Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-05 / 31. szám

t

I

1917. augusztus 5.

TOLrN AMEGY fii KÖZLÖNY

3

Vojnich István birodalmának, hogy Bácska dús földjén még mindig 4000 gazdasági cseléd ne tadjon irni-oivasni. Ha a magyar értelmiség vezérszerepét komolyan betöltené s nem ezzel az indolenciával, akkor ezt a vezetőszerepet félteni nem kellene. Ajánlaná végű! a főiskolai képzettség különleges parlamenti képviseletét, hogy a jövő parlament magasabb színvonalon és szakszerűbb lehessen, mint a mai.

Pőcz József pincehelyi megyebizottsági tag hangoztatta, hogy ő a nép között él s tudja- hogy mit kivan, mitől romlik és pusztuld A választójog kiterjesztését kívánja, csatlakozik Szabó Géza javaslatához és élteti az uj kormányt. (Éljen.)

Simontsits Elemér munkapárti közhelyek-, kel telített beszédében foglalkozott ifj. Leopold Lajos beszédével, akinek érveit azonban meg nem dönthette. Egyébként kijelentette, hogy a vagyoni cenzusnak ő sem imádója, mig azonban jobbat nem tudunk, elfogadja. Az irni-olvasás tudását választási jogalapul legkevésbbé tartja megfelelőnek. Polemizált Szabó Gézával, helyre igazította SzuUmahnak a korhatárra vonatkozó ! állítását, majd felolvasta Tisza István iránti bi- zalrai nyilatkozatának hosszú lére eresztett dics himnuszát.

Utána dr. Zsigmond Ferenc támogatta a következő alapos felszólalásával Szabó Géza javaslatát :

> Azután a súlyos érvekkel telitett, beható

tanulmányra valló beszéd után, melyet Leopold Lajos t. tagtársam az imént elmondott, nem láttam volna szükségét annak, hogy a választójog kérdésében szót emeljek, ha nem ismétlődtek volna meg éjapen munkapárti részről azok a megszokott aggályoskodó hangok, melyek a tervbe vett reformmal szemben állandóan a magyar faj uralmának veszélyét tolják előtérbe,

Simontsits Elemér t. bizottság tag ur ugyanis meg nem cáfolva Leopold Lajosnak a hiteles sta tisztikai adatokra alapított érveit, a választói jog kiterjesztésében nemzeti veszedelmet lát, melyét a jelenlegi kormány az általános, egyenlő és titkos választójog megalkotásánál bujkálva leplezni igyekszik a nemzetiségek -javára.

Ezt a súlyos vádat kívánom a függetlenségi és 48-as párt nevében visszautasítani és utalni arra, hogy nem mi, hanem a megszűnt szabadelvű párt és az ezt. felváltó munkapárt volt az, meljy 40 éves uralma alatt a magyarság vezető szerepének intézményes biztosítását csodálatos könnyelműséggel elhanyagolta és ez által a nemzetiségek megerősödését közvetve élőse gitette.

Tény az, hogy 1867. év óta a kerületek olyan beosztásával választjuk az országgyűlés képviselőit, mely a nemzetiségeknek kétszer annyi mandátumot biztosit, mint az állam faj- fentartó elemének : a magyarságnak. És ezt a választási „ rendszert eltűrte úgy a szabadelvű párt, mint a mai munkapárt is, észre sem véve a faji hegemóniát fenyegető veszedelmet oly hossza idő alatt, most pedig, mikor egy uj választási rendszer szüksége állt elő, lépten-nyo- mon a magyarság uralmát hangoztatja, mielőtt a mai kormány vonatkozó álláspontját csak általánosságban is ismerné.

Hogy ez a v'iszonvádam csakugyan alapos, annak igazolása végett néhány, részben közismert, adatra leszek bátor hivatkozni.

Magyarországon az 1910. évi népszámlálás szerint a 18,944 627 lelket számláló lakosságnak 54*5 százaléka, vagyis 9,944.627 magyar volt. Mi sem természetesebb tehát, hogy a magyar szavazóktól függő képviselői megbízó-levelek „gzáma nagyobb legyen, mint az összlakosság kisebb^ félét tevő nemzetiségeké.

És mégis mit látunk ? Az 1910 évi általános választások alkalmával ellenzéki jelöltre' szavaz^ 427,737 választó és ezek csaknem kivétel nélkül magyarok, a munkapárt jelöltjeire szavazott 378,888 választó, akik csaknem kizárólag nemzetiségűek voltak. A magyar válasz tók számbeli túlsúlya dacára az ellenzék csak 158 megbízó levelet kapott, mig a munkapárt a párturalmi érdekeknek megfelelő kerületi beosztás folytán a nemzetiségek utján 255 mandátumhoz jutott.

Mindezekből .megállapítható, hogy a régi rendszer hívei —- értem ez alatt a volt szabadelvű • pártot és a je'enlegi munkapártot — oly -kerületi beosztással dolgoztak, mely mellett ' a nemzetiségek összefogva képesek lettek volna az országgyűlés magyar pártjai ' felett 97 mandátummal maguk részére többségét biztosítani. ,

Hogy a magyarságnak eme háttérbe szorítása a Tisza-féle kerületi beosztásban is érvényesült, azt a tények szintén igazolják. A •435 mandátumból a dunántúli magyarságnak a választók számaránya szerint kellett volna

jutni «95-nek ób jutott tényleg a Tisza-féle beosztás szerint 79 ; a Duna—Tisza közén kellett volna jutni 100 mandátumnak és jutott 86. E két geográfiái körzetben az elveszett magyar megbízó levelek száma tehát 30. Erdélyben — a szászság és az olábság főfészkében — ugyancsak a választók számaránya szerint mindössze csak 40 kerület kellett volna alakítani, a Tisza-féle beosztás azonban a nemzetiségek érthetetlen előtérbentolásával 65 kerületet alakitott. A 60,000 magyar lakossal biró Kólozsvár 8000 választójának adtak két kerületet, ugyanennyit adtak a

33,000 szász lakóju Nagyszebennek, de már négy kerületre méltatták a 8000 tiszta oláh választó ból álló Eolozsmegye lakosságát.

Simontsits Elemér t. bizottsági tag ur-tehát a magyarság szupremaciájának védelmét talán annak idején a saját pártjához adresszálhatta volna, mikor a kerületek beosztásával voltaképen a nemzetiségek uralmát igyekeztek intézményesen biztosítani. He méltóztassék teliát a jelenlegi kormánnyal szemben ugyanazt a mcgbocsátatlan hibát feltételezni, amivel Ölök a magyarság érdekeit oly súlyosan és annyiszor megsértették, Legyenek meggyőződve' árról, hogy ennek u kormánynak legfőbb gondja lesz az, hogy Önöknél sokkal fokozottabban ápolja a -magyarság vezető szerepének biztositékáit és pedig úgy á megalkotandó áitatános, egyenlő és titkos Választójog, mint a kerületek igazságos beosztása utján.

És ennek a törekvésnek semmiféle hatalmi intézmény többé útját nem állhalja, Az uj eszmék evolúciója meg fogja- fékezni a romboló virtuózokat, a junkereket, hogy helyt adjon az ésszel,mérséklettel, becsülettel dolgozó demokratikus államszervezetnek, Szabó Géza tagtársam indítványához csatlakozom.

Még Dőry Frigyes és Okos Gyula beszéltek Simontsits inditványa melíett, Szabó Géza pedig reflektált Dőry és Okos bizottsági tagok szavaira, mire sok huza-voüa után névszerinti szavazással 118 szóval 31 éllenében elvetették Szabó Gézának á gróf Eszterházy-kormányt üdvözlő javaslatát óö kimondották hogy Tisza Istvánnak bizalmi nyilatkozatot küldenek.

Az eredmény kihirdetése után a főispán a közgyűlést berekesztetle és annak folytatását délután 3 órára tűzte ki.

Az iHlMliliraimiliif . választójogban.

A vármegye nyári közgyűlésén ifj. Leopold Lajos megyebizottsági tag mindenkit lekötő tartalmas és lelkes beszédet tartott az általános, egyenlő és titkos válssztói jog mellett.

Statisztikai számadatokkal támogatott felszólamlásában a vagyoni cenzus helyébe az értelmi cenzus beállításának szükségességét hangoztatta, — a választói jog egyetlen feltételéül — az irni-oloasni tudást állitván be.

Okfejtései során egy uj nézőpontot is vetett fel, t. i. azt, hogy az irni-olvasni tudást a hősök választói Jogában is elengedhetetlen feltételül kell szerinte be’állitani, mivel az általa produkálKstatisztikai adatok Szerint az írástudatlan nemzetiségiek, különösen a romáitok nagyobb százalékban jutnának ezáltal a szavazó urna elé, mint a kevesebb analfabétát számláló magyarság s így éppen a politikailag legérzékenyebb időben, a háború után nyomban, és a legnyughatatlanabb lelkiállapotban, — a frontról való hazaszabadulás idején, — billenthetnék meg és érinthetnék a magyarságra hátrányosan egyes vármegyékben a magyar választók arányszámát.

Ifj. Leopold Lajosnak alapos tanulmányozásra valló érveken felépült beszéde meggyőző hatású, — és éppen nem látjuk úgy, mint Simontsits Elemér, — nyilván ő is inkább szónoki fordulat kedvéért, hogy hiszen ifj. Leopold Lajosnak nem az Eszterházy-kormán}’ mellett, hanem a Tisza- kultusz mellett kellett volna állást foglalnia.

Nem! IQ. Leopold Lajos beszéde a népjogok oly mérvű kiterjesztése melletti hitvallás volt, mint a minőt az Eszterházy-kormány ter vez és bizonyára jól ismeri a Tisza-poUtikai céget, mikor nem akar a portékájából vásárolni.

A hősök választói jogában felvetett uj nézőpontja sem egyéb a hazaszeretet és magyarság érdekeihez való ragaszkodás számitó gondolkodásának.

Statisztikai adatokkal nem áll módunkban megcáfolni, de részünkről e kérdést illetőleg is teljes garanciát látunk abban, hogy Batthyány Tivadar gróf és Eszterházy Móric gróf ebben a részletkérdésben sem fogják bizonyára feladni a magyar suppremáciát. Mert hát ez elvégre — fontossága mellett ;s — nem egyéb ma még részletkérdésnél, melyet az egész műbe kell majd beleilleszteni.

távirataink.

A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai.

Arz mai jelentése.

Budapest, augusztus 3.

Keleti hadszíntér: Czeraovicz ma reggel harmadszor szabadult fel az orosz iga alól. Az ellenség csak elkeseredett harcok után adta fel a várost. —■, Komonosticnél Kövess vezérezredes csapatai tegnap fényes támadásban visszaszori- tották az orosz vonalat. A támadásban a 10 L ik gyalogezrednek (Békéscsaba) különös alkalma nyílott arra, hogy harci rátermettségét bebizonyítsa.' Egyidejűleg a Prutb és Dnyeszter között az oroszok kénytelenek voltak a német és osztrák-magyar szuronyok nyomásának engedni és a határ felé visszavonulni. Ma reggel mialatt a Prutb hidjain keresztül horvát osztagok benyomultak Czernoviczba, délfelől József főherceg vezérezredes hadseregparancsnok nyomult be ézredeiuk élén a felszabadított városba a lakosság örömujjongásai közepette. A Dnyesztertől északra az 'ellenség több helyen megpróbálta, hogy ellentámadásokkal tehermentesítse magátj mindenütt visszavetettük. A Zbrucz szeglet meg tisztítását befejeztük. Dél Bukovinában Kimpo- lungot megszállottul, a hármas ország szegletben pedig elértük a romániai Bisztrica nyugati partját. Az ojtozi-szoros és a Casinu-völgy között újból több' nagy erőkkel vezetett ellenséges támadás meghiúsult.

Olasz és balkán hadszíntér l Nmc3 újság.

;A vezérkar főnöke.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Katonai kitüntetés. A király Isgum Ádáúl 44 gyalogezcedbeli főhadnagynak a katonai .érdemkereszt 3. Osztályát a hadiékitménnyel és kardokkal adományozta.

— Főispáni titkár. A belügyminiszter dr. Apponyt Rezső gróf főispánunk mellé dr. Sass Elemér nagyváradi főispáni titkárt osztotta be. Az uj főispáni titkár néhai Sass Elemér kir. ügyésznek a fia es unokája özv. dr. Sass Ist- vánnénak.

— Uj igazgató. A pécsi Pius-gimniziuui igazgatójává T?\-Kiégi Sándor- Jézus-társaságbeli tanár neveztetett ki. A volt igazgató, P. Jabton- kay Gibor, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a Pius gimnázium alapítása, berendezése és szervezése körül, Kalocsára távozik.

— Képviselőjalölés. Benyovszky Mór grófnak főispánná történt kinevezésével megüresedett a siklósi kerület mandátuma, melyre a függetlenségi és 48 as párt múlt vasároap Siklóson tartott gyűlésében egyhangúlag Odzmazia Endre drt, volt országgyűlési képviselőt j elölte'.

— Kinevetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hradek Vilma oki. tanítónőt, Hradek Ede vármegyei tisztviselő leáuyát, az aszódi állaínr iskolához nevezte ki.

— Szabadságolás és tnlyattéiités. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Pad ifi ji Andor kir. tanfelügyelőnek augusztus hóra szabadságot engedélyezett és hslyettesitéséve! Nig j Béla kir. segédtanfelügyelőt biz’ta meg.

— József-puszta birbaadása. A szekszárdi földmivefők szövetkezete, mslyaek dr. Szentkirályi Mihály polgármester az elnöké, tizenkét évre haszonbérbe vette a 8ÖÍ) katásztrális hold nagyságú József-pusztát. Dr* Szentkirályi M hály polgármester/ aki ezzel a bérletkötéssel nagy hálára kötelezte a szekszárdi gazdákat, az elmúlt héten Szuliman György szövetkezik Ügyvezetővel Budapesten járt és a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal megkötötte a szerződést.

— Visszalépés a szerkesztéstől. Nessl Alajos dombóvári főgianiziu ni igazgató, aki a‘ „Dombóvári H riap^-ot szerkesztette, aokofdi'a elfoglaltsága miatt, a lap szerkesztés ától visszalépett.

— Lehet gabonavásárlásra és őrlésre igazolványt kérni. A vármegyei alispán utasította a községi elöljáróságokat és a városi polgármestert, hogy a saját község területén vásárlásra jogosító igazolványok kiadását kezdjék meg és bogy a malmokban augusztus 15 után torló 1 ások és fennakadások ne történjenek, mír mist adhassa □ak ki őrlési tanúsítványokat. A vásárolni akaró nem termelők jól teszik, hí előre tájékozódást szerezhetőek a gazdáknál, hogy kaphunak-e náluk búzát, mert az igazolvány váltásakor a termelő nevét is be kelt mondani, ah.'l vásárolni szándékozik. Aki nem tudja bemond auí az eladó gazda uevét, annak a hatóság jelöli ki azt a termelőt, ah)í vásárolhat. A kijelölt termelő köteles fö'ös -termelését a hozzáut ásított fogyasztónak eladni. 9