Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-07-30 / 31. szám

2 ' TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1916. julius 30. Városokban okoz a legnagyobb zavart a lisztnek csak egy napra való kifogyása is és a városok lakossága volt eddig is kénytelen sok helyen a hajnali óráktól késó estig könyök har­cot vívni a lisztes boltok kapujában a minden* napi kenyérért. Annál érthetetlenebb tehát, hogy épen ennek a városi lakosságnak nem teszi lehe­tővé a miniszteri rendelet azt, hogy minél köny- nyebben, minél nagyobb területen szerezhesse be gabona szükségletét. Hiszen a vásárlási és őrlési igazolványok minden visszaélést megakadályoznak. Ezért fel­hívjuk a város és a vármegye vezetőségét, hogy tegyen sürgős felterjesztést a kormányhoz annak engedélyezése érdekében, hogy a szekszárdiak is az egész megye területén szerezhessék be ga bona szükségleteiket. E fontos kérdés különben meg fogja moz­dítani az ország összes városait, s különösen a törvényhatósági jogú városok legalább azt fel­tétlenül ki fogják vívni, hogy az egész évi szük­séglet előre való megvásárlását azok részére, akiknek erre módjuk van, a Haditermény r.-t. utján tétessék lehetővé. Csak az marad ez esetben is a kérdés, hogy miért kell okvetlenül bevonni a Haditer­ményt olyan vásárlásba is, amit a nélkül is meg lehetne tenni. Nekünk azonban fő az, hogy a szekszárdi lakosság ne legyen a gabona beszerzés terén sem hátrányosabb helyzetben azért, mert várossá ala­kult át, mint hogyha község maradt volna. A nyári megyegyOtés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága a folyó évi julius 29-én délelőtt 10 órakor tar­totta meg Kovács Sebestény Endre főispán el­nöklésével idei nyári közgyűlését. Kovács Sebestény Endre főispán elnöki megnyitójában megemlékezett arról a hazafias kötelességtudásról, mellyel a vármegye mezőgazdái az aratási munkálatokat elvégezték. Elismerését fejezte ki a mezőgazdasági munkabizottságnak a kormány által rendelkezésére bocsájtott katonai, fogoly és egyéb munkásosztagok gyors és helyes elosztása körül tanúsított szolgálataiért. Ismertette az idei gabonatermés állami lefoglalása, elosztása és vásárlása tárgyában kiadott kormányrendele­tek intencióit és kifejezést adott azon meggyőző­désének, hogy Bezerédj István vármegyéjének hagyományos hazafiságáról ismeretes közönsége ezen magasabb parancsoló érdekek megértésében épp úgy fogja teljesíteni kötelességét a rendelet minden pontjának szigorú betartásában, mint ka­tonáink a fronton. Mindkét kötelesség teljesités egyet céloz: a háború mielőbbi dicsőséges befe­jezését. Ez a befejezés pedig attól függ, hogyan tudjuk élelemmel táplálni a fronton levőket és amellett gondoskodni az itthonlevőkről is. Ezért kell mindenkinek a kiadott kormányrendeletek betartását hazafias kötelességének ismerni. Majd kegyeletes szavakkal emlékezett meg a törvényhatóság halottairól, szentandrási Száváid Móric volt tamásii járási főszolgabíróról és Kunffy Károly fácánkerti földbirtokosról. Javasolja, hogy a törvényhatóság az elhunytak családjához küld­jön részvétiratot. Annál a sokoldalú vonatkozásnál fogva, mely Tolnavármegyét Kardoss Kálmán vbtt. Baranyamegye volt főispánjához kötötte; s a Baranyaraegyéhez fűződő jó szomszédi viszony alapján is javasolja, hogy a törvényhatóság rész­vétátiratot küldjön Baranyamegye közönségéhez Kardosa Kálmán elhunyta fölött érzett gyász és részvét érzése kifejezéséül. A holtakról emlékezve nem akar megfeledkezni az élőkről sem. Felhivja a Törvényhatóság figyelmét azon körülményre, hogy Kurz István kir. tanácsos árvaBzéki elnök a napokban fogja 40 éves hivatali működését betölteni. Azon eredményekkel teljes és minden­kor ügybuzgó hivatali munkásságáért, melyet a vármegye szolgálatában eltöltött, a maga és a Törvényhatóság részéről elismerését fejezi ki. Az ülést megnyitja. A főispán és a törvényhatóság elismeréséért Kurz István árvaszéki elnök meghatott szavak­ban mondott köszönetét. Majd az alispáni előterjesztést, azután a számonkérőszék jelentését vette a közgyűlés tu­domásul. A miniszteri rendeletek tudomásul vé­tele után a bizottsági előterjesztések, körlevelek, alispáni és árvaszéki előterjesztések és községi képviselőtestületi határozatok jóváhagyása követ­kezett, melyek elfogadása után az ülés véget ért. A közérdeklődésre számottartó határozatokat hí­reink között hozzuk. KÜLÖNFÉLÉK. — Katonai kitűntél és. A király Ginther András, teveli állatorvost a harctéren teljesített hasznos szolgálatainak elismeréséül, az arany érdemkereszttel tüntette ki. — Kinevezés. P. Borzsányi Balázs ferenc- rendi áldozópapot, kollégiumi prefektust, Bor­zsányi István nyug. csendőrtörzsőrmester fiát, rendjének kormánytanácsa KaploDyba nevezte ki házfőnökhelyettesnek. — Kitüntetés. Ferenc Szalvátor a katonai közegészségügy közül szerzett érdemei elismeré­séül Kovács János máv. bátaszéki főellenőrnek a Vöröskereszt 2. osztályú díszjelvényét ado­mányozta. — Egyházmegyei közgyűlés. A tolna­megyei ref. egyházmegye folyó évi augusztus hó 29-én d. e. 9 órakor Szekszárdon, a vármegye­ház nagytermében közgyűlést tart, melyen Kátai Endre esperes és Szilassy Aladár gondnok fog­nak elnökölni. — Kitüntetett pécsi honvédek. Az el­lenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért a hadseregparancsnokság a bronz vitéaségi adomá­nyozta Bodó János szakaszvezetőnek, Colacció Alfréd honvédnek, Krebaz Pál őrmesternek, Aut János Madár Mihály, és Recsovics György ti­zedeseknek, Szél József, Zsivits József és Őri József őrvezetőknek, Kasziba, József, Druzsin György, Nagy Károly, Kara Sándor, és Becker Henrik* honvédnek, Sértő József tartalékos sza­kaszvezetőnek, Mateovics István tartalékos hon­védnek, Lébár István tizedesnek, Popovics Ist­ván tartalékos tizedesnek, Niedermayer János őrvezetőnek, Pap István, Katona József és Kropp Nándor honvédeknek, Szűcs György tartalékos tizedesnek, ,Török József, Horváth Mihály, ós Bosznai Imre tartalékos őrvezetőnek, Hencs An­tal tartalékos honvédnek, Brandt Ferenc, Hor- vát Vendel honvédnek, Ingola György tartalékos őrvezetőnek, Farkas István népfelkelőnek, Hol­lenbach Kristóf népfelkelő őrmesternek, Dadics Félix és KováC8evics János népfelkelőknek és Bőlcz Nándor honvédnek, valamennyien a 19. honvé dgy alogezred ben. — Áthelyezések. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter Mondry Hugót, a szekszárdi polgári fiúiskolának kiváló tanítóját, saját kérelmére, a budapesti állami polgári iskolai tanitóképzőintézettel kapcsolatos gyakorló polgári iskolához helyezte át. Moudry Hugó több évig a szekszárdi hírneves dalárdának karnagya volt. Áthelyeztetése összefüggésben van a miniszternek azon országos rendeletével, mely szerint a polg. iskolák V. és VI. osztályait mindenütt be­szüntette. A földmivelésügyi miniszter Holcz János várdombi származású m. kir. segéd-erdőmérnököt Vinkovczéról a horvátországi Ivanczkára helyezte át és megbízta az ottani 20 ezer holdas állami erdőbirtok gondnokságával. — A hós 44-esek kitüntetése. A nagy •rósz offenziva során a 44-esek, kikhez a mi tolnamegyei fiaink is tartoznak, Lopusnónál, mint ércfal állottak ellen az orosz pergőtűz nyomában neki lódult többszörös tömegtámadásoknak és véresen visszaverték a nagy túlerőben levő oro­szokat. Az ezredet Höfer altábornagy, a vezér-, kar főnökének helyettese hivatalos jelentésében külön is kiemelte. A hadseregfőparancsnokság most 480 embert tüntetett ki a legénység köréből, akik mind a lopusnói harcban szolgáltak rá a ki­tüntetése. A kitüntetést a napokban osztotta ki az ezredparancsnok a legénység között és ez alkalommzl szép buzdító és elismerő beszédet mondott. — Segédjegyző- A központi járás fő- szolgabirája Geipel Gusztáv községi írnokot Sióagárdra segédjegyzővé nevezte ki. — Adomány. Kramer József szekszárdi borbizományes 50 koronát adományozott a szek­szárdi Vöröskereszt-kórház részére. ss Tábortűz mellett. Halovány tábortűz pislákoló fénye, Három negyvennégyes telepszik eléje, — Három negyvennégyes, olyan öreg fajta, Harctéren létüket másfél év takarja. Mind a három szine-java a javából, Nem ijed meg igen muszkasógorától Érmek fehér sora mellük el is lepte, Nem győzök eléggé bámulni felette. Régi, viharviselt minden ruha rajtuk, Nem tudják vetett ágy mikor volt alattuk? Nem is tudna hálni egyikük is benne, Másfél esztendőre olyan furcsa lenne. Mert a melyik kard is rég volt hüvelyébe, Rozsdától, — úgy lehet — nem megy a helyébe. S mig a régi helyzet itt szűk, ott szokatlan, Nem érzi jól magát egész akaratlan. Túl a fenyő erdő fekete szemével Sötéten bámul a lángok belsejébe, — Kinyitja, lecsukja ködös szempilláit, Katonák beszéde nem haitik odáig. Hidegen sivit át téli szellő rajta. Lángjait a tűznek hosszan nyújtogatja Visszhangozik benne harcok zajongása, Távolból hallható fegyver ropogása. Balról, hol a fenyves alacsonyrav álik, Rohanó tüzérek sora odalátszik. Útjuk — tudja Isten — hova, merre készül, Víg nótát danáznak édes felejtésül. Odaérnek lassan, hol a tüzes nyelvbe Három negyvennégyes tekint elmerengve. Szó nélkül nem állják, bár ezek sem némák, Oda is mondanak pár alkalmi tréfát „Hát Kend mit görnyed itt, mintha tojást költne?" „Meghiszem, jó volna pár darab belüle" „Hm! Majd éppen ilyen melegágypalánta! Más kapja azt, ki a sárgáját is látta." „Sárgáját? Úgy mondta? Talán maga látta? A szeget ugyancsak a fején találta! Hogyha érdem után kapna melegséget, Ma kötne muszkával olcsó egyességet." Bélül ez a tréfa nem zavar hullámot, Szótlanul a tüzér azért odább állott. Mindjárt mások értek hófujta helyébe, Fázósra gürnyedve ágyú tetejébe, — Rakoncátlan máglya szemükbe világit, Mindegyik leadja tréfás mondókáit. „Szervus zöregl igy, úgy, mikor lesz már vége?" Szegény katonák, az Isten rendelése! T ' t Véget ér a vita, kocsik zaja zárul, y Maguk közt kezdenek beszélni hazárul. i Egyik is, másik is tárja kívánságát j Csalfa, reménytelen szive boldogságát. I Fejét ki legifjabb — tenyerébe hajtja, ;! Úgy szövi titkait, álmát úgy takarja. Akácfás utcában lakó barna lányról, Valahonnan messze Somogy tájékáról. Jobbra az öregebb, két araszos válla, Deresedni kezd már bozontos szakála. Hosszú bajuszáról jeges cseppek lógnak, Akár az ereszen — sorjában rakódnak. Piciny föld gazdája, hét gyermeknek apja! Kenyerét hét gyermek váljon kitől kapja ? Mikor otthon volt is, nehéz gondok járták Faluvégi kisház szorgalmas gazdáját. Nem gondol a másik se erre, se arra, Csak a tüzet égni fával noszogatja, A hol kell, parázsát pirosra hevíti És hogy lánggal égjen, szusszal kisegíti, Megtörni fekete somszáru pipáját, Azzal gyorsabbitja zord idők folyását. Nótát is dudolgat vitéz kapitányra, Aki szemet vetett baka babájára. f •' : l- ■ v Sötét arcú felhő lopódzik a tájra, Átfordul az idő komor éjszakára, ,tx Hideg szellő fújja fagyos lehelletét, Sötét felhő rázza havas köpönyegét. , ,r El is bóbiskul a három negyvennégyes, Jólehet aludni alig lehetséges. De az éj tündére szárnyát suhogtatja S a három katonát álomba ringatja. \ > i Északi harctér, 1916. TARJÁN JENŐ, hadnagy ELS0RANG0 BIZTOSAK ffljGyn: Alkalikus, sós, lódos vizek rheumát, ischiast, anyagcse­rezavarokat, cukorbetegsége­ket, alkati bajokat, gyermek kórokat, csonttöréseket és izzadmányokat Radioaktív források 64« c Nyári ÓS téli. kúra, Kiviulrt rogy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom