Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-26 / 34. szám
XU). évfolyam. _________ 34. szflm. _____SzcKszárJ, 1911 nususztm 26. Fü ggetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények-intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. CIUIU6U33I ar , Egtfsz evre r\, m cvic i -i* cvic Számonként 28 fillér e láp nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 70 fillér. .Wekerle Sándor t * Magyarország miniszterelnöke Szent István napja óta, miután gróf Eszterházy Móricot, . alig hat heti kormányelnöki állásától Őfelsége saját kérelmére felmentette. Eszterházy távozásának oka — mint az a koronatanácson elhangzott királyi kijelentésből is kitűnik — nem politikai természetű, hanem tisztán Eszterházy betegsége, mely miatt képtelen volt vállalt feladatát keresztül vinni. Mert ha a szokásos kormány és félhivatalos nyilatkozatok talán a múlt. tapasztalatai után kétséget hagytak volna fenn Eszterházy távozásának és Wekerlével való felváltásának váló okai^ iránt, kellett magának az Uralkodónak is kijelentésével nyilatkozni a változás való okáról és ezzel összefüggésben annak jelentőségéről. Ugyanezért tartjuk szükségednek mi is leszögezni, hogy a kormányelnök-változás csak formai, csak a neve változott meg a kormány elnökének, programmja azonban marad az Eszterházyé, amit különben mindennél jobban garantálnak a miniszterek, kik Wekerle elnöksége alatt is megtartják tárcáikat. Bárhogy igyekeznek tehát munkapárti részen kétséget kelteni fel és azt saját pártjuk uralomra juthatásának végleg kútba ejtett reménysége gyanánt kihasználni, bármiképen megdobbant is a kormányhatalom elveszett paradicsomába való bejuthatás gondolatára a miniszterelnöki kapunak egy percre való megnyitásakor szivük : a kor- mányelnök-változás összes körülményei és tényezői egé§z Őfelségéig ‘azt domborítják ki, hogy itt ' szó . sem déliét többé rendszerváltozásról, a levitézlett Tisza-gárda repri- zéről, de igenis ez a nemzet politikájában zavartalanul halad a nép tömegkivánságai és a király egyező akarata által megjelölt utón a demokrácia jegyében az uj Magyar- ország kiépítése felé. Sőt ha talán valakiben kétség lehetett Eszterházy kineveztetésekor az uj kormány helyzetének stabilitása iránt, éppen Eszterházy távozása és Wekerle Sándornak Eszterházy kormánya élére minden személyi és tárgyi változtatás nélküli kinevezése jután nem maradhat fönn a kétségnek legkisebb szikrája sem senkiben arra vonatkozólag, hogy ha személyek cserélődnek is, de az a kormányzati irányzat, amelyet a Tisza-korszak után jelölt meg nemzet és király, többé már nem • változhat s ilyen formán Tiszáéknak bizony végleg befellegzett. % Keserű tanulsága ez Wekerle miniszterelnökségének — a munkapárt kilátásai szempontjából, dé annál megnyugtatóbb a nemzet tömegének. Maga Wekerle Sándor különben' származására és gondolatvilágára demokrata biztosíték eVre közbecsülésben álló politikai múltja és "azok az alkotások, mik nevéhez fűződnek. I _._________._______ ___' At tól a kormánytól,. amelyiknek gróf változatlan, sőt közgazdaságilag éppen Batthyány Tivadar, Vázsonyi Vilmos^ gróf ! Wekerle által bővült programmja melfett Apponyi Albert a tagjai, most, hogy Esz- I nem kevesebbet, inkább többet remélhe- terházy helyett Wekerle Sándor az elnöke, | tünk. « e. I. A választójog és a magyar értelmiség vezetőszerepe.* Irta: ifj. Leopold Lajos. . A modern parlameutárizmus a rhetori feladatokat háttérbe szorítja s oly kérdések tömegét helyezi a ház asztalára, amelyekre illetékei fejeletét csak szakemberek adhatnak. — Cicero öccse segédkönyvet^ irt konzuljelöltek slámára, hogyan hajbókoljanak, kivel álljanak szóba : de petitioné consulatus. Ámde nincs olyan segédkönyv, mely a parlamentbe került nagyképüfél- müveltet eligazítaná a központositott államszervezet mindennapi gondjaiban. Oda kell-e fejlőd niök a dolgoknak, ahova a konzervatív Bourget mutat, hogy előbb-utóbb keuyértörésre kerül 1 sor a modern társadalmak két nagyhatalma : demokrácia és tudomány között ? A világfergéteg- ben kevesen hallották meg a falusi pisztolylövést, mely az orosz forradalom eseményeire válaszolt egy patriarkális öreg tolnamegyei1 kúriában. A lapok nem írták meg a szinte hihetetlent, hogy Ferencz Ferdinand egyken i katonai nevelője, egy ideális jellemű tiszta férfiú, Bartal Béla vezérkari százados agyonlőtte magát, mert nem tudta elviselni a konzervatív eszmék európaszerte bekövetkezett bukását. Ez á régimódi ember, á szemérmetes, nagy- müveltségü lélek, ki kevesed magával vette komolyan, mi a legtöbbnek üzlet vagy mulatság, ki a hálál e vietjx jeu-jénél egyebet^ választani nem tudott, ez öreg faddi nemés volt az, ki nálunk az érdekképviselettel kombinált választójog tervét először felvetette. E terv másutt nem uj, torzképe az osztrák kuriális választójog, legfejlettebb formája pedig a szákszervezetek felé pillantó belga elgondolás, amelyet De Greef, Prins és Hector Denis vetettek fel. Oly társadalomban persze, melyben a szervezett munkásság még csak üéptöredék, a különböző szakszervezetek parlamenti túlsúlya demokratikus megoldásszámba se mehetne. Azonkívül a szakszervezeti képviselő nem jelent szükségképpen az állami élet bizonyos vonatkozásait, szuverénül áttekintő szakembert. Viszont a mai osztály tagozódásban a különböző foglalkozási ágak kamarái, szakegyletei, érdekszervei súlyviszonyát — mértékegység hij- ján — lehetetlen volna megállapítani. Minő indokkal lehetne mellőzni ezt vagy azt a szaktes tületet, ezt vagy azt a szabadfoglalkozást ? Tetejébe még az érdekképviseletek : az Omge, Gyosz, Omke' követküldési joga megint csak vagyoni pluralitást jelentene. * Valahányszor a vezérszerepre hivatott értelmiség „tülekedéséről“ hallok, amelyet egyszer Jeszenszky Sándor előszobájában, máskor a Bristol halijában kifejt, eszembe jut 1915. nyaráról a jelenet, midőn az orosz-lengyelországi Lujsow elfoglalása után vagy 800 sebesült zsúfolódott össze a kis városka főutcáján. Az ellenség által elpusztított közlekedési vonalakon elakadt az orvosok és kórházak nagyobb . része s a sebesültekkel mindössze két orvos foglalkozhatott. De türelmetlenség, szemrehányás mégse hallatszott kehonnan. Sőt, amikor egyikük mégis panasz kodni próbált, egy háromszéki baka, maga is sebesült, hátraszólt: „Nem látod, hogy az orvos urak csak ketten vannak, hogy majd összeesnek * Szerző engedélyével közöljük ezen nagyérdekü cikket. mely a »Pesti Najdó« folyó évi augnsztüs 19-iki számában jelent meg. . Szerk. a munkától ? Várd nyugodtan sorodat, pajtás.“ Villamos megállóknál, az opera garderobejában sohasem tapasztaltam ezt az előkelő türelmet. De nem mutatták nyomát az értelmiség azon vezérei sem, kik kormány változás idején államtitkárok, főispánok, képviselők óhajtanak lenni. Nem tudom elképzelni, hogy ezek a tülekedők valaha is vezérei lehessenek a lukowi türame seknek. De látok még valamit; látom szenvedései közepette is a szegény ember tisztességtudását az úrral szemben, a doktorral szembeu, ki ért a dolgához i kötelességét megteszi. Ez a tisztelet I a demokrácia, sérelme nélkül*bevihető a m agyar I választójogba, A 60 as évek szavazatjogi reform- mozgalmaiban Lord Grey néhány szellemes öt’e-. tét ajánl az általános választójog ellensúlyozására. Az akkori Anglia elitejét inkább a régi állapot megbolygatásn nyugtalanította, az a veszély, hogy az-angol Oiáhfaluk, Székek, Bereckek eltűnésével oly elemek maradnak ki a parlamentből, a kiknek automatikus, szinte kinevezésszerü bejutását közérdeknek tekintették. Lord Grey javaslatai közül a magyar lehetőségek figyelembevételével az iránt érdeklődünk különösebben, a melynek értelmében a képvíselőbáz bizonyos számú helye átengedtetnék az egyetemek és tu- tudományos testületeknek. SE javaslatot századokkal megelőzően Oxford és Cambridge már 1604 óta követeket küld az angol parlamentben. Ezeket a követeket a Convocation választja a tanártestülettel egyetemben : a Convocationnek pedig tagjai; „all masters of afis and doctors’ of higher faenlties, who have their names pa the University books.“ Ma az oxfordi, cambridgei es dublini egyetem két-két képviselőt, más három egyetem 1—l et küld az angol parlamentbe az egyetemeken felfektetett választói névjegyzék' alapján, mely a 6 egyetemen ma vagy 50.000 szavazót számol. Az 1910-iki választáson oly férfiak jöttek be a parlamentbe ez utón, mint Carson vagy Hugh Cecil, amaz Dublinben, emez Oxfordban. Mindazonáltal nem merünk ellentmondani Sydney Low azon megállapításának, hogy az ily csekélyszámu egyetemi képviselő jelenlété inkább anomália, semmint nyereség. Eszünk ágában sincs az angol példát, mint analógiát alkalmazni. Az egyetemek képviselői ott a főiskolák ősi fényét, testületi jelentőségét hivatottak teljessé tenni. Az angol parlament ösz- szetétele, nemzeti egysége, a csekély siker, melyet ott általánosságok és szerénytelenségek aratnak, okozza, hogy e parlament még leginkább ellehet a mesterségesen bevont szakértelem kor- rektivuma nélkül. Van valami abban, amit Sydney Low mond s mit nálunk kevesebb joggal Schwarcz Gyula hangoztatott, hogy a felsőház az a testület, amelyet az egyetemek és tudományos intézetek képviselőivel értékesebbé kell tenni. Csakhogy itt az a veszedelem fenyeget, ami Ausztriában már be is következett, hogy a felsőház színvonala aránytalanul magas az alsóházéhoz képest s emezt agyonnyomni, lejáratni segít. De a fakultások alsóházi képviseletének nálunk nemzeti jelentősége is van, mert kitűnőn kifejezi politikai mértékegységgel a magyarság értelmi fölényét. Tudományos vagy gyakorlati szakegyesüle- tek, amelyek taglétszáma önkéntes belépés által 1ST Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kékjük a hátraléka* összeg mielőbbi beküldésére. Wß # U 'v'. : /.v' ... I .. ' 1.. < ;, t |
