Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1917-11-25 / 47. szám

£ TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1917. november 25. mindenki világosan látja maga előtt a szent célt, melyért még utolsó fillérünket is oda kellene ál­doznunk. Ónként, örömteljes lelkesedéssel jegyez­zen mindenki, ki e rögöket szereti a 7ik, a győzelmi hadikölcsönre. Örömmel hozom a tek. Törvényhatósági* Bizottság tudomására, hogy 0 cs. és Apostoli királyi Felség Forster Zoltán szeretett alispá nunknak a III. oszt. vaskorona-rendet, valamint közszeretetnek Örvendő dr. Szentkirályi Mihály polgármester és Molnár József gazdasági egye­sületi titkárnak a II: oszt. polgári .érdemkeresz­tet, végül André István ipartestületi elnök urnák a koronás arany érdemkeresztet legkegyelmeseb­ben adományozni méltóztatott. Mindig buzditólag hat mindnyájunkra, azonfelül kitüntetésük egy vésze az egész várhegyére is háramlik. Szolgál­jon e kitüntetés részükre továbbra is buzditólag és Isten áldása kisérje őket további működésükön. Végül nem állhatom meg, hogy vármegyénk •gyik legérdemesebb munkásátipk hosszú, érdem­dús közszolgálattól való elbucsuzása alkalmából Őszinte sajnálkozásomnak kifejezést ne adjak. Adja Isten, hogy Ludwigh József nagyszékelyi községi főjegyző a jól megérdemelt nyugalmat sok évén keresztül egészségben és zavartalanul él­vezhesse. (Éljen!) Ezután a főispán felolvastatta a közgyűlést megelőző napon érkezett belügyminiszteri kör­rendeletét, melyben felhívja a miniszter a tör­vényhatóságot, hogy alakítsa meg az anya- és csecsemővédő országos intézmény helyi bizottsá­gát. A miniszteri leiratot a közgyűlés helyeslések között vette tudomásul. A közgyűlés a vármegye 1918. évi köz- igazgatási, árva- és gyámhatósági és e kiadások fedezetéről benyújtott költségvetését elfogadta és a hiány fedezésére 2 százalékos megyei pótadót szavazott meg egyhangúlag névszerinti szavazás­sal. Ugyancsak névszerinti szavazással 3 és fél í százalékos pótadót szavazott meg a vármegyei tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet nyug­díjalapja -javára. Az alispáni időszaki jelentést, melyet a bi- J zottsági tagok nyomtatásban megkaptak, tudo­másul vettek. Dőrg Frigyes indítványára elhatározták, hogy feliratban kérik a földmivelésügyi minisz­tert a mezőrendőri kihágások büntetéseinek sú­lyosbítására. A közigazgatási bizottságból ez év végével kilépő tagok helyének betöltését titkos szavazás­sal ejtették meg. A főispán két szavazatszedő bizottságot alakitott. A legtöbb adótfizetők bi­zottság elnöke báró Schell József, tagjai báró Fiáth Tibor és Wolf Henrik, jegyzője pedig Morvay László voltak. A választott bizottság elnöke dr. Fent Ferenc, tagjai Faál József ésH Csapó Dániel, jegyzője pedig PoIgárTstván voltak. A szavazás eredményét báró Schell József jelen­tette be, mely szerint beadatott 100 szavazat és megválasztattak : id. Bernrieder József, báró Schell József, Török Béla, báró Fiáth Tibor ifj. Leopold Lajos. Ifj. Leopold Lajos megrendült egészségére való hivatkozással aggályát fejezi ki, ha vájjon képes lesz-e megfelelő munkateljesítménnyel ellen­súlyozni a kor és érdem hiányát s minthogy el­veinek politikai képviseletére a közigazgatási bi­zottságban nincs szükség, ajánlaná a régi gárda valamely érdemes tagjának megválasztását. A közgyűlés azonban lemondását nem fogadta el és így Leopold Lajos bizonyára benmarad a köz­igazgatási bizottságban, ahol érvényesítheti tehet­ségét vármegyénk javára. Megalakították a magyarositó-bizottságot, újjászervezték *az igazoló-választványt és betöl­tötték a mezőgazdasági bizottságban a megüre­sedett helyeket. A gyámpénztári és egyéb megyei alapok pénzkészleteinek elhelyezésére igénybeveendő pénzintézetek kijelölése körül némi vita fejlődött. Az állandó választmány ugyanis a Szekszárdi Takarékpénztár és a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank kijelölését ajánlotta s ezzel szemben Kovács Sebestény Endre voli főispán azt indítvá­nyozta, hogy a régi szokásnak megfelelőleg az Országos Központi Hitelszövetkezetet is része­sítsék a vármegyei pénzalapok elhelyezésében. Szuliman György ezt az indítványt pártolta, mig dr. Éri Márton főjegyző, helyettes alispán az* állandó választmány javaslatát ajánlotta elfoga­dásra azon indok alapján, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet távirati felszólítására teifl is válaszolt a fizetendő betéti kamat nagy­ságára vonatkozólag. Kovács S. Endre és dr. Eri Márton viszonválasza után az elnöklő főispán elrendelte, a névszerinti szavazást, melynek az lett az eredménye, hogy 68 szavazattal 16 sza­vazat ellenében az állandó-választmány javaslatát fogadták el. Az igazoló választmány tagjai lettek: Orffy Lajos, Török Béla, Kurz Vilmos, Wolff Henrik, Tóth Károly, Bodnár István, Fent Ferenc dr., Mayer Gyula dr., és Zsigmond Ferenc dr. A választott megyebizottsági tagok sorában megüresedett helyeket folyó évi december hó 13-án töltik be. v A vármegyei tiszti ügyész helyetteséül az 1918. évre Török Bélát jelölték ki. A közgyűlésnek kétségtelenül kiemelkedő momentuma volt a kormány iránti bizalom-nyil­vánítás. Dr. Éri Márton főjegyző, helyettes al­ispán a közgyűlés általános helyeslése közben olvasta fel az alábbi üdvözlő feliratot^ melyet a munkapárti bizottsági tagok is. elfogadtak, akik­nek nevében báró Schell József jelentette be csatlakozását. . j ' . „Az állandó-választmány javaslatához képest törvényhatósági bizottságunk Wekerle Sándor m. kir. miniszterelnök urnák leiratát, melyben mi­niszterelnökké történt kinevezését tudatja, biza­lomteljes megnyugvással vette tudomásul, mert Onagyméltóságának közismert államférfim bölcses sége, rendíthetetlen hazaszeretete, a közgazdasági téren vajó bámulatosan gazdag ismerete és mint a szabadelvű eszmék egyik íegelsőrangu képvi­selője, erős biztosítékot és reményt nyújt arra, hogy az országot a mai rendkívüli viszonyok ál­tal teremtett nehéz helyzetéből b;ztos kézzel fogja kivezetni. Miért is őnagyméltóságát és a vezetése alatt álló ro. kir. kormányt a haza javára irányuló miuden törvényes törekvésében teljes odaadás­sal készségesen támogatni fogjai“ A bizottsági előterjesztések letárgyalása után sor került Liptóvármegye közönségének a magyar állam integritása ellen egyes cseh poli­tikusok részéről intézett nemtelen orvtámadások ügyében hozott határozatának tárgyalása. A köz­gyűlés dr. Éri Márton erélyes, hazafias felhábo­rodásától duzzadó előterjesztése alapján teljes egészében magáévá tette Liptóvármegye feliratát. A közgyűlés tárgysorozatának többi pontjai minden felszólalás nélkül nyertek gyors elintézést. A főispán délután 1 órakor rekesztette be a közgyűlést. A hetedik hadikSlcsön Jegyzése folyik. Ahová csak nézünk, mindenünnen igaz ügyünknek a diadala int felénk. Az ellenséges hadseregek valamennyi vonalon tehetetlenek hős katonáinkkal szemben, az ellenséges országokban pedig, melyeket még nem tiportunk el már régen, mindenütt teljes a felfordulás és fejetlenség. Az olasz káosz csaknem akkora már, mint az orosz s az angol háborusTélisteneket ugyanaz a bizal­matlanság ostromolja, mely a francia háborús uszitókat éppen mostffosztotta meg a hatalomtól. Ez az a pillanat, amelyet egyetlen léleg­zetvételre sem «zabad kiaknázatlanul hagynunk. Ugyanazzal az elszántsággal, melyet leverhetetlen harcos fiaink tanusitanak, fogjunk össze mi is idehaza s abban, hogy uj hadikölcsönünket fel­karoljuk és minél nagyobb eredményre segítjük, mutassuk meg a világnak, hogy összeomló ellen ségeinkkel szemben minket még mindig a régi erő duzzaszt, melyből éppen elég telik elkerül­hetetlen és végleges legyűrésükhöz. A badikölcsön jegyzésének első hete arról tanúskodik, hogy a magyar nemzet minden kü­lönösebb biztatás nélkül is ráeszmélt a pillanat s benne a hetedik hadikölcsön ilyetén jelentősé­gének a nagyságára. Hogy nálunk megértették a hazafiui köte­lesség hivó szavát, arról tanulságot tesznek az alábbi adatok, mélyek mint példák is, azt hisz- szük jobbalf buzdítanak a további jegyzésre sok cifra szóval telenyomtatott buzdító cikkeknél­A Tolnamegyei 1 akhrék és Hitelbank­nál a jegyzések a VII. hadikölcsönre már az első héten elérték a 4 millió koronát. Jegyez­tek a többek között: Dr. Apponyi Rezső gróf főispán 100,000, Apponyi Géza gróf vbt. taná­csos 1 millió 100,000, Széchenyi Domonkos gróf 1 millió, Tolnamegyei Takarék és Hitelbank rt. saját jegyzése 500,000, báró Schell József 200,000, Ferenczy Sándor Gerjen 200,000, Hor­váth József Ocsény1 község bírája 110,000, idi Bernriéder József,' Leopold Lajos Szilfamajor, Roéenberg Mátyás Bátaszék, báró Radnyánszky Dezső Zomba és Kovács Éen^ 59"—50.000, Bodnár István, dr. Martin József, Szeghy Sán­dor, Wolf Henrik hitelbanki igazgatók és dr. Leopold Kornél vezérigazgató ugyancsak egyen­ként 50—50,000 koronát, mely jegyzésekkel a Hitelbank igazgatósága megmutatta, hogy nem­csak hazafias felhívásokkal szolgálja a hadi kölcsön sikerét, hanem jegyzéssel is. Ocsény község érdemes birája, Horváth József a föld- mivelőpolgártársadalomnak állított követendő pél­dát s hisszük, hogy sok-sok követője lesz, mert a föld terményeiért, marhaállományért, szép bor­termésért kapott ezrek, százezrek ugyancsak ezrek és százezrek jegyzésére köteleznek. « A Szekszárdi Takarékpénztárnál péntek délig 1.530,000 korona volt a jegyzett hadiköl­csön végösszege. Az intézet saját jegyzése a hetedik hadikölcsönre 500.000 korona. Különöse« nagyon figyelemre méltó jelenség, hogy a Szek­szárdi Takarékpénztárnál legnagyobb részt a kis tételek összege teszi ki ezt az impozáns ered­ményt, ami az intézet tiszteletreméltó agitációjá- nak értékes eredménye. A Szekszárdi Takarék- pénztárnál történt nagyobb jegyzések a követ­kezők : Bezerédj Pál vbt. tanácsos, nagybirtokos 100.000, Bezerédj István nagybirtokos 50,000, Csapó Vilmos cs. és kir.1 kamarás 100^000 (ed- ^ digi hadikölcsönökre összesen 1.000,000), Orffy Lajos és neje 40,000, K. B. 40,000, Első Hen­germalom Társaság 30,000,. báró Fiáth Tibor , 20.000, dr. Gőzsy Tibor 20,000, Gottlieb Anni n 20.000, dr. Albers Rezső 20,000, Steiner Jenő Fácánkert 16,000, özv. Dorkó Jánosnó Ocsény 12.000, Steiner Lőrinc Szekszárd 10,000, Hilt Jánps 6000, Theuerle.. Henrik 4000, Kardos Ist­ván Ocsény 3000 koronát, stb. stb. Af Szekszárdi Népbanknál, hol olyanok jegyeznek’ főképpen, kiknek Jiazafisága jóval nagyobb apró megtakarított filléreiknél, 150,00# koronát jegyeztek eddig. KÜLÖNFÉLÉK. — Hálaadó istentisztelet a király meg- ' meneküléséért. Ifjú királyunk, IV. Károly nagy veszélyből menekült'meg folyó hó 10 én. A^ olaszfronton járt a katonáit szerető hős király , s a kis Torente sekély patakon akart áthaladni automobiljával, * a jármű azonban elakadt. A királyt egyik testőrje ki akarta vinni az au­tomobilból, azonban a gát beszakadt alatta s a királlyal és,annak vadászával együtt a felhő­szakadás által felduzzasztott mélyebb. mederbe esett. A viz árja elragadta őket s csak egy kiálló fűzfába fogózva mentették meg életüket. A vesze­delmes helyzetből kimentették királyunkat s a többieket. A király a csaknem végzetessé vált baleset után pár órával tovább intézte hivatalos dolgait. A király szerencsés megmenekülése al­kalmából Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök rendeletére múlt vasárnap a szekszárd-belvárosi rk. templomban dr. Fent Ferenc íypát' hálaadó istentiszteletet tartott, melyen a hatóságok és hivatalok is megjelentek. — Királyi kitüntetés átadása. Megirtuk annak idején, hogy ő felsége André István szekszárdi ipartestületi elnököt, keresk: és ipar­kamarai tagot, ki az Országos Iparos Szövet­ségnek is alapítása óta elnöke, az ipari élet terén kifejtett hosszas és eredményes működése elis­meréséül az arany-érdemkereszttel tüntette ki. A legfelsőbb kitüntetést’, az ipari közérdek szolgálatában eltöltött három évtizedes eredmé­nyes dolgozás külső kifejezését és elismerését, Apponyi Rezső főispánünk a f. évi november hó 25-én vasárnap d. e. 11 órakor fogja át­nyújtani a nagy nyilvánosság előtt, a városháza tanácstermében az érdemes iparosnak. — Katonai kitüntetés. A király' Klein Vilmost a többszörösen kitüntetett főhadnagyot, repülő minőségében tanúsított vitéz és bátor magatartásáért a vaskoronarend III, osztályával tüntette ki. —I Adófelszólamlási bizottság. Az 1917. évi jövedelem-, vagyon- és hadinyereségadó fel— szólamlási bizottságok folyó hó 26-án kezdik meg működésüket Szekszárdon. Az I. számú bizottság Schell József báró elnöklésével, a Szekszárdi Kaszinó olvasó termében, á II. szám« pedig Széchenyi Domokos gróf elnöklésével a vármegyeház kistermében fog működni. — Katonai kinevezés. A király *Kristofek Gyula 44 es hadnagyot, főhadnaggyá nevezte^ ki. Az uj főhadnagy már a nagy arany vitézségi érmet is elnyerte, bátor és vitéz magatartásáért. — Nyugdíjaztatás. Tolnavármegye törvény- hatósági 'bizottsága a nyugdíjalapra felügyelő választmány előterjesztésére Ludvig József nagy­székelyi jegyzőt, saját kérelmére, 36 évi szol­gálat után évi 3200 K nyugdíj és 600 korona lakbérrel nyugdíjazta. — Nemes alapítvány. Éber Géza néhai szálkái plébános 1000 koronát hagyományozott a báró Augusz Imre árVaházra. A korán elhunyt nemeslelkü plébános a boldogemlékü báró Augusz Imrének egyik kedvence volt, kitűnő zongora- játékáért. Az elhunyt plébános 24 ezer koronás életbiztosítást és szép örökségét Éber Sándor képezdei rajztanár, festőművész öccse gyermekei-* nek hagyományozta, melyen a bájáig határban « megvették a Latinovlts féle birtokot. Éber Géza az Augusz-Arvaházra tett alapítványán kivül még több apró alapitványt is tett. — Fizetés emelés. Tolnavármegye törvény­hatósági bizottsága a vármegyei kőnyomdai mun­kásoknak havi fizetését 50 koronáról 100 K-ra emelte fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom