Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-21 / 21. szám

1916 május 21.

TOLNAMEGYBI KÖZLÖNY

3

. —. Ügyvédek szép cselekedete. E cim

alatt olvassak az egyik bácskai újságban a következő hirt: Dr. Huszégh Nándor és dr. Biró Károly zentai ügyvédek katonai célra ezer koronát küldtek ezen érdekes és szivetemelő levél kíséretében : „Egy perben a feleket kiegyeztettük. Az egyezség szerint a vétkes fél köteleztetek, hogy kiegészítésül űzessen jótékonycélra ezer koronát. Es összeget azzal a kéréssel küldjük, hogy abból 400 koronát a háborúban megvakult katonáknak, 600 koronát pedig egy kárpáti ház felépítésére eljuttatni szíveskedjenek“. — Mennyi fenkölt gondolat és milyen nemes érzés működhetik az emberbaráti hivatása magaslatára emelkedett két derék, tiszteletreméltó ügyvédben, ha most, ezekben a súlyos viszonyokban, éppen az ügyvédekre nehéz időkben, amikor jövedelmük forrása majdnem teljesen kiapadt, a hazára, a haza gyermekeire, a véres háború áldozataira gondolnak.

— Meghívó zoBgora vizsgára. Folyó évi május hó 23-án, kedden délután 6 órakor, a „Világ“ mozgóban, városunk kiváló zongora tanára, DörnyeiFerenc, növendékeivel vizsgát tart, melyre a szives érdeklődök ezúton hivatnak meg. Külön meghívó nem lett kibocsátva; belépődíj nincs.

— Mi lesz a Kereskedelmi Kaszinóval ! (Beküldetett..) Mint a Kereskedelmi Kaszinónak évek óta igénytelen és csendes tagja, vetem fel a kérdést. Tudniillik nemcsak én, de többen is nem vagyunk megelégedve azzal az élettel, amit a Kereskedelmi Kaszinó, városunknak egykor legmozgalmasabb életű társasegyesülete az utóbbi időben mutat. Aktuális ezt felvetni most, mert külsőleg épen most valósággal újjá született Dezső igazgatónk buzgólkodásából, ki a Kaszinó épületét (melyre évek óta nem lehettünk büszkék), úgy kiöltöztette, hogy az ucca legszebb épületévé lett. Ez a külső előnyös átváltozás hívja ki belőlem annak óhaját, hogy vajha belsőleg is uj életre kelne a Kaszinó. Bármily sokan is vonultak hadba tagjaink sorából, vagy batvanan idehaza vannak, olyanok, akik pedig ha nem méltatják is megjelenésükre a Kaszinót, — másutt naponta elkaszinózgatnak. A szórakozást pedig a Kereskedelmi Kaszinóban épugy feltalálnák. — Ügyes és lelkes direktorunk a kerthelyiséget is rendbe hozatta. Rendelkezésre áll mindaz, ami egyébkor és egyebütt. Talán egy-két nem Kér. Kaszinó tagbeli helyi nagyság hiányzik, kikhek igaz, a Kereskedelmi Kaszinóban ilyenformán nem adódik mód udvarolgatni. — Debát kérem kedves kivándorolt Tagtársaim, a Kereskedelmi Kaszinó-ősik a nemes szórakozás nyújtása mellett meglehetne találni a maga háborús célját, szérepkörét, amely érdemessé tenné az oda való ellátogatást. — A helyi kereskedelemnek volna talán szintén valami — várni valója a Kereskedelmi Kaszinótól, hogy a különféle speciális helyi, forgalmi bajok és piaci nehézségek körül kérvényező és véleményező utánjárással közre hasson azok orvoslására. —- Annyi olyan** kérdés merül fel, amivel a Kereskedelmi Kaszinóban lehetne, sőt kellene foglalkozni és pedig nem minden haszon nélkül. Gondolják ezeket meg a Kereskedelmi Kaszinó itthon maradt tagjai és vezetősége is. Mert ha nem kél uj életre a Kér. Kaszinó, hasztalan a csinos uj külső, a tetszetős test, melybe csak hálni jár a — direktor is, mert hogy ott egyebet mit is tenne? Egy kaszinói tag.

— Lezuhant pilóta. Varga János tábori pilóta, aki már többszörös kitüntetésben részesült, a bécsi katonai repülőtéren lezuhant és meghalt. A hősi halált halt pilótát Nagydorogra szállították és folyó hó 17-én itt temették el.

— Nincs abrak. Szekszárdon az igák száma a háborús szolgáltatások révén nagyon megfogyatkozott, de ezen kívül a tarthatatlan fuvar-viszonyoknak a legfőbb oka az abrak• hiány. Az amúgy is fiatalabb állatokkal dolgozó fuvarosok nem tudnak a kellő mennyiségű abrakhoz hozzátjutni, lopva 44 fillérért veszik, — ha kapnak olykor — erős etetést igénylő lovaik számára a kukoricát, de igy Bem kaphatnak eleget s lovaik elcsigázódnak, erősebb fuvarozásra alkalmatlanokká válnak.. Ez az oka, hogy 6—8 koronás fuvarért ma 40 koronát is elkérnek. Ennek pedig a közönség viseli minden tekintetben a súlyos következményeit. Közérdek követeli tehát, hogy amit már oly sokszor követeltünk, az a Hadi Termény Részvénytársaság néven ismeretes közélelmezési mindenhatóság, — melynek mi szekszárdiak az itteni közélelmezés terén — emberi és állati élelmezés terén egy aránt — csak súlyát és kalodáját éreztük még, — végtére is engedjen át valamit a lefoglalt állattakarmányokból, különösen a tengeriből, a helyi házi állatszükséglet fentarthatása érdekében a helyi közfogyasztás részére. — A fuvar-bajok, a tej bajok, a husdrágaság és egyéb nyavalyák mind csak úgy orvosolhatók, ha az amúgy is minimálisra apadt marha-, ló-,

sertés- és szárnyaaállomány fenntartására szükséges állatéielmet kellő ellenőrzés és korlátosások- kai, ds mégis a rászorult közönség rendelkezésére bocaájtaák.

— Nagy fllmszcnzáclóként szerepelt a fővárosban a „Világ“-inoagó képszinbáz szombat és vasárnapi műsora:' *Az elektromos ember». A darab, melyben összpontosul a legizgalmasabb technika s elénk festi a jövő kétezredik évét. Száz évvel később, mikor már a tengeralattjárók és drótnélküli távirók csak a mindennapi dolgok közé tartoznak. A történet színhelye Amerika, a lehetetlenség mai hazája a igy nem is csodálkozhatunk azon, hogy a kép felülmúlja mindazt, amit ma fantasztikusnak tartunk. Jön még hozzá érdekesebbnél érdekesebb tájkép és vígjáték, melyek igazán élvezetessé teszik az érdekes előadást. Szerdán és csütörtökön kerül bemutatásra a <Rezervista kadét» cimü háborús újdonság. Zenéjét szerzetté Lehár Ferenc és egy fővárosi zenekar adja elő. A prológust Grünfeld Lillyke mondja a tőle már megszokott kedvességgel. — Jegyek előre válthatók már vasárnaptól kezdve a Molnár féle rt. könyvkereskedésében.

— Nyilvános köszönet és nyugtázások. Farkas Mihályné (Harc) 25 drb tojást és Spitzer A. József kereskedő (Dunaföldvár) a szekszárdi kerületi munkásbiztositó utján 4 koronát adományozott a szekszárdi Vöröskereszt kórház részére, mely összeget is a fiókegyesület pénztárába beszolgáltatván, a kórház vezetősége leghálásabb köszönetét mond érte.

A „Szekszárdi Takarékpénztár Paksi Fiókja* a paksi önkéntes tűzöl tóegyletnek tíz koronát adományozott, mely összeget, mint humánus célt szolgáló önkéntes tözoltó testületünk által hálásán fogadott adományt, köszönettel nyugtáz a parancsnokság.

— Halálozások, özv. Balazatich Kálmánná szül. Horváth Gizella életének 62-ik évében Dombóvárott elhunyt. Folyó hó 13-án temették el nagy részvéttel.

Kálmán Móric, Nagyszokoly község érdemekben gazdag és általánosan becsült vezető jegyzője, mint részvéttel értesülünk, folyó hó 18 án elhunyt. Halálhírére a vármegyeházán is kitűzték a gyászlobogót.

A Hőgyészi Takarékpénztár igazgatósága és felügyelő-bizottsága, úgy tisztviselői mély fájdalommal jelentik, hogy Krausz Simon intézetüknek alapitása óta Ugybuzgó igazgatósági tagja rövid szenvedés után folyó hó 13-án elhunyt.

— Siessen, aki még nem jegyzett, mert a negyedik hadikölcsönre a jegyzések legkésőbb

1916. évi május hó 23 ig teljesíthetők. A 6 százalékos járadékkötvény aláírási ára 100 korona névérték után 97 korona 50 fillér. Van 50 koronás járadékkötvény is, ez a legkisebb kötvény és aláírási ára 48 korona 75 fillér. Az 5 és fél százalékos, tiz év múlva névértékben (100 koronával) visszafizetendő állami pénztárjegy aláírási ára minden 100 korona névérték után 92 korona 20 fillér. Az állami pénztáijegynél a jegyezhető legkisebb összeg 2000 korona. A helybeli pénzintézetek készségesen adnak fölvilágositásokat a jegyzés módozatairól és részleteiről.

— Pótvásár. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Zomba községben a folyó évi április hó 19-re esett, de elmaradt országos állat- és kirakóvásár helyett folyó hó 31 én pótvásárt tartsanak.

— öngyilkos rabasszony. Gomán Anna folyó hó 17-én éjjel a szekszárdi kir. törvény- széki fogházban felakasztotta magát és meghalt.

TÖRVÉNYSZÉK.

— Kisorsolt esküdtek. A szekszárdi kir. törvényszéknél 1916. évi május hó 29 ik napján kezdődő esküdtszéki ülésszakra kisorsolt esküdtek: dr. Frühwirlh Jenő ügyvéd Tamási, Fleischer Ödön fakereBkedő Szekszárd, Eszterbauer (Lépőid) Mihály Szekszárd, Foincs Elek gőzmalom- tulajdonos Simontornya, Perczel István nyug. törvényszéki bíró Kajdacs, Cservény Lukács főkönyvelő Szekszárd, Neu féld Sándor kereskedő Dombóvár, Mehrwerth Lajos kereskedő Szekszárd, Székely Pál Székely földmives Szekszárd, Szalay István kályhás Simontornya, Stokinger János kéményseprő Szekszárd, Récsei Pál nyug. tanító Bátaszék, Wéber Jakab kéményseprő Bonyhád, Szombathelyi Lajos földbirtokos Fadd, Ohmacht János magánzó Bátaszék, Molnár klór kereskedő Szekszárd, Ioanics János földmives Decs, Bocskár Ferenc tanító Alsónyék, iQ. Zsikó János földmives Alsónyék, Kecskeméti Dániel földmives Dunaszentgyörgy, Holz Ede földmives Várdomb, Stein György selyemtenyésztési főigazgató Tolna, Kunczer János bognár Szekszárd, Somodai János kádár Simontornya, Nagy- pál Sándor kisbirtokos ócsény, Wolf Henrik földbirtokos Szekszárd, Szily János kereskedő Tolna, Szauter József magánzó Tolna, Spitzer

Gyula földbirtokos Dörypstlau, Koszorús Sándor uradalmi ispán Apáti-puszik, Gindlictalád. -L. Helyettes esküdtek: Salamon Ármin kereskedő, Pekari János ács, Molnár István takarókpénz tári főkönyvelő, Mihályfy Lajos nyug. árvastéki iktató, Majdán Miklós nyug. telekkönyvvesető, Majsai István Töttös földmives, Nikilíes Antal pék, Pozsgai János lakatos, Mészáros Pál Komáromi földmives Szekszárd.

Fogorvos.

Kovács I.

Specialista fog-és szájbetegségeknél. Készit arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töntéseket, Arany, platina és por- cellán koronákat és hidakat Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélküli fogakat.

Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek.

Lakás i a gimnáziummal tzembon.

közgazdaság.

Válasz.

A „Tolnamegyei Közlöny“ 19 ik számában „Tejhiány Szekszárdon“, egy cikk eresstődött meg, melynek írója végeredményben odajut, hogy mi fogyasztók, fisessük meg annak a tejnek az árát is, amelyet a tejelő tulajdonosa és házi népe elfogyaszt. A cikkíró okoskodása, már kiindulásában is téves, a helyzetnek meg nem felelő, és vagy tudatlanságon, vagy pedig készakarva, csüri-csavaráson alapszik. Ugyanis cikkíró azon az állításon kezdi okoskodását, hogy egy jó tejelő tehén átlag 1500 liter tejet ad évenként, úgy látszik cikkírónak halvány fogalma sinos arról, hogy mennyi tejet ad egy jól tejelő tehén, mert ha volna, akkor nem kockástatna meg olyan állítást, amely nem igaz, mert egy jól tejelő tehén nem 1500, hanem legalább 2500 liter tejet ad évenkint, amelyik ennél kevesebbet ad, az lehet tejelő tehén, de nem jól tejelő.

Menjen el, hogy fogalma legyen cikkírónak, mennyi egy jól tejelő tehén tej hozama, Magyaróvár körzetébe, és szerezzen ott tapasztalatokat, az ottani lakosoktól, a jól tejelő tehenekről, vagy ha ez neki messze volna, látogasson el Kiadó- roghra, ez itt van megyénkben, és észlelje ott a jól tejelő tehén egy évi tejhozamát, meg fog győződni róla, hogy bele beszélt a világba, anélkül, hogy értene hozzá. A hivatkozott helyen, helyes elveken alapuló állattenyésztés dívik, és évek óta folytonos fejlesztés alatt áll, hogy az ottani gazdák tudják, hogy milyennek kell lenni a jól tejelő állatnak és az Apaállatokat nem veszik sógortól-komától, minden szakvélemény kikérése nélkül, (mint Szekszárdon épen mostanában is) hanem drága pénzen hírneves tenyészetekből. Ennek következtében Magyaróvár vidékén, vagy Kisdoroghon nem is ritka az olyan tehén, amelyik 3000—3500 liter tejet ad évenként, ■őt volt rá eset, hogy egy kiállításon megállapították azt is, hogy a kiállított tehenek között volt több olyan is, amely 4000—4200 liter tejet adott.

Hogy miért adják el a gazdák teheneiket, ez nem azért van, mert nem fizeti ki magát a tartás ilyen tejárak mellett, hanem egyssertten azért, mert a marhakereskedők és mészárosok oly árt ígérnek és adnak, amellyel arra csábítják a gazdákat, hogy a hasban feljavított tehenet eladják és vesznek helyette sovány állatot, melyet följavitván, ismét áruba bocsájtják, mellék- jövedelműi pedig kizsarolják tőlünk a tejárát. Ami a takarmányozásról szóló megjegyzést és állítását illeti cikkírónak, bátor vagyok megjegyezni, bogy végig tekintve a szekszárdi teheneket, kétségbe merem vonni, hogy egy harmadrész gazdánál több úgy takarmáuyozzou, mint cikkíró mondja, sőt megkockáztatom azt az állításomat is, hogy abrakolás csak Vs rész gazdánál van divatban. Fáradtságot vettem magamnak és össze Írtam azon gazdákat, akiknek birtok állományok és annak helyes kezelése azt eredményezheti, hogy takarmányt venniök nem kell, megtenni a saját földjük, ilyen gazda van 435 — tehát legalább 435 tehén és egy vagy két növendék marha is. Megjegyzem különben, hogy ezen 435 gazda között van legalább 145 olyan, aki nem egy, sőt 3 tehenet is tart és tarthat, de kényszerülve is van erre, mert ha nincs tehén állomány, nincs trágya, elpusztul a szőlő. Ez a tehén állomány, amelyet itt kimutatok, meg-