúban annyira kifejlődött ötletesség csak megteremteni képes, azt mind egybe halmozva találjuk itt. Mert hiszen igaz, hogy az oltóanyagkészitő intézet biztosabb s a fronttól távolabb fekvő helyen van mindig fel- állitva, de sokszor oly primitiv fészekben, ahol se villany, se gáz, ahol mindent házilag és a gyors és gyakorlati körültekintés alapján kell berendezni. Azonban nemcsak a katonákat oltják be a haditerületen, hanem a járványok tűzhelyein a polgári lakosságot is. Ezt is katonaorvosok végezik, vagy a Salubritätskommission, amelyről alább esik majd’ szó. Egyik legfontosabb egészségügyi intézkedés az úgynevezett bacillushordozóra való tömegvizsgálat. „ Fertőzőbetegségek bacilluBai (vérhas, kolera, hasihagymáz) sok embernél kimutathatók, aki maga nem beteg, de környezetére állandó veszélyt jelent, mert járványnak forrásává leket. Ezeknek a kikutatása tehát könnyen beláthatóan igen fontos feladat. Ezt a munkát a bakteriológiai laboratóriumok végezik. Egy egy hadsereg Salubritätskommission- jának több ilyen laboratóriuma van, amelyeknek mindegyike önálló munka végzésére alkalmas, könnyen csomagolható, szállítható s a legkülsőbb vonal mögött is felállítható. (Folyt, köv.) MF* Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. 'Tpqjf 9
