Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1917-12-02 / 48. szám

/ XVI. évfolyam. 48. szóm. Szekszürt. 1913. december 2. ■ * m m Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illeiő minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és' pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 24 K, */a évre 12 K, V* évre 6*— K Számonként 28 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 ko­rona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond so­ronként 100 fillér. Béke-szivárvány íve játszik lelkűnkkel, amely keleten, az orosz front vérzivatarából látszik fölívelni a magasba és csak az elgondolásra is örömtől ittasult képzeletünk már úgy látja, mintha felnyúlna íve a horizonton, át­hajolna nyugatra, át a tengeren át, fel­ölel vé az egész háborús világot . . . .Örömnek jelképe a szivárvány, a biblia szerint az özönvíz pusztulásai után bon­totta ki az ég kárpitján az Isten az első szivárványt, annak jeléül, hogy többet vizözönnel nem pusztítja el az egész világot . . . Most vérözön pusztítja az embereket negyedik evben már s e vértenger növekvő áradatai fölött csak a reménységnek »és a szívnek Noe-bárkája ment meg bennünket az elsülyedéstől, a pusztulástól. És az emberi szivek Noe-bárkája oly hamar, oly készséggel nyitja ki ablakát az olaj-ággal röpülő fehér galambnak! Az orosz-fronton fölívelni látszó-szi­várványban még sok a vörös-szin és nyu­gaton vérvörösben vész el a szivárvány v. . Azonban az az állam, amelyik a leg­nagyobb volt a háború előtt, amelyikben a legtöbb a nép,- a vérző, haló,, szenvedő és nyomorgó tömeg, megmutatta már, hogy a népek hosszú háborúba kényszerítésé­nek mik az érlelődő gyümölcsei. A keve­sebb tömeggel biró államok később érnek el odá, de biztosan elérnek, ha népüket oligarcha-érdekek rabságába, télre vezetett hazug jelszavakkal falkamód hajtják a pusztulásba. Az orosz államnak háborús sorsa intő példa és tanulság ebben a háborúban. A népet lehet félrevezetni, lehet imperialista célok szolgálatában vágóhidra vinni, de a néptől teljesen idegen minden iperiálismus, úgy bent, mint künt és ha egyszer föl­eszmél, gaz haj csávái uralmát tapossa le. Mert a nép egyformán békét és zavartalan munkát óhajt. ' Az orosz nép, amelyik két évvel ez­előtt, mint az entente gőz hengere, minket akart lehengerelni a cárizmus imperialista törekvéseinek szolgálatában, a gorlicei lökésünkkel olyan elléngőzt kapott, amelyik a cárizmus önkény .uralmát söpörte el. Hisszük, hogy az azóta visszafelé mű­ködő orosz-gőzhengert, most nyugvó álla­potából hasztalan igyekszik az entente újból ellenünk füte’ni aranyaival, mert ma már a' nép maga vezeti az ügyeket s hisszük, hogy ha nem ismeri fel az entente a helyzetet, hamarosan az entente-t fogja most meg- világhódító céljaival a porba tiporni az a gőzhenger. Azért bár még ágyudörgésektől zeng ég és föld a nyuga­ton, - hisszük, hogy a keletről felszökött béke-szivárvány nem fogja megcsalni reménységünket. ­Ebben a hitben bizakodva horpaszt- ják, nyomják hős katonáink az olasz— francia haderőt s ennek a hitnek a nyu­godt öntudatát és erejét demonstrálják a hetedik hadikölcsönnek gyülemlő milliói, annak piramis-szerű bizonyságául, hogy mig jobbunkat készséggel nyújtjuk békére az orosz-népnek, addig balunk erőtől duzzadva kész tovább puhítani nyugati­ellenségeinket, ha ezek még most sem akapnák levonni a végkövetkeztetést, hogy letiprásunk soha nem silrerülhet nekik. Ezért hiszünk a keleten támadt békeszivár- váhyban. e. I­Heti politikái jegyzetek. Akik a .politikai viszonyokat higgadtan és a közérdek szempontjából Ítélik meg, nem cse­kély bosszúsággal látják a régi rendszer híveinek szünetlen ingerkedését és gáncsvetéseit. Ez a magatartás nem veszéljesebb, de nem is kevésbbé unalmas a Wekerle kormányra nézve, mint a dolgos ember körül alkalmatlankodó légy, melyet minduntalan el kell hessegetnie. A Wekerle kor­mánynak pedig rendkívüli dolga van ; előkészíteni a közgazdasági és pénzügyi jövőt, megalapozni és irányítani a demokratikus átalakulást, közben állandóan fenntartani a közügyek intézésének rendes menetét, mindezt pedig a világháború­nak cseh imperlinenciákkal is tetézett ezerbaja és gondja közt. Kell még ehhez a szakadatlan pártintrika is 3 • A politikai üldözésekről szóló meséket kellő értékükre szállítja le Tómosányi és Vass János főispánok nyilatkozata. Végre is bírói íté­lettel vétkesnek nyilvánított közigazgatási tiszt viselők nem használhatják föl hivatali állásukat féktelen korteskedésre, csupán azért, mert munkapártiak. Az erőszakoskodásairól hírhedt, megbukott rendszernek abbeli igyekezete, hogy magát állítólagos politikai üldözöttek védőjéül tüntesse fel, olyan, mintha a farkas ajánlkoznék a nyáj őrzőjének, azzal a ráfogással, hogy a pásztor igen kegyetlen. Ráfogás, sőt igen közönséges fogás az a sok válsághír is, amit az ellenzék a kormány­ról s annak szerinte egymással és még a királlyal is meghasorilott tagjairól terjeszt. Elnyűtt pártpolitikai esz’köz, mely most még kevésbbé tévesztheti meg a közönséget, mint valaha, mert hiszen a Wekerle kormánv szikla szilárdan áll a király bizalmában s a legteljesebb egyetértésben működik. A választójogi javaslat benyújtása sem ~azért késett, mert e körül áthidalhatatlan ellen létek merültek volna fel «. kormány tagjai közt, hanem mert alkotmányjogi, időrendi és technikai okok akadályc^ták - a beterjesztést. Nagyon jól tudják ezt Tiszáék is.. A Wekerle* kormány választójogi javaslatából törvény lesz. Remélhető, hogy a. munkapárt is megszavazza. Ha nem, akkor csak két eshetőség van : a kormány vagy lemond, vagy választat. Tehát csak fárjuk meg a 8 órai vonatot! Egyébként, hogy milyen huncut mesterség a magas politika, annak klasszikus példáját adja varmegyei törvényhatóságunk legutóbbi bizalmi nyilatkozatának hivatalos munkapárti kommen­tálása is Megállapitandónak látja ez a kommen­tálás, hogy vármegyénk' bizalmi nyilatkozata tulajdonképen csak udvarius üdvözlés volt a munkapárt részéről Wekerle kivaló egyénisége iránt, és hát ugyancsak e bői az udvariasságból kellett már akkor az egész kormányt is bele foglalni a felköszöntőbe Különben ezt az udva­riassági tényt is „politikai elvei fentartasával“ cselekedte a munkapárt. Csak hogy ha ebből az okoskodásból nézzük a inegyegyüles határozatai nak jelentőségét, akkor a csehek sem fognak valami nagyon megijedni az eileuük hozott iga­zán imponáló erejű másik határozattól, mert arra­meg azt találják megállapítani, hogy az meg egy egyszerű udvariatlansági tény. Pedig dehogy ! A megyegyüléa komolyan és olyannak gondolja egyformán mindakét határozatát, mint a milyen­nek adresszálta. Nekünk azonban úgy is jó, ahogy a munkapárti magyarázat mondja jónak. Mert tényleg igaz az, hogy mindenki úgy örül, ahogy tud és annak örül, ami neki örömére van, de az is igaz, hogy mindenki úgy . magyaráz valamit, ahogy célszerűbbnek vél, mint ezt a munkapárti kommentár is mutatja. De mert a helybeli munkapártot részünkről ezúttal igazán még a sorok között sem akartuk politikai Pd/-4ordulással megvádolni,—jóllehet a tökéletes struktúrájú természet sem szégyenli úgy tavasz táján az uj és fejlődő életre vezető /Mi-fordu­lást, — azt a munkapárti kommentálás tudj a legjobban, miért volt célszerű ez. ellen külön hírlapi írásban is óvást emelni. Azt. az egyet azonban örömmel látjuk, hogy egy utón való haladásra invitál bennün­ket, — mi is azt tesszük és mert a közös cél szerintünk is a haza üdvének elérése, dehogy is kívánjuk, bogy engedjenek utközj^gj^a 67-ből,— csak ők ne firtassák, hogy rni megyünk-e velük, vagy ők jönnek-e v.elünk't A hetedik hadikSlcsSn. Nyilvántartják a felmentettek hadi kölcsön jegyzését. A katonai szolgálat alul felmentést élvezők, — bár felmentésük, közérdek szempontjából tör­tént, — mégis a közhivatali alkalmazottak kivé­telével, anyagilag igen előnyös helyzetbe jutottak felmentésükkel. Láthatjuk szemeink előtt, hogy a felmentett mezőgazda, földbirtokos, bérlő, aki itthon, elismerjük, a köz hasznára is, fokozott munkával dolgozza földjét, milyen soha nem remélt mértékben vagyonosodik, mert drágán adja dp gabonáját, marháit, sertéseit, borát a hábores drágaságban. Látunk kereskedőket, kik soha nem remélt haszonnal folytatják felmentésük alatt foglalkozásukat. Mig mindezek kartársa i, —- kik testi és lelki szenvedésekkel, fegyverrel küzdenek a frontokon, — anyagilag is hátrány­ban maradnak. Mégis azt látjuk, hogy ha csak pár napi szabadságot is nyerhet az ilyen be­vonult, ezáltal örömmel veszi igénybe a hadiköl- osön jegyzéskor engedélyezni szokott szabadsá­got és anyagi viszonyaihoz képest jegyez a hadi- kölcsönre és ezt örömteljes készséggel igazolja katonai parancsnokságánál. * Nemcsak szégyenteljes, de egyenesen tűr­hetetlen körülmény volna tehát, ■ ha mig azok, akik életükkel és vérükkel is szolgálják katonás­kodásuk alatt a hadviselő államot, nyilvántartat­nak a hadikölcsön jegyzés kötelességének teljesí­tése szempontjából is, —| addig azok, a kik katonai szolgálat alul fel vannak mentve é3 anyagilag éppen a háború folytán és felmentésük révén vagyonosodnak, -r- kibújhatnának a ieg- könyebb- és legjövödelmezőbb háborús polgári kötelesség, a hadikölcsön jegyzés kötelessége alul is. Ez a körülmény vezetett aztán arra, bár elég későn, — csak a 7. hadiköicsönuél, —j hogy a katonai szolgálat alul felmentést élvezők hadikölcsön jegyzését is hivatalosan-, nyilván­tartják. •• \ • Ezt szolgálja az a felhívás, melyet a fő- ispáni hivatal a napokban szétküldött a járási iőszoigabirákhoz s amelynek intenciója az, hogy a felmentettek hadikölcsön jegyzését számpn- tartsák. A tolnavármegyei felmentettek bizonyára a 44-esek, meg a 19-es és 17-es honvédek köte - lesség tudásával felelnek meg a hetedik h»di — kölesötrael szemben is kötelességüknek Legalább úgy, mint bajtársaik a Piave partján, meg a többi írontokou. Csak helyeselni lehet, hogy azoctól, akik felmentesük érdekében megfordulnak a főispioi hivataloknál meg a minisztériumoknál, legalább

Next

/
Oldalképek
Tartalom