Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-16 / 3. szám

1916 január 16.

TOLNAMEGYBI KÖZLÖNY

3

csatatéren hősi halált halt. Névszerint: Ábró Lajos szekszárdi ref., Ranch Antal cikói rkath., Koch Henrik váraljai ág. ev., Busz Henrik felső- nánai ég. hitv. ev. és Perényi Hugó kocsolai rk. tanító. A hadban lévő 201 tanító közül basabocsáttatott 10. Felhívására a bátaszéki Vöröskereszt fióknál 13 analfabétát, a nagydoroginál 2-öt és a tolnainál is 2 őt ingyen oktatott az ottani tanitótestlllet. Miután a hadban lévő tani tókat itthon egészben pótolni nem lehetett, a lelkészek is teljesítenek most tanítói teendőket. — így tanítással foglalkozik a gyönki ref. német, az űcséuyi ref. segéd lelkész, a felsőnánai ág. hitv. ev., a medinai gör. kel. szerb, a miszlai ref. lelkész és a dunaszentgyörgyi ref. s. lelkész.

— A kenyérjegyrendszer nálunk. Január Keikével Tölnavárinegye területén is életbe lépett a kenyér- és lisztjegyrendszer. És pedig városi és községi közigazgatásunk dicséretére a legkisebb zökkenés nélkül. Hogy ily Bimán ment az életbeléptetés, sokban köszönhető annak is, hogy úgy a vármegye, mint Szekszárd városa még a kellő időben biztosította a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankkal kötött szerződéssel a megfelelő gabonaszükségletet, mert', mindenféle utalványrendszer mellett is ez a fő s igy nem vagyunk a Hadi Termény Részvénytársaságra utalva, hanem saját raktárunk vaa a Hitelbankban. Maga az utalvány illetve jegyrendszer is már pl. Szekszárdon életben volt hónapok óta, csakhogy a lisztre szorítkozott eddig, mig január 10-től a kennyérre csak ki kellett azt terjeszteni, úgyszólván minden újabb előmunkálat nélkül. Rövidesen úgy megszokjuk ezt is, mint a — háborút, csak éppen, hogy a végét várjuk majd ennek is nehezen, de ellene éppen nem zúgolódunk, mert belátjuk, hogy nem más ez, mint okos takarékosság, amit ha a háborúban jól megszokva a háború után is betartunk, ha nem akarunk is, meg kell gazdagodnunk.

— Megégett urinő. Tragikus sorsnak esett áldozatul, dr. Bodor Aladár szekszárdi főgimnáziumi tanár fiatal, szép felesége. A sserencsétlen urinő, mivel férje közel egy évvel ezelőtt önként bevonult, hogy meleg hazaszeretetét követve, részt kérjen a világháború borzalmaiból, — szü leihez ment gyermekével Kolozsvárra. Itt érte a rettenetes katasztrófa. Dr. Bodor Aladárné ugyanis fiacskáiénak mulattatásáia meggyujtotta a kara csonyfá gyertyácskáit, melytől a blúza meggyulladt. Ekkor a karján levő kis fiával kifutott a szobából A jelenvolt vendégek utána siettek, hogy' megmentsék Nagynehezen el is oltották égő ruháit, a gyermeknek nem is lett baja, ő azonban oly súlyos égési sebeket.. szenvedett, hogy kórházba kellett szállítani, ahol négy napi borzasztó kínok között meghalt. A katasztrófa hírét táviratilag közölték a harctéren küzdő fér jével, de mire hazaérkezett, imádásig szeretett felesége már kiszenvedett. Városunkban általános mély részvétet keltett dr. Bodor Aladárné rette netes tűzhalála.

— Adományok. Ráci József szekszárdi rendőrkapitány" gyűjtésből 70 korona 04 fillért, a szekszárdi postahivatal személyzete pedig 15 koronát adományozott a harctéren megvakult katonáknak. — Költ maim Gyula jószágfelügyelő 20 koronát küldött a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák árvái részére. — A szekszárdi posta- és távirdahivatal levélhordói 20, Horváth Gábor (Bedeg) szintén 20 és Reicht Sándorné 30 koronát adományozott ía szekszárdi Vöröskereszt kórház részére. — A Bátaszéki Önsegélyző Egylet 10 koronát küldött .a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák árváinak.

— Halálozások. Néhai Barák János m. kir. lionvédfőhadbiztos neje szül Szekált Emilia életének 72-ik évében Szekszárdon elhunyt. Folyó hó 13 án délután temették el általános részvét mellett.

Szabó Pál József szekszárdi polgár, aki 40' évig volt a szekszárdi önkéntes tűzoltó testű lQtn'ek trombitása, eleiének 66 ik évében f. hó 12-én Szekszárdon meghalt. Szabó Pál István szekszárdi postatiszt az elhunytban édes atyját gyászolja.

— Tíz kilogrammos tábori csomagok. A hivatalos lap közli a kereskedelmi .miniszter rendeletét, mely szerint a tábori postai hivatalos csomagok súlyhatára úgy a táborba irányuló, mint a táborból eredő forgalomba 5 kilogramm helyett 10 kilogrammban állapíttatott meg.

— A hadban elesett tanítók özvegyei a miniszter gondoskodása szerint még akkor is rendes évi ségélyben részesülnek, ha 10 évi nyugdíjigénnyel nem is biroak.

1—A hadsereg széna- éz szalmaszükséglete. A hadsereg széna és szalmaszükségletét a hadügyminisztérium első sorban önkéntes felajánlás utján kiváuja biztosítani. Az önként felajánlott széna, valamint őszi és tavaszi szalma átvé- váfeli árának a katonai- hadbiztosság és gazdasági szakértők meghallgatása alapján eszközlendő

megállapítását a földmivelésügyi m. kir. minist terium a vármegyei alispánra bízta, ki is most felhívja a lakosságot, hogy széna és úgy őszi, mint tavaszi szalma feleslegüknek a hadsereg számára átadandó mennyiségét annál inkább is siessenek a községnél (városnál) bejelenteni, mert az ilyen terményekre elrendelendő requirálás esetén csak az alacsonyabb térítési árak fizettetnek meg.

— Születési és halálozási statisztika. A szekszárdi anyakönyvi kimutatás szerint az elmúlt 1915. évben a születések száma 235. Ez zel szemben a halálozás 541 egyén, ebben vannak a harctéren elesett katonák és a kórházban elhaltak is. Házasságot 41 pár kötött.- A világháború költségei. A világhá- háboru költségei a lefolyt 17 hónap alatt kerek- számban 160 milliárd koronára rúgtak. Eszel szemben az összes hadviselő államok adóssága 1914 júliusában 170 milliárd koronit tett,-amely összeg a következőkép oszlott meg: Ausztria Magyarország 10, Németország 15,, Anglia 41, Franciaország 21, Oroszország 25, Olaszország 7 milliárd. A mostani világháború költségei havonként mintegy 9 milliárd koronát, naponként mintegy 300 millió koronát tesznek. Az 1870/71. háború költségei mindkét félre nézve együttvéve 3 milliárd koronára rúgtak. A háború 8 hónapig tartott és igy egy-egy napra 15 millió korona jutott. Az orosz japán háború 16 havi tartama alatt 9 milliárd koronát nyelt el, ami egy napra 17 millió koronát tesz.

— Értesítés. A pozsonyi m. kir. Erzsébet- tudomány egy etem ifjúságának az 1915/16. tanév második felével kezdődőleg diákasztala (Mensa Acaderaica) fog rendelkezésére állni. — A diákasztalt igénybe vehetik a pozsonyi m. kir. Erzsébet-tudományegyetem rendes és rendkívüli hallgatói (ide értve az állümszám vitel tanra beiratkozottakat is) továbbá bármely hazai főiskolán végzett hallgatók, ha szigorlatozás céljából Pozsonyban tartózkodnak. Mindazon hallgatók, akik a diákasztalt igénybe veuni óhajtják, erre irányuló és a rektori h. f. dékánhoz cimzendő kérvényeiket 1916 január hó 18-áig nyújthatják be a quaesturánál. Azon hallgatók, akik ingyenes vagy féldijas helyre pályáznak, kérvényeiket szegénységi bizonyítvánnyal és hiteles index másolattal, illetve érettségi bizonyítvánnyal tartoznak felszerelni. Amennyiben a folyamodó már más-, féle segélyben vagy ösztöndíjban részesül, ezen körülmény a kérvényben felemlítendő.

— A hivatalos táviratok "csökkentését szolgálja abelügyminiszternek a töt* vény hatósághoz intézett következő rendelete : A kereskedelmi miniszter urnák 1915. évi december hó 11-én kell 79405—V. számú átirata szerint a távirda vezetékeknek forgalommal való nagymérvű meg- terheltetése miatt' a fontos és sürgős táviratok továbbítása sok esetben késedelmet szenved A késedelmet okozó távirattorlódások főként arra vezethetők vissza, hogy hivatalos táviratok adat nak fel nagy számban oly ügyekben is, melyek rendes hivatalos iratváltás utján - megfelelően el intézhetők volnának, *ovábbá, hogy á feladott táviratok szövegezése rendszerint hosszadalmas és terjengős. Felhívom ennek folytán Alispán urat, hogy a hivatalos táviratforgalom lehető csökkentése érdekében a távírdát csakis a halaszthatatlanul sürgős ügyekben vegye igénybe s emellett különös gondot fordítson arra is, hogy a táviratok szövege lehetőleg rövid legyen. Felhívom végül arra, hogy a járási főszolgabírókat, rendezett tanácsú városi polgármestereket é^községi elöljárókat hasonló értelemben utasítsa.

— Utasoknak nem kell kenyérutalvány. A belügyminiszter körrendeletét intézett a hatóságokhoz, amelyben értesíti őket, hogy a vasu:i vendéglősök a menetjegy felmutatása ellenében utalvány nélkül is szolgáltathatnak ki kenyeret.

— Műkedvelői előadás Faddon a hadlárvák javára. A Faddi Kathoükus Ifjúsági Egy let e háború folyamán nagyon megfogyott tagjaiban, de nem fogyatkozott meg a szép és ne mes iránt való lelkesedésében. Ez a lelkesedés hatotta át a megmaradt ifjúságot, midőn uj év napján és a reá következő vasárnap műkedvelői- előadást tartott a hadiárvák javára „Béke a háborúban" cimü aktuális darab került színre és az ifjúság szép erkölcsi s anyagi sikert ért el, amennyiben kivivta magának az érdeklődő nagyszámú közönség megelégedését és elismerését, a hadiárvák javára pedig 243 kor. tiszia jövedelmet fordíthatott. A jótékonycélu előadásra felülfizettek : Pleszky Antal 10 80 kor., Zányi György 6 kor., id. Koleszár Ferenc 4 kor.) Tóth Pál 3.20 kor.j Pleszky Antalné 3 kor., Zdrahál Gyula 3 kor., Göbölös József 2.80 kor., Dr. Bráoyi Kálmán 2.20, özv. Haffoer Károlyné 2 kor., Gyulai Mariska 2 kor., Fischer Salamon 2 kor., Yajnár Ferenc 1.50 kor., Báli János 1.50 kor., Erdős Lipótné 1.40 kor., Csehák Annuska l kor., Pretsich Károlyné 80 fill., Bagó Istvánná 80 fill,,

N. N. 50 fill., Stras8er N 40 fill., Bali Anna 40 fill., Vasa N. 40 fill., Bali Mihályné 20 filL, N. N. 20 fill., N. N. 20 fill., N. N. 20 fillért, N. N. 20 fillért.-— Balesetek. A kidjaap&ti vasúti állomáson mult szombaton az egyik fékező véletlenül a vonat kerekei alá került, melyek az egyik lábát szétzuszták. — Hasonló szerencsétlenség történt a döbrökösi vasúti állomáson is, ahol Kágó nevű 17 éves legény leugrott a mozgó vonatról és a kerekek egyik lábát leszakították.

— Szomorú menet. Csütörtökön délután szomorú menet vonta magára a járókelők figyelmét. Csendőrök vittek be a törvény előtti felelősségvonásra egy 6 tagból álló csirkefogó bandát az újvárosból. Az iskolából alig kikerült gyerkőcök hóna alatt ott gágogott a lopott Íjba, jaj- veszékelt a lopott csirke, megijedve a komor csendőröktől. A fiatal bűnösök pedig dacos rao- solygásba hurkolt szégyenkezéssel vitték a lopott holmikat. Saomoru jelenség ez, s most hamarosan a második eset, amikor fiatalkorú gyerkőcöket ily szégyenmenetben kellett látnunk városunkban. Kétségtelen, hogy ennek főoka az apai fegyelem hiánya, az anyák gyöngesége és gondatlannága. Vasárnaponkint a korcsmákban, éjjeli mulatók körül lehet látni ólálkodni ezeket a cigarettázni ÓB szeszes italt inni tanulgató gyerekeket, akik mind többen merészkednek be is a nem fiatal, serdületlen kuniaknak való mulatókba; — ide' kell aztán a pénz ; ezért kell nekik lopni menni. Rendőrségünkre hárul a feladat, hogy a korcsmákat, vendéglőket, mulatókat szigorúan ellenőrizze és az ilyen fiatal bűnösöket a korai el- zülléstől visszatartsa.

Fogorvos.

Kovács J.

Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készi- irany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cementes email-töméseket, Arany, platina és port cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és irány lemezre műfogakat és szájpadlás nél kül fogaikat.

Foghúzás érzéstelenítéssel!. Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek.

Lakás i a gimnáziummal szemben.

IRODALOM.

— Auguszta Naptár. Az irodalom legnépszerűbb tertúéke a naptár, amelyet megszerez mindenki, a legszegényebb ember is, leggazda gabb is. A naptár szórakoztató olvasmány, tanács adó, ismeretterjesztő és mindennapi, életünkben Útmutató. Most a „minden ember barátja", a naptár uj és korszerű cél szolgálatába állott és az imént elsorolt jó tulajdonságai mellett rokkant hőseink érdekeit is istápblja. Az Auguszta alap a Nemzet Háza rokkantak otthona javára az 1916 -ik szökő évre naptárt adott ki, melynek címe Auguszta naptár. Szerényen hangzó a cím, mert a tartalom sokkal többet ad, mint amit a naptártól várhat a közönség. Ez a ízléses kiállítású, vaskos kötet a legjobb magyar ijrók almanachja. Szépirodalmi részében huszonnyolc magyar iró ragyogó tehetségének legjavát adta a közönségnek a háborús jótékony cél javára. Huszonnyolc magyar iró müve egy kötetben a legnagyobb irodalmi esemény, a mely a naptár- irodalom kereteiből magasan kiemelkedik. —» Faragó Jenő,, a kitűnő tollú iró szerkesztette a naptár szépirodalmi részét, amely Bárczy Istváa, Budapest képszerű polgármestere vezet be a háborús 1914-^-1915 évről írott költői lendületű essay-vei. Egymásután következnek a szépirodalom legszebb termékei : Biró Lajos az anarkista. Bede Jób A halott leány esküvője, Bálint Lajos A csúnya Sam igazsága. Dräsche Lázár Alfréd Kapitányom és a dominója, Faragó Jenő Tuch man, Hajdü'MiktÓs Tanácsok Pqlikárpnak, Hajó Sándor Délibáb utca T, Hevesi József Auguszta, Hsrvay Frigyes Eaek a harminckettesekről, Ignotus A nők hadi kötelessége, Kosztolányi Dezső Oc'ém, Kozma Andor XXXIIL zsoltár, Krúdy Gyula Czinke a Jezsuita lépcsőn, Lakatos László Fácán, Lázár Miklós Két nap Görzben, Mirkui Miksa egy hős. emlékére, .Molnár Miksa Péterke, Nádas Sándor Zöldt Zsanet kínjai, Pékár Gynla Magyarul verekedni, Porzsolt Kálmán A Petkó Laci hat leánya, Révész Béla Gyerekecs- kék, Sebők Zsigmond Az öreg jhalász, Színi -Gyula A pesszimista, Tormái Cecil' Jeltelen • -végzet, Vajda Ernő A drót cimU elbszólései, költeményei