Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-12 / 11. szám

1916 március 12.

TOLNAMBGYEI KÖZLÖNY

3

— Halastó. Hermann Ottó, a néhai kiváló természettudós, aki nagyszabású könyvet irt a halászatról és haltenyésztósről, húsz évvel ezelőtt Szekszárdon járt, hogy az uradalom tulajdonát képező Iccsei-tavat megszemlélje és megállapítsa : vajj0Q alkalmas e mesterséges haltenyésztésre ? Steinekker Ferenc akkori uradalmi főfelügyelő 'kalauzolása mellett Hermann Ottó csakugyan meg is vizsgálta Iccsét és kimondotta, hogy alkalmas mesterséges hahenyésztósre. Daeára ennek, a tó továbbra is megmaradt káka-, sás- és nád- tenyésztésre, gólyák, gémek és egyéb viziszár- nyasok kedvenc helyéül. — Később azután a 'Szekszárd város tulajdonát képező Sárvíz menti sziget vétetett kombinációba, hogy ez a Sárvíz közelsége és a talaj mélysége folytán nagyon alkalmas lenne mesterséges haltenyésztésre, mely nek jövedelme emelné a városnak bevételeit. Ez a, terv is azonban sikertelen maradt, mert a vá ros vezetősége nem fogott a halastó berendezéséhez. Ha valaha, u^y különösen most lenne igazán egy halastó jövedelmező, midőn az élelmicikkek, főleg a húsfélék óriási magas árra emelkedtek. Azt halljuk, hogy majd a világháború után a halastó létesítése is újra előkerül. Most olvassuk, hogy Bátaszéken nem a község, hanem Rosenberg Mátyás uradalmi bérlő kért a földmivelés- ügyi minisztertől engedélyt, hogy a Teréziánumi uradalom egyik alkalmas helyén halastavat létesíthessen. A miniszter az engedélyt megadta és utasította a halászati felügyelőséget a terep megtekintésére.

— Névnapi üdvözlet megváltása. Mosgai Sándor szekszárd újvárosi plébános névnapi üdvözlet megváltás címen 20 koronát adományozott a tolnamegyei hadi árvák és özvegyek részére.

— A FMKE háborús gyermekkertjei. Ma, amikor az egéBZ országot áthatja annak a gondolata, hogy a háború győzelmes befejezésé- sének egyik főfeltétele, hogy az országnak meg- munkáltapsék a földje és biztosíttassák mind annyiunk kenyere, Craus István Nyitramegye főispán-kormánybiztosa, az egyesület elnökének kezdeményezésére életre való mozgalmat kezdeményez a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület. Mozgalmának az a vezető gondolata, hogy miután az ország férfi-közönsége a harctéren teljesiti a kötelességét, az asszonyra hárul a föld megmunkálásának a kötelessége. Az asszony hazafias készséggel teljesiti is ezt a kötelességét, ha viszont a társadalom addig, amíg ő verejté- kes munkáját végzi, gondoskodik a gyermekei felügyeletéről, hogy azok föl ne gyújtsák a házát s pusztulás veszedelmébe ne ejtsék a községet. A FMKE elnöksége mindjárt a kérdés megoldásának is megadja a kulcsát, amikor fölveti az eszmét, hogy amig a családanyák mindnyájunk kenyeréért munkában állanak, azoknak a községekben, ahol óvodák nincsenek, gyűjtsék össze a gyermekeket (például a májustól—októberig szünetet tartó iskolákban) és tartsák őket reggeltől estig felügyelet alatt, amig az anyjuk háza nem tér a munkából és át nem veheti ismét a gyermekeit. Az iskolát mindenesetre ingyen engedi át erre az istenes célra az állam, a község vagy a felekezet. A felügyeletet szintén ingyenesen elvállalná a község intelligenciája fölváltva vagy az iskolai szünetet élvező tanitó vagy tanítónő, legrosszabb esetben pedig a község elöregedett és munkaképtelen lakossága. Az intelligencia végezné ta gyermekek szellemi és lelki vezetését, a község öreg és munkaképtelen lakossága pedig a gyermekek személyi (tisztasági stb) gondozását. Élelmezést pedig szívósén ad a gyermekeknek az anyjuk vagy a hozzátartozóik vagy pedig a község melegszívű lakossága, amelynek bizonyára mindig lesz egy- egy kanálka levese vagy főzeléke a szegényebb gyermekek számára. A FMKE elnöksége már meg is bevéste a működési területéhez tartozó vármegyék egyházi és politikai hatóságait, a felvidéki püspököket, főispánokat és alispánokat, hogy hatóságaik téfületén lehetőleg sürgősén szervezzék meg ezeket a háborús gyermekker- teket, amelyek a társadalom minden újabb meg terheltetése nélkül, megadják a családanyáknak a lehetőséget, hogy a harctéren küzdő férfiak helyett családjaiknak és mindnyájunknak a megélhetés főfeltételeit megszerezhessék. A FMKE. elnöksége megtiszteltetésnek venné, ha ezt a tervét a testvér közművelődési egyesületek s a működési területén kívül álló vármegyék egyházi és politikai hatóságai is magukévá tennék.

— Bátaszék—Pécs között az eddig szünetelt 5261. és 5202. számú vonatokat március hó 9-én újból megnyitották. E szerint Szekszárdról a délelőtt 11 óra 56 perces vonattal indulva a Pécs félé 12'óra 46 perckor Bátaszékről induló vonathoz kapunk csatlakozást, úgy, hogy este 6 05 perckor már Pécsett lehetünk. Vissza pedig reggeli 5 5Ö perckor indul az 5202. számú vonat, mély'reggel 9 órakor érkezvén Bátászékíe a 10 20 perckor Szekszárd felé induló vonathoz nyer csatlakozást.

— Halálozások. Molnár Mór nyomda- ób részvénytársasági igazgatónak, lapunk kiadójának mély gyásza van, akinek édesanyja: Müller Adolfné szül. Zelinka Terézia folyó hó 5-én életének 76-ik évében csendesen elhunyt. Temetése folyó hó 7-én délután 3 órakor általános részvét mellett ment végbe. A gyászoló család a megboldogult haláláról az alábbi jelentést adta ki: „Alulírottak fájdalomtelt szívvel jelentik, hogy az önfeláldozó gondos jó anya, legjobb anyós, nagyanya, dédanya és szerető rokon özvegy Müller Adolfné szül. Zelinka Teréz f. hó 5-én délután 6 órakor, életének 76-ik évében rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult hült teteme f. hó 7-én délután 3 órakor fog a Béri Balogh Ádám utcai Fleischer-féle gyászházból az izraelita vallás szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Szekszárd, 1916 március hó 6-án. Nyugodjék békében! özv. Lichtenberg Miksáné szül. Müller Róza, Müller Ignác, Fleischer Jakabné szül. Müller Netta, Molnár Mór, Lőwy Károlyné szül. Müller Mariska, Kaszás Sándorné szül. Müller Regina gyermekéi. Özv. Molnár Bernátné szül. Gráf Etel Müller Ignácné szül. Fischl Lujza, Molnár Mórné szül. Brükler Vilma menyei. Fleischer Jakab, Kaszás Sándor, Lőwy Károly vejei. Heller Mór unokaveje. Heller Klárika, Heller Ilonka dédunokái. Heller Mórné szül. Lichtenberg Anna, Dr. Lichtenberg Andor, Molnár József, Molnár Sándor, Molnár István, Fleischer Sándor, Fleischer Erzsi, Fleischer Sári, Fleischer Manci, Molnár Endre, Molnár Ilonka, Molnár György, Lőwy István, Lőwy Andor, Kaszás Endre, Kaszás Imre, Kaszás Miklós unokái.“

Id. Széky Géza gerjeni református lelkészt súlyos csapás érte, sok szép reményekre jogosító fia: ifj. Széky Géza törökszentmiklósi h. kántor, hivatalos kötelessége teljesítése közben szerzett tüdőgyulladás folytán, Törökszentmiklóson 25 éves korában, február hó 27-én d. e. elhunyt.

— Egy kis gyermek halála. Csak 16 hónapos volt a kis Várkonyi Elemér, máris letörte a fagyos kezű halál, hogy mélységes bánatot okozzon szerető szüleinek. Édesatyja : Várkonyi István nyug. bátaszéki jegyző, Hindenburg ezredének vitéz főhadnagya; kezdettől fogva a harctéren küzd s kedves fiacskájának temetésére sem jöhetett haza. A drága gyermeket folyó hó 8-án d. u. 3 órakor temették el általános részvét mellett.

— A Sió kiöntésének helyreállítása. A székesfehérvári m. kir. kulturmérnökség a Sió árvizeinek és kiöntéseinek további meggátolása és helyreállítása érdekében úgy intézkedett, hogy március 22-ig fokozatosan a Sió-zsilip teljesen lezárandó. Ezt első lépésnek tartjuk a tolnamegyei Sió menti gazdák érdekei respektálásához, de nem az utolsónak. Megmérhetetlen károso dásukért nem maradhat el a kártérítés bizonyos mértéke és formája sem s legfőképen annak garantálása, hogy a jövőben a maihoz hasonló helyzet be nem következhetik.

— Farsang vége. Az idén nem volt farsang, mert harcban áll a magyar nemzet. Fiai ott küzdenek a fronton élet-halál harcot, hogy végre megszerezzék a teljes diadalt. — Mindenkinek van siratni valója, azért nem is volt nyilvános táncmulatság sem nálunk, sem máshol. A privát mulatságokat is suttyomban tartották meg, nehogy bennök mások megbotránkozzanak. Néhány álarcosból állott múlt kedden a korzón a karneválfelvonulás. Megnézték, meg is nevették a fiatal álarcosokat, azután hazamentek csendesen, hogy másnap hamut hintsenek fejükre, megemlékezve erről a mondásról: „Porból lettél, porrá válsz“.

— A záróra. A kormány szükségesnek látta országosan korlátozni a vendéglők, kávéházak stb. záróráját. E rendelet szerint éjfél utáni 1 órán túl nem tarthatók nyitva a nyilvános mulatóhelyek. Ez á rendelet ném helyezi térniésZe- tesen hatályon kívül, azokat a záróra korlátozási rendelésekét, amelyek — mint pl. Szeközáídön is — még jobbad korlátozzák a vendéglők, kávé« házak stb. nyitvatartási határidejét.

Nyomtatvány és panirfogyasztók

szives figyelmébe ajánljuk, hogy szükségleteikről idejekorán gondoskodni sziveskedjenek, ameny- nyiben később, — a papirárak rendkívüli emelkedésére való tekintettel — kénytelenek leszünk mai árainkat aránylagosan emelni.

MOMÁR-féle nyomdai müintézef

I is szab. iíMzstgyír részvéurtfirsasilg SZERtZf RD.'

— A szekszárdi népkonyhára adakoztak: Dr. Haidekker Béláné Szekszárd * 10 K, Tolnamegyei Takarék és Hitelbank Szekszárd 40 K, mely kegyes adományokért számos szegényeink nevében ez utón is hálás köszönetem fejezem ki. Bezerédj Pál.

— A „Világ“ mozgóképszínház — mint már egyszer említettük — szombaton és vasárnap egy irodalmi és művészeti szenzációszámba menő drámával fogja meglepni a közönséget. — •Egy Pierrot története», e film cime és főszerepét a Pierrot-t Franceska Bertini, közönségünk kedvence, ez a kiváló csodaszép művésznő játsza. A kedves Pierrot, a boldog szerelmek hőse, akiben a gáláns kalandok, a nyugtalanság és szeretnivalóság kifejeződnek, tragikus hős ebben a csengő liráju darabban, amely édes és bús egyszerre. Mimikái dráma a darab, melyet elragadó, elringató szép zene fest bágyasztóan alá. Ezenkívül egy pompás 2 felvonásos vígjáték lesz, amely *Az elátkozott nadrág» címmel fogja a közönséget megkacagtatni«

— Megindulnak a danái személyhajók. Március 18 tói a Dunán a régebbi menetrend szerint megindul a személyhajó forgalom.

— Kalandos elnök. Általános meglepetést keltett Szekszárdon a fővárosi lapokban Házs- linszky Gézáról megjelent szenzációs közlemény, mely szerint Hazslinszky Géza volt szekszárdi kir. törvényszéki elnök a budapesti bakterologiai intézetben megjelent és magát orvosnak adva ki, tudományos kísérletezésre kolerabacillusokat kért. Itt aztán kiderült, hogy HazBÜnszky nem orvos és igy a főkapitányságra került, ahol kihallgatás után szabadon bocsájtották. A szerencséden elnök tudvalevőleg Szekszárdról Nyitrára helyeztetett át, ahol bizonyosan valamely nagy lelki* rázkódtatás érhette, hogy ennyire zavaros kalandba jutott.

— Köszönd nyilvánítás. Boldogult Müller Albertné elhalálozása alkalmából a szekszárd i izr. Szentegylethez a következő koszorumegvál- tási adományok folytak be: Kónyi Gyula és neje 20 kor., Fischer Albert és neje Bátaszék 20, Reiter Jakab Baja 10, Frank Miksa és neje 2*50, Reich Ármin és neje 5r Müller Jakab és neje 20. Bold. özv. Müller Adolfné elhalálozása alkalmából pédig özv. Molnár Bernátné 12, Fleischer Jakab és családja 10, Müller Ignác és neje 10, özv. Lichtenberg Miksáné 10, dr. Lichtenberg Andor 10, Molnár Mór és neje 20, Kaszás Sándor és neje 10 és Lőwi Károly és neje 10 korona, mely kegyes adományokért mély köszönetét mond az Izr. Szent Egylet elnöksége.

A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 30, a Szekszárdi Takarékpénztár 20 koronát voltak kegyesek a Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdijegylete 202-ik szekszárdi fiókjának adományozni, mely adományért ez utón mond hálás köszönetét az Elnökség.

— Adományok. A (tolnamegyei ref. egyházmegye 747 kor. 92 fillért, Molnár József mo hácsi kereskedelmi ügynök 5 koronát adományoztak a harctéren elhunyt szegény sorsú katonák árvái hozzátartozói részére. — Szigeti Imre nagykónyii korcsmáros 15 koronát adott a rokkant katonák javára. — Özv.. Végh Sándorné Bátaszékről 2 koronát küldött a harctéren megvakult katonáknak. — Hoffmann Edith urhölgy Szekszárd 4, N. N. 2, ifi. Tenzlinger Lajos Jó- zsef-puszta 20, szekszárdi postahivatal személyzete 10, Gróf Széchenyi Domonkos — hadbavp- nulása miatt nagydorogi kórházát, melyet eddig személyesen vezetett, feloszlatni lévén kénytelen — 105 kiló különféle kötszert és más betegápolási cikket ajándékozott; Salamon Jakabné Szekszárd 100, Reich Árminné Szekszárd 10 koronát, Luczáty járásbiró Szekszárd 4 üveg befőttet, Majsai Julianna Szekszárd 1, özv. Fritz L. Gyula Szekszárd 10 koronát és 12 pár harisnyát adományozott a szekszárdi Vöröskereszt kórház részére. — A Tamásiban február hó 26. és 21. napján neszmélyi Molnár Paula rendezte előadás 420 koronát jövedelmezett. Ebből a következő szegény tamási-i családok kaptak alábbi összegű pillanatnyi Begélyt: Varga János 30, Fábián Istvánná, Nedevics Gyuláné, özv. Gyarmati Gyúr láné 25—25, Gazdag Istvánná, özvegy Fiűöp Györgyné, Pekali Istvánná, Schwarcz Samu 20—20, id. Korsós György, Kántor Istvánná 15—15, Bartalics Kata gyermeke 5 koronát. A „Tamási-i Msök emléke“ alapjának jutott 40 korona. 160 koronát pedig „N- N. P. jótékonyalap“ címen a „Tamási Hitelbank“ nál helyezett el a rendezőség későbbi segélyezések céljára. — A szekszárd-újvárosi templomban 13 K 36 fillért gyűjtöttek a tolnamegyei hadi árvák és özvegyek részére. /íiádsöal -»kun

— A szekszárdi kir. postahivatal bau minden fajta hadisegély postai frankó jegy kaphat^. Ma mindenkinek hadisegély postai bélyeget szabad csak használni. Minden fillér egy árva könnyét törli le.