Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-23 / 17. szám
XL1P. éufoiyam. ____________ n. szám. Szekszárü, 1916. április 23. Fü ggetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét-illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Va évre 6 K, 1/i évre 3 K. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. Kereszt és szurony. Vergődik véres sárba-porba omolva az emberi lélek ... Bűnösségének, kínos önvádjai verik íel fájó fásultságba kérgesedett szivét. A szivet, mely temploma lehetne a szépnek, a jónak és a nemesnek s amelyet az önző szenvedelmek nyilvános örömházává tett. A betlehemi csillag fénye csak múló felvillanása, talán csak víziója volt a megváltás utáni vágyakozásnak!? A Várvavártat, a Megváltónak hirdetettet és ismertet, a nagy Mestert, ki a legnagyobb és legszebb tudományra, az Isten megtanulására vezette volna a sorsa- hányt embert, árulás ejtette meg, a sárgaördög, a Judás-pénz, a földi hatalom-vágy versengése, gazok és latrok akkori sorsára: keresztre juttatta. A fertőből, hová mérhetetlen kapzsiságunkból sülyedtünk alá, nincs tehát megváltás!? Ki Istenfiának hirdette magát s kit annak hittek tanítványai, nem a próféták által megjövendölt, a várva-várt Szabaditó!? Töviskoszoru, megcsufoltatás, testében megtépett, vérrel verejtékező ember: ez volna a világ Üra? Hisz nyomorultabb a nyomorultnál! S nem a minden idők szavát vitte-e fel a Golgothán szenvedőhöz az áprilisi szél: „ha Isten fia vagy, szállj le á'' keresztről! “ Mjert csodát várt a nép akkor is. Csodát, amely lenyűgözi lelkét és Megállj-t parancsol a hatalmi-vágynak. Verezték lelkűkben sokan a kereszten vérző Krisztussal. Mintha érezték volna a nagy Symbolum való jelentését, az emberi nyomorúságokat szivébe fogadó istenember szenvedésében e világ szenvedését. Meghala és eltemettették, sőt: szállá alá poklokra . . . Magával vive mindazt a sok ezer és ezer éves reménységet, miket már a babiloni vizeknél oly lemondó jerémiádák sirattak el, de amely reménység a próféták ajkán annyiszor újjá született . . . Szállá alá poklokra .. . íme, az embert már nem lehet meg-, váltani. Az embernek pokol az élete e földön, pokol — csak igazabb formában — a halál után . . . . . . Harmadnapon azonban halottaiból feltámada! Megtörtént tehát a csoda. Akit meg- csufoltak, tövissel koronáztak és megkorbácsoltak s latrokkal kivégeztek: feltámadott ! Megtisztultan világit az erős hit világa: az ember megtagadta a Mindenhatót, de a kétségbeesés sziklameredekén, mielőtt a mélybe vetné magát végső pusztulásra: kezét nyújtja a Megváltó és a mélységből a magasságos Egek felé mutat. .. -f *■’ ^ Nem véletlen, de a megváltás utáni ősi vágyakozásnak bizonyítéka, hogy minden idők minden emberében, a történelem és a vallás bármily fokán, a tavaszra esett ilyen megújító, ujraszülető ünnep — mint a mi husvétunk is. A tavasz teszi zölddé és virágossá újból a létarolt mezőket. Azokat is, hol most gránát és srapnel! rombolt, ahol gyilkos emberi szerszámoktól sebzett ember-vadak öntözik piros meleg vérükkel a díszüktől megfosztott pusztaságokat. Ahol a fronton mártírként szenvedőkkel ott vonaglik az összes kulturnemzetek emberi lelke: megcsufoltatva érezvén magát nem csak múltjában, de jövőjében vetett egész reménységében. Véres sárba omolva várják a megváltást és hangtalan ajakkal sírja fel lelkűk az Egekre: ha lehetséges, Uram, elégeld meg már e megpróbáltatásokat... És várjuk a csodát. És a húsvéti Symbolum, a feltámadott Krisztus szelíd tekintetű sugárzó szemei, magához emelő karja megfog bennünket a végső csügge- dés előtt. Rámutat átdöfött testére, a gúny és ütlegek alatt vérzett sebeire, a szenvedéTöbb mint húsz hónapja annak, hogy megsemmisítésünkre törő ellenségeink reánk zúdították minden idők legnagyobb háborúját. Azóta diadalmas fegyvereink súlyos csapásokat mértek roppant számú ellenségeinkre és szövetségeseinkkel együtt aratott döntő győzelmeink nyomán immár nincs kétség a végső siker iránt. • A hosszan elhúzódó háború nagy pénzügyi követelményeket támasztván az államkincstárral szemben, a hadiszükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadikölcsőn kibocsátása vált szükségessé. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal — úgy mint az előző hadikölcsönöknél, azonban a zárolás mellőzésével— 6°lo-kal kamatozó járadékkölcsön-kötvé- nyékét és ezzel egyidejüeg 5l/t°/o-kat kamatozó állami pénztárjegyeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát ez alkalommal is közvetlenül fordul a közönséghez, mint ez a legutóbb a német birodalomban is történt és a kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláírás tartama és azraláirási helyek. Az aláírás időtartama 1916, április 19-től május 23-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek. A címletek nagysága. A bemutatóra szóló 6°/o-os járadékkölcsőn- kötvények 50, 100, 1000, 10,000 koronás, a bemutatóra szóló 572°/o-os állami pénztárjegyek pedig 2000, 5000, 10,000 és 50,000 koronás címletekben fognak kiállíttatni. Tehát a negyedik hadikölcsönnél is a 6%-os járadékkölcsönre jegyezhető legkisebb összeg 50 koronában van megállapítva, hogy igy a kölcsön jegyzése a szélesebb néprétegek részére is lehetővé tétessék. Az aláírási ár. A kibocsátásra kerülő címletek aláírási ára a szerint, amint az aláirt összeg ellenértékének befizetése a két részre osztott aláírási időtartam első vagy második felében történik, avagy sek-szenvedéseire, miket a Bűn hozott reá: és amiken át mégis győzedelmeskedett a bűnök erején. Hazánk megtépett, vérző nemzettés- tét, törhetlen erővel és bizalommal ez a feltámadásban való hit acélozza. Akik bennünket megcsufoltak, meggyötörtek, akik a feltámadás hitét is el akarták tőlünk venni: immármegnyomorodva akcióképességükben csak rögeszméjükben állanak fenn . . . Azt látjuk, hogy mi már el is értük a feltámadást, igaz ügyünk diadalát. A húsvéti feltámadás ünnepén, a győzelmek valóságának érzetében már erős hittel csendülnek meg lelkűnkben a pünkösti harangok, amikor betelik a mi győzelmünk Igéje, amikor betelik a szivek reménysége: az igazság diadalának elismerése. És lelkünk emez érzései között a golgotái véres kereszt mellé oda tesszük a vérfoltos magyar bakaszuronyt, mint annyi szenvedésnek, nyomorúságnak — de a győzedelmes feltámadásnak is jelvényét. Erdei Lajos. az alább ismertetendő kedvezményes (részletek ben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az időközi kamatokra való tekintettel különböző összegekben a következőkép lesz megállapítva: I. a kibocsátásra kerülő és 6%-kal kamatozó járadékkölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916. évi április 19-től május 5-ig bezárólag történő aláírás esetén: 97 korona 20 fillérben; b) az 1916. évi május 5-ét követő időben 1916. évi május 23-áig bezárólag történő aláírás esetén: 97 korona 50 fillérben; 2. ha pedig a kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 98 koronában; II. Az 51/2°/o-kal kamatozó állami pénztárjegy aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916. évi április 19-től május 5-ig bezárólag történő aláírás esetén 91 K 90 f-ben; b) 1916. évi május 5-ét követő időben 1916. évi május 23-ig bezárólag történő aláírás esetén 92 K 20 f-ben; 2. ha pedig kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 92 K 65 f-ben. A fenti árakon felül az aláíróval szemben sem folyókámat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Kamat (szelvény)-esedékesség. A-negyedik hadikölcsön 6%-os járadékkötvényei 1916. május 1-től kezdődőleg és minden év május 1-én és november 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6%-kal, az 51/2°/o-os állami pénztárjegyek pedig 1916. junius 1-től kezdődőleg évi 572°/o-kal minden év junius 1-én és december 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak, tehát a 6%-os járadék- kölcsönnél az első szelvény 1916. november 1-én, az 5x/2 %-os állami pénztárjegykölcsönnél pedig 1916. december 1-én esedékes. A negyedik magyar hadikölcsön. MT Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos ősszeg mielőbbi beküldésére.
