Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-18 / 7. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1917. február 18. milyen _ hozzájárulásokat kaphat a város és*$a ez a számítás kédvező, hozzálátni á; igjíakorlati^megvalósitáshoz. Ez volna a munkapogram. Saltőról. Irta: P. Borsányi Balázs. IV. Ehhez hasonlóan fejezte ki meggyőződését Rákosi Jenő is, amikor azt mondotta: „az újság manapság, melyért mi újságírók olyan nagy harcot vívunk, nem az újságíróké, nem a miénk és az újságírónak van a. legkisebb köze az újsághoz. Az újság ma egy vállalkozás, egy vállalat, egy tőke, amelynek az újságírók a napszámosai. Érdekesen beszél Aoatole France is, mikor a köztársaságról ir s ezzel kapcsolatba hozza a sajtót és a társadalmat. „. . .^Franciaország nem köztársaság már, hanem egy finánc állam. Ebben áz Országban ném az elnök, nem a miniszterek és ném a parlament uralkodik, hanem a hitelintézetek. Itt az arany a király és nem az igazság szelleme. A sajtó pedigi olyan vállalat, akárcsak egy kőszénbánya, vagy egyéb ipari üzem. Tehát, akik a sajtó nevét manapság kiejtik és annak szabadságáról beszélnek, vagy ami nagyon is sűrűén megesik, a „sajtói* ócsárolják, jobbára meg sem gonuolják, hogy ez alatt tulajdonképen mi is rejtőzik. Még kevésbé gondolnak arra, bogy a szellemi munka és az üzlet már rég differenciálódott a sajtó életében. De leges- legkevésbé gondolnak arra, hogy korunkban ál- taiábán Véve nem a szellemi munka, hanem az üzleti érdek, a vállalat, vagy mondjuk igy: a kapitalizmus vezét a sajtó életében és nem az irodalom.“ Ilyen berendezkedés és irányok mellett a legtöbb szerkesztőség ma tulajdonkép’en egy nagy áruház, melyben szabott árak mellett vehető meg a publicitás:“ A sajtó eredeti fogalma tehát a valóságban lényegesen, sőt gyökeresen megváltozott, holott a nagyközönség és mindazon illetékes fórumok, melyek a sajtóreformot sürgetik, ezt a fogalmat még mindig a régi, többé már alig létező értelemben veszik. Mikor a sajtó hatalmáról, vagy pedig nagy visszaéléseiről panaszkodnak az ol va-sók, akkor rendesen a sajtó szellemi munkásaira gondolnak. A szerkesztőséget és a munkatársa kai kövezik meg. Pedig e szellemi munkások java, vagyis a józanabb, higgadtabb részé épp úgy, sőt talán még jobban szenved az imént jel zett kapitalizálástól, mint sokan a panaszkodók közül. összegezzük most egy kicsikét az eddig hallottakat s vonjunk le magunknak egy kis következtetést. A sajtó — mint P. Kolb Viktor mondja — - a leghatalmasabb, legfontosabb s leg döntőbb tényező a modern emberiség életében, mellyel semmi egyébb össze nem hasonlítható. H. Bazire a Libre Parole ‘ban Írja többek között: „... az a nap, amely az első krajcáros lap születésénél asszisztált, olyan forradalmat produkált, amelyet még nem látott a világ“. Teljes határozottsággal állíthatjuk, hogy égy népnek, egy nemzetnek felvirágzása, Vagy hervadasa talán kisebb mértékben függ a modern életben a vezetők, mint a sajtó helyes, egészséges irányításától. Lamartin a rend és a társadalom embereiről azt mondja: Maguk körül tekintenek, vájjon nem támad-e egy férfi, egy hős, egy bölcs, egy tudós, aki erőszakkal magához ragadja a szellemek felett való hatalmat és megszilárdítja a megingatott világot. Remélik, hívják, keresik ezt a hatalmasságot, mely teljes joggal foglalja el a jövő ítélő és uralkodó székét ; s nem látják, hogy ez a hatalmasság már meg- ézületett és ez: a sajtó..,“ Ez a hatalmasság azonban, — a legnagyobb részben — a vezetés, a nemzet nevelés szempontjából nagyon is kihívja maga ellen a kritikát. A nemzet legjobbjainak az igazi lelki szellemi nagyságoknak kellene felcsapniok, hogy az eddigi helytelen és sok kifogás alá eső metbodust megváltoztathassa. Mert egy nemzet lelkének irányítását talán még sem szabad olyanoknak átengedni; kik kizárólagosan a hiperkulturának élnek és akik előtt az „üzérkedési szellem és az üzleti érdek a legfőbb szempont. Cremieux mondása bátran feliratul szolgálhatna korunk történetének : „Szerezzük meg a «ajtót s a sajtó segítségével a többi mind a miénk lesz. Jó próféta volt ez a férfiú, aki a sajtót még a Jpénz elé is helyezte. Sőt tüdta, hogy vele min^ déli egyéb ráadásül megjön. A többi minden... 1“ Hógy ezt megszerezhessük, ehhez nem elégséges afc ídeig-óráig tartó sajtó törvény paragrafus kényszerítő ereje. Az ideális állapot kialakításához az édes-kevés. Legelőször is, magát az egészségtelen, fertőző bacillusokkal telített társadalmat kell meggyógyítani; az igazi reformot az érzékben és gondolkt zásyilágban, a szivekben és a lelkekben kell1megcsinálni.' Ki kell oktatni a népet a ma gasabb erkölcsi dolgok igazán ragyogó szépségéről s ezzel szembeállítani azt a bűzös pocsolyát; a dekadens eszmekfirt és érzés világot, melyben eddig olyan jól érezte magát s mélyet eddig otthonának, meleg'' fészkének vallott. Csakis e tényék ábrándíthatják ki a népet, a nagyközönséget abból á hypnotikus álomból, melybe észre- vétlénül beleringátták. Egy szónokunk azt mod* dotta, hogy a társadalom reformja életbeléphessen, „egy hatalmas seprőre van szükségünk, mély a közélet nagy épületéből a romboló és nemzetközi ideológiákkal együtt kifogja seperni az összes erkölcsi szemetet is“. Prohászka püspök, Gerely József temetésén azt mondotta: „... Gerely Józsefben tisztelem azt a finom érzéket, hogy ő, ki szerette és gyakorolta a hitet, a világ lelki-szükségletei iránt Csupa médiumon finomságú megérzés volt. A fej izzott az ideális tűzben, a láb begyökerezett a reális, küzdelmes, nyomorult, viaskodó életbe, mert tudta, hogy a biblia is kihull az ember kezéből, ha a sajtónak hatalma fel nem veszi a vállaira és nem érvényesíti az evangéliumnak kegyelmét“. — Csak a belső erők, az organizmus erősödése adhatnak s fejleszthetnek ki erős, egészséges életet. Uj korszak a természet vagy az organizmus életében csupán a belső energiák hatalmas kifejlődéséből, munkájából következhe- tik csak be. A katholikus társadalom a saját életébek erejét és egészségét azáltal fogja nevelni, ha a katholikus sajtó életének igaz fellendítésébe beleviszik a maga energiáit. A katholikus társada lomban csak akkor lesz egészséges élet, akkor lesz meg a tiszta öntudat, a nemes gondolkozás, a cselekvésre való készség s tetteinek is csak akkor lesz igazi súlya, nyomatéke, ha a katholikus sajtó a keresztény öntudatot állandóan ébren tartja és fejleszti, ha a keresztény világnézet nagy szempontján a lelkekbe beleviszi. (A. 1911.) (Folytatjuk.) Segélykiáltás a textil kiskereskedelem köréből. Amíg az ország minden foglalkozási ága a háborús konjunktúrákat, többé-kevésbé kihasználta, a textil kiskereskedők hors concours ma radtak. Szállítmányaik érthető indokokból elmaradtak és a hallatlan áremelkedésből, amely a textilárakat hihetetlen magasra hajtotta fel, csak azok a kevés szerencsének húzhattak hasznot, akiknek nagyobb áruraktáruk volt. Eízel szem ben az ország vidéki kereskedői világa 120 000-re lehet becsülni, a habomban minden teherviselésben részt vett. A III. o. kereseti adó lényeges felemelési után jött a hadi nyereségadó, amely legközelebb az eddigi 20.000 koronáról már 10.000 koronás határnál fog kezdődni, ezt a vagyonadó fogja követni. De mindez nevetséges gyermekjáték azon csapás ellen, amely most a vidéki kereskedelmet fenyegeti. Az állami, a hatalmas százalékú községi és folyton növékedő hitközségi adókat, amennyire lehet, meg kell fizetni De a mi most bennünket fenyeget : az a' vagyonelkobozást jelenti. Hazafiasság, hazaszeretet kétségtelenül nagy ideálok, amelyek a lakosság minden rétegét áthatják, de ezeket az érzéseket nem szabad túlságosan a feszitőképeségük szempontjából bírálni. A hadsereg részére szükségelhető minden cikk bejelentendő. Ez helyes és természetes isi Hős katonáink, vitéz fiaink, akik a hazánk határait a legnehezebb körülmények közt túlerőben, levő ellenséggel szemben saját mellükkel védik, bizonyosan nem lehetnek el cipő, fehér nemű és egyenruha nélkül, kórházaink, train- oszlopaink nem lehelnek ágynemüek, takarók és pokrocok nélkül és ezek bárhonnan való előte remtése természetes és sürgős közszükséglet és hadviselési érdek. De ha ezeknek a közszükségleti cikkeknek előteremtéséhez a kiskereskedelmet igénybeve veszik, mért kell ennek számtalan existeucia tönkretétele árán történnie ? A gyáros egyre növekvő árak mellett adta el gyártmányait a nagykereskedelemnek, amely ugyancsak folytoú emelkedő áfák mellett adt* azt tovább a kiskereskedőknek. Ez viszont mindin körülmények közt megmaradt áldozatnak. Ha a vidéki kereskedő vevőkörét meg akarja tartani, üzletét nem akarja Veszélyeztetni, a cikkek árait nem emelheti aránytalanul ma gasra és gyakran a szerénynél is kevesebbre mondható haszonnal kénytelen beérni. • Ekközben pergőtűzként zuhannak a nya kába legkülönfélébb rendeletek. A kiskereskedő a hadsereg részére szükségelt összes cikkeket bejélehteni “ tartozik, még ha ua vévő, akinek a kéreáRedő létét köszönheti, elf is marad. 1És''tné^ azt lehetne hinni, hogy legalább 'megtÓFitik' afc igénybevett 1 cikkek értékét;'1 vagy bWzeiriési árát fizetik üteg. Az álla nhatálbm gyakran csak a beszerzési ár egy harmadát 'téríti üteg.' fezeit tördelve, kétségbéesve látja éí' kiskereskedők sok éves szorgalmának gyümölcseit púSzlmniv Az "ármegállapitó hatóságon csfik^áz államhatalom érdekeit látják, De az érem másik oldalát nem veszik észre. Ezt pedig nem hagyják figyelmen kívül. A ma érvényben levő textilárak nevetségesen alacsonyak. Nem lehet kívánni, hogy az adófizetők e legtürelmesebb osztálya elpusztuljon. Segélykiáltásunk kell, hogy illetékes bélyfe eljusson. Sürgős revízióját kérjük az áraknak, mert ez a magyar textil-kiskereskedelem csődjét jelenti, _ P A Tolnamesyel Takarék és Hitelbank rendes évi közgyűlése. A szokásos, élénk érdeklődés mellett tartotta meg a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank f. hó 13 án rendes évi ’közgyűlését, mélyre' 'k részvényesek, dacárá a zord időnek és rossz közlekedési viszonyoknak, igen szép számmal jöttek el. ~ , \\í• i_y/! A közgyűlést gróf Apponyi Géza v. b. t. t. elnök nyitotta meg. Jelentette, hogy a jelenlevők 1856 részvéúnyel vannak képviselve és igy a határozatképességet is megállapítja.1 Elnök —' mielőtt a közgyűlést megnyitná — első sorban is szomorú kötelességet vél teljesíteni, amidőn megemlékezik a mindenkit mélyen sújtó halálesetről, -királyunk elvesztéséről. Vázolta elhunyt uralkodónk kiváló fejedelmi erényeit, a magyar népnek királya iránti ragaszkodását, szeretetét és páratlan hűségét. Királyunk — úgymond — megértette népének hő óhaját annak idején; velük kibékülve visszaállította alkotmányos életünket és hosszú uralkodása alatt a magyar haza függetlenségét, békés fejlődését és haladását biztosította. Szeretettel emlékezett meg elnök további beszédében IV. Károly uj királyunk trónralépéséről, megkoronázásáról és magyar népe iránti meleg vonzalmáról. A közvetlen melegséggel előadott és tetszéssel kisért elnöki szavakat a részvényesek élénk éljenzéssel fogadták. Elnök indítványára ezután báró Jeszenszky Istvánnak az igazgató-tanács elhunyt tagjának emlékét jegyzőkönyvileg örökítették meg. Az intézet múlt évi tevékenységét nem kívánja elnök hosszabban ismertétni, mert hisz á bizjnyára minden részvényes kezei között levő jelentés részletesen és kellő körültekintéssel beszámol a gazdaságilag is fontos és közhaszna nagy munkáról és sikeres eredményéről. Ezen jelentésből azonban különösen kimagaslik a hadi- kölcsön jegyzések nagysága, melynek bámulatos eredménye különösen az utolsó 5 ik jegyzésnél nyilvánult meg. És hálásan győződhettünk meg, hogy e nagy és hazafias munka meglepő eredménye, nemkülönben az összes egyéb intézeti sikerek a vezérigazgató szaktudásának és munkásságának volt köszönhető. Az elénk éljenzéssel és tetszéssel kisért elnöki megnyitó után a jegyzőkönyv hitelesítésével Tanárky Árpád és Kurz Vilmos kir. tan. kéretett fel, mig a jegyzőkönyvet dr. Pirnitzer Béla intézeti ügyész vezette. A közgyűlés ézután tudomásul vette az igazgatói jelentést, melyből rövid kivonatban ismertetjük az intézetnél az óv folyamán lefolyt főbb mozzanatokat: . \ Az intézet betétállománya 13 millió 592,663 korona, ami az előző évihez képest 5 millió 670,086 korona emelkedést mutat. A mérleg a 'múlt évi 66,751 K nyereségáthozattal együtt 34-5700 K tiszta nyereséget számol ól, az elő'ző 1 y 15. évi 324,973 K és az 1914. évi 296,463 koronával szemben, ami az alaptőkének több mint 17 százalékos kamatozásának felel meg. A váltó tárca 4.21 millióra apadt, tehát 1.25 millió K, val, mig a jelzálogkölcsönös követeléseknél az állomány 2 02L millió K-ra rúgott. 241,000 K-val kevesebbre, mint az előző üzletévben. — A betétek nagymérvű növekedése Ó3 a kihelyezéseknél támadt csökkenés eredménye, hogy a pénzkészlet 824,000 koronáról 2 65 millió K-ra növekfedett, doha az intézet folyószámlán kihelyezett tőkéi 5 98 millióra emelkedtek 2.02 millió K-róI, ami 3.86 millió K növekedést jelént. Az finióWc saját érti kpapirállomáuya is lényegesen gyárépodótt és az üzletév végén 2.58 millió kproqara rúgott, áz előző évi 1.78 millió K val szembén. űsizes vágyon 18 millió 1614 korona. Múlt évi forgalom:'
