Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-16 / 16. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1916 április 16. 2 KÜLÖNFÉLÉK. — Katonai kitüntetések. A király Paulies Géza hadnagyot, szekszárdi állami gazdasági szaktanítót, az ellenség előtt tanúsított vitéz maga- tartásáért, a vitézség! aranykereszttel tüntette ki. A király Szabó Miklós tényleges szolgálat* ban levő honvédhadnagyot, Szabó Lajos volt dunaföldvári, jelenleg zsombolyai m. kir. adó­tárnok fiát, az ellenséggel szemben tannsitott hősies magatartásáért, a „Signum Laudisu-szal tüntette ki. — Katonai lelkész. A honvédelmi minisz­ter Horváth Lajos dombóvári ág. h. ev. lelkészt katonai szolgálatra hívta be. — Kitüntetés. Leopold Lajos nagybérlő és neje a háború kitörése óta Szilfamajorban 15 beteg katona részére kórházat tartanak fenn. Ezen nemes és áldozatkész tettükért méltó ki­tüntetésben részesültek. Leopold Lajosné a Vörös- kereszt hadiékitményes tiszti díszjelvényét és Leopold Lajos a Vöröskereszt hadiékitményes ezüst diszérmét kapták meg. — Miniszteri megbízás. A földmivelés- Ugyi miniszter Klein Adolf Orbó-pusztai gazda­tisztet gazdasági tudósitói tiszttel bízta meg a központi járás 4-ik körzetében. — VJ hadnagy. A király Abay Béla zászlóst, az I. és II. osztályú ezüst vitézségi érem tulajdonosát, hadnaggyá nevezte ki. — Áthelyezések.. Az igazságügyminiszter Schermann Jenő tamási járásbirósági telekkönyv­vezetőt a temesvári járásbírósághoz és Bagi Antal adonyi járásbirósági írnokot a dunaföldvári kir. járásbírósághoz helyezte, — Ügyészségi megbízott. A magyar kir. igazságügyminiszter Krasznay Mihály nyugalma­zott főszolgabírót, paksi lakost a szekszárdi ügyészség kerületébe ideiglenes ügyészségi meg­bízottul rendelte ki, — Előléptetés és kitüntetés. Salamon Béla honvédhadapród, Salamon Jakab szekszárdi kereskedő fia zászlóssá lépett elő és az olasz fronton tanúsított vitézségéért a II. osztályú vitéz- ségi éremmel tüntették ki. — Katholikus kűri elnök. A pécsi Kath. Kör múlt vasárnap tartotta meg évi tisztújító közgyűlését, melyen újból gróf Apponyi Géza vbt. tanácsost, volt tolnavármegyei főispánt vá­lasztották meg egyhangúlag elnöknek, aki szép beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. — Hivatalos ünnep. Április 11-én hiva­talos ünnep volt az iskolákban. Dr. Fent Ferenc apát-plébános d. e. 9 órakor fényes segédlettel ünnepi misét tartott, melyen a tisztviselők és hivatalnokok testületileg jelentek meg. A jvár- megyei tisztikart Kovács Sebestény Endre fő­ispán vezette. A tanulójfjuság zászló alatt vonult a templomba és mise végén elénekelte a Himnuszt. — Nagyheti szertartások a szekszárd- belvárosl templomban. Nagyszerdán délután 3 órakor lamentáció. — Nagycsütörtökön dél­előtt 9 órak szentmise. Glóriakor a harangok mind meghuzatnak és azután elhallgatnak nagy­szombatig. Az oltár ékességei leszedetnek. Dél­után 3 órakor lamentáció. — Nagypénteken passió, Krisztus sirbatétele, utána prédikáció. Délután 3 órakor lamentáció. — Nagyszomba­ton reggel 6 órakor tüzszentelés. 8 órakor szent­mise s glóriakor minden harang újra megszólam- Ük. A feltámadási körmenet 7 óra felé lesz. — Gazdasági egyesületi gyűlés. A tolna­megyei Gazdasági Egyesület április 29-én délután tartja meg közgyűlését, melyet e hó 9-én rész- vétlenség miatt nem tarthatott meg. — A közigazgatási bizottság ülése. A megyei közigazgatási bizottság Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésével a f, é. április hó 12-én tartotta rendes havi ülését. — Tavaszi fagy. Múlt szerdán virradóra a fagypont alá stllyedt a hőmérő majdnem az egész országban. így Tolnavármegyében is fagy volt. Szekszárdon, Pakson, Tolnán, Bonyhádon, Dunaföldváron és a többi helyeken a lapi szőlők­ben ás gyümölcsösökben lényeges fagykár esett. — Színészet. Rácz Dezső színigazgató tár­sulatával városunkba érkezett és folyó hó 15-én bemutató előadásul színre hozta „Ciklámen“ c. színdarabot. — Nyugdíjaztatások. Bárány avármegye törvényhatósági bizottsága Jeszenszky Lajos árvaszéki elnököt 8000, Waniss Sándor pécsi járási főszolgabírót pedig évi 7200 korona fize­téssel és 1120—1120 korona lakbérrel nyugdíjazta. — Eljegyzés. Bene Kálmán dr., a gyönki gimnázium rendes tanára eljegyezte Scheuer Esztikét. — Nem lesz tlj sorozás. Szerte a város­ban és a megyében elterjedt a hir, hogy az ösz- szes untauglichok újra sorozáB alá kerülnek. Erre vonatkozólag most illetékes helyről szerzett információk alapján a következőket közöljük : A 18—32 évesek ujrasorozásáról semmit sem tud­nak, egyszerű spekuláció az egész híresztelés. Arra számítottak a kitalálói, hogy addig kell sorozni, amíg csak mindenki nem katona. Ez is rendszer, hisz a katonaélet néhány ága semmi­vel sem nehezebb, mint a civil kenyérkereset és egyformán lehet bírni, ha még olyan untauglich is valaki, de erre nincs szükség. Arról lehet szó, hogy a sorkatonaságot szolgáló évfolyamok, a 21, 22, 23 és 24 évesek újra sor alá kerülnek, hisz ez a békeévek rendes sorozása tulajdonké pen. Általában helytelenül teszi a közönség, ha ilyen felelőtlen híresztelésekkel zavartatja magát, arra készül és ezek által irányítja életét. Ha történik valami ilyen katonai intézkedés, ez olyan jókor közhírré kerül hivatalosan, hogy mindenki nyugodtan számolhat vele s aszerint oszthatja be dolgait. — A kapzsiság kielégíthetetlen! Az or­szág fogyasztó közönsége megriadva látja, hogy a nélkülözhetetlen, mindennapi kenyere ellen újabb veszély kerekedik. Az O. M. G. E. a kenyér­magvak maximális árának emelésével szeretne az eltiltott húsvéti piros tojás helyett kedveskedni a megnyomorított fogyasztó közönségnek. Memo­randumban kéri a kormánytól, hogy az 1916-ra megállapítandó búza, rozs, árpa maximális árakat emelje fel a nemsokára megjelenő rendeletben. Ha nem épen a múlt héten adta volna ki a kor­mány a bab, borsó, lencse és tengeri maximális árát szintén magasabbra rugtató rendeletét, és nem esne az uj gabona-rendelet aktualitása össze a negyedik badikölcsönnel, az O. M. G. E. szándékától senkinek eszébe nem jutna megijedni. Legfeljebb azt látná, amit oly sokszor, hogy a gabonás zsák is telhetetlen, mint annyi sok zsák. így azonban szorongva vájják az ország milliókra menő földnélküli fogyasztói, hogy vájjon mi fog ebből megint kikerekedni. Annál inkább közérdek ellenes volna a kenyér további megdrágítása és annál hangosabb tanujele volna az agrár-érdekek egyoldalú vezetésének, mert nem szabad elfelejte­nünk, hogy a mezőgazdaság, illetve a nagy mező­gazdák, akik a piac és közfogyasztás céljára termelnek, ha bármennyire is érzik a munkaerő hiány folytán előállott háboruB nehézségeket, a rendelkezésükre bocsájtott fogoly és katonai mun­kás osztagokban nyert segítség folytán gazda­sági üzemköltségekben még mindig kivételes előnyét élvezik annak, hogy üzemi kiadásaik nem növekedtek. Nem volna tehát mivel indo­kolni a kenyér újabb megdrágítását. — Hősök sírjának megkoszorúzása. Jártas Róza, a szekszárdi belvárosi róm. kath. népiskola kiváló tanítónője, lapunk szellemes munkatársa, folyó hó 11 én növendékeivel iskolai ünnepélyt rendezett és utána velők levonult az alBÓvárosi sirkertbe, ahol felkeresték a világ­háborúban elesett hősöket és sírjukat teleszórták friss, illatos virágokkal és imában kérték a jó Istent, hogy adja meg ai Örök mennyei boldog­ságát mindazoknek, akik élőtöket és vérőket áldozták édes magyar hazánkért. — Esküvők. Kováts Elek rákosligeti m. kir. főerdőtanácsos folyó hó 13 án a szekszárdi anyakönyvi hivatalban házasságot kötött özvegy Zavicsics Milosné szül. Malicsek Jolánnal, Ma- licsek Ödön nyug. selyemtenyésitési főpénztárnok leányával. Honig Albert földbirtokos, a Bonyhádi Ta­karékpénztár igazgatója £. hó 9-én házasságot kötött Inám-pusztán Strasser Katinkával. — Adomány. A szekszárdi postahivatal személyzete 10 és Török József Sárszentlőrineről 7 koronát adományoztak a harctéren megvakult katonák részére. — Dr. Herczeg Gyula kórházi főorvos 25 ős Tóth Gyula magánzó 10 koronát küldöttek névnapi megváltás címén a szekszárdi Vöröskereszt-kórháznak. — Dr. Rill Ágoston temetése. Mély és fájdalmas érzést keltett széles körben Budapesten és Szeksaárdon dr. Rill Ágoston Budapest fő- es székrárosi árvaszéki helyettes elnöknek, földink- nek nem várt halála A hatalmas termetű örökke ▼asegészségü embert sirba döntötte a halál, roko­nainak és sokaknak igaz bánatára. Igazán sze­rette testvéreit és ezeknek gyermekeit, ltj. Pápay Géza az elhunytnak unokaöccse, újpesti főgim­náziumi tanár neki köszönheti kiváló tehetsége es szorgalma mellett, hogy pályáját kitűnő sikerrel végezhette és szép jövő előtt áll. Csupa szív és jóság volt az egész ember; azért áldják meg halo porában is mindazok, akiken szóval és tettel se­gített. Folyó hó 5-én este 8 órakor, életének 57-ik évében, a budapesti uj Szent János kór­házban lehelte ki nemes lelkét. A székesfőváros­ban folyó 8-án fél 4 órakor óriási részvéttel ment végbe a drága halott beszentelóse. Az impozáns temetésen a főváros tisztikara is megjelent dr. Bódy Tivadar polgármesterrel élén. Sok barátja,- sok tisztelője s nem egy pártfogolt özvegy és árva kísérte utolsó útjára. Megjelentek unoka­öccsének, Pápay Géza főgimnáziunsi tanárnak ta­nítványai is osztozkodva mesterük fájdalmában és kegyeletteljesen megemlékezve arról, ki testi­lelki pártfogója volt nem egy elhagyatott szegény diáknak. Dr. Melly Béla árvaszéki elnök meg­ható, mélységes szép beszédjét e szavakkal fe­jezte be: „Isten veled jó barát; Isten veled derék kollega! Nem mindennapi, nagyszabású ember voltál. Nagy szívvel, nagy ésszel áldott meg az Ég. Zseniális jogi tudásodat, kimerithet- len munkaerődet és kifogyhatatlan szivjóságodat mind az elhagyott özvegyekre, támasztalan ár­vákra pazaroltad. Krisztus Urunk szellemében teljesítetted a polgári törvények rendelkezéseit. Valóságos atyjukat vesztették benned árváid. Mi barátaid, kollegáid és ők most atyátlan gyá- moltjaid őszinte szívvel siratunk és egyetlen vi­gaszunk, hogy csak időleges elválásunk, majd az örökkévalóságban találkozunk. Isten veled Rill Ágoston, Isten veled Gusztink1“ A gyászoló csa­lád dr. Rill Ágoton h. árvaszéki elnök holttes­tét Szekszárdra, szülővárosába hozatta. Vasárnap, folyó hó 9-én délután 4 órakor a vasúti indóhaz pályaudvarában ravatalozták fel koporsóját, me­lyet a családhoz tartozók, tiszttársai és a székes­főváros tanácsának szalagos hatalmas koszorúi borítottak be. Dr. Fent Ferenc apátplébános se­gédlettel fél 5 órakor beszentelte a koporsót és ezután megindult a gyászmenet a felsővárosi uj sirkertbe, ahol a családi sírboltban helyezték csendes nyugalomra. Haláláról a család az alábbi jelentést adta ki: „Rill József és neje szül. Oezoly Ágnes, id. Pápay Géza Béni és neje szül. Rill Janka mint az elhunyt testvérei, sógornője és só­gora, Géczi Sándor és neje szül. Rill Ilona és gyermekei, Rill Mariska, ifj. Pápay Géza, Pápay István és neje szül. Kozáky Margit és gyerme­keik, Latzó István és neje szül. Pápay Aranka é> gyermekeik, Pápay Sárika, Mariska, Bözsike és Ágoston mint kiBhugai és kisöccsei megtört szívvel tudatják, hogy felejthetetlen fivérük, só­goruk, nagybátyjuk és rokonuk dr. Rill Ágoston Budapest fő- és székváros árvaszékének h. elnöke és a Budapesti Középponti Katholikus Kör igaz­gatósági tagja e hó 5-én este 8 órakor, életének I 57-ik évében, hosszú és kinos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után örök álomra szenderült. A megboldogult földi marad­ványai folyó hó 8 án délután fél 4 órakor fognak az Uj Szent János-kórház halottasházában a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni, azután Szekszárdra szállíttatván, folyó hó 9-én délután- 4 órakor újólagos beszentelés után a szekszárdi róm. kath. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat az elhunyt lelki üdvéért Budapesten folyó hó 8-án reggel 8 órakor a ferencrendi atyák II. kerület Margit-köruti plébánia templomában, Szekszárdon folyó hó 10-én reggel 8 órakor a róm. kath. plébánia-templomban fog az egek Urának bemu- tattatni. Budapest, 1916. április 7-én. Az örök világosság fényeskedjék neki!“ Nyilvános köszönet és nyugtázás. Vági Ferencnó (Szekszárd) 50 darab tojást, dr. Mayer Gyula névnapi megváltás címén 20 koro­nát és Takler Ferenc Bóvári 6 koronát adomá­nyozott a szekszárdi Vöröskereszt kórház részére, mely összegért és adományért a kórház vezetősége leghálásabb köszönetét mond. A REZERV1STA KADÉT

Next

/
Oldalképek
Tartalom